Bulgária és Románia is előrelépett a schengeni övezetbe való csatlakozás feltételeinek teljesítésében, így januári csatlakozásuk reális célkitűzés – jelentette ki az Európai Unió belügyekért felelős biztosa pénteken Budapesten. Ylva Johansson azon a többoldalú belügyminiszteri sajtótájékoztatón beszélt erről, amelyen a házigazda Pintér Sándor belügyminiszteren kívül Gerhard Karner osztrák, Atanas Ilkov bolgár és Catalin Predoiu román belügyminiszter vett részt. Ylva Johansson gratulált Pintér Sándor belügyminiszternek, azt mondta: „ez a nagyon sikeres budapesti tanácskozás az ő személyes elkötelezettségének is nagyban köszönhető”.
Hozzátette, hogy a kérdésben érintett többi ország erőfeszítéseinek és együttműködésének eredményeként egyre jobban működik az európai határvédelem, amelyhez az Európai Unió további segítséget kíván nyújtani.
Az elért eredményekről szólva a belügyi biztos elmondta, hogy a bolgár és a román belügyi intézkedéseknek köszönhetően Bulgária külső határán 80 százalékkal, Bulgária és Romána együttes viszonylatában pedig 40 százalékkal csökkent a balkáni migrációs útvonalon az illegális határátlépési kísérletek száma.
Közölte, hogy mindkét ország keményen dolgozott a kitűzött célok megvalósításáért és problémamentesen teljesítették eddigi vállalásaikat.
Kiemelte, hogy az együttműködés továbbfejlesztéseként tervezett, a török-bolgár határon megvalósuló közös határellenőrzés tovább fogja növelni az Európai Unió és a két shengeni tagjelölt ország biztonságát; így az új intézkedéscsomag december 12-ére tervezett véglegesítését követően reális célkitűzéssé válhat Bulgária és Románia január elsejétől való, teljes jogú csatlakozása a schengeni határövezethez.
Ylva Johansson végül kiemelt köszönetet mondott a négy tagországot képviselő belügyminisztereknek azért, hogy „újjáépítették az egymás közötti bizalmat”, amely lehetővé tette a korábbinál hatékonyabb együttműködést. A belügyi biztos örömének és elégedettségének adott hangot amiatt, hogy még a hamarosan lejáró uniós biztosi mandátuma alatt sikerült előre lépni az európai határvédelem megoldásában. Mint mondta, ez végső célként azt vetíti előre, hogy Bulgária és Románia csatlakozását követően megszűnhet majd a belső uniós határellenőrzés a két ország vonatkozásában.
Magyar közvetítéssel született meg a román és bolgár teljes jogú schengeni tagságról szóló alku. A két ország jelentős gazdasági fellendülést is vár a schengeni tagságtól.
Aláírta pénteken azt a szerződést Ausztriával Románia és Bulgária, amely kikövezi a két ország teljes jogú tagságát a schengeni övezetben. A megállapodást magyar közvetítéssel sikerült a három országnak megkötnie. A két ország közel két évtizeddel az európai uniós csatlakozása után lesz a többek között útlevél nélküli utazást biztosító övezet tagja. A csatlakozástól mind a két ország gazdasága fellendülését is várja.
A megállapodást Kovács Zoltán, a magyar kormány nemzetközi szóvivője jelentette be az X-en, miután mind a három ország belügyminisztere aláírta egy budapesti találkozón. Magyarország az unió soros elnökeként vett részt közvetítőként az egyezség megkötésében.
Sokáig vártak a schengeni csatlakozásra a románok és a bolgárok
Románia és Bulgária ugyan 2007-ben csatlakozott az EU-hoz, ám a számos kutatás szerint az európaiak által a leggyakrabban emlegetett uniós előnyben eddig nem részesülhettek. A határellenőrzések megszűnése nemcsak az emberek szabad mozgását könnyíti meg, de leegyszerűsíti a határokon átnyúló kereskedelmet is – idézi fel a Bloomberg.
