Nikol Pasinján örmény miniszterelnök kijelentette pénteken, hogy jórészt készen van az Örményország és Azerbajdzsán közötti békeszerződés, de továbbra is vannak vitás kérdések.
A két kaukázusi ország két háborút vívott egymással – az egyiket az 1980-as évek végén, az 1990-es évek elején, a másikat 2020-ban – az eredetileg többségében örmények lakta Hegyi-Karabah azerbajdzsáni beékelődés ellenőrzéséért. Baku 2023-ban villámoffenzívával teljesen elfoglalta a területet. A két ország többször is közölte, hogy békeszerződést akar kötni, de a tárgyalások Oroszország, az Egyesült Államok és az Európai Unió közvetítése ellenére nem értek célt.
Nikol Pasinján pénteki sajtótájékoztatóján közölte, hogy a 17 pontos békeszerződés két pontjában kell még megállapodni.
Az egyik pont arra vonatkozik, hogy nem vonultatják fel harmadik ország semmilyen haderejét a közös határon. A miniszterelnök hozzátette: Jereván azt javasolta, hogy az intézkedést azokon a határszakaszokon léptessék életbe, amelyeken már megtörtént a határvonal kijelölése.
A közös határ kijelölése a karabahi konfliktus mellett szintén évtizedek óta feszültség és vita forrása, és utóbbi a hágai Nemzetközi Bíróságon (ICJ) is folyik.
A miniszterelnök azt is közölte, hogy állandó eszmecserét folytatnak Bakuval az örmény foglyokkal kapcsolatban.
Jereván szerint Azerbajdzsánban továbbra is foglyok tucatjait tartják őrizetben, polgári személyeket és katonákat egyaránt, akiket az örmény határon, illetve Hegyi-Karabahban fogtak el. Közöttük van a volt karabahi „elnök”, Ruben Vardanján és más magas rangú vezetők is. Baku nemrég bejelentette, hogy bíróság elé állítják a volt karabahi vezetés 16 tagját.
Pasinján közölte, hogy országa diverzifikálni akarja külgazdasági kapcsolatait és csökkenteni függését Oroszországtól és az Eurázsiai Gazdasági Uniótól. Kormánya döntést hozott az európai piacokra irányuló export fejlesztéséről – tette hozzá.
Az örmény kormány január 9-én döntött az Európai Uniós csatlakozási folyamat megindításáról, a parlament februári ülésszakán tárgyalja a vonatkozó törvényjavaslatot.
Az Egyesült Államokkal fenntartott viszonnyal kapcsolatosan Pasinján leszögezte, hogy tekintetbe veszik partnereik érdekeit és aggodalmait. Nem fegyveres emberek érkezésére, hanem konzultációra számítanak – jegyezte meg.
A miniszterelnök azt is közölte: meg akarják változtatni az ország himnuszát és címerét. Alen Szimonján parlamenti elnök csütörtökön nyújtotta be az ezzel kapcsolatos javaslatot, arra hivatkozva, hogy az új változat jobban képviseli az örmény államot és kultúrát. A változtatásra több alkalommal tettek már javaslatot, Pasinján korábban többször is megjegyezte, hogy a címerben szereplő Ararát hegy valójában Törökországban található.
Az örmény kormány január 9-én jóváhagyta az ország európai uniós csatlakozási folyamatának kezdeményezéséről szóló törvényjavaslatot, számolt be a helyi News.Am című kiadvány.
A törvényjavaslatot most az ország parlamentjének kell megvitatnia.
„Az elmúlt években meglehetősen intenzív és dinamikus kapcsolatok alakultak ki Örményország és az EU között, azok különböző területeket fedtek le. Az EU politikai támogatását fejezte ki Örményországnak, alapvetően biztonsági környezetet biztosítva az RA körül, lényegében az EU polgári megfigyelő missziójának bevetését. Az EU egyúttal kifejezte készségét Örményország gazdasági stabilitásának megerősítésére. „Nyilvánvaló, hogy az EU-nak nagyon gazdag demokratikus hagyományai, szabad versenykörnyezete és fejlett tudománya van”, mondta az ülésen Ararat Mirzojan külügyminiszter.
Örményország 10 millió euró értékben kap katonai támogatást az Európai Uniótól. Utóbbi idővel vízummentes utazást is lehetővé tenne az örmény állampolgárok számára.
Az Európai Tanács hétfőn jóváhagyta az örmény fegyveres erőknek az Európai Békekeret (EPF) égisze alatt nyújtandó, 10 millió euró értékű támogatást – derül ki a testület hétfői közleményéből.
Ez az első alkalom, hogy a külföldi katonai és védelmi kiadások finanszírozására létrehozott uniós alapból Örményország is részesül.
