Vlagyimir Putyin elrendelte, hogy az orosz hadsereg tartalékosai védjék az ország olajfinomítóit az egyre gyakoribb ukrán dróntámadásoktól. A Kreml szerint a kétmilliós tartalékos állomány bevetése az energia-infrastruktúra védelmét szolgálja, miközben a támadások már több ezer kilométerre az ukrán határtól is károkat okoztak, és feszültséget szítanak az orosz gazdaságban.
Vlagyimir Putyin elrendelte, hogy a hadsereg tartalékosai védjék meg az olajfinomítókat Ukrajna dróntámadásai ellen, amelyek Oroszország energia-infrastruktúráját célozzák. Az orosz elnök kedden írta alá azt a törvényt, amely a Kreml becslése szerint mintegy kétmillió tartalékost hív be az egyre gyakoribb támadások elleni védelemre – számolt be az Index szerint a The Telegraph.
Az ukrán drónok az elmúlt hónapokban akár 1800 kilométer mélyen is behatoltak orosz területre, és finomítókat, olajraktárakat, vezetékeket, valamint szivattyúállomásokat támadtak. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt héten közölte, hogy Kijev hosszú hatótávolságú csapásai 20 százalékkal csökkentették Oroszország olajfinomítási kapacitását, bár a független becslések ettől eltérnek. A támadások hatására az oroszországi benzinárak megugrottak, korlátozásokat vezettek be a benzin- és dízelkivitelre, valamint több régióban üzemanyag-adagolást rendeltek el.
Az orosz hadsereg még több katonát küld Ukrajnába
Vlagyimir Putyin aláírta azt a törvényt, amely alapjaiban alakítja át Oroszország sorozási rendszerét: 2026-tól egész évben behívhatják a fiatalokat sorkatonai szolgálatra, ezzel megszűnik a korábbi tavaszi és őszi behívási időszakokra épülő hagyományos rendszer. A Kreml közlése szerint az intézkedés célja a hadsereg feltöltésének egyszerűsítése, valamint a katonai hivatalok működésének modernizálása.
A Focus nevű ukrán hírportál beszámolója szerint a törvény értelmében a behívások január 1. és december 31. között folyamatosan történhetnek majd. A jogszabályt Andrej Kartapolov, az Állami Duma védelmi bizottságának elnöke, és Andrej Kraszov, a bizottság alelnöke terjesztette elő. Indoklásuk szerint a cél az, hogy a katonai sorozóirodák működése hatékonyabb, tervezhetőbb és átláthatóbb legyen, miközben a hadsereg létszáma folyamatosan biztosítható.
Noha a behívás egész évben lehetséges lesz, a katonák tényleges bevonulása továbbra is két időszakban zajlik majd: április 1. és július 15., valamint október 1. és december 31. között.
Bizonyos esetekben a hadkötelesek számára egyéni bevonulási időpontokat is kijelölhetnek.
Ukrajna azt tervezi, hogy teljesen megtisztítja Kupjanszkot az orosz megszállóktól, ennek időpontja már ki van tűzve – jelentette be hétfőn Volodimir Zelenszkij elnök a sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál az Interfax-Ukrajina hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint az államfő azt mondta, hogy jelenleg akár 60 orosz megszálló is tartózkodhat Kupjanszkban. „Tisztogatás van folyamatban. Mindent megtisztítunk. Az időpontot kitűztük a haditanácson” – jegyezte meg. Azt is tisztázta, hogy egyelőre nem oszthat meg részletesebb információkat.
Szeptemberben az orosz megszállóknak sikerült betörniük Kupjanszkba egy csővezetéken keresztül. Ennek következtében a város körüli helyzet eszkalálódott. A szabotőrök északról hatoltak be Kupjanszk területére.
Mindössze néhány nappal azután, hogy az oroszok elkezdték használni a gázvezetéket a Kupjanszki térségben való előrenyomuláshoz, az ukrán katonák felrobbantották azt. Ez hátrányos helyzetbe hozta az oroszokat – most tutajokkal és csónakokkal kellett betörniük a városba az Oszkil folyón át.
A múlt héten Vlagyimir Putyin orosz diktátort arról tájékoztatták, hogy a megszállók bekerítették az ukrán védőket Kupjanszkban.