A csatlakozás hivatalos időpontja valamikor a jövő évben lehet, miközben a migráció megfékezését célzó európai országok egyre gyakrabban állítják vissza a határok ellenőrzését. Szeptemberben például Németország állította vissza az ellenőrzéseket ideiglenesen, heves kritikákat kiváltva uniós szomszédaitól.
A két frissen csatlakozó országgal szemben az uniós országok már finomítottak álláspontjukon, így a két ország a légi közlekedés és a hajózás útján már részesülhetett a schengeni övezet áldásaiból.
A közúti és vasúti határellenőrzések azonban életben maradtak a két országgal szemben.
Románia és Bulgária a teljes jogú schengeni tagságtól a gazdaságuk jelentős fellendülését várják, hiszen a két ország kormányai korábban úgy becsülték, hogy a határellenőrzések fenntartása évente 2-5 százalékkal fogja vissza gazdaságuk teljesítményét. A két ország csatlakozásának leghevesebb ellenzője eddig Ausztria volt.
[type] => post
[excerpt] => Magyar közvetítéssel született meg a román és bolgár teljes jogú schengeni tagságról szóló alku. A két ország jelentős gazdasági fellendülést is vár a schengeni tagságtól.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1732300140
[modified] => 1732285939
)
[title] => A magyar közvetítésnek köszönhetően szabad az út a schengeni övezetbe Románia és Bulgária előtt
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=133161&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 133161
[uk] => 133235
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 133162
[image] => Array
(
[id] => 133162
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/roman-utlevel-schengen.jpg
[original_lng] => 151717
[original_w] => 1000
[original_h] => 667
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/roman-utlevel-schengen-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/roman-utlevel-schengen-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/roman-utlevel-schengen-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/roman-utlevel-schengen.jpg
[width] => 1000
[height] => 667
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/roman-utlevel-schengen.jpg
[width] => 1000
[height] => 667
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/roman-utlevel-schengen.jpg
[width] => 1000
[height] => 667
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/roman-utlevel-schengen.jpg
[width] => 1000
[height] => 667
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1732352323:8
[_thumbnail_id] => 133162
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 462
[_oembed_be24957dca96c8e9e780a1ef41fca63e] =>
[_oembed_time_be24957dca96c8e9e780a1ef41fca63e] => 1732278744
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 2058
[1] => 41
[2] => 11
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Aktuális
[1] => Cikkek
[2] => Kiemelt téma
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 4509
[1] => 2048
[2] => 820
[3] => 313116
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Bulgária
[1] => csatlakozás
[2] => Románia
[3] => schengeni övezet
)
)
[2] => Array
(
[id] => 133052
[content] =>
A holland védelmi minisztérium szerdai közleménye szerint Hollandia átadta a két utolsó F–16-os vadászrepülőgépet egy romániai kiképzőközpontnak, ahol ukrán pilóták képzését végzik a gépek vezetésére és karbantartására.
A romániai Fetesti légibázison működő kiképzőközpontot többek között Hollandia kezdeményezésére hozták létre. A pilóták kiképzéséhez Hollandia összesen 18 darab F–16-ost bocsátott rendelkezésre. Az első öt vadászgépet tavaly novemberben adták át a központnak.
Hollandia további 24 darab F–16-os repülőgépet is szállít közvetlenül Ukrajnának.
Szeptemberben Onno Eichelsheim, a holland fegyveres erők parancsnoka azt nyilatkozta, hogy ezeket a gépeket az ukrán erők orosz területen is bevethetik. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban „áttörésnek” nevezte az adományt, amely véleménye szerint megerősítené Ukrajna légvédelmét és segítené az ellentámadást. A holland kormány szeptemberben jelentette be, hogy jövőre több mint 10 százalékkal növeli a védelmi kiadásait Oroszország ukrajnai háborújára hivatkozva.
Gerhard Kraner osztrák belügyminiszter a román kollégájával, Lucian Bode-dal Bukarestben tett nyilatkozatai során beszél a sajtónak.
