Megemelné a parlamenti küszöböt Romániában, és ezzel az ország parlamentjéből is kiszorítaná a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikusait az a törvénytervezet, amelyet 15 liberális és egy szociáldemokrata törvényhozó terjesztett a bukaresti képviselőház elé – közölte csütörtökön a Digi24 hírtelevízió.
A kormánypárti honatyák tervezete egyetlen cikkből áll, amely a jelenlegi 5-ről 7 százalékra emelné a parlamenti küszöböt. Az indoklás szerint az utóbbi két évtizedben a parlament „politikai töredezettsége” megnehezítette a stabil kormánytöbbség kialakítását, emiatt pedig az utóbbi hét évben hét kormányt iktatott be a parlament.
A kezdeményezők szerint Romániának a jelenlegi nemzetközi helyzetben politikai és gazdasági stabilitásra van szüksége, ezért a 2024-es választási év előtt az általános parlamenti küszöb megemelése mellett a regionális pártok képviselethez jutását segítő alternatív parlamenti küszöb eltörlését is kezdeményezik a „diszkrimináció” megszüntetése érdekében, arra hivatkozva, hogy az alkotmány szerint a képviselők és szenátorok „a teljes román nép, nemcsak négy választókerület” képviseletét látják el.
A Digi24 szerint a törvénykezdeményezés elfogadása parlamenti képviselet nélkül hagyhatja az RMDSZ-t.
A tévécsatorna felidézte: a Nemzeti Liberális Pártnak (PNL) és a Szociáldemokrata Pártnak (PSD) „kényelmes többsége” van a román törvényhozásban, néhány hete pedig a kormányból is kiszorította az RMDSZ-t a román nagykoalíció két pártja.
Cristian Pirvulescu politikai elemző a Digi24-nek nyilatkozva úgy értékelte: már az ötszázalékos küszöb is „túl magas”, további felemelése pedig demokráciaellenes lenne. A liberálisok és politikai szövetségeseik már megemelték egyszer (a korábbi 3 százalékról) a parlamenti küszöböt, és emiatt a 2000-es parlamenti választásokon a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (PNTCD) nem jutott be a parlamentbe, ugyanakkor „megerősödött a szélsőjobboldal, a Nagy-Románia Párt mesterségesen felfújódott, ami olyan problémákat idézett elő, amelyek a mai napig éreztetik hatásukat” – magyarázta a politológus.
Romániában megyei pártlistás arányos választási rendszer működik. Az általános parlamenti küszöb ötszázalékos, vagyis azok a pártok vesznek részt a megyei mandátumelosztásban, amelyek országos szinten megszerzik a voksok legalább öt százalékát.
A regionális pártok képviselethez jutását 2015 óta egy alternatív küszöb is segíti. Ennek értelmében a mandátumok szavazatarányos elosztásában – mindenütt az országban – részt vesznek azok az öt százalék alatt teljesítő politikai alakulatok is, amelyek négy megyében megszerzik a voksok legalább 20-20 százalékát.
Azoknak a hivatalosan bejegyzett nemzeti kisebbségi szervezeteknek, amelyek nem gyűjtenek elegendő szavazatot a parlamenti küszöb átlépéséhez, a választási törvény lehetővé teszi, hogy egy-egy képviselőt küldjenek a kétkamarás román parlament alsóházába.
Az RMDSZ 1990 óta minden parlamenti választáson átlépte az ötszázalékos küszöböt, de hét százalékot meghaladó eredményt csak a 90-es évek elején ért el.
Legutóbb, 2020-ban az RMDSZ képviselőházi jelöltlistáira országos szinten az érvényes voksok 5,74 százalékát, szenátusi jelöltlistáira pedig a szavazatok 5,89 százalékát adták le.
A 2021-es népszámláláson a decemberben közzétett előzetes adatok szerint valamivel több mint 1 millió lakos vallotta magát magyarnak Romániában, ami a megszámlált lakosság 5,26 százalékát teszi ki, illetve 6,05 százalékos arányt jelent azok körében, akik válaszoltak a nemzetiséget tudakoló kérdésre.
