Az Irán-barát szervezethez közelálló források azt közölték, hogy prominens húszi vezetők több civilt kényszerítettek rabszolgaságba. Egy nemzetközi jelentés szerint világszerte több mint 40 millió ember lesz manapság a rabszolgaság áldozata, köztük 85 ezren az Irán által támogatott húszi milíciák ellenőrzése alatt álló jemeni régiókban, beleértve a fővárost, Szanaát is. A polgárháború sújtotta állam és Szíria fedi le az arab világban előforduló rabszolgasággal összefüggésbe hozható esetek 76 százalékát. Az Egyesült Államok külügyminisztériumának jelentése korábban szintén megerősítette a rabszolgaság terjedését Jemenben. Az emberkereskedelem előmozdításával a húszikat, valamint az al-Kaida terrorcsoportot vádolják.
A rabszolgaság nem új keletű jelenség Jemenben A Vörös-tenger rabszolga-kereskedelme az I. században alakult ki, amikor az Afrika szarváról elrabolt, rabszolgasorba taszított embereket a Vörös-tengeren át Arábiába és a mai Jemen területére szállították. A középkorban a rabszolgák többsége az afrikai kontinensről érkezett, de voltak más származásúak is, például indiaiak, európaiak és törökök. Emellett voltak arab muszlim rabszolgák is, annak ellenére, hogy az iszlám tiltja más muszlimok rabszolgasorba taszítását.
A nők elsősorban ágyasok vagy szolgálólányok voltak, akiket gyakorta szexuálisan is kizsákmányoltak. A férfi rabszolgák egy része eunuch volt, akiket az arisztokraták és a királyi ház gazdagjai vásároltak meg, és számos különböző megbízatást kaphattak: a hárem ügyeinek intézőiként, tanítóként és gyermekgondozóként, valamint sorstársaik felügyelőjeként szolgáltak. Azokat a férfi rabszolgákat, akik nem voltak eunuchok, munkásként vagy katonaként alkalmazták. A jemeni rabszolgaságot hivatalosan két szakaszban, 1962-ben (az ország északi részén) és 1967-ben (az ország déli részén) is eltörölték.
A jelenlegi helyzet sem túl rózsás A húszik fáradhatatlanul dolgoznak a rabszolgaság helyreállításán, amit számos helyi jelentés is megerősített. Több ezer jemeni, afrikai vagy afrikai származású jemeni dolgozik (gyakran anyagi ellenszolgáltatás nélkül) a magas rangú húszi tisztviselők lakó- és munkahelyein. A helyi megfigyelők a húszikat a következő vádakkal illetik:
az emberek szegénységével és éhezésével való visszaélés,
kényszerházasság,
embercsempészet és emberkereskedelem,
a gyermekek, nők és afrikai migránsok kényszertoborzása,
afrikai bevándorló nők megerőszakolása.
Ez utóbbival kapcsolatban egy jemeni emberi jogi csoport arról számolt be , hogy az országon keresztül Szaúd-Arábiába átjutni szándékozó etióp bevándorlók szexuális erőszaknak és zaklatásnak vannak kitéve. A beszámolók szerint e visszaéléseket a húszik harcosai követik el, de a szervezet vezetői kategorikusan tagadják a vádakat.
Kik is azok a húszik? A húszik egy, zaidi síita elveket valló radikális szerveződés. Ideológiájukról sokat elárul jelmondatuk: „Isten a leghatalmasabb, halál az Egyesült Államokra, halál Izraelre, átok a zsidókra és győzelem az iszlám számára.” E mellett kijelentik, hogy az iráni vezetésű „ellenállási tengely” részei Izraellel, az Egyesült Államokkal és a tágabb értelemben vett Nyugattal szemben. A formálisan Anszár Alláh (Isten segítői) néven ismert csoport az 1990-es években jött létre, és nevét néhai alapítójáról, Huszein al-Húsziról kapta. A jelenlegi vezető Huszein testvére, Abd al-Malik al-Húszi. Az elmúlt két évtizedben lázadások sorozatát indították, majd polgárháborút robbantottak ki a regnáló jemeni kormány ellen.
Mostanában azzal kerülnek be a hírekbe rendszeresen, hogy kereskedelmi hajókat foglalnak el és támadnak meg drónokkal és rakétákkal a Vörös-tengeren, ami miatt a nagy nemzetközi vállalatok más útvonalakat keresnek rakományaik zavartalan célba juttatása érdekében. A jemeni húszik egyre több zavart okoznak a nemzetközi tengeri kereskedelemben, és offenzíváik komoly következményekkel járhatnak mind regionálisan, mind globális szinten. Egyrészt jelentősen növekednek a szállítási költségek, ami az inflációra lehet negatív hatással, nem beszélve arról, hogy az Irán által támogatott szélsőséges csoport provokálja Izraelt, Szaúd-Arábiát, az Egyesült Államokat és más nyugati országokat, ami feszültséget gerjeszt a térségben.
