Kanada pert indított egy orosz An-124-es teherszállító repülőgép lefoglalására, amely 2022 óta parkolt Torontóban, és ha nyer, azt tervezi, hogy átadja azt Ukrajnának az agresszor megbüntetésének szimbólumaként – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál a Вloomberg amerikai hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint, ha a kanadai bíróság a kormány javára dönt, a repülőgépet átadják Ukrajnának, az Oroszország által kirobbantott háborúért való felelősség szimbólumaként. Anita Anand kanadai külügyminiszter bejelentette, hogy pert indítottak a repülőgép tulajdonosa, a szankcionált Volga-Dynepr Csoport ellen. Hozzátette, hogy az An-124-es visszaszolgáltatása az „igazságszolgáltatás erőteljes szimbóluma” lenne, és segítene kárpótolni Ukrajnát a veszteségekért, amelyeket Oroszország az Antonov repülőgépek egy részének megsemmisítése után szenvedett el a teljes körű invázió kezdetén.
„Ez a repülőgép emlékeztetőül szolgál majd arra, hogy akik segítik Oroszországot a háborúban, azoknak viselniük kell a következményeket. És Ukrajna nem marad magára az újjáépítéssel” – hangsúlyozta Anand a G7 energia- és környezetvédelmi miniszteri csúcstalálkozójának alkalmából tartott sajtótájékoztatón Torontóban.
Emellett Kanada más jogi lehetőségeket is fontolgat az elkobzott repülőgép mielőbbi visszajuttatására Ukrajnának – a bírósági döntés mellett egy jogalkotási mechanizmus sem kizárt. „Oroszország barbár módon támadja a civileket, az óvodákat, a kórházakat és az energetikai infrastruktúrát. Nem nézhetjük tétlenül” – tette hozzá a miniszter. Ha a bíróság helyt ad a keresetnek, az An-124 lesz az első jelentős orosz eredetű eszköz, amelyet Kanada hivatalosan Ukrajnának ad át.
Az An-124 Ruszlan a világ egyik legnagyobb teherszállító repülőgépe, amelyet a Szovjetunióban fejlesztett ki az Antonov Tervezőiroda. Nehéz és túlméretes rakományok, többek között katonai felszerelések, helikopterek és űrprogramok felszereléseinek szállítására tervezték.
A kanadai hatóságok megjegyezték, hogy Oroszország katonai szállítmányozásra használhatta volna a gépet, ezért a gép felszállása továbbra is tilos. A modell maximális felszállótömege körülbelül 405 tonna, és akár 150 tonna rakományt is képes szállítani akár 5000 km-es távolságra. Az An-124 négy turbósugárhajtóművel és speciális orr- és farokajtókkal van felszerelve a gyors be- és kirakodás érdekében.
Az ERR az Észt Légierő adataira hivatkozva közölte, orosz katonai repülőgépek több mint 40 alkalommal sértették meg az észt légteret 2014 óta.
A szabálysértéseket azóta jegyezték fel, hogy a NATO 2014-ben, Oroszország krími invázióját követően kiterjesztette rotációs balti légtér-őrjárati misszióját Észtországra. Addig a szövetséges repülőgépek csak Litvániában állomásoztak.
Bár mindhárom balti államnak van légiereje, nincsenek vadászgépei. A NATO küldetése – a régió légtere biztonságának szavatolása.
Az észt légtérbe történő behatolások számának csúcspontja 2016 volt, amikor 10 incidenst regisztráltak. 2019 óta ez a szám öt vagy kevesebb lett. 2023-ban és 2024-ben nem voltak szabálysértéseket. A NATO repülőgépei azonban továbbra is rendszeresen emelkednek a levegőbe, hogy megfigyeljék a szövetség légterének közelében repülő orosz repülőgépeket.
A kiadvány megjegyezte, hogy az orosz repülőgépek személyzetének bevett gyakorlata, hogy bekapcsolt transzponder, azaz azonosító nélkül repülnek. Általában nem nyújtanak be repülés előtti terveket, és nem létesítenek kétoldalú rádiókapcsolatot a légiforgalmi irányítással. Az észt légierő törzsének parancsnoka, Janek Lehiste ezredes elmondása szerint nehéz „racionális katonai indokot” találni az ilyen viselkedésre. Tavaly azt nyilatkozta a kiadványnak, hogy valószínűleg „pózolásról és üzenetküldésről van szó”.
Tony Lawrence, a tallinni Nemzetközi Védelmi és Biztonsági Központ (ICDS) Védelmi Politikai és Stratégiai Programjának vezetője szerint Oroszország több célt is elér taktikájával.