Volodymyr Zelenskyy will visit #Romania next week for the first time since the beginning of the war and meet with the country's president, Klaus Iohannis. pic.twitter.com/vVEnkt5SFv
A román képviselők által elfogadott dokumentum elítéli az Ukrajna elleni teljes körű orosz inváziót és agressziót.
A két kamara közös ülésén a román parlament nyilatkozatot fogadott el Ukrajna mellett. A dokumentum elítéli az orosz inváziót és Ukrajna elleni agressziót – írja az Agerpres.
„Felszólítjuk az Oroszországi Föderációt, hogy haladéktalanul fejezze be a háborút, és vonja ki minden katonai erejét és felszerelését Ukrajna egész területéről a nemzetközileg elismert határokkal összhangban” – közölték a román képviselők.
A parlament hangsúlyozta, hogy az Oroszországi Föderáció kísérletei arra vonatkozóan, hogy 2014-től erőszakkal módosítsa Ukrajna határait, sérti az ENSZ Alapokmányát, a nemzetközi jogot, valamint Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és területi integritását.
Románia azt is követeli, hogy az Oroszországi Föderáció „azonnal hagyjon fel az atomfegyverek bevetésével és más államok megfélemlítésével kapcsolatos retorikával, valamint a vádakat azzal kapcsolatban, hogy Ukrajna biológiai fegyvereket használ a háborúban”.
Volodymyr Zelenskyy will visit #Romania next week for the first time since the beginning of the war and meet with the country's president, Klaus Iohannis. pic.twitter.com/vVEnkt5SFv
Öt év kellett hozzá, de szerdán nagy szavazattöbbséggel elfogadta a bukaresti képviselőház azt a törvénykezdeményezést, amely megtiltja a szándékos bűncselekményekért elítélt büntetett előéletűeknek, hogy jelöltessék magukat a romániai államelnök-választáson.
Alina Gorghiu, a Nemzeti Liberális Párt szenátora 2017-ben még ellenzékből terjesztette a parlament elé a most elfogadott törvényjavaslatot, miszerint nem indulhatnak büntetett előéletűek a romániai elnökválasztáson. Ekkor százezrek tüntettek korrupcióellenes jelszavakkal a Szociáldemokrata Párt (PSD) akkori kormánya, illetve a kormányt háttérből ellenőrző Liviu Dragnea pártelnök ellen.
Korábban elutasították a tervezetet
A szenátus szociáldemokrata többsége 2017-ben elutasította a törvénytervezetet, amelynek megszavazása megakadályozhatta volna, hogy a – korrupcióért akkor még csak felfüggesztett – börtönbüntetésre ítélt pártelnök induljon az államelnök-választáson.
Dragneát közben egy második korrupciós ügyben 2019-ben már letöltendő szabadságvesztésre ítélték. A Dragneától elhatárolódott, két évig ellenzékbe kényszerült PSD most már a PNL-vel és a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) együtt ismét kormányon van,
a Marcel Ciolacu házelnök vezette párt pedig a törvénytervezet képviselőházi vitájában már hozzájárult ahhoz, hogy jogszabályban korlátozzák a büntetett előéletűek megválaszthatóságát.
A PSD–PNL–RMDSZ nagykoalíció annyit finomított az eredeti tervezeten, hogy a jogszabályban szereplő tiltás érvényét veszti, ha a priusszal rendelkező, elnöki ambíciókat tápláló jelölt helyzetében olyan fordulat következik be – például az ítélet megsemmisítése, amnesztia, vagy kegyelem – amely megszünteti az ítélet jogkövetkezményeit.
Nem minden párt értett egyet
A képviselőházi szavazáson a törvénytervezetet a „Bűnözők nélküli közéletet” jelmondatú polgári kezdeményezésnek egymillió aláírást gyűjtő ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) is támogatta. Egyedül a parlament többi pártja által szélsőségesnek nevezett Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) tartózkodott, állítólag azért, mert a törvény „csak egyes” büntetett előéletűek államfővé választását akadályozza meg.
