Litvánia – Finnország példáját követve – engedélyezni akarja nukleáris fegyverek telepítését területén a bonyolult európai geopolitikai helyzet miatt – számolt be az állami LRT televízió és rádiótársaság Gitanas Nauseda litván elnök nyilatkozatára hivatkozva.
Nauseda úgy véli, hogy az alkotmány 137. cikkelye, amely kifejezetten tiltja a tömegpusztító fegyverek telepítését és külföldi katonai bázisok létesítését Litvánia területén, már „elavult”.
„A geopolitikai helyzet romlik. Az alkotmányunkat akkor írták, amikor a geopolitikai körülmények teljesen másak voltak” – mondta Nauseda.
A kivételt most az országban állomásozó NATO-csoport jelenti, amely akár 5000 német katonából álló állandó jelenléttel rendelkezik.
Az elnök hozzátette, hogy Litvániát nukleáris robbanófejek hordozására alkalmas fegyverarzenál veszi körül, amely Oroszország kalinyingrádi régiójában és Fehéroroszországban található, amely Moszkva legközelebbi szövetségese.
„Most, amikor a litván politikai pártok vezetői elvileg megállapodtak az ország alkotmányának megváltoztatásában, már csak azt kell eldönteni, hogy – Finnországhoz hasonlóan – parlamenti szavazással nyújtanak-e be módosításokat, vagy népszavazást tartanak” – magyarázta a litván vezető.
Mint ismeretes, Finnország nemrégiben feloldotta a nukleáris fegyverek tilalmát. Az új törvény lehetővé teszi a nukleáris fegyverek behozatalát, gyártását, szállítását és tárolását az ország területén.
Július 1-jén a parlament által megszavazott változtatásokat Alexander Stubb finn elnök írta alá.
Mint korábban beszámoltunk, az európai fővárosok komolyan fontolgatják saját nukleáris fegyvereik fejlesztését, először a hidegháború vége óta.
A külföldi sajtó pedig arról számolt be, hogy az Egyesült Államok további nukleáris fegyverek európai telepítésének lehetőségét, valamint új NATO-országok bevonását tárgyalja a jelenleg hat államot magában foglaló nukleáris megosztási programba.
Finnország szerdán törvényhozási változtatásokat fogadott el, amelyek hatályon kívül helyezik a nukleáris fegyverek jelenlegi tilalmát, ami fontos lépést jelent az ország NATO védelmi rendszerébe való integrációjának elmélyítésében.
Feloldotta a finn parlament szerdán azt a jogszabályi rendelkezést, amely alapján eddig tilos volt nukleáris fegyvereket bevinni az ország területére.
A parlament az 1980-as években született törvény módosítása révén eltörölte a nukleáris robbanóeszközök importjára, előállítására, birtoklására és működésbe hozására vonatkozó teljes tilalmat.
Az új szabályozás bizonyos kivételeket határoz meg a nukleáris robbanóeszközök behozatalára, szállítására és birtoklására vonatkozóan abban az esetben, ha az Finnország védelméhez, a NATO kollektív védelmi mechanizmusához vagy egyéb védelmi együttműködéshez köthető.
Ugyanakkor a törvény továbbra is tiltja ezeknek az eszközöknek a gyártását, fejlesztését és a kapcsolódó kutatási tevékenységeket.
I was glad to catch up with @_OrbanAnita to continue our dialogue and focus on the preparations for the meeting of our leaders. We discussed our bilateral agenda and the outcomes of the NATO-Ukraine Council meeting yesterday. pic.twitter.com/0d32K4fGQE
Finnország azt javasolta, hogy oldják fel az atomfegyverek vásárlására vonatkozó tilalmat annak érdekében, hogy erősítse védelmét és jobban igazodjon a NATO elrettentési stratégiájához – számolt be erről a Kyiv Post.
A portál szerint Finnország átfogó jogi változtatásokat javasolt, amelyek lehetővé tennék atomfegyverek importját, szállítását és tárolását, ami jelentős fordulatot jelent védelmi politikájában a NATO-tagságot követően. A kormány által a parlament elé terjesztett javaslat az ország atomenergia-törvényének és büntető törvénykönyvének módosítását is tartalmazza – közölte a finn védelmi minisztérium.
A tervezett változtatások megszüntetnék a Finnország területén az atomfegyverek kezelésére vonatkozó, régóta fennálló jogi korlátozásokat.
