A kelet-ukrajnai konfliktus 12 pontos, nagy nemzetközi feltűnést keltő rendezési tervével rukkolt elő a hétvégén tartott 56. Müncheni Biztonságpolitikai Konferencia, jóllehet a dokumentumot az ukrán külügy tiltakozására a szervezők előbb levették a tanácskozás honlapjáról, majd szombaton ismét visszatették – adta hírül a strana.ua hírportál.
Fotó: securityconference.org
A „februári 12 pontot”
egy európai, amerikai, ukrán és orosz szakértőkből álló munkacsoport dolgozta
ki az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) munkatársainak a
bevonásával. A Wolfgang Ischinger nyugalmazott német diplomata, a müncheni
konferencia elnöke által jegyzett rendezési terv 4 blokkból – biztonság,
humanitárius kérdések, gazdaság, politika – áll.
A dokumentum 1. pontja a
Donbászi Közös Ellenőrzési és Koordinációs Központ visszaállítását javasolja,
ami a szakértők szerint elősegítené a minszki megállapodások teljesítését, azok
megsértése esetén lehetővé tenné a gyors reagálást, beleértve az EBESZ
monitoring csoportjának akadálytalan mozgását, az infrastruktúra
helyreállításának és az aknamentesítésnek a támogatását.
A 2. pont a
katonai-háborús válság rendezését szolgáló párbeszéd megteremtését
indítványozza a normandiai formátum keretében. Ezen belül létre kellene hozni a
katonák kapcsolatfelvételét a donbászi válság rendezése céljából, a minszki
megállapodások érvényesítésének gyorsítása érdekében.
A 3. pont a korlátlan
hozzáférést és a mozgási szabadság javítását javasolja. Ezen belül egyebek
mellett növelni kellene az ellenőrző pontok számát az átjárhatóság javítása
érdekében az ütközővonalon.
A terv humanitárius
blokkja két pontból áll: a sorrendben 4. pont a nyomtalanul eltűntek
felkutatásáról, míg az 5. pont a terület aknamentesítéséről szól.
A csomag gazdasági része
négy pontot tartalmaz: a sorrendben 6. pont Donbász helyreállításának a
gyorsításáról szól, amibe be lehetne vonni az Európai Uniót és Oroszországot
is. A 7. pont a szabadkereskedelmi övezet létrehozásának a vizsgálatára vonatkozik
a háború sújtotta más régiók példáját felhasználva. A 8. pont a szankciók
megszüntetési útitervének kidolgozásával foglalkozik, amelynek értelmében a
minszki megállapodások végrehajtására irányuló konkrét intézkedések függvényében
megfelelően módosulna a szankciós rendszer. A 9. pont a radioaktív sugárzás
veszélyének az elhárítását tárgyalja annak tükrében, hogy Donyeck megyében és a
tágabb térségében 1,2 ezer radioaktív sugárforrás található, amelyeket orvosi,
ipari és kutatási célokra használnak.
A tervezet három pontból
álló politikai blokkja szerint az Ukrajnán belüli szociális átalakulások,
valamint az Ukrajna és a szomszédai közötti kapcsolatok kihatással vannak
történelmi emlékezet és nemzeti identitás politikájára, bonyolult kérdéseket
vetve fel a kormány számára az állampolgárság és a nyelvi jogok kapcsán, valós
módon befolyásolva a politikát, gazdaságot és biztonságot.
A sorrendben 10. pont
szerint új párbeszédet kell beindítani az euroatlanti országok között a
kölcsönös biztonság rendszerének kiépítéséről. A párbeszédet a nemzeti
vezetőknek kell jóváhagyniuk, a cél a többi között a biztonsági alapproblémák
megoldása és a fő ellentétek meghaladása, az esetleges konfliktusok megelőzése.
A 11. pont az EU és
Oroszország közötti szelektív együttműködés területeinek a meghatározásáról és
támogatásáról szól. E szerint 2020-ban az EU-nak és Oroszországnak a szelektív
együttműködést a prioritások közé kell emelnie, beleértve a minszki
megállapodások teljesítését. Kiterjeszteni az együttműködést az egybevágó
érdekek területére, mint a tudomány és a kutatás, határokon átnyúló és
regionális, valamint klíma- és környezetvédelmi együttműködés. Folytatni kell a
meglévő gazdasági és humanitárius kapcsolatok erősítését.
A 12. pont az identitásról
szóló új nemzeti párbeszéd beindítását tárgyalja. E szerint minél hamarabb új,
átfogó nemzeti párbeszédet kell beindítani Ukrajnában, közvélemény-formálók,
vezető tudósok és nemzetközi hírű szakértők bevonásával. Lehetővé kell tenni,
hogy Ukrajna szomszédai, mindenekelőtt Lengyelország, Magyarország és
Oroszország is elmondhassa saját véleményét. A dialógusnak érintenie kell a
történelem és a nemzeti emlékezet, a nyelv, az identitás és a kisebbségek
problémáinak témakörét. A párbeszéd elengedhetetlen részét kell képeznie mind
az országon belüli, mind a külföldi nemzetiségi és vallási kisebbségek iránti
toleranciának és tiszteletnek.
A felsorolt tizenkét pont nem érinti a – 13 pontból álló – minszki megállapodásokban foglaltakat, nincs szó bennük sem a választásokról, sem a terület különleges státusáról. A müncheni konferencia szakértői 12 pontos javaslatcsomagjukkal Kijev és a donbászi szakadár köztársaságok együttélésének könnyebbé tételét tartották szem előtt Moldávia és a Dnyeszter-melléki Köztársaság mintájára, amelyek nem egyesültek, de megtanultak egymással békében élni – írta kommentárjában a strana.ua.