Romániában a jobbközép pártok alkotmánymódosító népszavazást is akartak rendezni a 2020-as választások idején a „Bűnözők nélküli közéletet” mozgalom polgári kezdeményezéséről, amely nemcsak az államfői méltóság, hanem a parlamenti és az önkormányzati választott tisztségek megpályázásától is eltiltaná a szándékos bűncselekményekért jogerősen szabadságvesztésre ítélt állampolgárokat mindaddig, amíg meg nem szűnnek az ítélet jogkövetkezményei. A parlamentben még többséggel rendelkező PSD azonban 2020 novemberében megakadályozta a népszavazás kiírását.
Met PM @NicolaeCiuca & thanked him for #Romania’s important contributions to our security at this critical time. We addressed #Russia’s absurd allegations that #Ukraine is preparing a dirty bomb. Russia must not use false pretexts to further escalate its illegal war in Ukraine. pic.twitter.com/qLHvhkkFDg
Oroszország teljes nemzetközi elszigetelését, a civilek ellen elkövetett atrocitások felelőseinek megbüntetését és Ukrajna hatékonyabb támogatását kérte a demokratikus világ vezetőitől hétfőn Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a román parlament előtt mondott beszédében.
Élőben közvetített felszólalása elején az ukrán államfő a román törvényhozóknak is bemutatta a Kijev melletti Bucsa városában, az orosz csapatok kivonulása után készített videofelvételeket, amelyeken utcán heverő civil holttestek, hátrakötött kezű, lelőtt emberek látszanak. Azt mondta, hogy a település több mint háromszáz egyszerű lakosát kínozták meg és végeztek ki az orosz csapatok, egyeseket csak azért, mert ukrán nemzeti színű jelképeket találtak náluk.
Zelenszkij Nicolae Ceausescu romániai diktatúrájához hasonlította, és népirtással vádolta az orosz rezsimet, amely szerinte Moldovát is meg fogja támadni, ha nem sikerül megállítani. Rámutatott: a szabadságát 1989-ben véráldozattal kivívó román néphez hasonlóan most az ukránok is hazájuk és Európa szabadságáért harcolnak. Úgy vélekedett: az orosz terjeszkedés nem fog megelégedni Ukrajnával, a háború kimenetelén múlik egész Közép-Európa és a Fekete-tenger térségének sorsa.
Volodimir Zelenszkij szerint az eddigi szankciók nem elégségesek, ahhoz, hogy Oroszország is békét akarjon kötni Ukrajnával és egész Európával, el kell zárni előle minden pénzcsapot, le kell zárni a kikötőket az orosz hajók előtt, és le kell állítani az Oroszországgal folytatott kereskedelmet. A demokratikus világ politikusaitól azt kérte: minden lehetséges módon támogassák Ukrajnát, a fegyverszállításokat is beleértve, mert szerinte ebben a háborúban dől el, hogy a szabadság vagy a zsarnokság kerekedik felül.
Az ukrán elnök köszönetet mondott a románoknak, amiért befogadták és támogatják a háború elől menekülő ukránokat, és kifejezte meggyőződését, hogy Románia az újjáépítésben is segíteni fog. Ukrajna azt kéri partnereitől, hogy segítsék egy-egy Oroszország által lerombolt ukrajnai régió vagy város helyreállítását.
Zelenszkij azt ígérte: a kisebbségek jogairól is tárgyalni fog Bukaresttel, amint a helyzet lehetővé teszi, annak érdekében, hogy az Ukrajnában élő román, illetve a Romániában élő ukrán közösség megkaphasson „minden lehetséges védelmet”.
Az ukrán elnök a bukaresti parlament vezetőinek felkérésére intézett beszédet a román törvényhozókhoz. A kétkamarás parlament házelnökei – Florin Citu szenátusi és Marcel Ciolacu képviselőházi elnök – felszólalásukban elismeréssel beszéltek a megszállók ellen küzdő ukrán nép hősiességéről, elítélték a civilek elleni atrocitásokat, a bucsai vérengzés elkövetőinek bíróság elé állítását sürgették, és az orosz csapatok azonnali kivonását követelték Ukrajna egész területéről.