Az oszták belügyminisztere utalt arra, hogy a határvédelem javulása után Ausztria feloldhatja Románia és Bulgária teljes jogú schengeni tagságát akadályozó vétóját.
Ez azt követően történt, hogy Magnus Brunner, Ausztria kijelölt migrációs biztosa felszólította mindkét országot, hogy feleljenek meg teljes jogú tagság feltételeinek.
Ausztria az elmúlt két évben megakadályozta Románia és Bulgária teljes körű felvételét a schengeni térségbe, amely garantálja a személyek és áruk szabad mozgását az Európai Unión belül.
Az akkori érv az volt, hogy túl sok menekült érkezik Ausztriába a nyugat-balkáni útvonalon keresztül. Az előző évben aztán némileg enyhítettek a szabályokon, és lehetővé tették a szabad ki- és beutazást légi és tengeri úton.
Az osztrák belügyminisztérium szerint azóta tovább javult a helyzet.
Karner az uniós parlamentben tartott meghallgatáson elmondta: „mostanra azt látjuk, hogy az illegális migráció mértéke, különösen ezeken az országokon keresztül jelentősen csökkent. Ez azt jelenti, hogy jó úton járunk, de még nem értünk az út végére”.
Hozzátette, hogy Ausztria a vétónak köszönhetően jelentős javulást tudott elérni a határvédelem és a visszaküldés terén, de a cél az illegális migráció nullára szorítása.
Victor Negrescu román EP-képviselő nemrég bejelentette, hogy Románia a schengeni tagság felé vezető út „célegyenesében” van, és három lehetséges forgatókönyvet vázolt fel: az idén meghozott döntés, hosszabb távú tárgyalások az új Európai Bizottsággal, illetve esetleges késedelem a bolgár politikai helyzet miatt.
Eközben Marcel Ciolacu román miniszterelnök kijelentette, hogy szerinte Románia 2025 tavaszára teljes mértékben csatlakozhat a schengeni övezethez, és a döntés még a december 8-i elnökválasztás második fordulója előtt megszülethet.
Ciolacu jelezte, hogy a folyamatot decemberig lezárhatják, a végrehajtás pedig jövő év márciusában kezdődhet meg. Ez a változás 2025 húsvétjára lehetővé tenné, hogy a románok ellenőrzés nélkül léphessék át az EU szárazföldi határait.
A schengeni bővítésről szóló tárgyalások „jó ütemben haladnak”, ahogyan arról Magnus Brunner, Ausztria kijelölt migrációs biztosa nemrégiben az EU Parlamentben tartott meghallgatásán beszámolt. Úgy tűnik tehát, hogy a megállapodás küszöbön van.
Az áttörést a két ország november 22-i magyarországi találkozója hozhatja meg.
Az erdélyi magyar jövőt veszélyezteti a romániai közigazgatási átszervezésre vonatkozó legújabb törvénytervezet – hangsúlyozta Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester és Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök szerdán Sepsiszentgyörgyön sajtótájékoztatón.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) háromszéki politikusai az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) törvénytervezete kapcsán leszögezték: Romániában minden, a jelenlegi alkotmány alapján készülő közigazgatási átszervezés veszélyes, mivel nem a szubszidiaritás elvére épül.
Antal Árpád rámutatott: az erdélyi magyaroknak körülbelül kétharmada él olyan településen, amelyet magyar elöljáró vezet, és a tervezet szerint olyan települések veszítenék el városi rangjukat, mint Kézdivásárhely, Nagykároly vagy Nagyszalonta. „Ha mi ezt elveszítjük, akkor utána elveszítjük az intézményrendszerünket” – fogalmazott.
Továbbá a kezdeményezők a pénzügyi érdekeket, a spórolási lehetőséget nézik és nem a polgárokét – mondta. Közölte: ha a 20 ezer lakosúnál kisebb városokat községgé fokozzák le, csökken ugyan az önkormányzati képviselők száma, de nehezebb lesz az ügyintézés. Aláhúzta: az átszervezést nem a spórolási szándék kellene vezérelje, hanem a polgárok érdeke, különben valójában „burkolt államosítást”, központosítást jelent, miközben a kulcsszó a szubszidiaritás és a kohézió kellene legyen.
