A hivatalos végeredmény szerint a svájci választópolgárok 84,2 százaléka utasította el a kötelező polgári szolgálatra vonatkozó előterjesztést, 78,3 százalékuk pedig az 50 millió svájci frankot meghaladó örökségekre javasolt 50 százalékos illeték kivetését.
Az első kezdeményezés szerint mindenki számára kötelező polgári szolgálatot írtak volna elő, amelyet a hadseregben, a katasztrófavédelemben, az oktatásban, az egészségügyben vagy a szociális ellátásban is teljesíteni lehetett volna. Jelenleg csak a férfiakra vonatkozik a kötelező katonai szolgálat, akik alternatívaként polgári szolgálatot is teljesíthetnek. A nők önként jelentkezhetnek katonai szolgálatra.
A kormány és a legtöbb parlamenti párt is elutasította ezt a javaslatot. Arra hivatkoztak, hogy általános polgári szolgálat esetében túl sok ember hiányozna a munkaerőpiacról, és a rendszer következtében szükségessé váló állami finanszírozás túl magas lenne. A javaslatot egyedül a Zöld Liberális Párt (GLP) és az Evangélikus Néppárt (EVP) támogatta.
A gazdagok örökösödési illetékéből származó bevételeket a kezdeményezők szerint „a klímaválság társadalmi szempontból igazságos leküzdésére és a gazdaság ehhez szükséges átalakítására” kellene fordítani. Mirjam Hostetmann, a Fiatal Szocialisták (Juso) vezetője a referendum előtt azzal érvelt, hogy a dúsgazdagok luxusfogyasztásukkal károsítják leginkább a klímát. A tíz leggazdagabb család Svájcban összesen annyi károsanyag-kibocsátást okoz, mint a svájci lakosság 90 százaléka – hangoztatta.
Az illeték bevezetését pártok és gazdasági egyesületek széles köre utasította el. Arra figyelmeztettek, hogy a tehetősek a további terhek miatt külföldre költözhetnek, és ezáltal az adóbevételek összességében csökkenhetnek. A legtöbb svájci kantonban a házastársak és a közvetlen leszármazottak jelenleg nem kötelesek örökösödési illetéket fizetni. Más örökösökre azonban kantononként eltérő szabályok vonatkoznak.
A szlovén parlament pénteken támogatta a Baloldal Pártja kezdeményezését egy konzultatív népszavazás megtartásáról a védelmi kiadások növeléséről.
A népszavazási javaslatot a szlovén kormánykoalíció három pártjából kettő – a Baloldal és a Szociáldemokraták – valamint két kisebb ellenzéki párt támogatta.
A népszavazáson az alábbi kérdés szerepel majd: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Szlovénia növelje védelmi kiadásait évi GDP 3%-ára, ami körülbelül 2,1 milliárd eurót jelent 2030-ig?”
A szavazás időpontja még nem ismert, mert a szlovén parlamentnek külön határozatot kell elfogadnia a népszavazás megtartásáról. Emellett a konzultatív népszavazás eredménye nem kötelező érvényű.
Olaszországban a szavazásra jogosultak 30,6 százaléka járult az urnákhoz, ami érvénytelenné tette a vasárnap és hétfőn rendezett népszavazást egyes munkajogi törvények módosításáról és a bevándorlók állampolgársági kérelmének gyorsításáról.
A belügyminisztérium végleges adatai szerint a részvétel 30,6 százalékos volt; a népszavazás érvényességéhez a szavazásra jogosultak több mint ötven százalékának kellett volna az urnákhoz járulnia.
A referendumot kezdeményező CGIL szakszervezeti tömörülés főtitkára, Maurizio Landini sajtótájékoztatóján elismerte, hogy nem érték el a kitűzött célt. Ezzel együtt jó kiindulási pontnak nevezte, hogy több mint 14 millió olasz élt a voksolás lehetőségével. Hangsúlyozta, hogy a népszavazási kérdések továbbra is napirenden maradnak.
A több mint ötmilliós tagságú szakszervezeti szövetség vezetője a választópolgárok távolmaradását részben a jobboldal népszavazás elleni kampányának tulajdonította, ami Maurizio Landini szerint demokratikus válsághelyzettel fenyeget.
Súlyos, komoly és elkerülhető kudarcnak nevezte az olaszoknak a népszavazás iránti érdektelenségét Giuseppina Picierno, a baloldali Demokrata Párt (PD) európai parlamenti képviselője, aki úgy vélte, az ellenzéki pártok hatalmas ajándékot adtak Giorgia Meloni kormányfőnek és a jobboldalnak.
