Volodimir Zelenszkij elnök a közösségi hálókon közölte, értekezletet tartott a Közel-Keleten és az Öböl-térségben folytatott diplomáciai munkáról, ismertette az ukrán katonai szakértői csoportok munkájának eredményeit.
Emlékeztetett arra, hogy egy nappal korábban Irán csapásokat mért az Emírségek területére, és a Perzsa-öbölben is érezhetően fokozódik a katonai feszültség. Zelenszkij elítélte Irán ilyen lépéseit.
„Fontos, hogy nagyobb biztonság legyen, és sok múlik a helyzet stabilizálásának és a biztonság garantálásának sebességén ebben a régióban és az egész világon. Ez vonatkozik a biztonságra, a gazdaságra és a társadalmi kérdésekre is. A legtöbb ország megélhetési költségei veszélyben vannak a régióban történtek miatt” – mondta.
Az elnök meghatározta diplomácia feladatait a Perzsa-öböl menti országokkal és a régió egészével folytatott kétoldalú együttműködéssel kapcsolatban.
„Új megoldásokat készítünk elő, és fejlesztjük biztonsági partnerségünket. Ma javaslatokat tettünk Bahrein munkájának releváns irányaira, és államaink csapatai kidolgozzák a részleteket. A kölcsönös együttműködés elve alapján figyelemmel kísérjük a régió országaival korábban kötött megállapodások végrehajtását is.
Biztosítjuk Ukrajna megerősítését, együttműködve a partnerekkel. Köszönjük mindenkinek, aki segít!” – tette hozzá Zelenszkij.
Před zítřejším summitem Evropského politického společenství jsem se dnes v Jerevanu ještě stihl poprvé od voleb setkat s ukrajinským prezidentem @ZelenskyyUa. S panem prezidentem jsme jednali na čtyři oči, známe se dlouho, poprvé jsme se viděli v roce 2019, celkem už čtyřikrát.… pic.twitter.com/13vVKH5MAy
Ukrajna számos közel-keleti és Perzsa-öböl menti országgal folytat biztonsági kommunikációt, ezenkívül folyamatban van egy mélyebb európai biztonsági megállapodás alapjainak kidolgozása is – jelentette ki hétfőn Volodimir Zelenszkij elnök, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az államfő elsősorban Rusztem Umjerovnak, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkárának a közel-keleti és az öböl menti partnerekkel folytatott munka első szakaszának eredményeiről szóló jelentéséről szólt. „Fontos, hogy elismerjék az ukrán katonai szakértelmet, és katonáink harci tapasztalata a partnerek védelmének fontos részévé váljon. Minden nemzet megérdemli a biztonságot, és mi készen állunk arra, hogy haladéktalanul és hatékonyan támogassuk azokat, akik államunkat és függetlenségünket támogatják” – hangsúlyozta.
Zelenszkij megjegyezte, hogy ez a légi csapásmérő és más típusú drónok elleni védelmet, valamint a tengeri biztonsági problémák megoldását érinti. Hangsúlyozta, hogy Ukrajna fekete-tengeri tapasztalatai „más, globálisan fontos tengeri útvonalakon is alkalmazhatók”. „Jelenleg Ukrajna biztonsági kérdésekben kommunikációt folytat Szaúd-Arábiával, az Egyesült Arab Emírségekkel, Katarral, Jordániával, Törökországgal, Szíriával, Ománnal, Kuvaittal és Bahreinnel. Iraktól is érkeztek interakciós kérések” – mutatott rá.
Az elnök hozzátette, hogy ma megvitatták a kaukázusi, valamint Kelet- és Délkelet-Ázsia államaival való közös munka lehetőségeit. „Érdekes kérések érkeztek afrikai államok részéről. Emellett mélyebb európai biztonsági megállapodások alapjait is előkészítjük – várhatóan ezen a héten eredményeket érünk el. Utasítottam az RNBO titkárát, hogy véglegesítse több új biztonsági megállapodás tervezetét, és készítse elő azokat aláírásra” – mondta Volodimir Zelenszkij.
Ukrajna bővíti együttműködését a Közel-Kelet és a Perzsa-öböl államaival, különösen a katonai szakértelem és a közös biztonság területén − közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán a Telegramon.
