Emmanuel Macron francia elnök szerda este Párizsban találkozik Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel az „eltökéltek koalíciójának” szeptember 4-i ülése előtt. Erről az Élysée-palota egyik névtelenséget kérő tisztviselője számolt be az Jevropejszka Pravda tudósítójának.
Zelenszkij szeptember 3-án este érkezik Párizsba, hogy találkozzon Macronnal az „elszántak koalíciójának” találkozójának előestéjén.
„Macron elnök holnap este Párizsban találkozik Zelenszkij elnökkel, mielőtt találkozik minden partnerünkkel”, mondta a forrás a Jevropejszka Pravdának. Emlékeztetett arra, hogy az „elszántak koalíciójának” szeptember 4-i párizsi találkozóját Ukrajna kezdeményezésére tartják meg. A francia tisztviselő elmondása szerint a találkozó célja „az üzenet közvetítése, hogy mi, azok az államok, amelyek készek és képesek biztonsági garanciákat nyújtani Ukrajnának, befejeztük azt a technikai munkát, amelyet a vezérkari főnökök és a védelmi miniszterek végeztek el.” „Ma készen állunk arra, hogy megadjuk ezeket a biztonsági garanciákat”, hangsúlyozta. A Jevropejszka Pravda beszélgetőpartnere azt is elmondta, hogy a támogatás vagy az Oroszországra mért fokozott nyomásgyakorlás szükséges a végső cél – a „tűzszünet eléréséhez”.
„Az Izraelt elítélő nyilvános nyilatkozatok bátorítják a szélsőségeseket, szítják az erőszakot és veszélyeztetik a franciaországi zsidók életét” – írta a The Wall Street Journal hasábjain a nagykövet, aki egyben Donald Trump vejének az apja.
Szokatlan intézkedés történt két szövetséges között: Franciaország behívatta Charles Kushner amerikai nagykövetet, miután az nyílt levelet küldött Emmanuel Macronnak, amelyben elégtelennek minősítette a francia kormánynak az antiszemitizmus „fellángolása” ellen hozott intézkedéseit. A nyílt levél a The Wall Street Journal-ben is megjelent.
Kushner arra szólítja fel a köztársasági elnököt, hogy szigorúbban alkalmazza a gyűlölet-bűncselekmények elleni törvényeket, és enyhítse a zsidó államot ért kritikáját. A nagykövet szerint ugyanis a francia kormánynak a palesztin állam elismerésével kapcsolatos nyilatkozatai antiszemita incidenseket szítanak Franciaországban.
Párizs „tudomásul vette” a levelet – közölte a francia külügyminisztérium. „A nagykövet vádjai elfogadhatatlanok” – áll a minisztérium közleményében, hozzátéve, hogy Franciaország „teljes mértékben elkötelezett” az antiszemitizmus elleni küzdelem mellett.
A külügyi szóvivő szerint Kushner megjegyzései „ellentétesek a nemzetközi joggal, különösen a diplomáciai személyzet azon kötelezettségével, hogy nem avatkozhatnak be államok belügyeibe”, és „nem állnak arányban a Franciaország és az Egyesült Államok közötti transzatlanti kapcsolat minőségével és a szövetségesek között kialakítandó bizalommal”.
Az amerikai külügyminisztérium eddig nem reagált arra a vádra, hogy a diplomata levele megsértette volna a nemzetközi jogot.
Kushner előtt Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök is azzal vádolta Macront, hogy”szítja az antiszemita tüzet” azzal a szándékával, hogy jövő szeptemberben az ENSZ közgyűlésén elismeri Palesztina államot.
A francia végrehajtó hatalmat a „másik oldalról”, palesztinbarát aktivisták is bírálták. Vasárnap este a Hamászt és a Hezbollahot éltető, Magyarországról emiatt kitiltott Kneecap hiphop csoport a Rock en Seine fesztiválon, a színpadon egy üzenetet tett közzé, amelyben a kormányt azzal vádolta, hogy „elősegíti a fegyverkereskedelmet az izraeli hadsereggel”. Az északír trió nemrég hasonló felhívással fordult az Egyesült Királyság és Magyarország kormányához is.
