A korlátozások mindaddig érvényben maradnak, amíg Oroszország illegális tevékenysége sérti a nemzetközi jog alapvető normáit – szögezte le az Európai Tanács.
Az Európai Unió további hat hónappal meghosszabbította az Oroszország elleni gazdasági szankciókat az Ukrajna elleni háború miatt. A korlátozások július 31-ig lesznek érvényben, közölte az Európai Tanács január 27-én, hétfőn.
„Ezeket a gazdasági intézkedéseket, amelyeket először 2014-ben vezettek be, 2022 februárja óta jelentősen kibővítették Oroszország indokolatlan és illegális katonai agressziójára válaszul Oroszország Ukrajna ellen”, áll a közleményben.
A Tanács emlékeztetett arra, hogy ezek a szankciók jelenleg számos ágazati intézkedésből állnak, ideértve a kereskedelem, a pénzügy, az energia, a technológia és a kettős felhasználású termékek, az ipar, a közlekedés és a luxuscikkek korlátozásait. Ezek közé tartozik továbba a kőolaj és bizonyos kőolajtermékek Oroszországból az EU-ba történő importjának vagy transzferének tilalma, valamint egyes orosz bankok leválasztása a SWIFT-ről. Ezenkívül bizonyos intézkedések lehetővé teszik az EU számára a szankciók megkerülésének megakadályozását.
„Amíg az Oroszországi Föderáció jogellenes cselekményei továbbra is megsértik a nemzetközi jog alapvető normáit, beleértve többek között az erőszak alkalmazásának tilalmát, helyénvaló az EU által elrendelt valamennyi intézkedést hatályban tartani, és szükség esetén újabb intézkedéseket kell elfogadni”, összegezte az Európai Tanács.
Az Oroszország ellen hatályos európai uniós szankciók működnek, ott hatnak, ahol a legnagyobb szükség van rájuk – jelentette ki Alexander De Croo belga miniszterelnök Brüsszelben pénteken, az EU-tagországok állam-, illetve kormányfői találkozójának második munkanapjára érkezve.
Újságíróknak Alexander De Croo úgy nyilatkozott, hogy a szankciók terén a következő lépés az energiaszektort érintheti, és azt mondta: „minél kevesebb olajat és gázt kell vásárolunk Oroszországtól, hogy csökkenjen Moszkva lehetősége az ukrajnai háború finanszírozására.”
„Minél hamarabb tudatjuk Moszkvával, hogy nincs szükségünk a gázukra és az olajukra, annál kevésbé tudja majd finanszírozni a háborúját” – fogalmazott.
A belga miniszterelnök véleménye szerint néhány hét elég lesz arra, hogy az uniós tagállamok kormányai véglegesítsék az energiaárak csökkentésére irányuló, csütörtökön elfogadott számos javaslat részleteit, azután pedig felgyorsulhat a végrehajtás. Kijelentette: csak akkor lesz elégedett, „ha a tervek megvalósulnak, és a rezsiszámlák csökkennek”. Hozzátette: megérti néhány uniós tagország aggályait az energiaellátás biztonságával kapcsolatban, de „az EU-nak erre megvannak a megfelelő szolidaritási válaszai”.
De Croo úgy vélekedett, hogy a Kínával ápolt viszony fenntartása fontos, de – mint mondta – ezek a kapcsolatok egyes területek tekintetében ellentmondásosak.
„Néhány területen, például a klímaváltozás kihívásainak megoldásában együttműködünk, más területeken viszont verseny zajlik. De vannak olyan ügyek is, amelyek kapcsán ellenséges magatartást tapasztalunk Kína részéről. Jól fel kell térképeznünk, hogy milyen területen milyen kapcsolataink vannak, és milyen kapcsolatokat szeretnénk ápolni Pekinggel” – jelentette ki.
Iránnal kapcsolatban elmondta: Belgium támogatni fogja, ha új szankciócsomagot dolgoznak ki Teherán ellen, mert – mint hangsúlyozta – az iráni nép elnyomása nem fogadható el. Felhívta a figyelmet arra, hogy Irán egyre nyilvánvalóbb szerepet játszik az ukrajnai háborúban is, erre pedig véleménye szerint az EU-nak válaszolnia kell.
Kaja Kallas észt miniszterelnök az uniós csúcsra érkezésekor különleges bíróság létrehozását sürgette az ukrajnai háborúban Oroszország által esetlegesen elkövetett háborús bűnök kivizsgálására és a felelősök elszámoltatására.
„Mindenképpen meg kell tárgyalnunk az Ukrajnában elkövetett bűncselekményekre adható jogi válaszok lehetőségét. Ilyen esetekkel csak külön törvényszék foglalkozhat” – fogalmazott az észt kormányfő, majd hozzátette: a bíróság létrehozásában az Európai Unió vezető szerepet vállalhatna.
A tagállamok vezetői a kétnaposra tervezett uniós csúcs második munkanapján az EU külkapcsolatairól tárgyalnak, különös tekintettel Kínára.
Az Oroszország elleni szankciók kidolgozásával megbízott elnöki tanácsadó, Daleep Singh feladatait egy Wall Street-i stratéga, Mike Pyle veszi át. Már Berlinbe is ő kíséri az elnököt – írta a Reuters.
Túlságosan hosszúra nyúlik az orosz–ukrán háború – a hírügynökségnek nyilatkozó bennfentesek szerint ezért menesztette korábbi tanácsadóját Joe Biden amerikai elnök és nevezett ki helyette újat. Singh, a korábbi nemzetbiztonsági tanácsadó, aki az Oroszország elleni amerikai szankciók kidolgozásáért felelt, már áprilisban távozott a Fehér Házból. Igaz, akkor még azt mondták, csak szabadságra ment. Úgy tűnik, mostanra megtalálták az utódját, és ő is talált egy új helyet. A Reuters szerint egy Wall Street-i eszközkezelőhöz, PGIM Fixed Income-hoz igazolt, amely 890 milliárd dollár felett rendelkezik.
Singh utódjának, Mike Pyle-nak az lesz a feladata, hogy megnyugtassa a G7-ben azokat, akik az elmúlt hetek történései alapján joggal tartanak attól, hogy az orosz olajtól és gáztól való függés megszüntetésére tett kísérletek visszafelé sülnek el, és recesszióba taszítják a nyugati gazdaságokat.
Pyle a világ legnagyobb vagyonkezelőjétől, a Blackrocktól távozott, hogy Kamala Harris alelnök gazdasági tanácsadójaként a Fehér Házban dolgozzon. Elnöki tanácsadói kinevezése ideiglenes.
Canadian PM Justin Trudeau says he spoke to US President Joe Biden about Ukraine, while calling on Russia to release Wall Street Journal reporter Evan Gershkovich "immediately" pic.twitter.com/p3x9w14PZY
I am directing our House committees to open a formal impeachment inquiry into President Joe Biden. Over the past several months, House Republicans have uncovered serious and credible allegations into President Biden’s conduct—a culture of corruption. https://t.co/3uoDlUB3Sy