Nicolae Ciuca román miniszterelnök azt ígérte: Románia mindent megtesz azért, hogy a területére menekült ukrán állampolgárok számára megfelelő életkörülményeket biztosítson, és az Ukrajnába irányuló nemzetközi segélyszállítmányok célba jutását is segíti.
?Na conferência de imprensa após a reunião com Volodymyr Zelensky, António Costa disponibilizou o apoio técnico de Portugal na adesão da Ucrânia à UE mas lembra que pode ser processo moroso. https://t.co/H3H7QIkldY
Today Prime Minister @BorisJohnson presented President @ZelenskyyUa with the Sir Winston Churchill Leadership Award for incredible courage, defiance and dignity in the face of Putin’s barbaric invasion.
Продовжив дружній діалог з Президентом ?? @RTErdogan. Подякував за непохитну позицію з підтримки територіальної цілісності й суверенітету України. Відзначив особливу роль Туреччини в зерновій ініціативі та її продовженні. Високо оцінили ??-?? взаємодію у безпековій сфері.
Discussed sustainable defense cooperation with ?? Prime Minister @MinPres. Glad to hear that support for Ukraine next year will only increase. We also discussed the implementation of my peace formula and the transition of ?? to energy-saving technologies.
Grateful to PM @JustinTrudeau for additional package of military aid. Canada and Canadian people demonstrate that the free world stands strong with us, as we are protecting our country and shared values. Thank you, Canada, for ongoing support till our victory.
Thanks to Ukrainian bravery, we are de facto pushing the Russian navy out to the eastern part of the Black Sea. Russia can no longer use our sea to expand its aggression to other parts of the world, as it did in the past with Syria. Russia contributed to the humanitarian… pic.twitter.com/fMXe9bDtJT
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) October 31, 2023
A magas villamosenergia- és gázárak miatt Virgil Popescu román liberális energiaügyi miniszter ellen beterjesztett egyszerű indítványt vitatott meg hétfőn a román képviselőház. A vita csaknem tettlegességig fajult az egyik pártelnök és a miniszter között.
Az egyszerű indítványt az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) terjesztette be. Azt kifogásolták, hogy a Popescu által vezetett minisztérium „katasztrofálisan” kezelte az energia hatóságilag szabályozott árának a kivezetését, a minisztérium rendelkezései káoszt okoztak az energiaszámlák esetében, amelyek adott esetben négyszer nagyobbak lettek. Az USR szerint az is elfogadhatatlan, hogy a miniszter arra buzdította a lakosságot, ne fizesse ki a magas villany- és gázszámlákat. Az USR szerint a miniszter mandátuma idején Románia jelentős energiatermelési potenciálja ellenére csökkent az ország energiatermelése, Bukarest több gázt importált Oroszországból, s ezáltal nőtt a függősége az orosz gáztól. Azt is kifogásolták, hogy a fekete-tengeri földgáz kitermelése továbbra is késik.
Válaszában Virgil Popescu azzal védekezett, hogy az energiaárak drágulása nem romániai, hanem világjelenség, és a nemzetközi piac alakulása határozza meg a romániai árakat is. A liberális miniszter szemrehányást tett pártja, a nemzeti liberálisok egykori koalíciós partnerének, az USR-nek, hogy tavaly ősszel éppen akkor léptek ki a kormánykoalícióból, amikor döntéseket kellett volna elfogadniuk az energiaárak korlátozásáról. A miniszter szerint az árak korlátozásával akkor az USR egyetértett, amelyet később el is fogadott a jelenlegi nagykoalíció.
Az egyszerű indítvány képviselőházi vitája félbeszakadt, miután George Simion, a szélsőségesen nacionalista Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) társelnöke bekiabálásokkal félbeszakította a minisztert, majd odament hozzá, megragadta a vállát és az arcába kiáltotta, hogy „tolvaj!”. Szóváltás alakult ki közöttük, majd az ülésvezető berekesztette a vitát arra hivatkozva, hogy az elmúlt harminc évben először ért fizikai agresszió szónokot a román parlamentben.