Továbbra is együttműködünk a Közel-Kelet és a Perzsa-öböl államaival. A helyzet ebben a régióban globális jelentőségű, hatással van a világpiacokra, az életszínvonal költségeire minden országban, valamint a technológiai kihívásokra, amelyekre megfelelő választ kell adni. A háború veszélyesebbé teszi a fegyvereket. Célunk a közös biztonság növelése − hangsúlyozta az államfő. Kiemelte, hogy Ukrajna már konkrét együttműködést folytat Szaúd-Arábiával, az Egyesült Arab Emírségekkel és Katarral. Folyamatban van hasonló megállapodás megkötése Jordániával, valamint a párbeszéd zajlik Bahreinnel, Kuvaittal és Irakkal.
Katonai szakértelmünk már eredményeket hoz. Az elfogó rendszereink már működnek. Több hosszú távú együttműködési és kölcsönös megerősítési megállapodásunk van, és új megoldásokat készítünk elő − szögezte le az elnök. Ezzel összefüggésben kitért arra, hogy Rusztem Umjerov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára a nap folyamán beszámolt neki a Törökországgal és néhány más, jelentős potenciállal rendelkező állammal tervezett kétoldalú együttműködésről.
Zelenszkij rámutatott a Hormuzi-szoros és a Fekete-tenger helyzetének hasonlóságára is. „A Hormuzi-szoros hajóforgalmának blokkolása lényegében ugyanaz a kihívás, amellyel 2022-ben Ukrajnában szembesültünk, amikor Oroszország megpróbálta blokkolni a kikötőinket és a tengeri hozzáférésünket, ráadásul jóval veszélyesebb méretekben. Egyetlen nép sem maradhat egyedül a terrorista támadásokkal szemben” − hangsúlyozta az államfő, köszönetet mondva mindazoknak, akik nem pazarolják az időt, koordinálnak és kidolgozzák a megbízható közös biztonság szavatolásának formátumait.
Az európai légiközlekedési biztonsági szabályozó hatóság, az EASA pénteken április 10-ig meghosszabbította a légitársaságoknak szóló ajánlását, miszerint a megnövekedett katonai tevékenység miatt kerüljék el Irán, Izrael és számos Perzsa-öbölbeli ország légterét – olvasható az EASA honlapján, írta a Jevropejszka Pravda.
Az előző ajánlás március 27-ig volt érvényben.
„A minden magasságban működő légvédelmi rendszerek, cirkáló- és ballisztikus rakéták jelenléte, valamint a minden magasságban működő, beleértve az elfogásra is alkalmas légi eszközök használata a teljes érintett légteret sebezhetővé teszi a téves azonosítás, a téves számítások és az elfogási eljárások hibái kockázataival szemben” – áll az ajánlásban.
A légitársaságoknak azt tanácsolják, hogy kísérjék figyelemmel a régió légterének alakulását és a régióval kapcsolatos összes elérhető légiforgalmi kiadványt, beleértve az Európai Konfliktusövezetekkel Kapcsolatos Információcsere és Együttműködési Platformon keresztül terjesztett információkat, valamint a nemzeti hatóságoktól származó elérhető iránymutatásokat vagy utasításokat.
Donald Trump amerikai elnök korábban bejelentette, hogy további 10 napra, április 6-ig felfüggeszti az iráni energiaszektor elleni csapásokat. A Trump által korábban kitűzött határidő pénteken lejárt.