Antti Häkkänen védelmi miniszter szerint a kezdeményezés célja a nemzetbiztonság megerősítése egy egyre kiszámíthatatlanabb biztonsági környezetben. „A javaslat célja Finnország biztonságának maximalizálása egy kiszámíthatatlan működési környezetben.”
„Az atomfegyverekre vonatkozó jogi akadályok megszüntetésével erősíthetjük elrettentő képességünket és védelmünket, valamint növelhetjük annak küszöbét, hogy katonai erőt alkalmazzanak Finnország és a szövetség ellen.”
„A jogszabály-módosítás Finnország biztonsága szempontjából szükséges” – mondta Häkkänen. A minisztérium szerint a cél a jogi akadályok lebontása Finnország védelmi képességeinek növelése és a NATO kollektív védelmi mechanizmusainak teljesebb kihasználása érdekében.
Kifejtették, a tisztviselők szerint emellett a nukleáris műveletek engedélyezése javítaná az elrettentést és csökkentené a Finnország és a szövetség elleni katonai agresszió valószínűségét. A javasolt változtatások lehetővé tennék azt is, hogy nukleáris fegyvereket szállító NATO-repülőgépek a finn légtérben működjenek, valamint hogy az ehhez kapcsolódó katonai szállítmányok áthaladjanak az országon.
Finnország jelenlegi jogszabályai szigorúan tiltják az atomfegyverekkel kapcsolatos bármilyen tevékenységet. Ezek a szabályok az 1980-as évekre nyúlnak vissza, amikor az ország igyekezett elkerülni, hogy belekeveredjen a Szovjetunióval fennálló hidegháborús nukleáris feszültségekbe – írták. Azonban – hívta fel a figyelmet a Kyiv Post – a NATO-hoz való csatlakozás óta ezek a korlátozások megnehezítették a közös tervezést és katonai gyakorlatokat a szövetségesekkel, ami reformok iránti felhívásokhoz vezetett.
I have been very clear and consistent in my reports on Iran’s nuclear programme: while there has been no evidence of Iran building a nuclear bomb, its large stockpile of near-weapons grade enriched uranium and refusal to grant my inspectors full access are cause for serious…
— Rafael Mariano Grossi (@rafaelmgrossi) March 3, 2026
A nukleáris fegyverek finnországi telepítése fenyegetést jelentene Oroszország számára, és ennek megfelelő válaszlépéseket kellene tenni. Jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője a finn hatóságok nyilatkozatára reagálva.
„A tény az, hogy Finnország azzal, hogy nukleáris fegyvereket telepít a területén, fenyeget minket. És ha Finnország fenyeget minket, akkor megfelelő intézkedéseket teszünk” – mondta Peszkov.
A Kreml szóvivője, szokásához híven, nem szólt semmit ezen intézkedések tartalmáról.
Korábban Antti Häkkänen finn védelmi miniszter kijelentette, hogy a kormány azt javasolja, hogy engedélyezzék az atomfegyverek behozatalát és tárolását az ország területén, ha az a védelemmel kapcsolatos, de egyébként továbbra is tilos marad, vette észre az Eadaily.
White House Press Secretary Karoline Leavitt tells CBS News’ @NancyCordes that peace between Russia and Ukraine remains achievable, despite reports that Russia is providing intelligence on U.S. positions to Iran. Three sources, including a senior U.S. official with direct… pic.twitter.com/k3w9qkaod8
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója, Rafael Grossi közölte, hogy jelenleg nincs bizonyíték arra, hogy Irán atombomba előállításán dolgozna. Ugyanakkor az X felületén megjelent bejegyzésében hangsúlyozta: az országnak a csaknem fegyverminőségű szintig dúsított uránból felhalmozott jelentős készlete komoly aggodalomra ad okot, és emiatt a NAÜ nem tudja egyértelműen megerősíteni, hogy Irán nukleáris programja kizárólag békés célokat szolgál – számolt be a hirado.hu.
