A svájci elnök támogatja a svájci gyártmányú fegyverek reexportjára vonatkozó, a más országok által Ukrajnának történő továbbadást akadályozó tilalom felülvizsgálatát; Viola Amherd szerint az embargó árt Svájc iparának és biztonságának.
„Úgy gondolom, hogy a svájci ipar érdekében előre kell lépnünk” – mondta a svájci elnök, aki megválasztását megelőzően a svájci államszövetség védelmi miniszteri pozícióját töltötte be.
„A tilalom nehézségeket okoz, mert egyes országok, mint például Hollandia, úgy döntöttek, hogy nem vásárolnak Svájctól fegyvereket, mivel azokat nem adhatják tovább szabadon, és én ezt megértem” – tette hozzá.
„Ha problémánk lesz a fegyveriparban, az azt jelenti, hogy biztonságpolitikai problémánk is lesz, mert fontos, hogy rendelkezzünk a szükséges technológiával és a know-how-val” – mondta. Hozzátette, hogy Svájc – amely a globális konfliktusokban békeközvetítőként lép fel – soha nem szállítana közvetlenül fegyvereket egy háborúban álló országnak.
A stockholmi Békekutató Intézet (SIPRI) jelentése szerint Svájc a régóta fenntartott semlegességi politikája ellenére 2022-ben a világ 14. legnagyobb fegyverexportőre volt. A svájci fegyvereladások 2023-ban visszaestek, a bírálók az ország semleges politikáját okolják ezért.
Amherd szerint Svájcnak többet kell befektetnie a biztonságba szerte Európában, és azt tervezi, hogy megerősíti kapcsolatait az ország partnereivel, köztük a NATO-val. „Az elmúlt 30 évben Svájc nem fektetett eleget a védelmébe, ezért az országnak fel kell zárkóznia” – tette hozzá.
A háború kezdete óta Svájc mintegy 3,7 milliárd frankot utalt ki Ukrajnának, amelynek nagy részét annak a 65 000 ukránnak szánják, akiket az ország befogadott.
A svájci kormány 30 millió svájci frankot (körülbelül 34,7 millió dollárt) biztosít az ukrajnai Swiss Mine Action Fund munkájának támogatására 2027-ig. Ezt Lausanne-ban jelentette be a svájci külügyminisztérium vezetője, Ignatius Cassis, az ukrajnai aknamentesítésről tartott második éves konferencián.
Cassis hozzátette, hogy ezzel a támogatással az FSD magabiztosabb lesz a munkájában, mert tudja, hogy Ukrajna stratégiai aknamentesítési tervét hosszú távon finanszírozzák, így el tudja kötelezni magát.
Szerinte az ilyen nemzetközi konferenciák gyakran katalizátorokká válnak a támogatás elosztásával kapcsolatos kormányzati döntések meghozatalában, és reményét fejezte ki, hogy más országok is követik Svájc példáját, amely tavaly szintén 100 millió svájci frankot juttatott Ukrajnának négy éven át tartó aknamentesítésre.
A svájci külügyminisztérium vezetője megjegyezte, hogy az Oroszországi Föderáció teljes körű agressziójának kezdete óta Svájc mintegy 3,7 milliárd frankot utalt ki Ukrajnának, amelynek nagy részét annak a 65 ezer ukránnak szánják, akiket az ország befogadott.
Cassis hangsúlyozta, hogy a svájci kormány úgy döntött, hogy a következő 12 évre fenntartja elkötelezettségét Ukrajnával szemben, és arra számít, hogy az ország parlamentje felülvizsgálja döntését, és ez év végéig jóváhagyja a következő négy évre 1,5 milliárd frank elkülönítését Ukrajnának.
A Svájci Szövetségi Tanács október 16-án fogadta el az Oroszország elleni 14. uniós szankciócsomag fennmaradó intézkedéseit. Erről a svájci kormány sajtószolgálata számolt be.
A korlátozások megakadályozzák, hogy a bankok bizonyos speciális szolgáltatásokat (vagyis a SWIFT alternatíváit) használjanak fizetésre. Több szankció is irányul majd a cseppfolyósított földgázra (LNG) is. Ezentúl tilos Oroszországban épülő LNG-projektekbe fektetni, illetve az ilyen projektekhez szükséges árukat szállítani. Az új szankciócsomag emellett megtiltja az orosz LNG vásárlását, importját és uniós terminálokon keresztül történő szállítását.
Svájc nem csatlakozott és nem írt alá semmilyen közleményt Kína és Brazília találkozója után – állítja a diplomata.
Svájc álláspontja az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború békés rendezésével kapcsolatban nem változott: minden „békekezdeményezésnek” teljes mértékben tiszteletben kell tartania a nemzetközi jogot és az ENSZ Alapokmányát. Ezt Felix Baumann, Svájc ukrajnai nagykövete mondta az Interfax-Ukrajnának adott interjújában, amely október 4-én, pénteken jelent meg.