A vita később folytatódott, de csak az AUR és az USR honatyái jelenlétében, mert a kormányon levő Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a nem magyar nemzeti kisebbségek frakciója a minisztert ért agresszió elleni tiltakozásként távol maradt az üléstől. Az egyszerű indítványról szerdán fognak szavazni. Az indítványt várhatóan elutasítja a parlament alsóháza.
Romániában az elmúlt időszakban jelentősen drágult az energia, a statisztikai intézet adatai szerint tavaly decemberben a gáz 52 százalékkal, a villamosenergia 15 százalékkal került többe 2020 decemberéhez mérten.
MTI
[type] => post
[excerpt] => A magas villamosenergia- és gázárak miatt Virgil Popescu román liberális energiaügyi miniszter ellen beterjesztett egyszerű indítványt vitatott meg hétfőn a román képviselőház. A vita csaknem tettlegességig fajult az egyik pártelnök és a miniszter...
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1644315180
[modified] => 1644313514
)
[title] => Majdnem tettlegességig fajult a parlamenti vita Romániában
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=40188&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 40188
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 40190
[image] => Array
(
[id] => 40190
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/romanok.jpg
[original_lng] => 179756
[original_w] => 1120
[original_h] => 630
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/romanok-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/romanok-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/romanok-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/romanok-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/romanok.jpg
[width] => 1120
[height] => 630
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/romanok.jpg
[width] => 1120
[height] => 630
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/romanok.jpg
[width] => 1120
[height] => 630
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1644306315:10
[_thumbnail_id] => 40190
[_edit_last] => 10
[views_count] => 2334
[_oembed_e121eff9e4e8c31f60059e8530fbc548] =>
[_oembed_time_e121eff9e4e8c31f60059e8530fbc548] => 1644306725
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 26357
[1] => 44646
[2] => 1332
)
[tags_name] => Array
(
[0] => energetikai miniszter
[1] => energiaválság
[2] => román parlament
)
)
[5] => Array
(
[id] => 31692
[content] =>
Klaus Johannis román elnök Dacian Ciolos-nak, az USR-PLUS centrista párt vezetőjének ajánlotta fel kormányalakítást, számolt be a „Jevropejszka pravda” az Agerpres -re hivatkozva.
„A politikai pártok különböző megközelítésekkel álltak elő, különböző javaslatokkal, amelyeket e pártok képviselői ismertettek a nyilvánossággal. Mindezek közül a javaslatok közül egyet elfogadtam, amelyet meg fogok valósítani, nevezetesen úgy döntöttem, hogy Dacian Ciolos-t nevezem ki miniszterelnök-jelöltnek”, – mondta Johannis a pártokkal folytatott konzultációt követően.
Ciolos kijelentette, pártja kész vállalni a felelősséget a kormányért és tárgyalásokat folytatni más pártokkal.
„Célunk – kivezetni Romániát a válságból, és ehhez nagy felelősségre van szükség minden politikai erőtől. Megtartjuk a Nemzeti Iroda ülését, hogy megalakítsuk a tárgyalócsoportot és a lehető leghamarabb alakítsunk ki a mandátumokat”, – mondta.
Ha az új kormány 60 napon belül kétszer nem kap támogatást, az elnök kénytelen feloszlatni a parlamentet és kiírni az előrehozott választásokat.
Николай Денков: Съставяне на стабилно мнозинство в това Народно събрание не може да се случи.
Вижте как протече срещата пред медии между ПП-ДБ и президента Румен Радев по повод връчването на втори проучвателен мандат за съставяне на правителство: pic.twitter.com/Q9aFPDto6W
— Продължаваме Промяната / We Continue The Change (@promenibg) July 22, 2024
Megbukott Romániában a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Florin Citu liberális miniszterelnök vezette kormánya kedden a parlamenti szavazáson.
Az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) bizalmatlansági indítványát 281 képviselő és szenátor szavazta meg. A kormány megbuktatásához legkevesebb 234 voksra volt szükség.
A kabinet bukását a miniszterelnökkel nyílt konfliktusba került, a kormányból szeptember elején kilépett Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) idézte elő, és a bizalmatlansági indítvány megszavazásával bebizonyította, hogy nélküle a Citu-kabinet maradékának nincs parlamenti támogatása. A bizalmatlansági indítványt a PSD és USR mellett a nacionalista Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) is megszavazta. A kormánypártok képviselői és szenátorai nem szavaztak.
