A Trump-adminisztráció és a fehérorosz hatóságok legkevesebb 100 politikai fogoly lehetséges szabadon bocsátását tárgyalják a közeljövőben, Washington és Minszk között folyamatban lévő közeledés részeként, jelentette a Reuters.
Bár Aljakszandr Lukasenka autoriter rezsimje már több tucat fogvatartottat szabadon engedett Trump januári hivatalba lépése óta, az Egyesült Államok több mint száz ember szabadon bocsátását szeretné elérni – közölték a források, akik névtelenséget kértek a tárgyalások érzékenysége miatt.
Mint ismeretes, szeptemberben Fehéroroszország eddigi legnagyobb gesztusát tette meg – 52 foglyot szabadon engedett. A nyugati emberi jogi szervezetek több mint 1000-re becsülik az országban lévő politikai foglyok teljes számát, köztük volt elnökjelölteket és Nobel-díjasokat.
Egyelőre nem világos, hogy pontosan kiket és mikor engedhetnek szabadon. A Fehér Ház nem kívánt nyilatkozni, és a washingtoni fehérorosz diplomáciai képviselet sem kommentálta egyelőre a helyzetet.
Fehéroroszország szabadon engedett csütörtökön 52 politikai foglyot, akik már meg is érkeztek Litvániába – jelentette be Gitanas Nauseda litván államfő.
A foglyokat azt követően engedték el, hogy John Coale, az amerikai elnök megbízottja megbeszélést folytatott Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnökkel.
„Nagyon hálás vagyok az Egyesült Államoknak és személyesen Donald Trump elnöknek a politikai foglyok kiszabadításáért tett erőfeszítéseiért. Ötvenkét ember, az nagyon sok. Ugyanakkor még több mint ezer politikai foglyot tartanak fogva fehéroroszországi börtönökben, és mindaddig nem állhatunk meg, amíg ők ki nem szabadulnak” – írta a litván elnök az X-en. Gitanas Nauseda elmondta: a most elengedettek között van hat litván állampolgár is.
A fehérorosz elnök sajtószolgálata szerint az elengedettek között összesen 14 külföldi állampolgár van: hat litván, két lett, két lengyel, két német, egy francia és egy brit.
A bejelentés után a fehérorosz állami médiában közzétettek egy videót, amelyen az amerikai küldött bejelentette: Washington feloldja a Belavia fehérorosz állami légitársasággal szembeni szankciókat.
Június 21-én, szombaton szabadon engedték a fehéroroszországi börtönből Szergej Tyihanovszkij ellenzéki aktivistát, Szvitlana Tyihanovszkaja ellenzéki vezető férjét, számolt be a helyi Nasa Niva kiadvány.
Mint megjegyezték, szombaton számos politikai foglyot engedtek szabadon Fehéroroszországban, köztük a 2020-as események egyik központi alakját, Szergej Tyihanovszkijt.
Az újságírók hangsúlyozzák, hogy ez Keith Kellogg, az Egyesült Államok ukrajnai különmegbízottjának minszki látogatásának köszönhetően vált lehetővé.
„A éterre való ország csatorna alapítóját és a 2020-as események egyik főszereplőjét a választások előtt őrizetbe vették. Szergej Tyihanovszkij valamivel több mint öt évet töltött rácsok mögött” – áll a jelentésben.
Sajtóértesülések szerint Tyihanovszkij volt politikai fogoly már elhagyta Fehéroroszországot.
Szintén kiszabadult a börtönből Natalija Dulina, a Minszki Állami Nyelvészeti Intézet docense.
Az amerikai kormányzat megállapodást kötött Alekszandr Lukasenkával a belarusz politikai foglyok szabadon bocsátásáról. Az Egyesült Államok enyhítené a belarusz bankokkal és a kálium műtrágya exportjával szembeni szankciókat.
Donald Trump kormánya azt tervezi, hogy nagyszabású megállapodást köt Alekszandr Lukasenkával a belarusz politikai foglyok szabadon bocsátásáról. Amerikai sajtóinformációk szerint a nyugati diplomatákkal Vilniusban tartott zártkörű találkozón árulta el a részleteket erről Christopher Smith amerikai külügyminiszter-helyettes.