Antal Árpád rámutatott: az erdélyi magyaroknak körülbelül kétharmada él olyan településen, amelyet magyar elöljáró vezet, és a tervezet szerint olyan települések veszítenék el városi rangjukat, mint Kézdivásárhely, Nagykároly vagy Nagyszalonta. „Ha mi ezt elveszítjük, utána elveszítjük az intézményrendszerünket” – fogalmazott. Kifejtette: a tervezet „könyvelési matematikával” közelíti meg a kérdést, eszerint a jelenlegi 319 városból mindössze 89 maradna. Úgy vélte, ezek átszervezése helyett inkább a járási szintet kellene bevezetni és közelebb vinni a polgárokhoz az intézményrendszert.
Sepsiszentgyörgy ötödik mandátumát töltő polgármestere leszögezte: az USR kezdeményezése „eljesen abszurd, ostoba és borzasztóan veszélye”, ezért fontos, hogy az RMDSZ bejusson a román parlamentbe és meg tudja akadályozni az elfogadását.
Tamás Sándor a megyék átszervezése kapcsán közölte: a fejlesztési régiók megyékké alakításával a magyarság még a székelyföldi megyéket tartalmazó közigazgatási egységben is kisebbségbe kerülne, a partiumi vagy bánsági megyékből létrehozandókban pedig elenyésző lenne. „Ez egyrészt az emberek életében, másrészt az erdélyi magyar közösség életében jelentene végérvényesen nagy veszélyt” – fogalmazott. Kifejtette: az elképzelés veszélyes, mivel az állami pénzek elosztására is kihat, másrészt távolabb kerülnek a polgártól az intézmények, például egy kézdivásárhelyi lakosnak a 270 kilométerre lévő Gyulafehérvárra kellene járnia ügyet intézni.
Rámutatott: az erdélyi magyarság ezeréves történelme „nagyon gyorsan véget fog érni”, ha a közösség nem figyel oda erre a kérdésre, mivel a helyi, megyei szintű átszervezés az országos politikára is kihat. Példaként a korábbi szlovákiai közigazgatási átszervezést említette, mely szerinte közvetve a pozsonyi magyar parlamenti jelenlét hiányának is egyik oka.
Aláhúzta: az RMDSZ nem tud változtatni azon, hogy a többi román párt milyen tervezetet nyújt be a román parlamentbe, de fel tudja mutatni a magyar közösség erejét. „Ezt egyféleképpen lehet megakadályozni vagy átalakítani, úgy, hogy ott ülünk az asztal mellett, ahol rajzolnak, mert rajzolni fognak 2024 után, egészen biztos” – mondta az új közigazgatási határokra utalva Tamás Sándor.
Romániában vitára bocsátottak egy törvénytervezetet, amely az ország légterét illegálisan megsértő drónok lelövését javasolja, az emberek életére és vagyonára vonatkozó fenyegetettség és kockázatok alapján. Erről a Reuters számolt be a román védelmi minisztériumra hivatkozva.
A dokumentum konkrét feltételeket szab Románia számára a légtér ellenőrzésére mind a pilóta, mind a pilóta nélküli repülőgépek számára.
Lépésről lépésre kínál megközelítést a helymeghatározástól és az azonosítástól a kapcsolatfelvételi kísérletekig, az elfogásig és a figyelmeztető lövésekig.
Az engedély nélkül repülő, pilóta által irányított repülőgép csak akkor semmisíthető meg, ha támadást indított, vagy agresszívan reagált az elfogásra.
A bukaresti védelmi minisztérium (MAPN) üdvözölte kedden, hogy Norvégia 127 millió dollárral segíti Romániát egy Patriot típusú föld-levegő légvédelmi rakétarendszer beszerzésében. Az erről szóló közlemény szerint az oslói kormány 1,4 milliárd norvég koronát (48 milliárd forint), vagyis körülbelül 127 millió dollárt ajánlott fel erre a célra, amit az Északi Tanács hétfőn elkezdődött és csütörtökig tartó reykjavíki ülésén jelentettek be.