Vlagyimir Putyin orosz diktátor azt követeli Ukrajnától, hogy adja át neki Donyeck megye teljes ellenőrzését cserébe azért, hogy az orosz hadsereg kivonul Zaporizzsja és Herszon megyék területéről – számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál a The Washington Postra című amerikai lapra hivatkozva.
A jelentés szerint Putyin Donald Trump amerikai elnökkel folytatott telefonbeszélgetése során azt követelte, hogy Kijev teljesen adja át az ellenőrzést Donyeck megye felett. Ebben az esetben a háborút leállítja. Ugyanakkor utalt arra, hogy kész átadni Ukrajna két másik, az orosz hadsereg által részben elfoglalt régiójának – Zaporizzsjának és Herszonnak – az egyes részeit Donyeck teljes ellenőrzéséért cserébe. Ezt két magas rangú tisztviselő jelentette a The Washington Postnak, akik ismerik Trump és Putyin megbeszélését.
„Ez egy valamivel kisebb területi igény, mint amit augusztusban Anchorage-ban tett. Néhány Fehér Ház-i tisztviselő ezt előrelépésként tüntette fel” – mondta az egyik magas rangú tisztviselő, akit tájékoztattak a Putyinnal folytatott megbeszélésről.
Sem a Fehér Ház, sem a Kreml nem reagált a The Washington Post megkeresésére.
Az észt hatóságok lezárták a határ egy olyan útszakaszát is, amely röviden orosz területen halad át, miután a múlt héten szokatlanul nagy létszámú orosz katona jelent meg a környéken.
Az incidensről először az észt határőrség számolt be, a két ország közös határának egy szakaszáról, amelyet Saatse-csizmának (Saatse Boot) neveznek. A szolgálat október 10-én közölte, hogy átlagon felüli számú, maszkot és terepszínű egyenruhát viselő orosz katonát észleltek az úton, amely áthalad az orosz területen.
Igor Taro észt belügyminiszter beszámolója szerint az orosz katonák október 11-re elhagyták a térséget, ugyanakkor közölte, hogy nagyjából egy kilométer hosszú útszakasz biztonsági okokból még néhány napig zárva marad.
„Nincs közvetlen háborús fenyegetés. Ezt az észt védelmi erők folyamatosan megerősítik. A Saatse-csizma incidens nem változtatott a helyzeten” – idézte a Postimees a minisztert.
Margus Tsahkna külügyminiszter október 12-én az X-en közzétett bejegyzésében szintén igyekezett csillapítani az aggodalmakat, mondván, hogy a helyzetet „túlzottan felnagyították”.
A Saatse-csizma a két ország délkeleti határán található, és különlegessége, hogy az útszakasz röviden orosz területen halad át. Az észtek ezen a szakaszon útlevél- vagy vámellenőrzés nélkül haladhatnak át rajta, amennyiben nem állnak meg az orosz oldalon.
Az Ukrajna elleni orosz invázió óta Észtország – más Oroszországgal határos országokhoz hasonlóan – egyre nagyobb aggodalommal figyeli a lehetséges „hibrid hadviselési” taktikákat, amelyekkel Moszkva tesztelheti az észt védekezést – írja az RFERL.
A 2014-es események jutottak az eszükbe
A lap cikke szerint 2014 márciusában Oroszország maszkos, terepszínű katonákat küldött a Krím-félszigetre, hogy elfoglalják és megszállják a kulcsfontosságú létesítményeket. Ez később a félsziget teljes megszállásához és annektálásához vezetett. Arra is emlékeztetnek, hogy 2024-ben orosz hatóságok eltávolítottak két tucat bóját a Narva folyó mentén, amelyek a két ország határát jelezték.