A támogatás célja az örmény hadsereg logisztikájának fejlesztése, valamint a civilek fokozottabb védelme katasztrófahelyzet esetén. Emellett erősítené a hadsereg interoperabilitását az esetleges külföldi missziókra, köztük EU-s missziókra történő felkészítés jegyében.
Josep Borrell uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő kiemelte: a biztonság egyre fontosabb eleme az EU és Örményország közötti kétoldalú kapcsolatoknak, hozzátéve, a felek kölcsönös érdeke, hogy magasabb szintre emeljék a külügyi és biztonságpolitikai kérdésekről folytatott egyeztetések szintjét. Emellett reményét fejezte ki, hogy Jereván a jövőben részt vesz majd az EU által vezetett műveletekben is.
A volt szovjet tagköztársaság Örményország a kezdetektől tagja a Moszkva által vezetett katonai szövetségnek, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (KBSZSZ). Az utóbbi időben azonban kapcsolata megromlott Oroszországgal és a KBSZSZ-szel is, tagságát felfüggesztette, és hamarosan akár a kilépésről is dönthet. Eközben egy éven belül már két közös hadgyakorlatot is tartott az Egyesült Államok és Örményország.
Jereván az Európai Unió felé is közeledik, már az is felmerült, hogy kérvényezni fogják az uniós tagságot. Még ha ez messze is van, Brüsszel hétfőn arról is döntött, hogy vízumliberalizációt kezdeményez Örményország állampolgárai számára – írja a Reuters.
Ez azt jelentené, hogy az örmény állampolgárok kisebb utazásokra vízum nélkül is beléphetnének a schengeni övezet területére. Több volt szovjet tagköztársaság – így Moldova, Ukrajna és Grúzia – már részesült ebben a kiváltságban.
Ehhez azonban Örményországnak még bizonyos feltételeket teljesítenie kell. Az örmény média szerint akár évekbe is beletelhet, amíg az örmények megkapják a vízummentességet.
Ez nagyon fontos mérföldkő az Örményország és az EU közötti, közös értékeken és elveken alapuló partnerség elmélyítésében – reagált a hírre közleményében Ararat Mirzoján örmény külügyminiszter.
🇱🇹🇺🇦 Lithuanian military aid-filled trucks have arrived in Ukraine. Continuing to enhance Ukraine’s military capabilities, we have delivered thousands of drones from Lithuanian manufacturers, as well as thermal cameras and five-ton telescopic handlers.#StandWithUkrainepic.twitter.com/as90gILkw3
Washingtonba utazik a NATO csúcstalálkozójára az örmény külügyminiszter – közölte hétfőn a jereváni külügyminisztérium.
„Ararat Mirzoján részt vesz a NATO-partnerekkel egy eseményen a csúcstalálkozó szünetében, valamint más, a szervezet fennállása 75. évfordulója alkalmából tartandó rendezvényeken is. Kétoldalú találkozókat is terveznek” – közölte a jereváni külügyminisztérium szóvivője a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.
A NATO-csúcs kedden kezdődik Washingtonban.
Örményország nem tagja az észak-atlanti szövetségnek, viszont részese az Oroszország vezette Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (ODKB), amellyel azonban újabban vitában áll, mert szerinte nem védte meg Azerbajdzsánnal szemben a legutóbbi karabahi háború idején.
Örményország egészen a közelmúltig közeli szövetségese volt Oroszországnak, az utóbbi időben azonban a nyugati országokkal erősítette kapcsolatait.
Az örmény védelmi minisztérium szombaton jelentette be, hogy július 15. és 24. között az Egyesült Államokkal közös hadgyakorlatot tart, amelynek középpontjában a békefenntartó missziókkal kapcsolatos feladatok állnak.
Washington a múlt héten elhalasztotta Örményország szomszédjával, közeli szövetségesével, Georgiával (Grúzia) a júliusra tervezett közös hadgyakorlatot, Tbiliszi ugyanis az utóbbi időben a jelek szerint szorosabb kapcsolatokat kíván kiépíteni Moszkvával.
Örményország idén nem finanszírozza az Oroszország vezette Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (ODKB) tevékenységeit – jelentette be szerdán Abui Badalján, az örmény külügyminisztérium szóvivője.
„Örményország tartózkodni fog az ODKB 2024. évi költségvetéséről hozott 2023. november 23-i határozathoz való csatlakozástól és a szervezetnek a határozat által előirányzott tevékenysége finanszírozásától. Ugyanakkor nem ellenzi a határozat rövidített változatának elfogadását” – mondta a szóvivő a Factor.am hírügynökségnek.
Örményország és hagyományos szövetségese, Oroszország között a hegyi-karabahi helyzet alakulása miatt hűvösebbé vált a viszony.