Azt követően, hogy február 12-én Donald Trump felhívta Vlagyimir Putyint, és bejelentette, hogy tárgyalásokat kezdenek az orosz-ukrán háború befejezéséről, öt év után először érkezett Minszkbe az amerikai külügyminisztérium képviselője.
Christopher Smith tárgyalásokat folytatott Alekszandr Lukasenkával és a belarusz KGB vezetőjével, amelyek eredményeként három foglyot, köztük egy amerikai állampolgárt szabadon engedtek.
Ez is része a trumpi békének?
A The New York Times értesülései szerint Smith egy vilniusi diplomatákkal tartott találkozón „különleges műveletnek” nevezete a három fogoly szabadon bocsátását, ami Trump békepolitikájának sikerét mutatja. Az amerikai diplomata szerint egy „nagy alkunak” kellene lennie a következő lépésnek, amelyben Lukasenka számos politikai foglyot, köztük prominens ellenzékieket is szabadon engedne.
Cserébe az Egyesült Államok enyhítené a belarusz bankokkal és a kálium műtrágya exportjával szembeni szankciókat, amelynek egyik legnagyobb termelője Belorusz.
A laphoz eljutott bennfentes információk szerint Smith biztosítékokat kapott Lukasenkától, hogy a belarusz állam kész enyhíteni a másképp gondolkodók elnyomásán. A belarusz elnök az elmúlt hónapokban több ellenzéki politikust kiengedett a börtönből, hogy kedvezzen a nyugatnak, de emberjogi csoportok emlékeztettek arra, hogy Lukasenka emberei tiltakozók tízezreit vették őrizetbe, és az ellenzék összes vezetőjét bebörtönözték vagy száműzetésbe kényszerítették. A Vjaszna (Tavasz) emberi jogi szervezet szerint jelenleg 1226 politikai fogoly raboskodik Beloruszban.
Az Egyesült Államok külügyminisztériuma még nem adott ki hivatalos tájékoztatást a Lukasenkával folytatott tárgyalásokról.
Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök 23 politikai foglyot részesített kegyelemben, akiket „szélsőségességért” ítéltek el – jelentette be szombaton az államfő sajtószolgálata, melyről az MTI számolt be.
A közlemény szerint valamennyi érintett kegyelmi kérvényt írt alá, elismerték bűnösségüket és megbánták tettüket. Szabadon bocsátásuk után a belügyminisztérium „ellenőrzi jogkövető magatartásukat”.
Az elnöki kegyelemben három nő és húsz férfi részesült, közülük 13-an 50 év fölöttiek, 14-en krónikus betegségben szenvednek és 12-nek gyereke van.
A közlemény szerint „a döntést a humanizmus elvei alapján hozták meg, a kegyelemben részesülteknek lehetőségük van visszatérni a normális életbe”
Fehéroroszországban január 26-án tartanak elnökválasztást, amelyen Aljakszandr Lukasenka újra indul. A Fehéroroszországban harminc éve hatalmon lévő Lukasenka az utóbbi hónapokban több alkalommal kegyelmezett meg a hatalom legitimitását megkérdőjelező fogvatartottaknak: augusztusban 30-an, szeptemberben 67-en, novemberben 63-an, decemberben pedig 29-en nyerték vissza szabadságukat.
Az országban politikai okokból bebörtönzött politikusok, újságírók és emberi jogi aktivisták számát a Vjaszna (Tavasz) fehérorosz emberi jogi szervezet mintegy 1300-ra teszi.
Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök közkegyelemben részesített „szélsőségesség vádjával” elítélt 32 embert – jelentette szerdán a BelTA fehérorosz állami hírügynökség.
A kegyelemben részesülők közül nyolc nő és 24 férfi – idézte az elnöki hivatal közleményét a BelTA. Hozzátették, hogy a szabadon engedett emberek közül 17-nek krónikus betegsége van, és kilencen 50 éven felüliek, további részleteket azonban nem közöltek róluk.
A Fehéroroszországban harminc éve hatalmon lévő Lukasenka az utóbbi hónapokban több alkalommal kegyelmezett meg a hatalom legitimitását megkérdőjelező fogvatartottaknak: szeptemberben 67-en, augusztusban 30-an, november elején pedig 31-en nyerték vissza így a szabadságukat.