Franciaországban él Európa legnagyobb, közel félmilliós zsidó közössége.
A belügyminisztérium legfrissebb adatai szerint 2025 januárja és májusa között összesen 504 antiszemita cselekményt regisztráltak. Ez egy év alatt 24%-os csökkenést jelent, de 2013 azonos időszakához képest megduplázódott (+134%).
BREAKING - Canada intends to recognize the State of Palestine at the 80th Session of the United Nations General Assembly in September 2025, as per Prime Minister Mark Carney #cdnpolipic.twitter.com/bOJzrFzcfY
🚨@USAmbFrance Charles Kushner wrote this bold letter exposing France’s inaction on antisemitism. The French government censured him for it. ⁰Dear President Macron,
Moszkva azt reméli, hogy a Párizsban tartott tárgyalásokon – amelyeken az Egyesült Államok, Ukrajna és az európai országok képviselői vesznek részt – „megnyilvánul a békés rendezés szándéka”. Ezt Peszkov csütörtökön, április 17-én mondta az orosz sajtónak.
Emlékeztetett arra is, hogy nemrégiben Vlagyimir Putyin „nagyon hosszú megbeszélést” folytatott Steve Witkoff-fal, az amerikai elnök különmegbízottjával.
A beszélgetés tartalmát eljuttatták Trump elnökhöz. Az Egyesült Államok tovább dolgozik ebben az irányban az európaiakkal és az ukránokkal
Az ukrán delegáció Párizsban találkozót tartott a elszántak koalíciójába tartozó országok képviselőivel, a tárgyalások fő témája a tűzszünet és a biztonsági garanciák voltak – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál Andrij Jermak, az Elnöki Hivatal vezetője Telegram-közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint a találkozóra az Elysee-palotában került sor. A megbeszélésen Ukrajnát Andrij Jermak, Andrij Szibiha külügyminiszter és Rusztem Umjerov védelmi miniszter képviselte. A tárgyalásokon Nagy-Britannia, Németország és Franciaország elszántak koalíciójának képviselői vettek részt, nevezetesen: Emmanuel Bonn francia elnöki diplomáciai tanácsadó, Jonathan Powell, az Egyesült Királyság miniszterelnökének nemzetbiztonsági tanácsadója, Jens Plöttner, a német kancellár nemzetbiztonsági tanácsadója.
Amint azt Andrij Szibiha megjegyezte, hogy a tárgyalások során a felek elsősorban a tűzszünetről és az Ukrajna számára biztosított biztonsági garanciákról tárgyaltak. „Eszmét cseréltünk az igazságos és fenntartható béke elérésének további lépéseiről, beleértve a teljes tűzszünet végrehajtását, a többnemzetiségű katonai kontingens bevonását, valamint Ukrajna hatékony biztonsági architektúrájának kialakítását” – szögezte le Jermak.
Az elnöki hivatal vezetője „nagyon tartalmas megbeszélésnek” nevezte a párizsi találkozót. A találkozó után Rusztem Umjerov védelmi miniszter hangsúlyozta, hogy a biztonsági garanciák kidolgozása a partnerekkel közösen folyamatban van. Szerinte Ukrajna prioritása egy olyan eredmény, amely garantálja a megbízható békét.
Párizsban találkoztak csütörtökön az Ukrajna támogatására létrehozott „tettre készek koalíciójának” vezetői, a megbeszélésen arról volt szó egyebek mellett, hogy brit–francia kezdeményezésre hoznak létre egy úgynevezett biztosító haderőt, amely nem helyettesítené a békefenntartó erőket és a hátországban teljesítene szolgálatot. Moszkva korábban arra figyelmeztetett, az Egyesült Királyság és Franciaország közvetlen összecsapást kockáztat Oroszország és a NATO között.
