Örményország megtagadta a Független Államok Közössége (FÁK) Moszkvában megtartott külügyminiszteri tanácsa két nyilatkozatának támogatását ‒ számolt be az OC Media.
A moszkvai találkozón jelen volt Ararat Mirzojan örmény külügyminiszter is.
Még aznap este az örmény külügyminisztérium szóvivője bejelentette, hogy az ország nem csatlakozott aznap korábban elhangzott két nyilatkozathoz. Ugyanakkor nem közölt részleteket a döntésről.
Az egyik, aláírásra javasolt nyilatkozat az eurázsiai biztonság biztosításában való együttműködés elveiről szólt. A második nyilatkozat arról szól, hogy elfogadhatatlan egyoldalú korlátozó intézkedések bevezetése a nemzetközi kapcsolatokban, és azt javasolta a tagállamoknak, hogy tartózkodjanak az ilyen intézkedések elfogadásától, meghosszabbításától vagy alkalmazásától.
A második nyilatkozat elfogadására az Oroszországgal szemben Ukrajna teljes körű megtámadása után alkalmazott nyugati szankciók miatt került sor.
Ezen két nyilatkozat elfogadása mellett a FÁK-tagországok külügyminiszterei eszmecserét folytattak a nemzetközi rend aktuális kérdéseiről, és számos cselekvési tervet fogadtak el. Arról is döntöttek, hogy a külügyminiszteri tanács következő ülését 2025. április 11-én tartják Kazahsztánban.
A találkozó során Mirzojan kiemelte a regionális stabilitás és biztonság kérdéseit, amelyek Örményországot is érintik. Kitért az Örményország és Azerbajdzsán közötti kapcsolatok rendezésével kapcsolatos legfontosabb eseményekre, többek között a békeszerződés aláírására.
Az örmény Nemzetbiztonsági Szolgálat meghiúsított egy fegyveres hatalomátvételi kísérletet, amelyet több örmény állampolgár és Hegyi-Karabahból származó személy készített elő – jelentette szerdán az örmény Nyomozó Bizottság.
A tájékoztatás szerint a csoport „tudatosan kidolgozta a tervezett hatalomátvétel feltételeit, mely célból erőszakot és erőszakkal való fenyegetést alkalmazott volna”. A Nyomozó Bizottság szerint a csoport tagjai az oroszországi Rosztov-no-Donuban, egy bizonyos Arbat bázison kaptak kiképzést.
„Megállapítást nyert, hogy a kiképzés célja az Örmény Köztársaságba való visszatérés és a jelenlegi kormány megdöntése volt” – közölte a testület.
Hét személy ellen indult büntetőeljárás a puccskísérlet ügyében, közülük hármat őrizetbe vettek, négyet köröznek – írta az örmény Nyomozó Bizottság.
Az Európai Unió bejelentette, hogy megkezdi a vízumliberalizációs tárgyalásokat Örményországgal, ami jelentős mérföldkövet jelent az EU és az Oroszországgal hagyományosan szövetséges kaukázusi ország közötti kapcsolatokban.
Ararat Mirzoian örmény külügyminiszter szerint ez a lépés „mérföldkő” az Örményország és az Európai Unió közötti partnerség elmélyítésében, tükrözve mindkét fél közös elkötelezettségét a közös értékek és elvek mellett – írja a Reuters és az Agerpres.
Az EU Tanácsának határozata 10 millió eurós segélycsomagot is tartalmaz az örmény hadsereg számára, az Örményország és az Európai Unió közötti kapcsolatok fejlesztésének szélesebb körű támogatásának részeként. Az Oroszországgal fennálló kapcsolatok romlása közepette Örményország igyekezett megerősíteni kapcsolatait a nyugati országokkal, miközben Moszkvát azzal vádolják, hogy az Azerbajdzsánnal való rivalizálással szemben hiányzik a védelem.
A vízumliberalizáció lehetővé tenné az örmény állampolgárok számára, hogy vízum nélkül rövid látogatásokat tegyenek schengeni országokba, hasonlóan más posztszovjet államok jelenlegi rendszeréhez, mint a Moldovai Köztársaság, Ukrajna és Grúzia. Az EU Tanácsa ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a vízummentességet csak akkor alkalmazzák, ha Örményország teljesít bizonyos „referenciákat”, és az örmény média szerint a folyamat több évig is eltarthat.
Örményország elismerte a Palesztin Államot, hangsúlyozva, hogy ez a közel-keleti béke előmozdítása érdekében történt a „kritikus gázai helyzettel” a háttérben.