A jemeni kasztrendszer Jemeni aktivisták felfedték, a húszik törekvése arra irányul, hogy a jemeni társadalmat uralkodókra és alattvalókra, valamint urakra és rabszolgákra különítsék el. Az emberekkel szembeni húszi diszkrimináció bőrszínen, rasszon és származáson alapul. A magukat „hásimitának” nevezők jelenleg Jemen társadalmi osztályának csúcsán állnak. Úgy gondolják, hogy a legtisztább származásúak, megvan az a kiváltságuk, hogy uralják az országot és felhalmozzák a vagyont. Őket a törzsek, munkások és földművesek követik.
Értelemszerűen a rabszolgák kasztja képviseli a társadalmi ranglétra legalsóbb fokát. Megfigyelők szerint a szegénység, az éhezés, az elnyomás és a szisztematikus kizsákmányolás sok civilt rabszolgaságba kényszerített. Az elismert jemeni kormány azt szorgalmazza, hogy fel kell tárni a húszik félrevezető gyakorlatát, leleplezni az emberekkel szembeni diszkriminációjukat, valamint véget kell vetni a társadalom urakra és rabszolgákra való felosztásának.
A húszik arra törekednek, hogy visszavezessék Jement abba a korszakba, amikor még elfogadott volt az emberekkel való kereskedelem. Jelentések és beszámolók sora igazolja azokat a jogsértéseket, amelyeket az iráni támogatású lázadó csoport követett el az elmúlt években. Amíg rendezetlen marad a délnyugat-ázsiai ország politikai helyzete, addig várhatóan fokozódni fognak a kiszolgáltatott rétegekkel szemben elkövetett visszaélések.
On Apr. 4, 2024, the U.S. government transferred over 5,000 AK-47s, machine guns, sniper rifles, RPG-7s and over 500,000 rounds of 7.62mm ammunition to the Ukrainian armed forces. This constitutes enough materiel to equip one UKR BDE… pic.twitter.com/Ydecq6OFAo
On Apr. 4, 2024, the U.S. government transferred over 5,000 AK-47s, machine guns, sniper rifles, RPG-7s and over 500,000 rounds of 7.62mm ammunition to the Ukrainian armed forces. This constitutes enough materiel to equip one UKR BDE… pic.twitter.com/Ydecq6OFAo
Vilmos Sándor holland király bocsánatot kért országának a gyarmati időszakban a rabszolgaságban játszott szerepéért és annak a rabszolgák leszármazottjaira gyakorolt hatásaiért – tájékoztatott az NLTimes című angol nyelvű holland hírportál szombaton.
Vilmos Sándor, az amszterdami Oosterparkban, a rabszolgaság emlékművénél tartott beszédet szombaton, a rabszolgaság eltörlésének 150. évfordulóján.
Beszédében a holland király azt mondta, bocsánatot kér, amiért Hollandia rabszolgasorba taszított sokakat, és amiért részt vett a rabszolga-kereskedelem támogatásában.
„Ma itt állok Önök előtt. Ma mint az Önök királya és az állam képviselője, magam kérek bocsánatot. Érzem a szavak súlyát a szívemben és a lelkemben” – fogalmazott.
Kiemelte: a rabszolgaság a legembertelenebb, a leginkább lealacsonyító, amellyel egy embert megfoszthatnak szabadságától.
„A rabszolgaság szörnyű öröksége máig velünk maradt. Hatásai még mindig érezhetők társadalmunkban a rasszizmus révén. Ezért ma, ezen az emléknapon bocsánatot kérek ezért az emberiesség elleni bűncselekményért” – fogalmazott.
A király azzal folytatta, hogy tiszteletben kell tartani a hollandiai emberek eltérő kulturális hátterét és befogadóbb társadalmat kell építeni.
„Arra kérem Önöket, hogy nyissák meg szívüket mindazok előtt, akik együtt szeretnének dolgozni Önökkel egy olyan társadalom építésén, amelynek mindenki teljes jogú tagja lehet” – fogalmazott.
A holland király végezetül közölte, hogy kérésére a mai napon vizsgálatot indítottak a holland uralkodóház, az Oránia-Nassaui-ház gyarmati történelemben betöltött szerepének megállapítására.
Mark Rutte holland miniszterelnök a holland állam nevében tavaly decemberben kért hivatalosan bocsánatot a rabszolgák kizsákmányolásáért és a rossz bánásmódért a gyarmati korszakban.
Rutte „emberiesség elleni bűncselekményként” említette a rabszolgaságot, és hangsúlyozta, hogy a holland társadalomnak ennek fényében kell alakítania gondolkodásmódját az ország történelmével kapcsolatban.
A holland birodalom a világ szinte minden pontján – Észak- és Dél-Amerikában, Afrikában, a Közel-Keleten, Délkelet-Ázsiában, valamint az indiai szubkontinensen és a karibi térségben is – rendelkezett gyarmatokkal. A Holland Nyugat-indiai és a Kelet-indiai Társaság rabszolga-kereskedelme jelentősen hozzájárult az ország gazdasági világhatalmi státuszához a XVII. században. Becslések szerint mintegy 600 ezer ember kerülhetett rabszolgasorba a holland uralom alatt. Hollandia az egyik utolsó európai országként, 1863. július 1-jén tiltotta meg a rabszolgaságot.
