Kiderült, hogy a brit kormány tagjai több karácsonyi bulit is tartottak 2020 decemberében, amikor még rokonokat látogatni is tilos volt. A Konzervatív Párt bezuhant a közvélemény-kutatásokban. Boris Johnson alatt, ha még nem is végzetesen, de elkezdett inogni a szék. Elhozhatja-e ez Johnson bukását?
Hetek óta egy kormányzati bulizós botránytól hangos a brit közélet. A baloldali bulvárlap Daily Mirror először november 30-án közölt egy cikket a Downing Street-i 2020-as karácsonyi buliról.
Ez azért jelentős, mert akkor igen szigorú korlátozások voltak érvényben az Egyesült Királyságban, ám a kormány ennek ellenére karácsonyi bulit tartott.
Akkoriban nemcsak a közösségi terek voltak lezárva, hanem törvényileg is betiltották, hogy akár az emberek a saját lakásukon fogadják a barátaikat vagy a rokonaikat.
Az ügy érdekessége, hogy a mainstream sajtó eleinte nem ugrott rá a témára, csak nagyjából egy hét elteltével, ami alatt az online és közösségi média csak ezen a témán pörgött. Később Boris Johnson azóta nemezisévé vált volt tanácsadója, Dominic Cummings azt mondta, ez azért is lehet, mert pár jelentős politikai tudósító is jelen volt a partin.
Az események azután indultak be, hogy december hetedikén az ITV birtokába jutott egy atombomba egy felvétel formájában egy próba sajtótájékoztatóról, amin Allegra Stratton korábbi kormányszóvivő a karácsonyi bulin és azon viccelődik, hogy mennyire nem tartották be azon a járványügyi előírásokat. Stratton aztán másnap lemondott, de a botrány nem ért véget: új bulik kerültek nyilvánosságra, amelyeken állítólag maga Boris Johnson is részt vett.
Szombat este a Daily Mirror képet is közölt egy Boris Johnson által vezényelt karácsonyi kvízről. A miniszterelnöki iroda tagadja, hogy megszegték volna az előírásokat, hiszen szerintük az Zoom-kvíz volt, de a képen az látható, hogy Johnson mellett mások is ülnek.
A „partygate” mellett Johnson helyzetét több dolog is nehezíti: a botrány hatására a konzervatívok bezuhantak a közvélemény-kutatásokban, amik már átlagosan 4 százalékos munkáspárti előnyt mérnek, de van olyan kutatás is, ahol a Labourt 41 százaléktra, míg a torykat 32 százalékra mérik.
Csütörtökön időközi választást tartanak Észak-Shropshire-ben, amivel kapcsolatban a konzervatívok fő helyi kihívói, a Liberális Demokraták igen optimisták. A Sunday Times értesülései szerint, amennyiben a konzervatívok elveszítik a választást, egy csapat képviselő, a volt miniszterelnök Theresa May vezetésével bizalmatlansági indítványt fog beadni Johnson ellen. (Ahhoz, hogy a Konzervatív Párt megbuktassa Johnsont, a bizalmatlansági indítványt a konzervatív képviselők 15 százalékának kell kezdeményeznie – ami jelenleg 54 főt jelent –, ami ha összegyűlik, akkor utána egyszerű többséggel döntenek a sorsáról.)
Ennek a legitimitási botránynak a közepébe érkezett meg az omikron variáns is. Az, hogy az omikronnak milyen hatásai lehetnek bizonytalan, viszont a brit társadalmat és médiát traumatizálta a tavaly decemberben megjelent és a karácsony kvázi elmaradását eredményező első jelentős covidvariáns, az alfa, így több országhoz képest nagyobb pánik üzemmódba kapcsoltak az Egyesült Királyságban.