A jereváni külügyminisztérium pénteki közleménye szerint az Örmény Köztársaság őszintén érdekelt a közel-keleti béke és stabilitás, a zsidó és a palesztin nép közötti tartós megbékélés megteremtésében. Különböző nemzetközi platformokon mindig is a palesztin kérdés békés és átfogó rendezését szorgalmaztuk, és támogatjuk a két állam elvét az izraeli-palesztin konfliktus megoldására.
A tárca kiemelte: meggyőződésünk, ez az egyetlen módja annak, hogy a palesztinok és az izraeliek szavatolni tudják jogos törekvéseik teljesülését. A fentiek alapján és megerősítve a nemzetközi jog, valamint az egyenlőség, a szuverenitás és a népek békés együttélésének elvei iránti elkötelezettségét, az Örmény Köztársaság elismeri Palesztina Államot.
Május végén Spanyolország, Írország és Norvégia is elismerte a Palesztin Államot az örményországihoz hasonló indoklással, és kiválta az izraeli hatóságok haragját.
Franciaország szerződést írt alá Örményországgal a Caesar tüzérségi berendezések megvásárlásáról.
Ezt Sébastien Lecornu, Franciaország fegyveres erőinek minisztere jelentette be az X (Twitter) közösségi oldalon – írja a Jevropejszka pravda.
Lecornu a hírt az örmény védelmi miniszterrel folytatott franciaországi találkozója után jelentette be.
A francia miniszter megjegyezte, hogy eredményes párbeszédet folytatott az örmény tisztviselővel. „A Caesar fegyverek vásárlásáról szóló szerződés aláírásával új csúcsot értünk el” – jegyezte meg.
Bocsánatkérést követel Minszktől Nikol Pasinján örmény miniszterelnök, aki csütörtökön kijelentette, hogy egyetlen örmény tisztviselő sem fog Fehéroroszországba látogatni, amíg az országot vezető Aljakszandr Lukasenka hatalmon van.
Pasinján szerdán azt mondta, hogy Jereván kilép az Oroszország vezette biztonsági blokkból, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetéből (ODKB) azzal vádolva annak tagjait – köztük Fehéroroszországot –, hogy Azerbajdzsánnal háborút terveztek országa ellen.
Az örmény kormányfő azt is elmondta: fontolóra venné a kilépésre vonatkozó álláspontjának megváltoztatását abban az esetben, ha Fehéroroszország bocsánatot kérne Örményországtól, vagy távozna a szervezetből.
Örményország csütörtökön konzultációra hazahívta fehéroroszországi nagykövetét – idézte a külügyminisztériumot a TASZSZ orosz hírügynökség.
Örményország kilép a volt szovjet tagállamok katonai szövetségéből, a keleti NATO-ként is emlegetett Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetéből (KBSzSz). A bejelentést az örmény miniszterelnök, Nikol Pasinján tette a parlament plenáris ülésén.
Szavai azért váltották ki a nemzetközi közvélemény figyelmét, mert Jereván évek óta távolodik Moszkvától, miközben Örményország korábban magától fogadott orosz katonákat, bázis létesítését is lehetővé téve számukra. Elemzők szerint a mostani bejelentés összhangban lehet azzal, hogy Pasinján kormánya haza akarja küldeni az orosz katonákat.
Bár a szövetség fontos eleme a tagországok között fennálló kölcsönös védelmi garancia, az örmény kormányfő bírálta, mert nem védték meg a főként örmények lakta Hegyi-Karabahot, amikor Azerbajdzsán támadta, ami többször előfordult. Sőt, Pasinján szerint a 2020-as offenzíva idején segítették Azerbajdzsánt a szövetség tagjai.
Az örmény miniszterelnök bejelentése a kilépésről szól, de annak gyakorlati lefolytatásáról nem tudni részleteket, még azt sem tudni, hogy mikor bonyolítják le. A szavakon túl egyelőre annyi történt, hogy az anyagi hozzájárulást nem fizette meg a tagság folytatásához, amit kötelező megtenni.
Az azerbajdzsáni határőrség átvette az irányítást négy település felett a Qazaxi körzetben, az Örményországgal határos területen, a korábban kötött megállapodás értelmében – jelentette pénteken a TASZSZ hírügynökség.
Örményország még áprilisban jelentette be, hogy lakatlan településeket fog átadni Azerbajdzsánnak, ami a két fél szerint mérföldkőnek számít a két ország kapcsolatának békés rendezésében.
Nikol Pasinján örmény miniszterelnök döntése tiltakozásokat szított az országban, mivel a Qazax régió régóta területi viták tárgyát képezi a két ország között.