Jereván kifogásolta, hogy Moszkva ígérete ellenére nem nyújtott segítséget, amikor az elmúlt években Azerbajdzsán területeket foglalt vissza az örmények lakta szakadár azerbajdzsáni beékelődésből, sőt az orosz békefenntartók jelenléte ellenére tavaly ősszel egynapos villámháborúval vissza tudta foglalni az enklávét.
Nikol Pasinján örmény kormányfő február elején az örmény közrádióban azt mondta: Jereván nem hagyatkozhat tovább Oroszországra mint legfőbb védelmi és katonai partnerére, mert Moszkva több alkalommal is cserbenhagyta. Február végén pedig bejelentette, hogy Örményország felfüggeszti részvételét a több szovjet utódállamot tömörítő Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetében. A miniszterelnök nem vett részt az ODKB tavalyi minszki csúcstalálkozóján sem.
Örményország és Azerbajdzsán megkezdte a vitatott közös határ kijelölését – közölte Nikol Pasinján örmény miniszterelnök brit újságíróknak adott interjújában, amelyet hétfőn közvetít a helyi közszolgálati televízió.
„Megkezdtük az Örményország és Azerbajdzsán közti határ kijelölésének gyakorlati folyamatát, amely rendkívül fontos, nem utolsó sorban a biztonsági fenyegetések csökkentése végett” – fogalmazott.
Mint mondta, a két ország között nem kell új határokat húzni, a Szovjetunió széthullásának idejében megvolt határokat kell visszaállítani.
Pasinján az Európai Unióval fenntartott kapcsolatokról szólva emlékeztetett, hogy Örményország korábbi vezetése írta alá az EU-val az átfogó és kiszélesített partnerségről szóló megállapodást. „A demokrácia terén elért érdemeink kapcsolataink elmélyítését teszik lehetővé. A 2018-as forradalmat követően (amikor Szerzs Szargszján akkori miniszterelnök ellenzéki tömegtüntetések hatására lemondásra kényszerült) mi azt mondtuk, hogy a demokrácia számunkra nem pillanatnyi érték, hanem stratégia” – fogalmazott a kormányfő.
Pasinján kitért arra, hogy hazája „kizárólag védelmi jellegű fegyvereket szerez be. Megjegyezte, hogy védelmi kiadásaik 15-20 százalékát teszik ki annak, amit Azerbajdzsán költ ilyen célokra. „Azerbajdzsánnak javasoltuk egy fegyverzetellenőrzési mechanizmus bevezetését, a csapatok tükörintézkedésszerű visszavonását és egy megnemtámadási egyezmény megkötését. Javaslataink érvényben maradnak és a helyzet stabilitását szolgálhatnák különös tekintettel arra, hogy az almati nyilatkozatra támaszkodunk kölcsönös viszonyunkban” – tette hozzá.
Jereván és Baku viszonya évtizedek óta feszült a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabah miatt. A térségben 2020 szeptemberében azeri offenzíva indult; Baku megkísérelte fegyveres erővel visszafoglalni az enklávét és környékét, és sikerült jelentős területeket ismét az ellenőrzése alá vonnia, gyakorlatilag helyreállítva a Szovjetunió felbomlása előtti területi felosztást. A konfliktus újabb fellángolásának orosz közvetítéssel tető alá hozott tűzszünet vetett véget akkor, de Baku végül 2023-ban katonai úton eldöntötte a kérdést, Pasinján pedig Azerbajdzsán részének ismerte el Hegyi-Karabahot, anélkül, hogy nyilvánosan szót emelt volna az ott élő örmény lakosság ügyében. A százezer főre becsült, többségi örmény lakosság szinte kivétel nélkül Örményországba menekült a területről.
A két szomszédos dél-kaukázusi ország tavaly év végén közös nyilatkozatot adott ki arról, hogy békemegállapodásra szeretnének jutni, de a megbeszélések azonban megtorpantak, főleg olyan kérdések miatt, mint az ezer kilométer hosszú közös – lezárt és megerősített – határ kijelölése.
Pasinján az utóbbi időben már jelezte, hogy hajlandó visszaszolgáltatni örmény ellenőrzés alatt álló azeri területeket. Mindazonáltal Azerbajdzsán is ellenőriz olyan területeket, amelyeket nemzetközileg is Örményország részeként ismernek el.
Azerbajdzsán azt követeli, hogy az örmény hatóságok haladéktalanul adják át az irányítást négy falu – Baganisz Ajrim, Ashaga Aszkipara, Hejrimla és Gizilgadzsila – felett, jelentette ki Shahin Musztafajev, Azerbajdzsán miniszterelnök-helyettese, közölte az AZERTAJ.