Emmanuel Macron francia elnök és Keir Starmer brit kormányfő megállapodnak abban, hogy tisztviselőket küldenek Ukrajnába, hogy a békemegállapodás megkötése után terveket dolgozzanak ki – írja a Sky News. A francia és brit vezetők erről az Ukrajna katonai támogatása érdekében létrehozott „tettre készek koalíciójának” párizsi ülésén beszéltek erről. Moszkva korábban arra figyelmeztetett, az Egyesült Királyság és Franciaország közvetlen összecsapást kockáztat Oroszország és a NATO között.
A francia elnök és a brit miniszterelnök ezenfelül arról is beszéltek, hogy tárgyalnak egy biztosító haderő létrehozásáról is, Macron szerint a kifejezés eltér az eddig tárgyalt békefenntartó erőtől, ugyanakkor nem helyettesítené azt.
„A brit–francia ötlet Ukrajna kérésére született” – mondta Macron. Hozzátette, több állam hozzájárulására is számítanak majd a biztosító haderő létrehozásánál, azonban nem a frontvonalra küldenék, hanem „stratégiai területe”, vagyis a hátország védelmét biztosítanák általa. Azt is mondta, a biztosító haderőben nem számítanak az összes koalíciós partner részvételére, erről szerinte nincs egyhangúság, azonban Macron szerint ez nem is szükséges, a haderőt enélkül is képesek lehetnek kiállítani.
Keir Starmer brit kormányfő szintén arról beszélt, hogy a biztosító haderő nem helyettesíti a békefenntartó erőket vagy magát az ukrán hadsereget. Azt is mondta, ez egy elrettentő erő, de szükségük lesz az Egyesült Államok támogatására. Azt is mondta, a brit csapatok ukrajnai bevetéséről a parlamentnek is döntenie kell, a folyamat azonban szerinte még nem tart ebben a szakaszban.
„Nem abban a szakaszban vagyunk (a biztosító haderő létrehozásánál – a szerk.), hanem abban, hogy a politikai lendületet operatív tervekké alakítsuk” – mondta. Starmer beszélt még arról is, mit gondol Donald Trump Ukrajna-stratégiájáról. Az elnök egyértelműen tartós békét akar Ukrajnában, és ez irányítja minden cselekedetét – jelentette ki. „Úgy gondolom, hogy a cél a helyes cél, ami egy tartós béke, amely biztosítja Ukrajna biztonságát és szuverenitását” – tette hozzá.
A találkozó témája volt még az Oroszország elleni szankciók kérdése is, emlékezetes: Moszkva csak úgy hajlandó elfogadni a fekete-tengeri tűzszünetet, ha előtte az orosz bankszektort érintő büntetőintézkedések egy részét feloldják. Brüsszel azonban jelezte, a szankciók feloldásának feltétele a teljes orosz csapatkivonás a Moszkva által ellenőrzött területekről. Keir Starmer ezzel kapcsolatban arról beszélt, támogatja további szankciók bevezetését Oroszország ellen.
„Nagyon erős volt az elhatározás az ülésen, hogy most nincs itt az ideje a korábbi szankciók visszavonásának vagy enyhítésének” – mondta. Beszélt még az Egyesült Királyság és az Európai Unió kapcsolatáról is, szerinte London és Brüsszel kapcsolata erősebbek, mint korábban.
Felszólalt a megbeszélést követően Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is, aki arról beszélt: az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Franciaország felgyorsítja a béke lehetőségét. Azt is mondta, a koalíció tagjai az Ukrajnának szánt további segélyekről és az országnak nyújtandó biztonsági garanciákról tárgyaltak. Zelenszkij azt is elmondta, hogy nagyon örül annak az egységes európai megállapodásnak, amely szerint nem szüntetik meg az Oroszország elleni szankciókat. Szerinte ezek a döntések valós hatással lehetnek a háború befejezésére.
