Őslakosok által védett területté nyilvánították az Ausztrália északi partvidékén található Krokodil-szigeteket és a környéki vizeket hétfőn.
Ez azt jelenti, hogy a helyi őslakos csoportok folyamatos kormányzati támogatást kapnak a veszélyeztetett fajok megóvásáért, illetve a tengeri hulladékok, gyomok, elvadult állatok és erdőtüzek kezeléséért cserébe.
Az ausztrál Északi Terület székhelyétől, Darwintól több mint négyszáz kilométerre keletre található, több mint húsz szigetből álló szigetcsoport és a környéki vizek 44 veszélyeztetett fajnak és sok vándorló állatnak – köztük bálnáknak, delfineknek, teknősöknek és vízimadaraknak – adnak otthont.
A 78 ezer hektár szárazföldi és 730 ezer hektár tengeri területet magában foglaló Krokodil-szigetek csatlakozásával az őslakos védett területek nagysága meghaladja a 87 millió hektárt. A most védetté nyilvánított térséget a maringa népcsoport lakja ősidők óta.
Az ausztrál szenátus hétfőn jóváhagyta azt a törvényt, amely szerint még az idén népszavazást tartanak arról, hogy alkotmányban rögzítsék-e az őslakosok véleményezési jogát az őket érintő jogszabályok esetében.
A 76 tagú felsőház zárószavazásán a jelen lévő szenátorok közül 52-en voksoltak a javaslat mellett és 19-en ellene, így a törvényt abszolút többséggel elfogadták.
A referendumon az ausztrálokat arról kérdezik majd, támogatják-e, hogy alkotmányba foglalják egy Vélemény a Parlamentnek nevű bizottság megalakítását, amelynek tanácsadói joga lenne az őslakosokat és a Torres-szorosban élő szigetlakókat érintő ügyekben.
Anthony Albanese miniszterelnöknek most ki kell tűznie a népszavazás időpontját. Ez lesz az első referendum az 1999-es népszavazás óta, amikor az ausztrálok elutasították a köztársaság létrehozását.
A 26 millió lakosú földrész mintegy 3,2 százalékát kitevő őslakos népesség a legtöbb társadalmi-gazdasági mutató tekintetében az országos átlag alatt van, és az alkotmányban említés sem történik róluk. A brit gyarmati rendszer a társadalom peremére szorította őket, és csak az 1960-as években kaptak teljes szavazati jogot.
A törvényjavaslatot támogatók lelkesen megtapsolták, amikor a házban felolvasták a szavazás végeredményét.
Az alkotmánymódosítás támogatottsága ingadozik. Egy múlt héten közzétett felmérés szerint a népszavazás ellenzői első alkalommal 51-49 százalékos arányban vezetnek. Az alkotmánymódosításhoz a kormánynak a népszavazáson kettős többséget kell szereznie. Ez azt jelenti, hogy országosan több mint 50 százaléknak, a hat államból legalább négyben pedig a választók többségének támogatnia kell a változtatást.
Az alkotmánymódosítást ellenző csoportok azzal érvelnek, hogy az elvonja a figyelmet „gyakorlati és pozitív kimenetelű” ügyektől, és faji alapon megosztja a társadalmat.
„Ha az igen szavazat sikeres lesz, örökre megosztottak leszünk” – figyelmeztetett Jacinta Nampijinpa Price szenátor, az őslakosok ügyeiért felelős ellenzéki szóvivő. A fő ellenzéki Liberális Párt arra kéri az embereket, hogy szavazzanak nemmel a népszavazáson.
Lidia Thorpe független őslakos szenátor, aki szintén hangos ellenzője a törvényjavaslatnak, azt mondta, hogy a módosítással csak egy „tehetetlen tanácsadói testület” jön létre.