A bizalmatlansági indítványt előterjesztő szociáldemokraták elnöke, Marcel Ciolacu a parlamenti vita során úgy vélekedett: Florin Citu teljesen elvesztette a valóságérzékét, kilenc hónapig a PNL elnöki tisztségéért folyó küzdelemmel volt elfoglalva, de fogalma sincs, milyen problémákkal szembesülnek a választók. A PSD-elnök szerint a PNL jelöltjeként államfővé választott Klaus Iohannis és az általa támogatott Citu-kabinet tönkretették, adósságba verték, példátlan válságba sodorták Romániát, ezért a kormánynak távoznia kell.
Florin Citu parlamenti beszédében éles támadást intézett volt koalíciós partnerei ellen, akik szerinte elkényeztetett gyerekek módjára megfutamodtak a kormányzás felelőssége elől. Citu szerint az USR – miközben hajthatatlan reformerként tetszeleg – oltásellenes, neofasiszta, antiszemita, Európa-ellenes pártokkal szövetkezik, csakhogy félreállítsa őt. Citu szerint a megdöntésére szövetkezett „új koalíció” semmilyen alternatívát nem kínál, a PNL viszont nem hátrál meg, és Romániának továbbra is a liberális értékek körül alakult kormánya lesz.
Dan Barna, az USR alelnöke szerint Citu bebizonyította, hogy képtelen a koalíciós együttműködésre, „túl nagy neki a kormányfői kalap”, és azzal vádolta Citut, hogy cinikus módon válságba sodorta az országot, csakhogy néhány szavazatot gyűjtsön a PNL-ben a párt elnökségéért folyó közdelemben. Az USR képviselője megerősítette: helyre akarják állítani – de Citu nélkül – a jobbközép kormánytöbbséget, és nem tevődik fel, hogy a PSD-vel és AUR-ral kormányozzanak.
Az RMDSZ nevében felszólaló Szabó Ödön képviselőházi frakcióvezető-helyettes is úgy értékelte: felelőtlenség a járvány tombolása közepette alternatíva nélkül kormányt buktatni. A most egymást támadó volt kormányzati partnereket arra figyelmeztette: egy koalícióban nem erőltethetnek egymásra olyan intézkedéseket, amelyeket a másik nem tud elfogadni, mert a másik mögött is választói felhatalmazás áll, energiájukat inkább a közös célok megvalósítására kellene összpontosítaniuk. Az RMDSZ szónoka felérte a PNL-t és USR-t: tegyék félre a személyes sértődéseiket és fogjanak össze a közös kormányprogramba foglalt reformok megvalósítása érdekében.
A szavazás eredményének kihirdetése után Marcel Ciolacu leszögezte: a PSD semmiképpen nem fog egy kisebbségi, liberális kormányt támogatni, legfeljebb egy szakrétői kormány beiktatását hajlandó megszavazni, amely elvezeti az országot az előrehozott választásokig.
Ezek után Klaus Iohannis államfőnek kell egyeztetnie a pártokkal egy új kormány beiktatásáról, addig a Citu-kormány ügyvivőként vezeti az országot.
Nagy többséggel megszavazta a törvényhozók speciális nyugdíjának eltörlését szerdán a kétkamarás román parlament együttes ülése.
A tavaly decemberi parlamenti választási kampány központi témájává vált a katonáknak, rendőröknek, titkosszolgálati ügynököknek, bíráknak, ügyészeknek, pilótáknak, diplomatáknak, pénzügyőröknek és törvényhozóknak járó – az átlagos öregségi járandóság többszörösére rúgó – speciális állami járandóságok ügye. Most a jobbközép kormánypártok és a szociáldemokrata ellenzék is igyekezett saját érdemének feltüntetni a képviselők és szenátorok kiváltságának eltörlését.