A kormány eleinte azt mondta, megvárja a december 17-t, hogy több adatot gyűjtsön az új variánsról, ám múlt héten Boris Johnson sajtótájékoztatón jelentette be, hogy korlátozásokat vezet be, amik meglehetősen enyhék: eddig csak a beltéri maszkviselést és a teszttel vagy oltással kiváltható védettségi igazolvány használatát írták elő a tömegrendezvényeken.
Mivel ez a vártnál előbb és a bulibotrány kellős közepén történt meg, többen úgy értelmezik, hogy nem más, mint gumicsont.
Ezt a narratívát erősíti, hogy vasárnap este (egy nappal a bulis képeinek kiszivárgása után) Johnson egy rendkívüli bejelentkezéssel szólt a britekhez, de mondanivalóját az emlékeztetőoltásokról akár egy reggeli tv-műsorban vagy egy sajtótájékoztatón is el tudta volna mondani, viszont így egyrészt sürgőséget mutatva át tudja venni az irányítást a narratíva felett, másrészt pedig nem kell válaszolnia kínos kérdésekre.
Johnson politikai pozícióját meglehetősen gyengítik a bejelentett korlátozások is. Egyrészt, mivel többen gumicsontként értelmezik az intézkedéseket – akár igazuk van akár nem – ez nagy hatással lehet arra, hogy mennyien veszik komolyan és tartják be az új szabályokat.
Erre még az is rájátszik, hogy a „partygate” következtében a kormány korlátozásokkal kapcsolatos legitimitása jelentősen lecsökkent, hiszen az emberek azt érezhetik, hogy Johnsonék bevezetnek korlátozásokat, amit a polgároknak be kell tartaniuk, de a politikusok meg nem fogják.
Amennyiben az omikronról időközben kiderül, hogy valóban veszélyes, akkor a korlátozásokba vetett bizalomvesztés nagyon komoly következményekkel járhat, amit Johnsonék csak maguknak köszönhetnek.
Tovább nehezíti Johnson helyzetét, hogy a konzervatív képviselők közül sincs meggyőződve mindenki arról, hogy az új korlátozások (főleg a védettségi igazolvány bevezetése) indokoltak.
A cikk megírásáig már 82 konzervatív képviselő jelezte, hogy nem fogja megszavazni az intézkedéseket. A toryknak jelenleg 80 fős többségük van, ám mivel a Munkáspárt jelezte, megszavazza a korlátozásokat, és mivel a védettségi igazolványt negatív teszttel is ki lehet váltani, ezért valószínűleg a Liberális Demokraták is, nem reális veszély, hogy megbukna a parlamentben a javaslat, de ez egyrészt mutatja Johnson hatalomvesztését a pártján belül, másrészt pedig ha a konzervatív „lázadók” száma olyan magasra emelkedik, hogy a Munkáspárt szavazatai elengedhetetlenek az intézkedések megszavazásához, az nagyon kínos lesz a kormány számára.
A sok kapkodása és autoritásának megcsorbulása után nem meglepő, hogy a westminsteri buborék már a következő lehetséges konzervatív pártelnökről suttog: a Sunday Times értesülései szerint a pénzügyminiszter Rishi Sunak és a külügyminiszter Liz Truss is tapogatózik párttársai körében az esélyeikről. Egy esetleges választásnál még nem szabad leírni a magát nyugodt kompetenciájával reklámozó egészségügyi miniszter Sajid Javidot, sem pedig az örök jolly joker Michael Gove-ot.
Az esélyes jelöltek pikantériája, hogy mind Sunak, Javid és Truss is megrögzött Thatcheristák, így az állami beavatkozást ígérő Johnson-i konzervativizmusnak könnyen lehet, hogy a miniszterelnök bukásával vége is lehet, aminek komoly választási következményei is lehetnek, hiszen a konzervatív párt szavazóinak a többségét jelenleg nagyrészt éppen a kulturálisan jobbos, de állami beavatkozást követelő Észak-Angliának köszönheti.