Az ukrán–amerikai kapcsolatokat illetően arról beszélt: azt akarják, hogy Amerika erősebb legyen. Szóba került az ukrajnai ásványkincsek kitermeléséről szóló tervezett megállapodás is, szerinte ebben a kérdésben az Egyesült Államok folyamatosan változtatja a megállapodás feltételeit. Szeretné felhívni arra az amerikai közvélemény figyelmét, hogy jó kapcsolatot szeretne Washingtonnal, „de nem szeretném azzal az érzéssel elhagyni az Egyesült Államokat, hogy Ukrajna általában véve ellenük van, mert folyamatosan kimutattuk, hogy pozitív jelzéseket küldünk” – mondta, majd egyúttal megköszönte az amerikai támogatásokat.
Azt is mondta, szerinte Steve Witkoff amerikai különmegbízott egy másik dimenzióban él Ukrajnával kapcsolatban, utalva ezzel arra, hogyan is zajlik szerinte a tárgyalások dinamikája az amerikaiakkal. „Ő mond dolgokat, és úgy hangzik, mintha helyettünk mondaná. Elvontnak tűnnek. Ez egy másik világból való. Számunkra olyan, mintha ezek az emberek egy másik bolygóról származnának” – tette hozzá.
Zelenszkij is beszélt a brit–francia kezdeményezésre formálódó biztosító haderőről és az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákról. Számos ország van, amely készen áll arra, hogy – akár a levegőben, akár földi csizmával – biztonsági garanciákat nyújtson Ukrajnának. Több ilyen ország van, és ez jó hír – mondta, hozzátéve, hogy szerinte Franciaországnak és Nagy-Britanniának közösen kell képviselniük Európát és erre szerinte az Egyesült Államok is hallgatni fog.
Párizsban a keddi tárgyalásokon több mint 30 ország katonai képviselői vesznek részt, akik megvitatják nemzetközi biztonsági erők létrehozását Ukrajna számára – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál a Sky News tévécsatornára hivatkozva.
A jelentés szerint a francia hadsereg szóvivője a brit televíziónak elmondta: „Az ilyen erők célja, hogy visszatartsák Oroszországot egy esetleges tűzszünet utáni új offenzívától.” Hozzátette, hogy Ázsia és Óceánia országainak képviselői távolról kapcsolódnak be a tárgyalásokba.
A tárgyaló felek nemzetközi összetétele jól mutatja, hogy Franciaország és Nagy-Britannia milyen széles körben keres támogatást egy olyan ország-koalíció létrehozásához, amely megerősíti Ukrajna biztonságát a harcok megszűnése esetén
– szögezte le egy francia diplomata.
A brit médium megjegyezte, hogy ez a hír azután jelent meg, hogy Keir Starmer brit miniszterelnök online formátumban bejelentette a „hajlandók koalíciójának” újabb találkozóját.
Volodimir Zelenszkij elnök „jónak és eredményesnek” nevezte a Donald Trump újonnan megválasztott amerikai elnökkel tartott találkozóját, amikor Emmanuel Macron francia államfő együtt fogadta őket szombaton az Élysée-palotában Párizsban – számolt be az rbc.ua hírportál az államfő Telegram-csatornájára hivatkozva.
A jelentés szerint Zelenszkij hangsúlyozta, hogy az újonnan megválasztott Trump elnök szokásához híven határozott. „Köszönet neki. Emmanuelnek is köszönöm, hogy megszervezte ezt a fontos találkozót. Mindannyian azt akarjuk, hogy ez a háború a lehető leghamarabb és tisztességes módon véget érjen. Beszéltünk a népünkről, a fronthelyzetről, az igazságos békéről” – magyarázta.
Az ukrán elnök ugyanakkor kiemelte: a megbeszélés során megállapodtak abban, hogy folytatják a közös munkát és fenntartják a kommunikációt. „A béke erő által lehetséges” – hangsúlyozta.