A bukaresti tárca hozzátette: a pénzügyi hozzájárulás a Németország által koordinált Azonnali Légvédelmi Kezdeményezés része, és lehetővé teszi Románia számára, hogy légvédelmi képességeinek megújításával és bővítésével erősítse az euro-atlanti tér biztonságát és védelmét.
„Ezzel a jelentős hozzájárulással Norvégia nemcsak Románia határozott támogatását, hanem a szövetség biztonsága iránti elkötelezettségét is bizonyítja. Továbbra is kitartunk Ukrajna mellett ezekben a kritikus pillanatokban” – idézte Angel Tilvar román védelmi minisztert a bukaresti tárca közleménye.
A román Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) júniusban hagyta jóvá, hogy Románia Ukrajnának adományozza egyik Patriot rakétaelhárító rendszerét.
Bukarest a Patriot-üteg átadásának feltételeként kikötötte, hogy folytatódjanak a szövetségesekkel – elsősorban az Amerikai Egyesült Államokkal – megkezdett tárgyalások annak érdekében, hogy Románia egy ezzel egyenértékű, NATO-kompatibilis rendszert kapjon a román légtér védelmének biztosítása érdekében.
Románia 2017-ben írt alá 4 milliárd dolláros szerződést négy Patriot-rendszer beszerzéséről. Ezek közül eddig kettőt vett át, és üzemelt be. A másodikat júniusban nyilvánították harcképesnek, miután éleslövészettel tesztelték a Fekete-tenger partján megrendezett nemzetközi hadgyakorlat keretében.
As temperatures drop and Ukraine nears 1000 days of war, Russia launched massive air strikes against civilians, seemingly targeting energy infrastructure.
Norway condemns this illegal war and continues to #StandWithUkraine, providing arms and support against Russia’s aggression.
Romániát nem húzzák be semmiféle háborúba, az ország fejlődéséhez alapvető a béke és a stabilitás – jelentette ki Marcel Ciolacu román kormányfő, a Szociáldemokrata Párt (PSD) államfőjelöltje vasárnap Bukarestben.
A nagyobbik román kormánypárt elnöke az ország fejlesztésével kapcsolatos államfőjelölti vízióját ismertette a párt román parlamentben tartott bukaresti rendezvényén, az ukrajnai háborúra és az ország gazdasági helyzetére is kitért.
Az Agerpres román hírügynökség jelentése szerint közölte: amennyiben államelnökké választják, minden energiáját arra fogja használni, hogy az ország békében és nyugalomban fejlődhessen. Ugyanakkor a hadsereget is fejleszteni fogja és befektetéseket eszközöl a védelmi iparban, mivel erre szükség van – tette hozzá. Hangsúlyozta: a hadsereg fejlesztése nem jelenti a kötelező sorkatonaság bevezetését.
Aláhúzta: Romániát nem fogják behúzni semmilyen háborúba, a NATO-tagság és az Egyesült Államokkal való stratégiai partnerség száz százalékban garantálja az ország biztonságát. Arra is felhívta a figyelmet: Ukrajna támogatása elengedhetetlen ahhoz, hogy Románia békéje biztosított legyen.
„Nem akarunk új szomszédokat a keleti határon. Tovább támogatjuk Ukrajna függetlenségét és szuveranitását” – idézte a PSD politikusát az Agerpres. A további célok között említette az Egyesült Államokkal kötött partnerség bővítését, és hogy az európai közösség megbízható tagjaként Románia hangja jobban hallatszódjon az uniós döntéshozatalban.
Marcel Ciolacu nagy eredménynek nevezte, hogy Romániának alelnöke van az Európai Bizottságban, és azt ígérte, hogy év végéig megvalósul a teljeskörű schengeni csatlakozás, továbbá a román állampolgárok jövőre vízum nélkül utazhatnak az Egyesült Államokba.