[type] => post [excerpt] => Az európai légiközlekedési biztonsági szabályozó hatóság, az EASA pénteken április 10-ig meghosszabbította a légitársaságoknak szóló ajánlását, miszerint a megnövekedett katonai tevékenység miatt kerüljék el Irán, Izrael és számos Perzsa-öbölbeli ... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1774810140 [modified] => 1774799493 ) [title] => Az EU légiközlekedési szabályozó hatósága meghosszabbította a Perzsa-öböl légterének elkerülésére vonatkozó ajánlását [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=182138&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 182138 [uk] => 181988 ) [trid] => ild5234 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 181989 [image] => Array ( [id] => 181989 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/e3e65b2-aiport-people1-thumb-large-web.jpg [original_lng] => 58062 [original_w] => 958 [original_h] => 598 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/e3e65b2-aiport-people1-thumb-large-web-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/e3e65b2-aiport-people1-thumb-large-web-300x187.jpg [width] => 300 [height] => 187 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/e3e65b2-aiport-people1-thumb-large-web-768x479.jpg [width] => 768 [height] => 479 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/e3e65b2-aiport-people1-thumb-large-web.jpg [width] => 958 [height] => 598 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/e3e65b2-aiport-people1-thumb-large-web.jpg [width] => 958 [height] => 598 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/e3e65b2-aiport-people1-thumb-large-web.jpg [width] => 958 [height] => 598 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/e3e65b2-aiport-people1-thumb-large-web.jpg [width] => 958 [height] => 598 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1774788747:12 [_thumbnail_id] => 181989 [_edit_last] => 12 [views_count] => 489 [_oembed_97aac1117ebb73965e2f675b0ac25a1c] =>
The name Persian Gulf, like many geographical designations, is deeply rooted in human history. Iran has never objected to the use of names such as the Sea of Oman, Indian Ocean, Arabian Sea, or Red Sea. The use of these names does not imply ownership by any particular nation, but… pic.twitter.com/PQjUiph4qt
Ukrajna védelmi képességei és az élet védelmében szerzett tapasztalata nemcsak Európa, hanem a Perzsa-öböl menti országok és Dél-Amerika számára is érdekes – jelentette ki hétfőn Andrij Szibiha külügyminiszter az X-en, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Szibiha azt írta: „Ukrajna egyedülálló védelmi potenciálja és az élet védelmében szerzett tapasztalata nemcsak a Perzsa-öböl menti országokban tart számot nagy érdeklődésre. A világ országai figyelemmel kísérik a közel-keleti eseményeket, és látják, mennyire költséghatékonyak és technológiailag fejlettek az ukrán képességek.” Szerinte Latin-Amerika, Afrika, Ázsia és más régiók is érdeklődnek az ukrán védelem iránt.
„A brutális orosz háború évei mérhetetlen szenvedést és pusztítást hoztak országunknak, de arra is kényszerítették Ukrajnát, hogy fejlessze ki saját, példátlan erejét. A modern Ukrajna biztonsági tényező és megbízható partner azok számára, akik osztják értékeinket és eszményeinket, és arra törekszenek, hogy megvédjék az életet minden fenyegetéstől” – mondta a külügyminiszter.
Az ukrán diplomácia vezetője furcsának tartja azt is, hogy a fentiek fényében a NATO vezetői nem akarják Ukrajnát a szövetségben látni. „Ebből az új perspektívából azt is nehéz megérteni, hogy miért részesítené előnyben bármely NATO-tagállam döntéshozója, ha egy ukrán haderő a szövetségen kívül lenne, ahelyett, hogy integrálódna abba” – írta Andrij Szibiha.
(vb/rbc.ua)
[type] => post [excerpt] => Ukrajna védelmi képességei és az élet védelmében szerzett tapasztalata nemcsak Európa, hanem a Perzsa-öböl menti országok és Dél-Amerika számára is érdekes – jelentette ki hétfőn Andrij Szibiha. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1774277160 [modified] => 1774259372 ) [title] => Szibiha szerint az ukrán védelmi potenciál nemcsak a Perzsa-öböl menti országok számára érdekes [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=181609&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 181609 [uk] => 181619 ) [crid] => bey5821 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 181610 [image] => Array ( [id] => 181610 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/szibiha-1.jpg [original_lng] => 23595 [original_w] => 650 [original_h] => 410 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/szibiha-1-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/szibiha-1-300x189.jpg [width] => 300 [height] => 189 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/szibiha-1.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/szibiha-1.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/szibiha-1.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/szibiha-1.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/szibiha-1.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1774254343:8 [_thumbnail_id] => 181610 [_edit_last] => 12 [views_count] => 851 [_hipstart_feed_include] => 1 [_algolia_sync] => 781526993002 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 15 [1] => 2058 [2] => 41 [3] => 53452 [4] => 17 [5] => 33 ) [categories_name] => Array ( [0] => A nap hírei [1] => Aktuális [2] => Cikkek [3] => Háború [4] => Sürgős [5] => Ukrajna ) [tags] => Array ( [0] => 259308 [1] => 17019 [2] => 234172 [3] => 2032304 [4] => 2032305 ) [tags_name] => Array ( [0] => Andrij Szibiha [1] => Perzsa-öböl [2] => ukrán drónok [3] => ukrán segítségnyújtás [4] => világegyetem ) ) [5] => Array ( [id] => 179673 [content] =>
Nagy-Britannia azt tervezi, hogy Ukrajnából szakértőket von be az iráni drónok megsemmisítésébe a Perzsa-öböl országai felett – jelentette be hétfőn Keir Starmer brit miniszterelnök, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Starmer hangsúlyozta, hogy Nagy-Britannia nem csatlakozik az Egyesült Államokhoz és Izraelhez az Irán elleni csapásokban. De a britek segíteni fogják öböl menti partnereiket az iráni támadások elhárításában. „Nem csatlakozunk ezekhez a csapásokhoz, de folytatjuk védekező akcióinkat a régióban. Ukrajna szakértőit is bevonjuk majd a saját szakértőink mellett, hogy segítsenek Perzsa-öböl menti partnereinknek lelőni az őket támadó iráni drónokat” – jegyezte meg.