[type] => post [excerpt] => Az észt hatóságok lezárták a határ egy olyan útszakaszát is, amely röviden orosz területen halad át, miután a múlt héten szokatlanul nagy létszámú orosz katona jelent meg a környéken. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1760525400 [modified] => 1760518444 ) [title] => Még mindig sok az orosz katona az észt határnál [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=165685&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 165685 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 165686 [image] => Array ( [id] => 165686 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/katonak.png [original_lng] => 1283182 [original_w] => 1296 [original_h] => 817 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/katonak-150x150.png [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/katonak-300x189.png [width] => 300 [height] => 189 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/katonak-768x484.png [width] => 768 [height] => 484 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/katonak-1024x646.png [width] => 1024 [height] => 646 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/katonak.png [width] => 1296 [height] => 817 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/katonak.png [width] => 1296 [height] => 817 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/katonak.png [width] => 1296 [height] => 817 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1760507646:5 [_thumbnail_id] => 165686 [_edit_last] => 5 [views_count] => 724 [_algolia_sync] => 454068184002 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 49 [2] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Hírek [2] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 1275082 [1] => 262153 [2] => 24244 ) [tags_name] => Array ( [0] => észt határ [1] => határlezárás [2] => orosz hadsereg ) ) [4] => Array ( [id] => 162865 [content] =>
Az orosz hadsereg már nem rendelkezik akkora erővel, mint ahogy állítja, és az európai államok készen állnak a Kreml elleni visszavágásra – jelentette ki szombaton Keith Kellogg, az amerikai elnök különmegbízottja Kijevben, a Viktor Pincsuk Alapítvány által szervezett YES 2025 éves konferencián, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Kellogg kifejtette: „Az ukránoknak sikerült jelentősen gyengíteniük az orosz hatalmat. Oroszország már nem az, ami egykor volt. Az európaiak most egyre erősebbek, és ha én lennék Putyin, abbahagynám az atomfegyverekre való emlékeztetést, mert Nagy-Britanniának, Franciaországnak, nem is beszélve az Egyesült Államokról, ugyanezek megvannak.”
A különmegbízott megjegyezte, hogy Európára tekintve elmondható, hogy már a határain dúl a háború. „Az orosz hadseregről beszélgettünk, és elhangzott az a kifejezés, hogy „mindenképpen szétrúgjuk a feneküket”. Nem olyan erősek, mint amilyennek látszani szeretnének. Igen, erős hadseregük van, de nem olyan erős, mint amilyennek beállítják magukat” – tette hozzá Keith Kellogg.
(vb/rbc.ua)
[type] => post [excerpt] => Az orosz hadsereg már nem rendelkezik akkora erővel, mint ahogy állítja, és az európai államok készen állnak a Kreml elleni visszavágásra – jelentette ki szombaton Keith Kellogg. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1757855400 [modified] => 1757850047 ) [title] => Oroszország már nem olyan erős, mint régen, Európa „szét fogja rúgni a fenekét” – Kellogg [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=162865&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 162865 [uk] => 162870 ) [crid] => bey5821 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 162866 [image] => Array ( [id] => 162866 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/kellogg.jpg [original_lng] => 32288 [original_w] => 650 [original_h] => 410 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/kellogg-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/kellogg-300x189.jpg [width] => 300 [height] => 189 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/kellogg.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/kellogg.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/kellogg.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/kellogg.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/kellogg.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1757840914:2 [_thumbnail_id] => 162866 [_edit_last] => 12 [views_count] => 1480 [_hipstart_feed_include] => 1 [_algolia_sync] => 434198863000 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 15 [1] => 2058 [2] => 41 [3] => 53452 [4] => 17 [5] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => A nap hírei [1] => Aktuális [2] => Cikkek [3] => Háború [4] => Sürgős [5] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 854877 [1] => 526471 [2] => 24244 [3] => 1257015 ) [tags_name] => Array ( [0] => európai katonák [1] => Keith Kellogg [2] => orosz hadsereg [3] => visszavágás ) ) [5] => Array ( [id] => 159570 [content] =>
Viktor Hrenyin fehérorosz védelmi miniszter bejelentette, hogy a „Nyugat–2025” orosz–fehérorosz katonai gyakorlat programjába beépítik a nukleáris fegyverek és az Oresnyik rakétarendszer alkalmazásának elemeit, számolt be a „BelTA” helyi kiadvány.
A fehérorosz miniszter a nukleáris fegyverek használatának mechanizmusának gyakorlására vonatkozó tervekről is beszélt.
„Számunkra ez mindenekelőtt a stratégiai elrettentés fontos eleme. Ahogy az államfő is megköveteli, mindenre készen kell állnunk. Látjuk a helyzetet a nyugati és északi határainkon, és nem nézhetjük nyugodtan a militarizációt és a katonai tevékenységet. Nyitottságunkat és békeszerető természetünket demonstráljuk, de a lőport mindig szárazon kell tartani” – mondta Hrenyin.