A népszavazás három pontja a munka törvénykönyve módosítására vonatkozott, a negyedik pedig az Olaszországban tartózkodási és munkavégzési engedéllyel élő, Európai Unión kívüli bevándorlók esetében javasolta, hogy tíz helyett öt év után kérelmezhessék az állampolgárságot.
A részleges eredmények szerint az első három kérdésre a résztvevők több mint nyolcvan százaléka igennel szavazott, a bevándorlók állampolgársági kérelme gyorsítására azonban az urnákhoz járuló olaszok csaknem negyven százaléka nemet mondott.
A szlovák parlament határozatban megtiltotta csütörtökön a kormánynak, hogy ezután bármilyen büntetőintézkedést, korlátozást támogasson nemzetközi szervezetben Oroszországgal szemben.
A határozat szerint a kormánytagoknak aktívan hozzá kell járulniuk az energiapiac stabilizálásához, az energiaár-kilengések megszüntetéséhez, valamint az ország gazdasági stratégiai érdekeinek védelméhez.
„A Nemzeti Tanács megállapítja, hogy az Oroszország elleni szankciós politika és a kereskedelmi korlátozások hozzájárulnak az energiaárak emelkedéséhez, megzavarják az ellátási láncok működését, gyengítik a szlovák vállalatok versenyképességét és gazdasági hasznát” – írták a határozatban. Az Oroszország elleni szankciók és a kereskedelmi korlátozások egyértelműen negatívan hatnak a szlovák iparra, a gazdaságra és a lakosságra – tették hozzá.
A parlamenti határozatot a hárompárti kormánykoalíció képviselőinek 51 igen szavazatával fogadta el a törvényhozás a voksoláson részt vevő 76 képviselő közül. Az ellenzéki liberális, progresszív pártok képviselői nem voltak jelen.
Robert Fico miniszterelnök egy közösségi médiás bejegyzésében beszámolt arról, hogy a határozat elfogadásáról tájékoztatta António Costát, az Európai Tanács elnökét, és arról a kezdeményezéséről is tájékoztatta, hogy népszavazást akar kiíratni az Oroszország elleni szankciók elutasításáról.
Ezenkívül közölte az Európai Tanács elnökével: Szlovákia ellenzi az Európai Bizottságnak azt a tervét, hogy az uniós országok egyáltalán ne vásároljanak olyan energiahordozót, amely Oroszországból származik. Szerinte a bizottság ezzel egy vakmerő kalandba kezd, hiszen semmilyen hatástanulmány nem készült arról, hogy ez a lépés hogyan befolyásolja majd a kontinens versenyképességét.
A népszavazási kezdeményezést sokan úgy értelmezik, hogy Radev késleltetni próbálja az euró bevezetését Bulgáriában.
Népszavazást írna ki az euró bevezetéséről Bulgáriában Rumen Radev bulgár elnök. Bulgária a következő hetekben – ettől a referendumtól függetlenül – várhatóan megkapja a jóváhagyást az eurózónához történő csatlakozáshoz, ezért a népszavazási kezdeményezést sokan úgy értelmezik, hogy Radev ezzel késleltetni próbálja az euró bevezetését Bulgáriában.
Az elnök lépése Szófiában éles politikai vitákat váltott ki. Az egyik, a döntéssel egyet nem értő elnöki tanácsadó le is mondott – írja az Euractiv.com. Többen oroszpártisággal vádolják Radevet és azzal, hogy kihasználja a bolgár társadalom félelmét, miszerint az euró bevezetése miatt emelkedni fog az infláció az országban.
A bolgár miniszterelnök, Roszen Zseljazkov felszólította a parlamenti képviselőket, hogy aki támogatja Bulgária EU integrációját, ezt az euró bevezetése melletti szavazással bizonyítsa.
Radev 2023-ban még elutasította az euró bevezetésével kapcsolatos népszavazási kezdeményezést, amikor azt az oroszpárti Vazrazsdane (Újjászületés) párt kezdeményezte. Az elnök akkor azzal érvelt, hogy az EU-s törvények erre nem adnak lehetőséget, miután Bulgária az EU-s csatlakozáskor vállalta, hogy be fogja vezetni az eurót.
Az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank végleges döntése Bulgária euróövezethez való csatlakozásáról július 8-án várható.
Az ország az euróövezethez való csatlakozás utolsó szakaszában van. A szófiai kormány rendkívüli konvergenciajelentést kért, amelyet az Európai Bizottság várhatóan június 4-én tesz közzé, Bulgária minden bizonnyal megfelel a csatlakozási feltételeknek.
Bulgáriában csak a parlament írhat ki népszavazást, a törvényhozásban azonban többségben vannak az euró bevezetését támogató pártok.