Elmondása szerint a svájci álláspont „továbbra is teljesen egyértelmű: Oroszország Ukrajna elleni teljes körű katonai agressziójára válaszul hozott bármely döntésnek teljes mértékben tiszteletben kell tartania a nemzetközi jogot, az ENSZ Alapokmányát és különösen Ukrajna területi integritását és szuverenitását”.
Ugyanakkor megjegyezte, hogy Svájc véleménye szerint minden olyan béketervet érdemes megfontolni, amely tiszteletben tartja az említett alapelveket.
Az ukrán külügyminisztérium kijelentette, hogy csalódott Svájc azon döntése miatt, hogy támogatja a kínai–brazil kezdeményezést a háború befejezésére.
A hivatal emlékeztetett arra, hogy júniusban Ukrajna és Svájc tartotta az első globális békecsúcsot. Ezt követően az országok folytatták az együttműködést a csúcstalálkozó záró közleménye aláírói számának növelése érdekében. Svájc részt vesz a Volodimir Zelenszkij elnök békeképletének konkrét pontjairól szóló tematikus konferenciákon is.
„Nincs szükség további formátumok és platformok létrehozására az ukrajnai béke elérése módjainak megvitatásához. A békeképlet teljes eszköztárat és megfelelő platformokat biztosít minden elképzelés megvitatásához, a különböző elképzelések és koncepciók megszilárdításához” – hangsúlyozta a Külügyminisztérium.
A Külügyminisztérium hangsúlyozta: elfogadhatatlan minden olyan kezdeményezés, amely nem tartalmaz egyértelmű hivatkozást az ENSZ Alapokmányára, és nem garantálja Ukrajna területi integritásának teljes helyreállítását.
Svájc kijelentette, hogy támogatja Kína és Brazília úgynevezett békekezdeményezését Ukrajnával kapcsolatban annak ellenére, hogy nincs benne utalás az ENSZ Alapokmányára, és Ukrajna területi integritására – jelentette be Nicolas Bideau, a svájci szövetségi külügyi hivatal szóvivője, számolt be a Jevropejszka Pravda a Blickre hivatkozva.
Bideau kifejtette, Svájc támogatja Kína és Brazília „békekezdeményezését”, mivel az tűzszünetre és a konfliktus politikai megoldására szólít fel, és alternatívát kínál az ENSZ-ben mind az ukrán, mind az orosz fél által elmondott „harcos jellegű felszólalásokkal” szemben.
A svájci külügyminisztérium szóvivője ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az Ukrajnával kapcsolatos békekezdeményezéseknél fontos az ENSZ Alapokmányára hivatkozni, megjegyezve, hogy Wang Yi kínai külügyminiszter a Biztonsági Tanácsban tartott felszólalásában említette.
Svájc – amely júniusban adott otthont az ukrán „békeképletre” épülő első globális csúcstalálkozónak – azon kevés nyugati országok egyike, amelyet meghívtak a Kína és Brazília által szervezett „békekezdeményezésről” szóló találkozóra szeptember 27-én.
[type] => post [excerpt] => Svájc kijelentette, hogy támogatja Kína és Brazília úgynevezett békekezdeményezését Ukrajnával kapcsolatban annak ellenére, hogy nincs benne utalás az ENSZ Alapokmányára, és Ukrajna területi integritására – jelentette be Nicolas Bideau. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1727604000 [modified] => 1727550198 ) [title] => A békecsúcsnak otthont adó Svájc támogatja Kína és Brazília „békekezdeményezését” [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=128031&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 128031 [uk] => 128018 ) [trid] => ild5234 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 128019 [image] => Array ( [id] => 128019 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/02bde3b8c934db76b542eed329e59640.jpeg [original_lng] => 36866 [original_w] => 550 [original_h] => 366 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/02bde3b8c934db76b542eed329e59640-150x150.jpeg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/02bde3b8c934db76b542eed329e59640-300x200.jpeg [width] => 300 [height] => 200 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/02bde3b8c934db76b542eed329e59640.jpeg [width] => 550 [height] => 366 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/02bde3b8c934db76b542eed329e59640.jpeg [width] => 550 [height] => 366 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/02bde3b8c934db76b542eed329e59640.jpeg [width] => 550 [height] => 366 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/02bde3b8c934db76b542eed329e59640.jpeg [width] => 550 [height] => 366 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/02bde3b8c934db76b542eed329e59640.jpeg [width] => 550 [height] => 366 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1727539399:12 [_thumbnail_id] => 128019 [_edit_last] => 12 [views_count] => 436 [_oembed_cbe97d4687d91b4fb56e1cd87027a16a] =>
Svájc a híres Zermatt üdülőhely területén módosítja olaszországi határát, Genf kantonban pedig a francia határt kell kissé módosítani. A hírt a Blick közölte.