Megválasztása esetén továbbra is „különleges” figyelmet szentelne a Moldovával való kapcsolattartásnak, támogatva Maia Sandu államfőt és kormányát, mivel ők a garancia az ország Európa-párti irányultságára – mondta.
A PSD államfőjelöltje arról is beszélt, hogy államfőként a külkapcsolatokban is az ország gazdasági érdekeit helyezné előtérbe. Olyan tervet javasol, mely szerint a következő öt évben 155 milliárd eurót fektetnek be közérdekű területeken, mint az infrastruktúra, az oktatás, az egészségügy, a technológia, a mezőgazdaság és a versenyképes iparágak.
Romániában november 24-én tartják az államfőválasztás első fordulóját, a legújabb közvéleménykutatások szerint Marcel Ciolacu a legesélyesebb arra, hogy bejusson a december 8-án tartandó második fordulóba.
A NATO felszólítja Romániát, hogy „hatékonyan reagáljon” légterének orosz drónok és rakéták általi megsértésére – jelentette ki Mark Rutte főtitkár az Észak-atlanti Szerződés Szervezet nevében, számolt be a LigaBusinessInform.
Hangsúlyozta, hogy a NATO-nak demonstrálnia kell, hogy tagállamai légtere prioritást élvez.
„És tekintettel Oroszország Ukrajna elleni háborújára, amely a NATO-országok, különösen Románia légterének megsértéséhez vezetett, az alábbiakat szeretném elmondani: a NATO szolidáris, és felszólítja a román hatóságokat is, hogy hatékonyan reagáljanak erre az incidensre” – mondta Rutte.
A legutóbbi incidens, amely során a román légteret egy „ismeretlen légi célpont” sértette meg, október 17-én este történt. Románia akkor riasztotta vadászgépeit.
A bukaresti kormány szerdán sürgősségi kormányrendeletet hozott arról, hogy Románia magára vállalta a tavaly novemberben felavatott Fetesti-i Európai F-16-os Kiképzőközpontban (EFTC) felkészítendő ukrán pilóták kiképzésének költségeit.
A jogszabály indoklásában a bukaresti védelmi minisztérium (MAPN) rámutatott: a tavalyi vilniusi NATO-csúcs keretében Románia, Belgium, Kanada, Dánia, Portugália, Svédország valamint az Egyesült Királyság védelmi miniszterei közös nyilatkozatban vállalták, hogy együttműködnek az ukrán pilóták F-16-os harci repülőgépek használatára történő felkészítésében, majd az ukrán elnök tavaly októberi bukaresti látogatása, a két államfő közös nyilatkozata alkalmával Románia a legmagasabb szinten vállalkozott arra, hogy részt vesz az ukrán pilóták felkészítésében.
A vállalás teljesítésének azonban mindeddig hiányoztak a jogi keretei, amelyek lehetővé tették volna, hogy a MAPN költségvetéséből ezt a tevékenységet finanszírozza. A tárca indoklása szerint Románia támogatása jelentősen növeli az Oroszország által megtámadott Ukrajna védelmi képességeit, függetlensége, szuverenitása és területi épsége megőrzését.
Ukrajna esetleges kapitulációja nagyban rontaná a térség biztonságát, és Romániát is sebezhetővé tenné. Ilyen szemszögből az ukrán pilóták felkészítése nemcsak elvi és erkölcsi kötelesség, hanem a nemzetbiztonságba és a szövetséges biztonságba eszközölt befektetés is – olvasható a sürgősségi kormányrendelet indoklásában.
A kormányfőtitkárság honlapján közzétett jogszabály nem pontosítja a költségvetési keretet, hatályának időtartamát, vagy a Romániában kiképzett ukrán pilóták számát.
A román védelmi minisztérium augusztusban cáfolta, hogy megkezdődött volna ukrán pilóták kiképzése tavaly a Fetesti-i kiképzőközpontban.