A brit kormányfő hozzátette, hogy Nagy-Britannia emlékszik az iraki hibáira, ezért nem fogja megtámadni Iránt. De mivel Irán „felperzselt föld” taktikát folytat, a szövetségesek kollektív önvédelmét támogatják. „Ez a legjobb módja a közvetlen fenyegetés kezelésének és a további eszkaláció megelőzésének. A brit kormány a brit érdekeket és a brit életeket védi” – tette hozzá Keir Starmer.
A közel-keleti körútja során Donald Trump amerikai elnök azt tervezi bejelenteni, hogy az Egyesült Államok ezentúl az „Arab-öböl” vagy az „Arábiai-öböl” elnevezést fogja használni a Perzsa-öböl helyett – értesült az Associated Press két amerikai tisztviselőtől.
A lépés – amelyet Trump a jövő héten esedékes szaúd-arábiai látogatása során jelenthet be – hosszú ideje feszültségforrás Irán és az arab országok között. Míg az arab államok évek óta szorgalmazzák a névváltoztatást, Irán – mint az egykori Perzsa Birodalom örököse – történelmi jogokra hivatkozva ragaszkodik a „Perzsa-öböl” elnevezéshez.
A Perzsa-öblöt már a 16. század óta ezen a néven ismeri a nemzetközi közösség, de a Közel-Kelet számos országában az „Arabian Gulf”, vagyis Arab-öböl megnevezés terjedt el.
A feszültség 2012-ben is fellángolt, amikor Irán azzal fenyegette meg a Google-t, hogy beperli, mert a térképein egyáltalán nem jelölte a vízfelület nevét – írja az AP News.
Bár a Fehér Ház hivatalosan nem reagált az értesülésre, az amerikai hadsereg már évek óta az „Arabian Gulf” megnevezést használja saját közleményeiben és térképein. A kérdés azonban Irán számára szimbolikus jelentőségű: sok iráni úgy véli, az elnevezés megváltoztatása identitásuk és történelmük elleni támadás.
Az iráni külügyminiszter, Abbas Araghchi az X közösségi oldalon élesen bírálta a kezdeményezést, mondván: „Politikai indíttatású kísérletek a történelmileg rögzült Perzsa-öböl név megváltoztatására ellenséges szándékot tükröznek Iránnal és népével szemben, és határozottan elítéljük azokat.”
Araghchi szerint egy ilyen „rövidlátó lépés” sem jogi, sem földrajzi értelemben nem érvényes, és csak „az irániak haragját” fogja kiváltani világszerte – politikai nézettől függetlenül.
Trump már 2017-es elnöki ciklusa idején is használta az „Arabian Gulf” kifejezést, ami akkor is éles iráni reakciót váltott ki. Az akkori iráni elnök, Hasszán Róháni úgy fogalmazott: Trump „geográfiai ismeretei súlyos hiányosságokat mutatnak”.
The name Persian Gulf, like many geographical designations, is deeply rooted in human history. Iran has never objected to the use of names such as the Sea of Oman, Indian Ocean, Arabian Sea, or Red Sea. The use of these names does not imply ownership by any particular nation, but… pic.twitter.com/PQjUiph4qt
A mostani névváltoztatás nemzetközi elismeréséhez azonban Trumpnak nincs joghatósága. A világ tengereinek és vízrajzi elnevezéseinek egységesítéséért felelős Nemzetközi Hidrográfiai Szervezet (IHO) tagjaként az USA csak saját hivatalos dokumentumaiban módosíthatja az elnevezést.