Az olasz határ menti módosítások oka a gleccserek olvadása. Zermatt térségében több területet gleccser-gerincvonalak határoznak meg. A gleccserek olvadásával ezek a képződmények megváltoznak.
Svájc és Olaszország megállapodott abban, hogy 2023 májusában mindkét fél gazdasági érdekeinek megfelelően módosítják a határt.
A kisebb változtatások miatt a Svájci Szövetségi Tanács önállóan köthet megállapodásokat, és megadta az utat a határkiigazítási megállapodás aláírásához. Olaszországnak még hivatalosan jóvá kell hagynia a változtatásokat.
A Genf kanton és Franciaország közötti 103 kilométeres határ mintegy 50 kilométere víztesteken halad át. Itt a kiigazítás a folyók renaturalizálása kapcsán szükséges.
Svájc külügyminisztere, Ignazio Cassis Ukrajna és Svájc kétoldalú kapcsolatokról tárgyalt ukrán kollégájával, Andrij Szibihával New Yorkban.
„Örülök, hogy találkozhattam Andrij Szibiha, nemrég kinevezett ukrán külügyminiszterrel. Megbeszéltük az Ukrajna és Svájc közötti nagyon jó kétoldalú kapcsolatokat. Biztosítottam Svájc megingathatatlan elkötelezettségéről Ukrajna újjáépítése és egy átfogó, igazságos és tartós béke felé vezető útja mellett”, – írta Kassis X közösségi oldalán.
A svájci Lausanne ad otthont az ukrán aknamentesítő konferenciának (UMAC2024) október 17-18. között. Ezt a Svájci Szövetségi Tanács jelentette be.
Magas rangú tisztviselők, nemzetközi szervezetek, a magánszektor és a tudományos közösség képviselői vesznek részt az ukrajnai aknamentesítésről szóló UMAC2024 konferencián.
Svájcot a konferenciát megnyitó Viola Amgerd, a Svájci Államszövetség elnöke és Ignazio Cassis, a Külügyminisztérium vezetője képviseli.
Az UMAC2024 célja az aknamentesítés szerepének és technológiai újításainak megvitatása.
Becslések szerint Ukrajna területének egynegyede aknákkal és más fel nem robbant tölténnyel szennyezett.
A védelmi minisztérium által felállított svájci biztonsági kérdésekkel foglalkozó szakértői munkacsoport a semlegesség újragondolását javasolta a kormánynak. A Politico jelentése szerint a hangsúly a NATO-val és az Európai Unióval való katonai együttműködésen van.
„Az Ukrajna elleni orosz támadás óta a semlegesség ismét politikai vita tárgyává vált, itthon és külföldön egyaránt. Növekszik a nyomás Svájcra, hogy tisztázza álláspontját” – áll a jelentésben.
A szakértők nem azt javasolják, hogy Svájc teljesen feladja semlegességét és csatlakozzon a NATO-hoz, hanem az Unióval és az EU-val való kapcsolatok elmélyítését kérik közös kiképzés, ballisztikusrakéta-védelem, két- és többoldalú gyakorlatok érdekében.
Ezenkívül a jelentés a katonai kiadások GDP 1%-ára történő emelését szorgalmazza 2030-ra. Jelenleg Svájc a GDP 0,76%-át költi védelemre.
A jelentés készítői a fegyver-reexport tilalmának feloldását is javasolják, mivel Bern jelenleg tiltja a fegyverek értékesítését háborúban álló országoknak. Ennek eredményeként a fegyverexport tavaly 27%-kal csökkent, és nem érte el a 746 millió eurót.
A jelenlegi semlegesség Svájc viszonyát is érinti más országokkal, amelyek szeretnének svájci alkatrészeket tartalmazó fegyvereket küldeni Ukrajnába, de nem tudnak.
Svájc korábban megtagadta, hogy Németországból lőszert exportáljon Ukrajnába. A 2022 novemberi újabb elutasítás után azonban a német parlament sürgette a képviselőket, hogy gondolják át a lőszerszállítás logisztikáját Svájcon keresztül, amely nem hajlandó Ukrajnát tölteni a Gepard légvédelmi rendszerekhez.
Svájc továbbra is kijelentette, hogy semlegessége miatt nem tervezi engedélyezni a Németországba és Spanyolországba szállított svájci fegyverek Ukrajnába történő reexportját.
A svájci parlament alsóházának biztonságpolitikai bizottsága tavaly fogadta el azt az indítványt, amely lehetővé tenné a fegyverek harmadik országokból történő újrakivitelét Ukrajnába.