Megjegyezték, az „Oresnyik” bevetésének tervezésével kapcsolatos kérdéseket a fehérorosz és az orosz hadsereg közösen fogja kidolgozni.
„Természetesen a „Nyugat” gyakorlat keretében orosz kollégáinkkal együtt kidolgozzuk az ilyen típusú fegyverek bevetésének tervezésével kapcsolatos kérdéseket” – mondta Hrenyin.
Ezt megelőzően a miniszter egy nem nyilvános jelentést mutatott be Alekszandr Lukasenka önjelölt elnöknek a gyakorlatokról, a határokon uralkodó helyzetről és a jövőbeli fenyegetésekre való reagálási felkészültségről.
Estonian 🇪🇪 units are training side by side with Ukrainian 🇺🇦 drone experts at #HedgeHog2025 — from target detection to FPV strikes. “This is mutual learning,” says Azov veteran Ranger. Real battlefield tactics in action.#Siil2025#DroneWarfare#Estoniapic.twitter.com/6nKTFZXjQ1
— Estonian Defence Forces | Eesti Kaitsevägi (@Kaitsevagi) May 15, 2025
Kinevezték az orosz szárazföldi erők parancsnokává Andrej Mordvicsev tábornokot, az Ukrajnában harcoló középső műveleti csoport parancsnokát – közölte az Ukrainszka Pravda.
Az orosz védelmi minisztérium Telegram-csatornáján jelentette be a kinevezést. Andrei Beluszov védelmi miniszter szerint Mordvicsev „tapasztalt harctéri tiszt”, aki teljes mértékben megmutatta katonai parancsnoki tehetségét a különleges katonai művelet során.”
Mordvicsev eddig a Donyeck megyében harcoló középső műveleti csoport főparancsnoka volt, ez a formáció érte el 2023 óta a legnagyobb orosz katonai sikereket Ukrajnában.
2024 februárjában Mordvicsev vezetésével foglalták el az orosz erők Avgyijivka városát, illetve később Vuhledárt, majd tolták ki az ukrán védelmet egészen Pokrovszkig 2024 telére.
Mordvicsev 1976. január 14-én született a kazahsztáni Pavlodarban. 1997-ben végzett a Novoszibirszki Felsőfokú Katonai Parancsnoki Iskolán, 2006-ban pedig az Orosz Fegyveres Erők Általános Katonai Akadémiáján. Miután 2016-ban elvégezte az Orosz Fegyveres Erők Vezérkari Katonai Akadémiáját, hadtestparancsnok-helyettessé nevezték ki. 2017 és 2019 között a Központi Katonai Körzet vezérkari főnöke és első parancsnokhelyettese volt. 2019-től 2021-ig a Déli Katonai Körzet 8. Összfegyvernemi Hadseregének vezérkari főnöke és első parancsnokhelyettese, 2021-től 2022-ig a 8. Hadsereg parancsnoka, 2022-től 2023-ig pedig a teljes Déli Katonai Körzet parancsnokhelyettese volt.
Érdekesség, hogy 2022 márciusában az ukrán fegyveres erők vezérkara Mordvicsev haláláról számolt be, ami nyilvánvalóan téves információnak bizonyult.
2023 áprilisa és 2024 májusa között Oroszország több mint 1500 külföldi állampolgárt toborzott az Ukrajna elleni háborúban való részvételre, jelentette be a brit hírszerzés.
Oroszország folytatja a külföldi zsoldosok toborzását az Ukrajna elleni háborúba. A hírszerzők adatai szerint a legtöbb önkéntes Dél- és Kelet-Ázsiából (771 fő), a volt szovjet tagköztársaságokból (523 fő), és az Afrikai országokból (72 fő) érkezett.
A bejegyzésben megjegyezték, hogy a külföldiek toborzása az Oroszországi Föderációban nem szisztematikus. A legtöbb önkéntes a pénz és az orosz állampolgárság megszerzésének kilátása miatt egyezik bele a szerződések aláírásába.
„Oroszország középtávon folytatni fogja a külföldiek toborzását, mivel fenntartja toborzási stratégiáját, amelynek célja a súlyos harctéri veszteségek pótlása anélkül, hogy második mozgósítási hullámhoz folyamodna”, tette hozzá a brit hírszerzés.