A szavazáson az összes különnyugdíj eltörlését szorgalmazó Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) nem vett részt, „szemfényvesztésnek” minősítve a speciális juttatások összértékének alig 1,38 százalékáról rendelkező döntést. „Felelős, nem pedig populista intézkedéseket hozó politikusokra van szükség. Az RMDSZ csak abban az esetben tudja megszavazni a speciális nyugdíjak eltörlését, amennyiben az minden kategóriára vonatkozik. Ez az egész parlamenti procedúra szemfényvesztés, nem rendezi a nyugdíjak helyzetét, nem oldja meg a méltánytalan helyzeteket és nem csökkenti az állami költségvetésre nehezedő terhet” – ismertette az RMDSZ álláspontját Turos Lóránd szenátusi frakcióvezető.
Az RMDSZ szenátora szerint 825 volt képviselő és szenátor speciális nyugdíja havi 4,5 millió lejjel terheli meg a költségvetést. Ez átlagosan havi 5455 lejes extra juttatást jelent. Az átlagos öregségi nyugdíj havi 1500 lejre tehető Romániában.
A romániai törvényhozók 2015-ben szavazták meg, hogy a hivatalos nyugdíjkorhatár elérése után megbízatási idejükkel arányos juttatást kérhessenek a parlamenttől, a rendes nyugdíjuk kiegészítéseként. A pótlék három teljes mandátum (vagyis 12 év) parlamenti tevékenység felett már nem növekszik: a legnagyobb parlamenti nyugdíj-kiegészítés így mintegy 12 ezer lej lehet.
A román törvényhozás tavaly már megszavazta egyszer az összes különnyugdíj eltörlését, de a jogszabály elbukta a normakontrollt. A parlament ezt követően úgy próbálta megkerülni a szerzett jogok eltörlését tiltó alkotmányos elvet, hogy a luxusnyugdíjak megszüntetése helyett 85 százalékos adót akart kivetni a járandóságok 7000 lejt meghaladó részére, de decemberben ennek kihirdetését is megakadályozta az alkotmánybíróság.
A Hotnews.ro hírportál szerint az alkotmánybíróság várhatóan most is megmenti a törvényhozók különnyugdíját, ugyanis a szerdán megszavazott jogszabály a lap szerint visszamenőleges hatályú, amennyiben felfüggeszti a már korábban megítélt parlamenti nyugdíj-kiegészítések kifizetését.
Marcel Ciolacu, a román Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke szerdán közölte: pártja mindent megtesz azért, hogy a parlament megszavazza az úgynevezett Trianon-törvényt, mely június 4-ét román nemzeti ünneppé nyilvánítja. A parlament legnagyobb frakcióját adja a PSD.
Egy nappal korábban Klaus Iohannis államfő visszaküldte a jogszabályt megfontolásra. A tervezetet eredetileg a szociáldemokrata Titus Corlatean terjesztette be. Terveik szerint a parlament megszavazza, és ezt követően újra elküldik a köztársasági elnöknek kihirdetésre.
A jogszabály lényege, hogy a trianoni békediktátum napját nemzeti ünneppé tegyék, és ezen a napon minden közterületen kötelező lesz kitenni a román zászlót. A törvény továbbá támogatást tesz lehetővé minden olyan tudományos, kulturális, oktatási és egyéb rendezvénynek, amely népszerűsíti a trianoni döntést és a román többség ezzel kapcsolatos véleményét. A rendezvényekről a román médiának is kötelező lesz beszámolnia.
Amennyiben a parlament eredeti változatban fogadja el a tervezetet, Iohannis elnök arra kényszerül, hogy kihirdesse. Korábban már megtámadta a törvényt az alkotmánybíróságon, de erre csak egyszer van lehetőség. Iohannis azzal érvelt a Trianon-törvény ellen, hogy számos szakértő és civil szervezet bírálta, ezért szeretett volna nyilvános vitát a kérdésről, ahol a törvény ellenzői is megszólalhatnak. Akkor arra kérte parlamentet, kezdje elölről a jogalkotási folyamatot történészek, kutatók, akadémikusok, oktatási intézmények és civil szervezetek részvételével.