Más országokra ez nem vonatkozik.
Trump közel-keleti útja Szaúd-Arábiát, Katart és az Egyesült Arab Emírségeket is érinti – mindhárom ország partjait az öböl mossa. A vizit célja részben az, hogy az USA gazdasági befektetéseket és politikai támogatást szerezzen a térség államaitól többek között a gázai háború rendezésére és Irán nukleáris ambícióinak visszaszorítására.
Elemzők szerint Trump személyes üzleti érdekei is közrejátszhatnak a döntésben: korábban is számos gazdasági kapcsolata volt a térség országaival, amelyekről hivatali ideje alatt sem mondott le.
A volt elnök néhány hónappal ezelőtt már felvetette, hogy a Mexikói-öblöt „Amerikai-öbölre” kereszteljék át. Az ügyből jogi vita is lett: az Associated Press beperelte a Trump-adminisztrációt, miután az korlátozta újságíróik hozzáférését, mert nem voltak hajlandók alkalmazni az új elnevezést.
A bíróság végül a sajtószabadságra hivatkozva az AP-nek adott igazat, és helyreállította a médium hivatalos eseményeken való részvételi jogát.
[type] => post [excerpt] => A közel-keleti körútja során Donald Trump amerikai elnök azt tervezi bejelenteni, hogy az Egyesült Államok ezentúl az „Arab-öböl” vagy az „Arábiai-öböl” elnevezést fogja használni a Perzsa-öböl helyett – értesült az Associated Press két amerikai t... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1746974820 [modified] => 1746967772 ) [title] => Trump már a Perzsa-öblöt is átnevezné, Irán tiltakozik [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=150502&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 150502 [uk] => 150621 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 150503 [image] => Array ( [id] => 150503 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/trump-alaira-rendelet.png [original_lng] => 615193 [original_w] => 969 [original_h] => 491 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/trump-alaira-rendelet-150x150.png [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/trump-alaira-rendelet-300x152.png [width] => 300 [height] => 152 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/trump-alaira-rendelet-768x389.png [width] => 768 [height] => 389 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/trump-alaira-rendelet.png [width] => 969 [height] => 491 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/trump-alaira-rendelet.png [width] => 969 [height] => 491 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/trump-alaira-rendelet.png [width] => 969 [height] => 491 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/trump-alaira-rendelet.png [width] => 969 [height] => 491 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1747037206:8 [_oembed_97aac1117ebb73965e2f675b0ac25a1c] =>
The name Persian Gulf, like many geographical designations, is deeply rooted in human history. Iran has never objected to the use of names such as the Sea of Oman, Indian Ocean, Arabian Sea, or Red Sea. The use of these names does not imply ownership by any particular nation, but… pic.twitter.com/PQjUiph4qt
US President Donald Trump was briefly interrupted during his speech in the Knesset by Palestinian politician Ayman Odeh who was dragged out by security officials. Odeh has been critical over the ‘flattery’ Netanyahu has received, demanding accountability. pic.twitter.com/gDMlpH25fW
President Trump and Malaysia's Prime Minister Anwar Ibrahim hosted the Prime Ministers of Thailand and Cambodia for the signing of the ‘Kuala Lumpur Peace Accords’—a historic peace declaration. pic.twitter.com/BZRJ2b2KLY
We firmly reject the recent unilateral coercive measures adopted by the #UnitedStates government. These actions demonstrate an intention to impose, once again, collective punishment on the Cuban people.
“We have mutually agreed that, while the Blockade will remain in full force and effect, Project Freedom (The Movement of Ships through the Strait of Hormuz) will be paused for a short period of time to see whether or not the Agreement can be finalized and signed…” - President… pic.twitter.com/R9SlC4w68g
Szaúd-Arábia megnyitja szárazföldi és vízi határait, valamint légterét Katar előtt – jelentették be hétfő este kuvaiti források.
A döntést a Perzsa-öböl hat olajtermelő országát tömörítő Öböl Menti Együttműködési Tanács (GCC) keddi csúcstalálkozójára időzítették, melyet a történelmi emlékeiről és fellendülő turizmusáról ismert Al-Ulában rendeznek. Az ülésen három év után először Tamím bin Hamad ász-Szání katari emír is részt vesz, a várakozások szerint aláírnak egy megállapodást, amely véget vethet a több mint három éve tartó ellenségeskedésnek.