„Ami az Örményország által megszállt négy nem exklávé azerbajdzsáni falut illeti, az Azerbajdzsánhoz való tartozásuk vitathatatlan, és azonnali felszabadítás tárgyát képezik” – mondta Azerbajdzsán miniszterelnök-helyettese.
Az említett falvak Azerbajdzsán nemzetközileg elismert területén találhatók. Az örmény erők 1990-ben foglalták el őket.
Musztafajev beszélt az Azerbajdzsánban és Örményországban létrehozott, az államhatár kérdéseiért felelős bizottságok munkájáról is, amelyek már hét ülést tartottak.
Ebben a szakaszban a tevékenységük keretein belül a szükséges szabályozási és jogi keretek létrehozásán dolgoznak.
Ararat Mirzoyan külügyminiszter bejelentette, hogy Örményország megfontolja az Európai Unióhoz való csatlakozás lehetőségét.
Ararat Mirzoyan, Örményország külügyminisztere, bejelentette, hogy országa megfontolja az Európai Unióhoz való csatlakozás lehetőségét. Ezt a lépést az Oroszországgal való feszültségek hátterében kívánják megtenni, céljuk a Nyugati országokkal való kapcsolatok erősítése. Mirzoyan ezt egy interjúban osztotta meg a TRT World török televíziós csatornával, amelyet Antalya városában adott egy diplomáciai esemény keretében.
Az örmény kormány, melyet Nikol Pashinyan vezet 2018 óta, egy forradalom nyomán került hatalomra. Azóta Pashinyan miniszterelnök törekedett az Európával és az Amerikai Egyesült Államokkal való kapcsolatok szorosabbra fűzésére. Ez időnként konfliktusokhoz vezetett Oroszországgal, amely hagyományosan Örményország szövetségese.
A jereváni vezetés hangsúlyozza, hogy bár szövetségben állnak Moszkvával, ez nem terjed ki az ukrajnai zajló háborúra. Továbbá Pashinyan vádolta Oroszországot azzal is, hogy próbálja aláásni örmény kormányát. Emellett Örményország azt is felrója Oroszországnak, hogy nem nyújt védelmet Azerbajdzsán ellen, amely az utóbbi időben közeledett Moszkvához.
Örményország és Azerbajdzsán külügyminisztere Németország meghívására szerdán béketárgyalásokat folytatott Berlinben.
Annalena Baerbock német külügyminiszter fogadta Ararat Mirzoján örmény és Ceyhun Bayramov azeri tárcavezetőt a német külügyminisztérium Villa Borsig vendégházában a kétnapos megbeszélésekre.
„Úgy véljük, hogy Örményországnak és Azerbajdzsánnak most itt a lehetősége több évnyi fájdalmas konfliktust követően a tartós békére” – mondta Baerbock.
A német tárcavezető a két ország bátor lépéseiről beszélt, amelyekkel igyekeznek hátuk mögött hagyni a hatalmas szenvedéssel és emberveszteségekkel telített múltat. Szólt arról is, hogy Nikol Pasinján örmény miniszterelnök és Ilham Aliyev azeri elnök késznek mutatkozik a még rendezetlen problémák békés megoldására, és Németország támogatni fogja ezen erőfeszítéseiket.
Jereván és Baku viszonya évtizedek óta feszült a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabah miatt, amelyet Azerbajdzsán tavaly szeptemberben egynapos villámháborúval visszafoglalt, ami után az örmény többségű lakosság szinte kivétel nélkül elmenekült a területről.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a közeljövőben Örményországba látogat. Erről a Factor.am örmény média számolt be egy forrásra hivatkozva.
A kiadvány beszélgetőtársa adatai szerint Ukrajna elnökének örményországi látogatása az előkészítés fázisában van, de a látogatás időpontját nem erősítették meg.
Jelenleg folynak a tárgyalások az ukrán féllel az utazás határidejéről. Zelenszkij várhatóan márciusban utazik Jerevánba.
Valerij Lobacs, Ukrajna örményországi ideiglenes ügyvivője nem erősítette meg, se nem cáfolta ezt az információt.
A kérdésre, miszerint az orosz-ukrán háború milyen hatást gyakorolhat a Dél-Kaukázusra, azt válaszolta: „Tulajdonképpen most sok a mondanivaló, de még nem mondhatok semmit. Néhány napon belül hallani fogják a híreket. A magam részéről elmondom, hogy Ukrajna kész támogatni Örményországot. Részletek nélkül … néhány napon belül meglátják” – mondta.
Újságírói kérdésre válaszolva, hogy Zelenszkij lehetséges látogatására utal-e, Valerij Lobacs azt válaszolta: „Csak azt tudom mondani, hogy a tavasz sok pozitív eseményt hoz Örményországnak.”