Forrás: azonnali.hu
[type] => post
[excerpt] => Kiderült, hogy a brit kormány tagjai több karácsonyi bulit is tartottak 2020 decemberében, amikor még rokonokat látogatni is tilos volt. A Konzervatív Párt bezuhant a közvélemény-kutatásokban. Boris Johnson alatt, ha még nem is végzetesen, de elke...
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1642361640
[modified] => 1642350309
)
[title] => A Downing Street-i karácsonyi buli lenne a vég kezdete Boris Johnson számára?
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=37953&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 37953
[uk] => 37946
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 37954
[image] => Array
(
[id] => 37954
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/https-cdncnn-com-cnnnext-dam-assets-201212101851-boris-johnson.jpg
[original_lng] => 65875
[original_w] => 1200
[original_h] => 675
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/https-cdncnn-com-cnnnext-dam-assets-201212101851-boris-johnson-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/https-cdncnn-com-cnnnext-dam-assets-201212101851-boris-johnson-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/https-cdncnn-com-cnnnext-dam-assets-201212101851-boris-johnson-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/https-cdncnn-com-cnnnext-dam-assets-201212101851-boris-johnson-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/https-cdncnn-com-cnnnext-dam-assets-201212101851-boris-johnson.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/https-cdncnn-com-cnnnext-dam-assets-201212101851-boris-johnson.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/https-cdncnn-com-cnnnext-dam-assets-201212101851-boris-johnson.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1643438634:4
[_thumbnail_id] => 37954
[_edit_last] => 4
[views_count] => 4518
[_algolia_sync] => 1202662675001
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 2058
[2] => 41
[3] => 49
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Aktuális
[2] => Cikkek
[3] => Hírek
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 28804
)
[tags_name] => Array
(
[0] => népszerűségi visszaesés
)
)
[1] => Array
(
[id] => 23658
[content] =>
Az orosz főváros lakosságának körében az elmúlt két év alatt 15 százalékra csökkent a szavazási hajlandóság a kormányzó Egységes Oroszország pártra. A biztos pártválasztók esetében ez az arány 28 százalék – derült ki a Jurij Levada Független Elemzőközpont hétfőn nyilvánosságra hozott felméréséből.
A Levada szerint a választási esélyeket latolgatni – Oroszországban szeptember 19-én választják meg a szövetségi parlament alsóházát – a biztos pártválasztók véleménye alapján érdemes. Közülük az orosz fővárosban 28 százalék az Egységes Oroszországra, 19 százalék pedig a Vlagyimir Zsirinovszkij vezette, a liberális demokrata elnevezést viselő, de valójában konzervatív és nacionalista pártjára szavazna.
A kommunisták 12 százalékot, a magát szociáldemokratának valló Igazságos Oroszország 11 százalékot, a liberális Jabloko pedig 8 százalékot kapna.
Az összlakosság körében a voksolási hajlandóság az Egységes Oroszország esetében az elmúlt két év alatt 25-ről 15 százalékra csökkent. A kommunisták 2019 áprilisában mért 12 százalékos népszerűsége 6 százalékra esett vissza. A liberális demokraták és az Igazságos Oroszország tábora gyakorlatilag változatlan maradt. Egyedül a Jabloko támogatottsága nőtt.
A politikusok közül a legnagyobb támogatást Pjotr Tolsztoj (Egységes Oroszország), valamint három ellenzéki, Alekszej Navalnij, Ljubov Szobol és Ilja Jasin élvezi. Ugyanakkor a börtönbüntetését töltő Alekszej Navalnij az első helyen áll az elutasítottság szempontjából.
A főváros lakosainak 21 százaléka biztos benne, hogy elmegy szavazni, további 17 százalékuk pedig hajlik a voksolásra. 20 százalék biztosan nem fog megjelenni az urnánál, 17 százalék pedig hajlik a távolmaradásra.
A felmérésből az is kiderült: a moszkvaiak 56 százaléka nem tudja, hogy mikor lesz a parlamenti választás.