Később Zelenszkij röviden beszélt az ukrán média képviselőivel a Notre-Dame székesegyház megnyitó ünnepségén. Ott azt mondta, tárgyalt Trumppal arról, hogyan támogassák Ukrajnát, és milyen erősek az ukránok, akik ellenálltak az oroszok agresszív támadásainak. „És arról, hogy mindannyian békét akarunk. Az álláspontunk fontos, hogy a béke igazságos legyen. És hogy Putyinnak ne legyen lehetősége visszatérni. És erős biztonsági garanciák Ukrajna számára” – emelte ki. Mint hangsúlyozta, fontos, hogy a partnerek ne mástól, hanem Ukrajnától tudjanak Ukrajna álláspontjáról. „Ukrajna nélkül lehetetlen bármilyen megállapodás” – foglalta össze Volodimir Zelenszkij.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Volodimir Zelenszkij elnök „jónak és eredményesnek” nevezte a Donald Trump újonnan megválasztott amerikai elnökkel tartott találkozóját, amikor Emmanuel Macron francia államfő együtt fogadta őket szombaton az Élysée-palotában Párizsban.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1733646600
[modified] => 1733617020
)
[title] => Zelenszkij a Trumppal való találkozó után: lehetséges a béke erő által
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=134611&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 134611
[uk] => 134618
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 134612
[image] => Array
(
[id] => 134612
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/trump-zelenszkij.jpg
[original_lng] => 41270
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/trump-zelenszkij-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/trump-zelenszkij-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/trump-zelenszkij.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/trump-zelenszkij.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/trump-zelenszkij.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/trump-zelenszkij.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/trump-zelenszkij.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1733610064:5
[_thumbnail_id] => 134612
[_edit_last] => 12
[views_count] => 3292
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_7069d619cd790687cabc17df33d4096c] =>
Volodymyr Zelensky et Donald Trump réunis à l'Élysée autour d'Emmanuel Macron pour une réunion trilatérale pic.twitter.com/9tQgHAgHdT
BREAKING - Canada intends to recognize the State of Palestine at the 80th Session of the United Nations General Assembly in September 2025, as per Prime Minister Mark Carney #cdnpolipic.twitter.com/bOJzrFzcfY
🚨@USAmbFrance Charles Kushner wrote this bold letter exposing France’s inaction on antisemitism. The French government censured him for it. ⁰Dear President Macron,
Volodimir Zelenszkij elnök szombaton Párizsban találkozott Donald Trump megválasztott amerikai elnökkel, ez a két vezető első találkozása az amerikai választások után, de összességében idén a második – számolt be az rbc.ua hírportál a BFMfrancia tévécsatornára hivatkozva.
A jelentés szerint Zelenszkij és Trump ma Párizsba érkezett a tűzvész után felújított Notre-Dame székesegyház újranyitási ünnepségére. Trump először az Elysee-palotába látogatott, ahol találkozzon Emmanuel Macron francia elnökkel. Ezt követően vált ismeretessé, hogy az ukrán elnök is csatlakozik hozzájuk.
Volodymyr Zelensky et Donald Trump réunis à l'Élysée autour d'Emmanuel Macron pour une réunion trilatérale pic.twitter.com/9tQgHAgHdT
Mint Szerhij Nyikiforov, az elnök szóvivője újságíróknak elmondta, már megkezdődött Zelenszkij, Trump és Macron háromoldalú, zárt ajtók mögötti találkozója.
Trump egyébként az Elysee-palotába érkezése után kijelentette, hogy „a világ megőrül”, és erről akar ma beszélni.
On the eve of Christmas, I spoke with His All-Holiness Ecumenical Patriarch Bartholomew. I expressed my gratitude for His spiritual support of Ukraine and prayers for the Ukrainian people.
We deeply value the Patriarchate’s efforts to strengthen support for Ukraine within the…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) December 24, 2024
Macron elnök francia vadászgépeket ígért Ukrajnának és több ezer katona kiképzését, Biden elnök pedig újabb amerikai segélycsomagot hagyott jóvá.