I have been very clear and consistent in my reports on Iran’s nuclear programme: while there has been no evidence of Iran building a nuclear bomb, its large stockpile of near-weapons grade enriched uranium and refusal to grant my inspectors full access are cause for serious…
— Rafael Mariano Grossi (@rafaelmgrossi) March 3, 2026
Korábbi jelentéseimben is jeleztem, hogy amíg Irán nem kezd együttműködni az NAÜ-vel, és amíg nem segít lezárni az összes megoldatlan biztonsági intézkedési kérdést, az ügynökség nem erősítheti meg, hogy az ország nukleáris programja csak békés szándékú
Az Egyesült Államok különmegbízottja, Steve Witkoff korábban arról számolt be, hogy az idei év elején tartott első tárgyalási fordulón az iráni diplomaták nyíltan beszéltek nukleáris képességeikről. Elmondása szerint azt állították, hogy elegendő dúsított uránnal rendelkeznek 11 atomfegyver előállításához. A találkozón az iráni fél konkrétan közölte: 460 kilogramm, 60 százalékos dúsítású urán felett rendelkezik, és tisztában van azzal, hogy ekkora mennyiségből nukleáris fegyver is készíthető.
I have been very clear and consistent in my reports on Iran’s nuclear programme: while there has been no evidence of Iran building a nuclear bomb, its large stockpile of near-weapons grade enriched uranium and refusal to grant my inspectors full access are cause for serious…
— Rafael Mariano Grossi (@rafaelmgrossi) March 3, 2026
Mojtaba Hosseini Khamenei, an Iranian politician, and eldest son of Ayatollah Ali Khamenei, who was elected the next Supreme Leader of Iran, has been killed in U.S. strikes in Tehran 😯
Konkrét lépéseket terveznek az év végéig, beleértve Németország hagyományos fegyverekkel való részvételét Franciaország nukleáris gyakorlatain.
Franciaország és Németország nukleáris fegyverekkel foglalkozó koordinációs csoportot hozott létre a nukleáris elrettentés terén való együttműködés érdekében, jelentette be Friedrich Merz német kancellár.
Elmondása szerint a kezdeményezés az övé és Emmanuel Macron francia elnöké, és bizonyos „konkrét lépéseket” terveznek.
„Emmanuel Macronnal létrehoztunk egy a nukleáris fegyverek kérdéseivel foglalkozó koordinációs csoportot, amelyben az elrettentéssel kapcsolatos kérdésekben fogunk egyeztetni. Konkrét lépéseket tervezünk az év végéig, beleértve Németország hagyományos fegyverekkel való részvételét Franciaország nukleáris gyakorlatain” – mondta Merz.
I have been very clear and consistent in my reports on Iran’s nuclear programme: while there has been no evidence of Iran building a nuclear bomb, its large stockpile of near-weapons grade enriched uranium and refusal to grant my inspectors full access are cause for serious…
— Rafael Mariano Grossi (@rafaelmgrossi) March 3, 2026
A Kreml azon állításai, miszerint Kijev Londontól vagy Párizstól szeretne atomfegyvereket beszerezni – megalapozatlanok – jelentette ki a francia kormány. Franciaország elutasította az alaptalan orosz vádakat, miszerint Ukrajna Londontól vagy Párizstól szerezne be atomfegyvereket – közölte a francia védelmi minisztérium egy közleményben – jelentette a Reuters.
„A Külföldi Hírszerző Szolgálat alaptalan állítását számos orosz propagandamédium, köztük az X háló és néhány külföldi hírügynökség is felkapta” – mondta Olivia Penicu, a Védelmi Minisztérium kommunikációs igazgatója, a kijelentést „az orosz dezinformáció újabb példájának” nevezve. A francia külügyminisztérium „felelőtlen és durva provokációnak” tartja az orosz vádakat, miszerint állítólag nukleáris alkatrészeket tervez szállítani Ukrajnának.
„Oroszország nem talált semmi jobbat, mint hogy ezzel a nukleáris madárijesztővel hadonásszon, azzal vádolva Franciaországot és az Egyesült Királyságot, hogy „nukleáris szállítmányt” készítenek elő, vagy olyan intézkedéseket fogadnak el, amelyek ellentmondanának a nemzetközi jognak és a nemzetközi kötelezettségeknek a nukleáris területen” – mondta Pascal Confavreux, a minisztérium szóvivője egy február 26-i, csütörtöki tájékoztatón. Hozzátette, hogy az „abszurd vádak” illeszkednek az Oroszország által vívott háború kontextusába, amely folyamatosan eszkalálja a helyzetet.
Ezért döntött úgy a minisztérium, hogy French Response formátumban válaszol az oroszoknak. Ez a francia külügyminisztérium hivatalos oldala az X hálón a dezinformáció cáfolatára.