Az elkövetkező hetekben népszavazási petíciót nyújthatnak be Szlovákia elnöki hivatalának az Oroszország elleni szankciók feloldásáról – közölte Pavol Slota, a szlovák Domov politikai párt vezetője.
„Április 18-án elértük a népszavazás kiírásához szükséges aláírások számának alsó határát, vagyis a 350 ezer aláírást. A 400 ezer aláírásban meghatározott határt ugyanakkor azért határoztuk meg, mert az ellenőrző hivatalos szerv az aláírások több százalékának hitelességét megkérdőjelezheti, emiatt elegendő tartalékkal akarunk rendelkezni. Az elmúlt hetekben jelentősen felgyorsult az aláírásgyűjtés, emiatt nagy az esélye annak, hogy a következő hetekben az elnöki hivatalba visszük a petíciós íveket, konkrét időpontot azonban még nem tűztünk ki erre” – részletezte a szlovák politikus.
Az északi szomszédunknál hatályos jogszabályok szerint ahhoz, hogy népszavazást lehessen tartani a körülbelül 5,5 millió lakosú országban, legalább 350 ezer érvényes aláírást kell összegyűjteni.
El kell távolítani tisztségéből Steve Witkoff amerikai elnöki különmegbízottat az Ukrajna ideiglenesen megszállt területein tartott orosz népszavazásokkal kapcsolatos kijelentései miatt – jelentette ki Olekszandr Merezsko, a Legfelső Tanács külpolitikai és parlamentközi együttműködési bizottságának elnöke a Szabadság Rádiónak adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Merezsko elmondta, hogy Witkoff szavai megrázóak és szégyenteljesek voltak. „Az orosz propagandát közvetíti. És van egy kérdésem, hogy ki ő? Trump hírnöke, vagy talán Putyin hírnöke? Nincs válaszom ezekre a kérdésekre. Mi a magyarázat erre? Úgy gondolom, hogy ebben a helyzetben a legveszélyesebb az, hogy Witkoff úr ebben az interjújában azt mondja, hogy „Trump érdekeit képviselem, az ő álláspontjának adok hangot” – hangsúlyozta.
A honatya hozzátette, hogy Trumpnak vissza kell utasítania Witkoff kijelentéseit, mivel azok ellentmondanak a Fehér Ház álláspontjának, és a különmegbízottat el kell távolítani hivatalából. Egyúttal reményét fejezte ki, hogy Trump környezete nem osztja a különmegbízott nézeteit. Szerinte Marco Rubio külügyminiszter és Mike Waltz nemzetbiztonsági tanácsadó megérti, mi forog kockán, és nem osztják Witkoff véleményét.
Remélem, ez kivétel volt, hogy ez nem az elnök saját álláspontja. De erre a kérdésre csak maga Trump tud válaszolni: vagy megerősítheti, hogy egyetért az ilyen szörnyű nézetekkel, vagy tagadhatja azokat
– mutatott rá Olekszandr Merezsko.
(vb/rbc.ua)
[type] => post [excerpt] => El kell távolítani tisztségéből Steve Witkoff amerikai elnöki különmegbízottat az Ukrajna ideiglenesen megszállt területein tartott orosz népszavazásokkal kapcsolatos kijelentései miatt – jelentette ki Olekszandr Merezsko, a Legfelső Tanács külpol... [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1742826060 [modified] => 1742826009 ) [title] => Az ukrán parlament Witkoff amerikai különmegbízott leváltását követeli a népszavazásokkal kapcsolatos kijelentései miatt [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=145622&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 145622 [uk] => 145629 ) [crid] => bey5821 [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 145625 [image] => Array ( [id] => 145625 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/witkoff-3-1.jpg [original_lng] => 56995 [original_w] => 960 [original_h] => 540 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/witkoff-3-1-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/witkoff-3-1-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/witkoff-3-1-768x432.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/witkoff-3-1.jpg [width] => 960 [height] => 540 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/witkoff-3-1.jpg [width] => 960 [height] => 540 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/witkoff-3-1.jpg [width] => 960 [height] => 540 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/witkoff-3-1.jpg [width] => 960 [height] => 540 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1742820275:8 [views_count] => 3221 [_thumbnail_id] => 145625 [_edit_last] => 5 [_hipstart_feed_include] => 1 [_algolia_sync] => 508429589000 [_oembed_16292e043003ede5f1c59633668c9f8a] =>
⚡️🇷🇺🇺🇸 Narychkine (le directeur du Service russe de renseignement extérieur) a évoqué une conversation téléphonique avec le directeur de la CIA.