Forrás: index
[type] => post
[excerpt] => Marcel Ciolacu, a román Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke szerdán közölte: pártja mindent megtesz azért, hogy a parlament megszavazza az úgynevezett Trianon-törvényt, mely június 4-ét román nemzeti ünneppé nyilvánítja. A parlament legnagyobb frak...
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1600345056
[modified] => 1600337140
)
[title] => A román parlament újra megszavazza a Trianon-törvényt
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=10753&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 10753
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 10755
[image] => Array
(
[id] => 10755
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/marcel-ciolacu-1.jpg
[original_lng] => 257396
[original_w] => 800
[original_h] => 534
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/marcel-ciolacu-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/marcel-ciolacu-1-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/marcel-ciolacu-1-768x513.jpg
[width] => 768
[height] => 513
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/marcel-ciolacu-1.jpg
[width] => 800
[height] => 534
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/marcel-ciolacu-1.jpg
[width] => 800
[height] => 534
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/marcel-ciolacu-1.jpg
[width] => 800
[height] => 534
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/marcel-ciolacu-1.jpg
[width] => 800
[height] => 534
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1600326340:5
[_thumbnail_id] => 10755
[_edit_last] => 5
[views_count] => 3231
[_oembed_ee5970183f417753b37bc180903e2c51] =>
[_oembed_time_ee5970183f417753b37bc180903e2c51] => 1600326324
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 1332
[1] => 4217
)
[tags_name] => Array
(
[0] => román parlament
[1] => Trianon-törvény
)
)
[9] => Array
(
[id] => 9540
[content] =>
Benyújtotta hétfőn a Ludovic Orban vezette román kormány elleni bizalmatlansági indítványt az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) – írja a Magyar Nemzet.
Marcel Ciolacu, a PSD ügyvivő elnöke egy vasárnapi televíziós interjúban a pandémia kezelésében tapasztalt káoszt, a kabinet hiteltelenségét, a gazdasági katasztrófát, a nyugdíjak, a gyermeknevelési pótlék, illetve a tanári fizetések emelését előíró törvények semmibe vételét, a kórházak bezárását, az életszínvonal csökkenését és a románok számvevőszéki jelentés által bizonyított kizsebelését nevezte a kezdeményezés indokának. Ludovic Orban miniszterelnök felelőtlen lépésnek, valamint az év végén esedékes parlamenti választásokat megelőző politikai harc részének nevezte a PSD lépését.
Ciolacu szerint a bizalmatlansági indítvány „kényelmesen”, 250 támogató szavazattal fog átmenni. A PSD-nek a frakciójukhoz csatlakozott Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) törvényhozóival együtt 209 szavazata van, de számít a Pro Románia 21 képviselőjére, a PSD-hez „hű” kisebbségi képviselőkre és a függetlenekre. Az indítvány elfogadásához legkevesebb 233 szavazat kell. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség közölte: bár erős fenntartásai vannak a kormány intézkedéseivel kapcsolatban, nem tartja időszerűnek a kormányválság kirobbantását, ezért nem írta alá a bizalmatlansági indítvány kezdeményezését.
Az indítványt a benyújtástól számított három napon belül fel kell olvasni a parlament két házának együttes ülésén, de arról nincs előírás, hogy a vitát és a szavazást mikor kell megejteni. A szociáldemokraták szeptember első hetére tervezik a voksolást. A bizalmatlansági indítvány benyújtása azért is fontos a jelenlegi ideiglenes PSD-pártvezetésnek, mert Ciolacu és csapata a párt szombati kongresszusán szeretné megerősíteni pozícióit a formáció élén. Illyés Gergely politológus szerint a szociáldemokratáknak összejöhet a parlamenti többség a szavazás során, tehát megbuktathatják a kormányt. – Más kérdés, hogy a decemberi parlamenti választások előtt nem akarják átvenni a kormányzást, ezzel a lépéssel csupán a választási versenyben szeretnének előnyösebb pozícióra szert tenni – hangsúlyozta az elemző. Mint mondta, a PSD egy gazdasági szakember jelölésével a miniszterelnöki székbe olyan felelős párt képét mutathatja, amelyik a kormányzó Nemzeti Liberális Párttal ellentétben a gazdasági kérdésekre helyezi a hangsúlyt.