I have been very clear and consistent in my reports on Iran’s nuclear programme: while there has been no evidence of Iran building a nuclear bomb, its large stockpile of near-weapons grade enriched uranium and refusal to grant my inspectors full access are cause for serious…
— Rafael Mariano Grossi (@rafaelmgrossi) March 3, 2026
Margus Tsahkna, Észtország külügyminisztere kijelentette, hogy szükség esetén Észtország elképzelhetőnek tartja, hogy a szövetségesek nukleáris fegyvereit az ország területén helyezzék el – közölte az ERR.
A nukleáris elrettentésről szólva Tsahkna elmondta, hogy véleménye szerint Európa nem szabad, hogy elutasítsa a NATO feletti, transznacionális nukleáris elrettentést.
Mint mondta, szükség esetén Észtország kész a szövetségesek nukleáris fegyvereinek elhelyezésére saját területén.
„Nem vagyunk ellene, hogy nukleáris fegyvereket helyezzenek el a területünkön. Nincs olyan doktrínánk, amely ezt kizárná, ha a NATO a védelmi terveinknek megfelelően úgy ítéli meg, hogy szükséges” – mondta a miniszter.
I have been very clear and consistent in my reports on Iran’s nuclear programme: while there has been no evidence of Iran building a nuclear bomb, its large stockpile of near-weapons grade enriched uranium and refusal to grant my inspectors full access are cause for serious…
— Rafael Mariano Grossi (@rafaelmgrossi) March 3, 2026
Minden, a nukleáris fegyverekkel kapcsolatban Oroszországgal kötendő egyezménybe Kínát is bele kell venni – szögezte Marco Rubio amerikai külügyminiszter, az atomfegyverek szabályozását biztosító amerikai–orosz Új START egyezmény lejárta előestéjén.
A tárcavezető újságíróknak rámutatott arra, hogy korábban Donald Trump amerikai elnök már világosan elmondta, Kína nélkül nem születhet valódi, a 21. századnak megfelelő egyezmény a nukleáris fegyverek korlátozásáról, tekintettel az ázsiai ország fegyverarzenáljára.
Elmondta azt is, hogy Trump nemsokára bejelentést tesz az üggyel kapcsolatban, hozzátéve, hogy az Egyesült Államok az egyeztetésekbe Pekinget is be kívánja vonni.
A hadászati nukleáris fegyverzetek csökkentéséről szóló, Új START, START–3 vagy prágai szerződés néven ismert, tíz évre szóló és legfeljebb öt évvel meghosszabbítható hatályú megállapodást 2010. április 8-án írta alá Oroszország és az Egyesült Államok akkori elnöke, Dmitrij Medvegyev és Barack Obama.
Vlagyimir Putyin orosz elnök tavaly szeptemberben közölte: Oroszország az Új START szerződés lejárta után is kész egy évig tartani magát a megállapodáshoz, ha az Egyesült Államok is így tesz. Trump erre a javaslatra hivatalosan nem reagált.
Több mint fél évszázada először fordult elő, hogy az Egyesült Államok és Oroszország között nincs érvényben jogilag kötelező megállapodás a stratégiai nukleáris erőik korlátozásáról. A két ország jelenleg a képességeik modernizálására fókuszál, miközben Kína rohamosan bővíti a készleteit.
Csütörtökön lejár az Egyesült Államok és Oroszország között fennmaradt utolsó kétoldalú szerződés, amely a stratégiai atomfegyverek korlátozásáról szól. A két nukleáris szuperhatalom így mostantól nem tudja ellenőrizni a másik fegyverkezését.
Az Új START szerződést (angolul New Strategic Arms Reduction Treaty, azaz Új Stratégiai Fegyverzetcsökkentési Szerződés) 2010-ben írta alá Barack Obama amerikai elnök és orosz kollégája, Dmitrij Medvegyev.
A szerződés rendelkezései értelmében a két ország kötelezettséget vállalt a stratégiai nukleáris erői csökkentésére, és széles körű helyszíni ellenőrzéseket tett lehetővé a másiknak a szerződés betartásának ellenőrzése érdekében.
A Washington és Moszkva közötti paktum értelmében a felek maximum 1550 bevethető nukleáris robbanófejet helyezhettek el legfeljebb 700 rakétán, bombázón és tengeralattjárón (illetve pontosabban ezen eszközökből összesen 800-at tarthatnak a szerződő felek, de 700 lehet közülük bevethető állapotban). Fontos megjegyezni, hogy mindkét országnak ennél jóval több, több mint 5000 nukleáris robbanófeje van, ezek nagy része azonban nem bevethető állapotban van: vagy tartalékban, vagy már vissza is vonultatták.