Hálid bin Ahmed al-Kalifa bahreini külügyminiszter, Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, Donald Trump amerikai elnök és Abdalláh bin Zajid án-Nahajan sejk, egyesült arab emírségekbeli külügyminiszter (balról jobbra) a békeszerződés aláírásán, Washingtonban Fotó: MTI
Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emirátusok, Egyiptom és Bahrein vezetésével több arab állam még 2017 júliusában szakította meg a diplomáciai kapcsolatokat Katarral. A mindössze 11 ezer négyzetkilométeres, körülbelül 2,6 milliós lakosú, ám dúsgazdag államot azzal vádolták, hogy támogatja a terrorizmust, együttműködik a rivális Iránnal, aláássa a közös érdekeket.
Ezeket az állításokat Doha mindvégig tagadta, bár a külpolitikája kétségtelenül különutas: például a perzsa állammal szorosabb a kapcsolata, és a Gázai övezetet uraló Hamász terrorszervezet, valamint a sokak által ugyancsak terrorszervezetként nyilvántartott Muszlim Testvériség egyik fő szponzora.
A katari válság végül megmaradt a diplomáciai-gazdasági színtéren, de állítólag a konfliktus kirobbanásakor a katonai beavatkozás sem állt messze. Meg nem erősített információk szerint a szaúdi vezetésű offenzíva csak a hathatós amerikai beavatkozásnak, no meg a sebtiben átdobott több ezer török katonának köszönhetően maradt el.
Két évvel ezelőtt pedig az is felmerült, hogy Szaúd-Arábia csatornát építene a közös szárazföldi határra, amellyel fizikálisan is szó szerint elszigetelte volna szomszédját.
A Perzsa-öbölbe benyúló félszigeten elterülő országot a három éve tartó blokád valamelyest megviselte, de nem roppantotta össze. Az ellátásban eleinte ugyan keletkezett némi zavar, ám a polcok, különösen a török szövetségesnek hála, hamarosan újra megteltek, és például magyar fejősteheneket is szállítottak a sivatagi országba. A diplomáciai nyomás tehát önmagában nem lett célravezető, az Egyesült Államok viszont a viszállyal kellemetlen helyzetben találta magát: míg Szaúd-Arábia egyik legközelebbi szövetségese és fegyvervásárlója a Közel-Keleten, addig Katar ad otthont a térség legnagyobb amerikai bázisának, és Dohától ugyancsak zsíros megrendelésekre számíthat.
Nem csoda, hogy a békítésben a mindig semlegességre törekvő Kuvait mellett állítólag az amerikaiaknak is kulcsszerep jutott. A GCC ülésére várják Jared Kushnert, Donald Trump vejét és közel-keleti főtanácsadóját, aki Mohammed bin Szalmán szaúdi koronaherceggel is kiváló viszonyt ápol, és állítólag most is oroszlánrészt vállalt a rendezésben.
Az amerikai elnököt érő minden bírálat ellenére egyértelmű külpolitikai siker, hogy a leköszönő Trump-adminisztráció még utolsó napjaiban is ilyen megegyezést hoz tető alá.
Az elmúlt négy év mérlege a térségben mindenképpen pozitív: ha az „évszázad alkujaként” emlegetett izraeli–palesztin béke nem is jött össze, Izrael rendezte a kapcsolatait négy arab állammal, amire évtizedek óta nem volt példa.
Hogy a katari válság feloldása mögött milyen alku húzódik, azt egyelőre nem tudni. Három évvel ezelőtt az arab államok tizenkét pontból álló követeléslistát tettek le az asztalra, melyben szerepelt többek között az iráni kapcsolatok lazítása, a terrorszervezetekként számon tartott csoportok támogatásának befagyasztása, a befolyásos al-Dzsazíra hírcsatorna leállítása.
The name Persian Gulf, like many geographical designations, is deeply rooted in human history. Iran has never objected to the use of names such as the Sea of Oman, Indian Ocean, Arabian Sea, or Red Sea. The use of these names does not imply ownership by any particular nation, but… pic.twitter.com/PQjUiph4qt