Oroszország visszavetette Európát a nácizmus idejébe, „olyan kontinenssé változtatva, ahol szűrőtáborok, deportálások és gyűlölet uralkodnak, ahol „a városokat lerombolják, a falvakat pedig felégetik” – mondta Volodimir Zelenszkij tegnap a francia Nemzetgyűlésben. Ez ellentéte mindannak, amit Európa jelent – hangsúlyozta az ukrán elnök, azzal vádolva Moszkvát, hogy „a terrorba invesztál” mindenütt ahol nem ütközik ellenállásba. Kijelentette ugyanakkor, hogy a népirtás kísérletét választó Oroszországgal szemben Ukrajna „sohasem csak a fegyverek erejére támaszkodott”, és úgy tekint az általa kezdeményezett jövő heti svájci békecsúcsra, mint amely felvázolhatja a háború igazságos lezárását.
Zelenszkij, aki csütörtökön az amerikai elnökkel, a kanadai és a brit miniszterelnökkel együtt részt vett a normandiai partraszállás 80. évfordulós megemlékezésein, hálával reagált Emmanuel Macron elnök előző esti televíziós nyilatkozatára, miszerint Párizs Mirage 2000-5 típusú vadászgépeket fog átadni Ukrajnának, és kiképzi használatukra az ukrán pilótákat. Macron nem részletezte, hogy a Dassault gyártotta negyedik generációs vadászgépekből mennyit fogadna Ukrajna, de 5-6 hónapra becsülte a pilóták felkészítésének idejét. Közölte emellett, hogy vállalják egy 4500 ukrán katonából álló teljes dandár felszerelését és kiképzését.
Franciaország ezzel felzárkózik a több tucat F-16-os gép idei szállítását ígérő holland-dán-belga-norvég koalíció kezdeményezéséhez. A lépés nyilvánvalóvá teszi a szövetségesek azon szándékát, hogy hosszabb távon jelentősen megerősítsék a megtámadott Ukrajna haderejét.
Joe Biden elnök Párizsban Zelenszkijjel tárgyalva egy újabb, 225 millió dolláros segélycsomagot jelentett be, amelyet részben az idei orosz légitámadások által lerombolt ukrán „áramszolgáltató hálózat rekonstrukciójára” szánnak. (A New York Times a héten cikkezett arról, hogy a tél kezdetéig Ukrajna aligha tudja helyreállítani energetikai kapacitásait, így az ukránoknak még hosszú ideig együtt kell majd élniük a tervezett, gördülő áramszünetekkel.) Az amerikai védelmi tárca közzétette a csomagban foglalt fegyverek listáját is, köztük légvédelmi és tüzérségi eszközökkel, például a már átadott HIMARS ütegekhez való lőszerekkel.
Az orosz erők péntekre virradó éjjel ismét széles körű rakétatámadást hajtottak végre Ukrajna ellen, elsősorban az ország nyugati Ternopil, Hmelnickij és Lviv megyéit célozva a Tu-95MS bombázókról indított cirkálórakétákkal, valamint Shahed típusú drónokkal, de találat ért egy Kijev megyei ipari létesítményt is.
Az Ukrajna északi harkovi régiója ellen májusban indított támadásról ugyanakkor azt írta csütörtöki elemzésében a The Insider nevű orosz tényfeltáró portál, hogy megtorpant az orosz előrenyomulás. Bár a Kreml propagandája és egyes nyugati médiumok a háborújelentős fordulataként jellemezték az offenzívát, a The Insider által idézett háborúbarát orosz katonai bloggerek arra figyelmeztetnek, hogy az ukrán hadsereg képes lehet visszaszorítani az orosz csapatokat a határra. Egy Harkiv elleni teljes körű támadáshoz pedig lényegesen nagyobb haderőre lenne szükség, mint amit Oroszország a belátható jövőben képes lehet összevonni.