A szerződés eredetileg 2021-ben járt volna le, de 5 évvel meghosszabbították. A további hosszabbításról azonban már nem sikerült megegyezni, sőt, az elmúlt években némiképp kiüresedett az egyezmény: az előírt helyszíni ellenőrzések a koronavírus-járvány idején megszűntek, és azóta sem indultak újra.
2023 februárjában Vlagyimir Putyin orosz elnök felfüggesztette Moszkva részvételét a szerződésben, mondván, hogy a Kreml nem engedheti meg, hogy az Egyesült Államok ellenőrizze nukleáris létesítményeit egy olyan időszakban, amikor Washington és NATO-szövetségesei nyíltan Moszkva ukrajnai vereségét tűzték ki célul. A Kreml ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem lép ki teljesen a paktumból, és ígéretet tett arra, hogy tiszteletben tartja a nukleáris fegyverekre vonatkozó felső határokat.
Putyin 2025 szeptemberében ismét kijelentette, hogy kész még egy évig tartani magát a nukleáris fegyverzetkorlátozásokhoz, és sürgette Washingtont, hogy kövesse ezt a példát. Az orosz elnök arról is beszélt, hogy az Új START-megállapodás lejárta „destabilizáló” hatású lenne, és elősegíthetné a nukleáris fegyverek elterjedését.
„Egy újabb stratégiai fegyverkezési verseny kiprovokálásának elkerülése, valamint a kiszámíthatóság és a visszafogottság elfogadható szintjének biztosítása érdekében indokoltnak tartjuk, hogy a jelenlegi, meglehetősen viharos időszakban megpróbáljuk fenntartani az Új START-szerződés által létrehozott status quót” – jelentette ki Putyin. Szavainak különös visszhangot ad, hogy orosz vezetők – mindenekelőtt Dmitrij Medvegyev, aki most a biztonsági tanács elnökhelyetteseként dolgozik – időről időre nukleáris csapással fenyegetik meg a nyugatot Ukrajna támogatása miatt.
Barack Obama február elején az X-en arról írt, hogy a szerződés lejárta „értelmetlenül semmissé tenné az évtizedes diplomáciai munkát, és újabb fegyverkezési versenyt indíthatna el, ami kevésbé biztonságossá tenné a világot”, ezért a Kongresszusnak cselekednie kell a paktum fenntartása érdekében.
Oroszország és az Egyesült Államok birtokolja a világ atomfegyvereinek 90 százalékát Oroszország és az USA messze kiemelkedik a világ többi nukleáris hatalma közül az atomfegyverek számát illetően: tízből kilenc robbanófej ennek a két országnak a birtokában van.
Jelenleg mindkét ország kiterjedt modernizációs programokat hajt végre nukleáris triászának mindhárom lábán, azaz a szárazföldi, a légi és tengeri képességeiket is fejlesztik. Az Új START-egyezmény felbomlásával pedig immár nemcsak a modernizáció, hanem az arzenál bővítése is lehetségessé vált.
Vlagyimir Putyin 2024-ben aláírt egy felülvizsgált nukleáris doktrínát, amely csökkenti a nukleáris fegyverek bevetésének korlátait. 2024 novemberében, majd idén januárban Oroszország az új közepes hatótávolságú rakétáját, az Oresnyiket is bevetette Ukrajnában, de csak hagyományos robbanófejjel. Moszkva szerint a hiperszonikus rakéta 5000 kilométeres hatótávolsággal rendelkezik, tehát bármilyen európai célpontot képes elérni.
2025 októberében aztán az orosz hadvezetés bejelentette, hogy sikeres tesztet hajtott végre új, Poszeidón nevű, nukleáris víz alatti drónjával, három nappal azután, hogy a legyőzhetetlennek hirdetett Burevesztnyik rakétát is tesztelték. Putyin mindkét fegyverről azt mondta, hogy nem lehet őket elfogni.
Ezzel nagyjából egy időben Donald Trump amerikai elnök utalt arra, hogy Washington tervezi a föld alatti nukleáris robbantási tesztek folytatását.
„El fogunk végezni néhány tesztet. Más országok is megteszik. Ha ők is megteszik, mi is megtesszük” – mondta az amerikai elnök, de további részletekkel nem szolgált.