„Ez egyfajta nyilatkozat arról, hogyan viszonyul Oroszország az észt szuverenitáshoz. Teszteli a NATO légtér-járőr missziójának válaszát, és arra kényszeríti őket, hogy repülőgépeket indítsanak a behatoló elfogására. És ez egy hibrid hadviselés taktikája – a bizonytalanság és a félelem terjesztésének része a szomszédos államokban” – mondta az ERR News-nak 2024-ben.
Jaak Tarien ezredes, az észt légierő korábbi parancsnoka a Postimees újságnak elmondta, kétségtelen, hogy a pénteki behatolások szándékos cselekmények voltak. „A korábbi években a Vainloo-sziget közelében történt szabálysértések, amikor az észt légtérbe csak néhány tíz másodpercre repültek be, kérdéses, hogy szándékosak voltak-e, vagy egy középszerű pilóta hibája volt” – mondta.
Három évvel azután, hogy egy orosz óriás teherszállító repülőgép Torontóban ragadt az ukrajnai invázió nyomán, Kanada jogi lépéseket tett a gép teljes lefoglalására. Az Antonov An-124 hivatalosan is Ukrajna birtokába kerülhet, ha a bíróság jóváhagyja az elkobzást. Moszkva „szégyentelen lopásnak” nevezi a lépést, míg Ottawa szerint a döntés szimbolikus és stratégiai jelentőséggel is bír.
Kanada jogi eljárást indított, hogy hivatalosan is teljes tulajdonjogot szerezzen egy orosz Antonov An-124 típusú óriás teherszállító repülőgép felett, amely több mint három éve vesztegel a torontói Pearson nemzetközi repülőtéren. A cél: az Ukrajnának való átadás – közölte Kanada külügyminisztériuma. Az Antonov An-124 a világ legnagyobb tömeggyártott teherszállító repülőgépe, mindössze 26 darab létezik belőle világszerte.
A több mint 300 millió dollárra becsült gép egy teljes futballpályányi hosszúságú, és akkora, mint egy hétemeletes épület. A Volga-Dnepr Airlines nevű orosz teherszállító magáncég tulajdonában áll. A repülőgép 2022 februárjában egy kínai szállítmányt – Covid–19 teszteket – szállított Kanadába, amikor Oroszország elindította teljes körű invázióját Ukrajna ellen. Három nappal később Kanada lezárta légterét az orosz légitársaságok előtt.
A gép éppen Torontóban tartózkodott, és már nem hagyhatta el az országot.
Kanada 2023 júniusában hivatalosan lefoglalta a repülőgépet. Justin Trudeau akkori miniszterelnök még abban az évben azt ígérte Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek, hogy a gépet Ukrajna kapja meg, „hogy Oroszország soha többé ne használhassa fel” – írja a The Moscow Times.
2025 márciusában a kanadai főügyész elindította a hivatalos elkobzási eljárást, a kérelem az Ontario Legfelsőbb Bíróságán van folyamatban. Ha a bíróság helyt ad a keresetnek, Kanada hivatalosan is megszerzi a gép tulajdonjogát, és dönthet annak sorsáról – például átadhatja Ukrajnának katonai vagy logisztikai célokra. Az ügy azonban bonyolult jogi vitát váltott ki: a Volga-Dnepr Airlines több keresetet is benyújtott a kanadai bíróságokon a repülőgép elkobzása ellen. Az orosz külügyminisztérium élesen bírálta az intézkedést, „cinikus és szégyentelen lopásnak” nevezve azt.
A Volga-Dnepr-t az 1990-es években alapította Alekszej Isaikin, egy volt katonai közgazdász, aki az Antonov An-124 típusú gépek révén világvezetővé tette a céget a túlméretezett rakományok szállításában. Isaikint az ukrajnai háború kitörése után szankcionálta az Egyesült Államok, Kanada és az Egyesült Királyság is. A cég tulajdonjoga jelenleg vezetői körében oszlik meg, köztük Igor Akszenov, Valerij Gabriel, Szergej Gyacskov és Vildan Zinnurov között.
A repülőgép nem csupán egy rendkívüli logisztikai eszköz, hanem szimbólummá is vált: a globális szankciós politika és a háborús felelősségvállalás eszköze lett.
Amennyiben Kanada valóban átadja Ukrajnának, az üzenet értéke legalább akkora lesz, mint maga a gép.
A döntés emellett precedensértékű lehet más, szankcióval sújtott orosz vagyonok elkobzását illetően is. Kanada így nemcsak szolidaritást mutat Ukrajna felé, hanem aktívan részt vesz az orosz háborús gépezet gazdasági gyengítésében is.