Az országban politikai okokból bebörtönzött politikusok, újságírók és emberi jogi aktivisták számát a Vjaszna (Tavasz) fehérorosz emberi jogi szervezet mintegy 1300-ra teszi.
Olekszandr Lukasenko rendeletet írt alá 31, úgynevezett „szélsőséges” bűncselekményekért elítélt személynek. A határozatról a BelTA állami ügynökség számolt be.
A megkegyelmezettek között két nő és 29 férfi van; közülük 17-en krónikus betegségben szenvednek, hárman fogyatékkal élők.
„Az elítélteket a büntetett előélet törlése nélkül mentesítik a büntetés alól. A Belügyminisztérium biztosítja a jogkövető magatartásuk ellenőrzését”, áll a közleményben.
Ez az ötödik kegyelmi ügy politikai foglyok esetében Fehéroroszországban 2024-ben. A több tucat ember tölti büntetését a börtönökben, akiket Lukasenko „sértegetéséért”, „hazaárulásért” és a Btk. más politikai indíttatású cikkelyei miatt ítéltek el.
Júliusban legkevesebb 18 politikai foglyot engedtek szabadon: négy nőt és 14 férfit, köztük a rákos beteg Hrihorij Kosztuszevet, aki a Fehérorosz Népfront ellenzéki párt elnökét, és akit 10 év börtönre ítéltek.
Lukasenko augusztus közepén írta alá a második rendeletet. Ekkor 30 ember kapott kegyelmet, akiket szintén „ellenállási irányú bűncselekményekért” ítéltek el. A szabadultak között 14 nő és 16 férfi volt, köztük nyugdíjas korúak és súlyos betegek is.
Szeptember elején további 30 elítélt politikai fogoly kapott kegyelmet. Többségük kiskorú gyermekek szülei.
Újabb tizenhárom politikai foglyot helyezett szabadlábra Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök, közöttük van egy veterán szakszervezeti vezető és az állami televízió volt újságírója, aki agydaganatban szenved – közölték emberi jogi aktivisták szerdán.
A hetvennégy éves Vaszil Beraszneu szakszervezeti vezető kilenc évet töltött börtönben, mert szélsőséges tevékenységben, gyűlöletkeltésben és az állambiztonságra veszélyes cselekedetekre való felszólításban találták bűnösnek.
Kszenyija Luckina volt újságíró nyolc évet töltött börtönben „a hatalom megszerzésére irányuló összeesküvés” vádjával. Egyike volt a 2020 augusztusában tartott tömegtüntetések szervezőinek, amelyeket az váltott ki, hogy Aljakszandr Lukasenka a fehérorosz ellenzék és a Nyugat által kétes tisztaságúnak tekintett elnökválasztáson magának követelte a győzelmet.
A Vjaszna (Tavasz) emberi jogi szervezet szerint a héten legkevesebb tizenegy másik embert engedtek szabadon amnesztiával, amelyet az elnök augusztus 16-án adott ki.
Tizennyolc másik rabot júliusban engedtek ki a börtönből.
A megkegyelmezettek között legalább hatan voltak, akik Lukasenka sértegetéséért kerültek rács mögé. Az egykori szovhozigazgató harminc éve irányítja vaskézzel a volt szovjet köztársaságot, és Vlagyimir Putyin orosz elnök közeli szövetségese. 2020-ban a biztonsági erőket is bevetette a tiltakozás elnyomására, több száz embert börtönbe vetettek, mások külföldre menekültek.
Franak Viacorka, a száműzetésben élő ellenzéki vezető, Szvjatlana Cihanouszkaja tanácsadója közölte, hogy a közkegyelemben részesülők közül sokaknak komoly egészségügyi problémája van, amelyet a fogság csak tovább súlyosbított, és sokan nagyon közel álltak a büntetésük letöltéséhez.
„Ez a nemzetközi nyomással ötvözött diplomácia kis sikere” – mondta Viacorka a Reutersnek. „Örülnünk kell a súlyos beteg foglyok elengedésének, de emlékeztetni kell a nyilvánosságot a folytatódó elnyomásra és arra, hogy ezernégyszáz ember továbbra is rácsok mögött van.”