Az Egyesült Államok jelentős beruházásokat hajt végre nukleáris arzenáljának modernizálása érdekében. Az új fejlesztések közé tartozik a Sentinel, az amerikai légierő következő generációs interkontinentális ballisztikus rakétája, valamint a B-21-es nagy hatótávolságú lopakodó stratégiai bombázó. Ez utóbbit úgy tervezték meg, hogy a legfejlettebb légvédelmi eszközök se tudjanak hatásosan védekezni ellene, és nukleáris töltet hordozására is képes lesz.
Alig néhány nappal azután, hogy tavaly januárban visszatért a Fehér Házba, Trump nyilvánosságra hozta egy többszintű védelmi rendszer létrehozásával kapcsolatos szándékait. Az Aranykupola célja az, hogy elhárítsa az Egyesült Államokra leselkedő fenyegetéseket, köztük a ballisztikus rakétákat is. A tervek szerint a rendszer részeként az űrbe is fognak fegyvereket telepíteni.
Kína gyors ütemben zárkózik fel a két nukleáris szuperhatalomra Kína sem a hidegháború idején, sem azt követően nem volt részese egyetlen nukleáris fegyverzetellenőrzési megállapodásnak sem, de az elmúlt évtizedben több mint kétszeresére növelte nukleáris arzenálját.
Az Amerikai Tudósok Szövetsége (FAS) szerint Peking jelenleg lényegesen kisebb, 600 robbanófejből álló készlettel rendelkezik, amelyek közül csak kevés áll bevetésre készen. A tervek szerint azonban az arzenál mérete már az évtized vége felé elérheti az 1000 robbanófejet. A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) szerint Kína évente mintegy 100 új bombát gyárt le, a készletei így gyorsabban növekednek, mint bárki másé a világon.
„Attól függően, hogy miként dönt haderejének strukturálásáról, Kína potenciálisan legalább annyi interkontinentális ballisztikus rakétával rendelkezhet az évtized végére, mint Oroszország vagy az USA” – közölte a SIPRI.
Az Új START-egyezmény felbomlásában is szerepet játszott az, hogy az Egyesült Államok és Oroszország nem akarja úgy korlátozni a saját fegyverkezési programját, hogy Kína erre nem hajlandó. Trump tavaly azt mondta, hogy szeretné, ha Kína részt venne a fegyverzetellenőrzésben, és megkérdőjelezte, hogy az USA-nak és Oroszországnak miért kellene új atomfegyvereket építenie, hiszen már most elég van belőlük ahhoz, hogy sokszorosan elpusztítsák a világot.
„Ha valaha is eljön az idő, amikor szükségünk lesz olyan nukleáris fegyverekre, mint amilyeneket mi építünk, amilyenek Oroszországnak vannak, és amilyenek Kínának kisebb mértékben vannak, de lesznek, az egy nagyon szomorú nap lesz” – mondta tavaly februárban.
Kína nem érdekelt a fegyverzetkorlátozásban Szerdán, néhány órával az Új START-szerződés lejárta előtt Marco Rubio amerikai külügyminiszter megismételte, hogy az Oroszországgal kötendő bármilyen nukleáris megállapodásnak ki kell terjednie Kínára is.
„Az elnök világosan kifejtette, hogy a 21. században a valódi fegyverzetellenőrzés érdekében lehetetlen olyat szerződést kötni, amely nem foglalja magában Kínát, mivel hatalmas és gyorsan növekvő készleteik vannak” – mondta Rubio újságíróknak.
Peking elutasította, hogy részt vegyen bármilyen fegyverzetellenőrzési szerződésben. „Kína álláspontja az Egyesült Államokkal és Oroszországgal a nukleáris fegyverzetellenőrzésről folytatott háromoldalú tárgyalásokkal kapcsolatban egyértelmű” – mondta Lin Jian, a kínai külügyminisztérium szóvivője.
„Kína nukleáris ereje semmiképpen sincs egy szinten az Egyesült Államokéval. Nem tisztességes és nem ésszerű arra kérni Kínát, hogy ebben a szakaszban csatlakozzon a nukleáris leszerelési tárgyalásokhoz” – jelentette ki a szóvivő.
Peking ehelyett arra szólított fel minden atomhatalmat, hogy fogadják el a „no first-use” politikát, vagyis azt a kötelezettségvállalást, hogy soha nem indítanak nukleáris háborút, és az ilyen fegyvereket kizárólag egy nukleáris támadás megtorlására tartják fenn. Washington és Moszkva egyaránt elutasította a felhívást.