Moszkva nem adja fel, igyekszik visszacsábítani táborába a kiábrándult örményeket, akik – mint Jerevánban mondják – elvesztették Hegyi Karabahot, amiért nem hivatalosan, nem kis mértékben az oroszországi vezetést okolják. Hol volt a katonai segítségnyújtás, amit a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (CSTO) – ahogy sokan hívják „a keleti NATO” – alapszabálya értelmében
Moszkva kötelessége lett volna katonailag is beavatkozni Jereván oldalán.
A Kreml vezetésnek esze ágában sem volt ezt lépni, hiszen aggódnak a kényes dél-kaukázusi egyensúly(talanság) miatt és nem akarnak rosszba kerülni a kelettel és a nyugattal egyaránt kiegyensúlyozott kapcsolatot tartó Bakuval sem. És nem akarják elriasztani az EU-tagságra felkészülő, de a politikai sávban Ukrajna és Moldávia által leelőzött Grúziát, amelynek vezetése csalódott, dühös és most ismét keresi a kapcsolatot Moszkvával.
Örményország – ellentétben Azerbajdzsánnal – CSTO-tag volt a legújabb, 2023. szeptemberi azeri-örmény háború idején, amelynek során Jereván elvesztette az 1994-ben megszerzett Karabahot (amivel kapcsolatban az ENSZ Biztonsági Tanácsa évekkel ezelőtt határozatokban erősítette meg, hogy a terület nemzetközi jogilag Azerbajdzsánhoz tartozik).
Oroszország a békefenntartásra korlátozta tevékenységét. Nemrég vissza is vonták az oroszországi békefenntartó kontingenst, kevesebb mint egy dandárnyi erőt, mondván, hogy „nincs rájuk szükség”, mert Örményország a NATO és az EU felé kacsingat.
Járulékos vesztesége lehet a bonyolult folyamatnak Oroszország 102. számú katonai támaszpontja Gyumriban, Örményország második legnagyobb városában. A bázis alig több mint tíz kilométerre van a török határtól. A jereváni vezetés évtizedekig a „török veszéllyel”, az ellenfélnek tekintett azerbajdzsániak és Ankara szoros kapcsolatával indokolta a támaszpont megtűrését.
Erdogan itt is képbe kerül
Most, hogy Nikol Pasinjan örmény kormányfő megjárta Ankarát, találkozott Recep Tayyip Erdoğan török elnökkel és a török–örmény párbeszéd új lendületet kapott, van remény a normalizálódásra. Amiből Moszkva, úgy tűnik fel, vesztesen kerülhet ki. Pasinjan nyitott a nyugat irányába.
Az amerikai kormány, Antony Blinken külügyminiszter a minap telefonon támogatásáról biztosította Pasinjant. Más erők is beavatkoznak az örmény-azeri konfliktusba. A Politico véleményrovatában közli a hágai nemzetközi bíróság (ICC) nyugalmazott főügyésze, Luis Moreno Ocampo cikkét, amely a dokumentumokra hivatkozva szólítja fel az ICC-t, foglalkozzon a Karabahban elkövetett azeri népirtással.
Franciaország – kihasználva a Párizsban élő, gazdag és befolyásos örmény kisebbség támogatását – fegyverszállítóként és a NATO/EU politikai előőrseként lépett be a képbe, nyilvánvalóan Washington jóváhagyásával. A tavaly szeptemberi – immár harmadik – azeri-örmény háborúban Jereván katonai vereséget szenvedett és elvesztette az ellenőrzést Hegyi Karabah felett. Egy hónapra rá, 2023 októberében az örmény védelmi miniszter Párizsba utazott.
Az örmény parlament elnöke, Alen Szimonján hétfőn úgy nyilatkozott, Nikol Pasinján örmény miniszterelnök nem vesz részt Vlagyimir Putyin május 7-i elnöki beiktatási ceremóniáján – írja a News.am.
Örményország tagja a Moszkva vezette Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (KBSZSZ) nevű katonai szövetségnek (bár befagyasztotta tagságát), illetve az Eurázsiai Gazdasági Uniónak is. Az utóbbi időben azonban feltűnően megromlott a két ország közötti viszony, Jereván pedig egyre jobban közeledik a Nyugat felé.
Pasinján döntésével több évtizedes hagyományt szakít meg, a független örmény állam megalakukása óta örmény vezető még soha nem hagyta ki a mindenkori orosz elnök beiktatását.
Az örmény kormányfő ráadásul a május 9-i Győzelem napi moszkvai felvonuláson sem lesz jelen.
Pasinján ugyanakkor részt vesz május 8-án az Eurázsiai Gazdasági Unió jubileumi, megalakulásának 10. évfordulójára szervezett csúcstalálkozóján.