Zelenszkij, aki csütörtökön az amerikai elnökkel, a kanadai és a brit miniszterelnökkel együtt részt vett a normandiai partraszállás 80. évfordulós megemlékezésein, hálával reagált Emmanuel Macron elnök előző esti televíziós nyilatkozatára, miszerint Párizs Mirage 2000-5 típusú vadászgépeket fog átadni Ukrajnának, és kiképzi használatukra az ukrán pilótákat. Macron nem részletezte, hogy a Dassault gyártotta negyedik generációs vadászgépekből mennyit fogadna Ukrajna, de 5-6 hónapra becsülte a pilóták felkészítésének idejét. Közölte emellett, hogy vállalják egy 4500 ukrán katonából álló teljes dandár felszerelését és kiképzését.
Franciaország ezzel felzárkózik a több tucat F-16-os gép idei szállítását ígérő holland-dán-belga-norvég koalíció kezdeményezéséhez.
A lépés nyilvánvalóvá teszi a szövetségesek azon szándékát, hogy hosszabb távon jelentősen megerősítsék a megtámadott Ukrajna haderejét.
Joe Biden elnök Párizsban Zelenszkijjel tárgyalva egy újabb, 225 millió dolláros segélycsomagot jelentett be, amelyet részben az idei orosz légitámadások által lerombolt ukrán „áramszolgáltató hálózat rekonstrukciójára” szánnak. (A New York Times a héten cikkezett arról, hogy a tél kezdetéig Ukrajna aligha tudja helyreállítani energetikai kapacitásait, így az ukránoknak még hosszú ideig együtt kell majd élniük a tervezett, gördülő áramszünetekkel.) Az amerikai védelmi tárca közzétette a csomagban foglalt fegyverek listáját is, köztük légvédelmi és tüzérségi eszközökkel, például a már átadott HIMARS ütegekhez való lőszerekkel.
Az orosz erők péntekre virradó éjjel ismét széles körű rakétatámadást hajtottak végre Ukrajna ellen, elsősorban az ország nyugati Ternopil, Hmelnickij és Lviv megyéit célozva a Tu-95MS bombázókról indított cirkálórakétákkal, valamint Shahed típusú drónokkal, de találat ért egy Kijev megyei ipari létesítményt is.
Az Ukrajna északi harkovi régiója ellen májusban indított támadásról ugyanakkor azt írta csütörtöki elemzésében a The Insider nevű orosz tényfeltáró portál, hogy megtorpant az orosz előrenyomulás. Bár a Kreml propagandája és egyes nyugati médiumok a háborújelentős fordulataként jellemezték az offenzívát, a The Insider által idézett háborúbarát orosz katonai bloggerek arra figyelmeztetnek, hogy az ukrán hadsereg képes lehet visszaszorítani az orosz csapatokat a határra. Egy Harkiv elleni teljes körű támadáshoz pedig lényegesen nagyobb haderőre lenne szükség, mint amit Oroszország a belátható jövőben képes lehet összevonni.
🇺🇸🇺🇦Donald Trump says he will put an end to the United States funding Ukraine's war against Russia.
🤣"I think Zelensky is maybe the greatest salesman of any politician that's ever lived. Every time he comes to our country, he walks away with $60 billion." pic.twitter.com/Iip8V4cwCz
We have received political signals at the highest level – good signals – including from the United States, from our European friends. According to all reports, aid shipments have been restored. pic.twitter.com/ppZezGgp7X
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) July 11, 2025
BREAKING - Canada intends to recognize the State of Palestine at the 80th Session of the United Nations General Assembly in September 2025, as per Prime Minister Mark Carney #cdnpolipic.twitter.com/bOJzrFzcfY
🚨@USAmbFrance Charles Kushner wrote this bold letter exposing France’s inaction on antisemitism. The French government censured him for it. ⁰Dear President Macron,