A Vjaszna szerint Fehéroroszországban jelenleg nő az üldöztetések száma, júliusban legkevesebb százhetven embert ítéltek el politikával kapcsolatos bűncselekmények miatt.
A legismertebb politikai foglyok között továbbra is börtönben van a Nobel-békedíjas Alesz Bjaljacki, valamint a 2020. évi tiltakozások vezetője, Marija Kalesznyikova és Szjarhej Cihanouszki, Szvjatlana Cihanouszkaja férje.
A fehérorosz elnök által aláírt rendeletben olyan politikai foglyoknak kegyelmezett meg, akiket „tüntetés jellegű bűncselekményekért” ítéltek el, írja a Meduza a BelTA hírügynökségre hivatkozva.
A kegyelemben részesülő 14 nő és 16 férfi között vannak nyugdíjas korúak és súlyos betegségben szenvedők is. A hírek szerint mindannyian elismerték bűnösségüket, viszont a 30 személy nevét nem hozták nyilvánosságra.
Július 18-án 18 politikai foglyot engedtek szabadon. Korábban a fehérorosz emberi jogi aktivisták diplomaták és különböző szervezetek segítségével adták át Minszknek azon politikai foglyok listáját, akiket súlyos betegségük miatt szabadon kell engedni. Ezen van néhány olyan személy, akinek Lukasenko megkegyelmezett most.
Szvjatlana Cihanouszkaja száműzetésben élő fehérorosz ellenzéki vezető több figyelmet követelt a politikai foglyok ügyének csütörtökön Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszterrel tartott megbeszélését követően az APA osztrák hírügynökségnek nyilatkozva Bécsben.
„Arra kérjük szövetségeseinket, hogy követeljenek hozzáférést a politikai foglyokhoz” – jelentette ki Cihanouszkaja. A fehérorosz ellenzéki vezető reményét fejezte ki, hogy az egyik orosz börtönben tisztázatlan körülmények között elhunyt Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus esete nyomán a kérdésnek nagyobb figyelmet fognak szentelni.
„Navalnij meggyilkolásának következményekkel kell bírnia, mert különben ez zöld jelzést jelent más politikai foglyok megöléséhez” – hangoztatta. Felhívta a figyelmet, hogy fehérorosz börtönökben öt másik politikai fogoly is életét vesztette.
Beszélt arról is, hogy férjéről, a szintén rácsok mögött lévő Szjarhej Cihanouszkijről már vagy egy éve nem hallott hírt.
„Tulajdonképpen azt sem tudom, hogy életben van-e még” – tette hozzá. Kijelentette, hogy Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök számára a politikai foglyok nem jelentenek gondot, így az ellenzék feladata, hogy gonddá tegyék őket számára.
Schallenberg a találkozót követően kiadott közleményében a politikai fogvatartottak haladéktalan szabadon engedését követelte. Egyben pedig bírálta „Fehéroroszország fokozatos átvételét Oroszország által”, amit robbanásveszélyes folyamatnak nevezett.
Cihanouszkaja a nap folyamán az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) tagállami képviselőivel is találkozott. A megbeszélésen a vasárnapra kitűzött fehérorosz parlamenti választással kapcsolatban az ellenzéki vezető úgy fogalmazott, hogy annak semmi köze a demokráciához. „Ez egy színjáték, egy showműsor, cirkusz, de nem egy választás” – húzta alá.
Az orosz, illetve fehérorosz börtönökben elhunyt politikai foglyokkal kapcsolatban elmondta, hogy „a diktátorok próbálják annak határait feszegetni, meddig mehetnek el következmények nélkül”.
Fehéroroszországban a 2020. évi, vitatott tisztaságú elnökválasztás óta aktivisták, újságírók, emberijogvédők és közönséges állampolgárok százait ítélték súlyos börtönbüntetésre vagy kényszerítették száműzetésbe.
Utóbbiak között van Cihanouszkaja volt elnökjelölt, aki Litvániába menekült. A Vjaszna jogvédő szervezet tudomása szerint jelenleg több mint 1400 politikai fogoly van Fehéroroszországban, 2021 óta öten haltak meg soraikból.