Selon lui, les parties ont convenu de maintenir la possibilité de discuter rapidement des questions d'actualité à tout moment. Le chef… pic.twitter.com/XsOT8nMEKR
— Camille Moscow 🇷🇺 🌿 ☦️ (@camille_moscow) June 29, 2025
Népszavazás kiírását sürgette a migrációról Sahra Wagenknecht német képviselő egy interjúban. A migrációról szóló népszavazások nem számítanak példanélkülinek Európában, az elsőt épp hazánkban tartották 2016-ban, a másodikat pedig Lengyelországban, 2023-ban.
Népszavazás kiírását követelte Sahra Wagenknecht német képviselő, a saját magáról elnevezett politikai párt (BSW) vezetője – írja a a Die Welt. „A lakosság többsége által támogatott migrációs politikához népszavazásra van szükség, amely megadja a szövetségi kormánynak az alapvető irányt” – mondta Wagenknecht a hétvégén az AFP hírügynökségnek. Szerinte egy egyértelmű eredménnyel záruló népszavazás ellensúlyozná a társadalom polarizálódását és kifoghatná a szelet az egyre népszerűbbé váló Alternatíva Németországnak párt (AfD) vitorlájából. Wagenknecht a német kormányt a migrációs politika kudarcával vádolta.
„Tíz éve engedik meg a migráció feletti ellenőrzés elvesztését, amit Németországban az emberek többsége, beleértve a legtöbb jól integrált bevándorlót is, nem akar” – mondta.
Németországban jelenleg nincs jogalapja a népszavazásnak vagy a szövetségi szintű népszavazásnak hasonló kérdésben, a felvetés azonban nem precedens nélküli. Idáig két alkalommal tartottak hasonló ügyben népszavazást az Európai Unióban, az elsőt 2016-ban Magyarországon, a másodikat pedig 2023. október 15-én Lengyelországban. A népszavazás „Lengyelország és a lengyelek sorsát dönti el, azt, hogy élhetnek-e biztonságos, békés országban” – mondta a lengyel népszavazás idején Jaroslaw Kaczynski, aki 2023-ban lengyel kormányfőhelyettes volt.
Magyarországon 2016. október 2-án tartottak népszavazást a betelepítési kvótákkal kapcsolatban, amelyen az érvényesen szavazók 98,36 százaléka utasította el, hogy az Európai Unió akár a magyar törvényhozást megkerülve is előírhassa migránsok betelepítését Magyarországra.
Aleksandar Vucic szerb elnök felszólította a szerbiai ellenzéket, hogy kezdeményezzenek ellene nem kötelező érvényű bizalmi népszavazást. Közölte, hogy ha ezen alulmarad, lemond elnöki tisztségéről – számolt be az MTI.
A szerb elnök azt követően jelentette be a kezdeményezést, hogy az Átláthatósági és Elszámoltathatósági Központ (CRTA) felmérése szerint a lakosság 61 százaléka támogatja a kormányellenes tüntetéseket, amelyeket az ellenzék azt követően kezdett megszervezni, hogy tavaly november elsején leszakadt az újvidéki vasúti pályaudvar előtetője – 15 ember halálát okozva –, az illetékes szervek pedig azóta sem vontak senkit felelősségre emiatt.
Aleksandar Vucic kiemelte, hogy a CRTA felmérése szerint a lakosság jelentős része (52 százaléka) a leváltása mellett áll, és szeretne meggyőződni arról, hogy ez így van-e, mert ha ez a helyzet, akkor a jövőben nem tudja ellátni a köztársasági elnöki feladatokat. Véleménye szerint ezért arra van szükség, hogy az ellenzéki pártok adjanak át a parlamentnek egy bizalmi népszavazásra vonatkozó kérvényt. Ehhez a 250 tagú parlament 67 képviselőjének aláírására van szükség, az ellenzéknek pedig 80 képviselője van.
A legitimitás a legfontosabb a politikában, és a szuverenitás mindig a nép akaratából fakad
– fogalmazott a szerb elnök.
A kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) mindehhez 100 képviselői aláírással járul hozzá, hogy a parlament azonnal kiírja a népszavazást. Ana Brnabic házelnök, a Szerb Haladó Párt politikusa, illetve Milenko Jovanov, az SNS frakcióvezetője szerdán adják át a száz aláírást, amellyel a népszavazás kezdeményezését támogatják.
Az államfő korábban már többször beszélt arról, hogy ha nem élvezi többé az állampolgárok támogatását, akkor távozik tisztségéből. Vucicot 2017-ben közvetlen úton választották meg Szerbia köztársasági elnökének, második ötéves megbízatási idejét 2022-ben kezdte meg. Ez 2027-ben jár le, és Szerbia alkotmányának értelmében Aleksandar Vucic többször nem választható meg az ország elnökének.