Először ismerte el hivatalosan Észak-Korea, hogy katonákat küldött Oroszországba, hogy részt vegyenek az Ukrajna elleni harcokban. Az állami hírügynökség, a KCNA jelentése szerint Kim Dzsongun vezető utasítására az észak-koreai katonák segítették az orosz hadsereget a Kurszki határvidék „teljes felszabadításában”.
A phenjani bejelentés néhány nappal az után érkezett, hogy Valerij Geraszimov, az orosz vezérkar főnöke dicsérte az észak-koreai csapatok „hősiességét” – ezzel Moszkva először ismerte el nyilvánosan, hogy észak-koreai katonák is harcolnak Oroszország oldalán.
Bár Geraszimov azt állította, hogy Moszkva visszanyerte az ellenőrzést a Kurszki régió felett, Ukrajna ezt határozottan cáfolta. A bejelentésre reagálva az Egyesült Államok közölte: Észak-Koreának felelősséget kell vállalnia a háború további elhúzódásáért.
Dél-koreai és nyugati hírszerzési források már tavaly jelentették, hogy Észak-Korea több ezer katonát küldött a Kurszki térségbe. A KCNA szerint a csapatküldés a Phenjan és Moszkva közötti kölcsönös védelmi szerződés értelmében történt.
„Az igazságért harcoló hősök az anyaország becsületének képviselői” – idézte Kim Dzsongunt az állami hírügynökség. A közlemény szerint a Kurszkban tanúsított „szövetség és testvériség” vére pecsételte meg a két ország kapcsolatát, amely így tovább erősödhet minden területen – írja a BBC.
A jelentés nem tért ki arra, hogy az észak-koreai katonák visszatérhetnek-e hazájukba a küldetésük befejezése után.
Az első hírek arról, hogy észak-koreai katonák is harcolnak Oroszország oldalán, tavaly októberben láttak napvilágot, nem sokkal azután, hogy Kim Dzsongun és Vlagyimir Putyin megerősítették kétoldalú kapcsolataikat egy olyan egyezmény aláírásával, amely kötelezi őket egymás támogatására külső agresszió esetén.
Katonai szakértők szerint az Észak-Koreából küldött egységek – köztük a híresen elit Vihar Hadtest katonái – valójában nincsenek felkészülve a modern hadviselés követelményeire.
„Ezek alig kiképzett katonák, akiket orosz tisztek vezetnek, akikkel nem is értik egymást” – mondta korábban Hamish de Bretton-Gordon, a brit hadsereg volt páncélosparancsnoka.
Ennek ellenére Olekszandr Szirszkij, az ukrán hadsereg főparancsnoka is figyelmeztetett: az észak-koreai katonák komoly kihívást jelentenek a frontvonalon. „Sokan vannak. 11 000–12 000 rendkívül motivált és jól felkészített katona, akik offenzív hadműveleteket hajtanak végre. Szovjet taktikák alapján működnek, és a létszámukra támaszkodnak” – mondta a TSN Tizsdeny ukrán hírműsornak adott interjújában.
Kína fegyvereket szállít Oroszországnak az Ukrajna elleni háborúhoz, Kijev releváns információkat kapott a két ország együttműködéséről – jelentette ki csütörtökön Volodimir Zelenszkij elnök a sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta: „Fontos, nem túl kellemes információ. Végre olyan információkat kaptunk, hogy Kína fegyvereket szállít Oroszországnak. Jelenleg információink vannak az SZBU-tól és a katonai titkosszolgálattól a lőporról és a tüzérségről.” Mint jelezte, erről a jövő héten adnak ki részletesebb tájékoztatást.
„Elsősorban azokról az adatokról, amelyekről úgy gondoljuk, hogy a kínaiak bizonyos fegyverek gyártásával foglalkoznak Oroszország területén” – tette hozzá az elnök. Mint megjegyezte, nem lepte meg ez az információ, de nem szeretné látni a vonatkozó tényeket. Elmondta, hogy beszélt Hszi Csin-ping kínai vezetővel az Oroszország elleni teljes körű háború során, és felvetette neki a kérdést tett fel a fegyverekről.
„A szavát adta, hogy nem adnak el és nem küldenek fegyvert Oroszországnak. De más információkat látunk. Mindenesetre Kínának és Oroszországnak erről a védelmi képességeiket erősítő munkájáról már vannak tények. És ezek rossz tények” – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij.
