Az Európai Unió (EU) korlátozó intézkedéseket vezetett be 33 személlyel és két szervezettel szemben, mert kapcsolatba hozhatók Alekszej Navalnij, a február 16-án elhunyt orosz ellenzéki politikus halálával – közölte az EU Tanácsa.
A globális emberi jogi szankciórendszer keretében az uniós szankciós listára került az a két büntetőtelep, ahol Alekszej Navalnijt 2022 júniusától a haláláig fogva tartották.
A brüsszeli közlemény szerint mindkét büntetőtábor közismert arról, hogy ott a foglyokra fizikai és pszichológiai nyomást gyakorolnak, izolálják őket, és kínzást, illetve erőszakot alkalmaznak velük szemben. Alekszej Navalnijt mindkét helyen bántalmazták: sorozatosan magánelzárást kapott, amelynek során büntetőcellában ült, illetve kegyetlen, embertelen és megalázó bánásmódban részesült – írták.
Szankciós listára került az egyik büntetőtábor parancsnoka, Vagyim Kalinyin és a büntetőkolónia több parancsnokhelyettese.
Ezenfelül a tanács úgy határozott, hogy az orosz igazságszolgáltatás egyes tagjait is felveszi a jegyzékbe, köztük Andrej Szuvorovot, aki tavaly Alekszej Navalnijt 19 évre, különleges fokozatú táborban letöltendő büntetésre ítélte; Kirill Nyikiforovot, aki elutasította Navalnij büntetés elleni keresetét, továbbá Jevgenyija Nyikolajevát és Natalija Dudart, akik több ügyben is ítéletet hoztak a politikai ellenzék tagjaival, köztük Navalnijjal szemben, hozzájárulva ezzel az oroszországi politikai elnyomáshoz – tájékoztattak.
A szankciós listára továbbá több olyan, az orosz büntetés-végrehajtási rendszerben és az orosz igazságügyi minisztériumban dolgozó tisztviselő is felkerült, akik felelősek voltak az Alekszej Navalnij vagy a politikai ellenzék más tagjai elleni börtönbüntetések végrehajtásáért, vagy nem biztosították az emberi és polgári jogok és szabadságok védelmét – közölték.
A pénteki határozatot is figyelembe véve az EU globális emberi jogi szankciórendszere keretében bevezetett korlátozó intézkedések jelenleg 104 természetes és jogi személyre, valamint 23 szervezetre vonatkoznak.
Az intézkedések értelmében a szankciórendszer keretében jegyzékbe vettek vagyoni eszközeit befagyasztják, és megtiltják, hogy a részükre vagy a javukra pénzeszközöket vagy gazdasági erőforrásokat lehessen közvetlenül vagy közvetve rendelkezésre bocsátani. Emellett a jegyzékbe vett személyek nem léphetnek be az EU területére.
Az uniós tanács a közleményben hangsúlyozta: az Európai Uniót komoly aggodalommal tölti el, hogy Oroszországban folyamatosan romlik az emberi jogi helyzet, fokozódik a belső elnyomás, drasztikusan korlátozzák a véleményalkotás és a véleménynyilvánítás, valamint a tömegtájékoztatás szabadságát, és háborús cenzúrát vezettek be. Az EU továbbra is elítéli a korlátozó jogszabályok jelentős mértékű kiterjesztését, a civil társadalommal és az emberijog-védőkkel szembeni szisztematikus és fokozódó elnyomást, valamint a független médiával, a médiában dolgozó szakemberekkel, köztük újságírókkal, a politikai ellenzék tagjaival, valamint az Oroszországon belüli és kívüli, más kritikus véleményeket megfogalmazókkal szemben továbbra is alkalmazott elnyomó intézkedéseket.
Az EU ismételten felszólítja Oroszországot, hogy haladéktalanul és feltétel nélkül bocsássa szabadon mindazokat, akiket politikai indíttatású vádak miatt börtönöztek be – tették hozzá.
Israel's banning of Al Jazeera is one aspect of its War On Truth. It aims at preventing Israelis from knowing that what goes on in Gaza, in their name, which is no self defence but an all out massacre. An industrial strength pogrom. Genocide. The West's determination to aid &… pic.twitter.com/or2axn5T4V
Az Európa Tanács miniszteri bizottsága elítélte Oroszországot Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus halála miatt, és független nemzetközi vizsgálatot sürget – közölte a strasbourgi székhelyű, 46 tagországot számláló szervezet pénteken.
A közlemény szerint a miniszteri bizottság azért szólított fel vizsgálóbizottság létrehozására, hogy biztosítsa az orosz ellenzéki politikus február közepén börtönben bekövetkezett halálának körülményeit feltáró nyomozás függetlenségét, „tekintettel az illetékes orosz intézményekbe vetett bizalom hiányára”.
A bizottság szerint a vizsgálatnak nemzetközi mechanizmuson keresztül kell történnie annak érdekében, hogy hatékony, független, pártatlan, gyors, alapos és átlátható legyen.
A közleményben arról is tájékoztattak, hogy Marija Pejcinovic Buric, az Európa Tanács főtitkára levelet küldött Szergej Lavrov orosz külügyminiszternek, amelyben Oroszország feltétel nélküli és kötelező érvényű nemzetközi jogi kötelezettségeire emlékeztetett, köztük az Európa Tanács felügyelete alatt működő Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) minden jogerős ítéletének és határozatának végrehajtására.
Buric sajnálatosnak nevezte, hogy az orosz hatóságok leállítottak minden kommunikációt az Európa Tanáccsal a bíróság ítéleteinek végrehajtásával kapcsolatban, és számos ítéletet Oroszország továbbra sem hajtott végre. A főtitkár sürgette az orosz hatóságokat, hogy tegyenek meg minden szükséges intézkedést az ítéletek végrehajtására.
Jelenleg 2633 olyan Oroszországot érintő ügy van, amelyek végrehajtásra várnak. A kirótt büntetésből fennmaradó összeg meghaladja a kétmilliárd eurót – emlékeztettek.
Alekszej Navalnij február 16-án, 47 éves korában halt meg a Jamal-Nyenyec Autonóm Körzetben található sarkvidéki börtönben, ahol 19 éves büntetését töltötte.
Az Egyesült Államok február 23-án, pénteken újabb szankciókat tervez bejelenteni Oroszország ellen Alekszej Navalnij ellenzéki vezető halála miatt, jelentette be John Kirby, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának stratégiai kommunikációs koordinátora egy tájékoztatón, számolt be a Jevropejszka Pravda az AFP-re hivatkozva.
„Biden elnök utasítására egy jelentős szankciócsomagot jelentünk be ezen a pénteken, hogy felelősségre vonjuk Oroszországot azért, ami Navalnijjal történt” – mondta a Fehér Ház képviselője.
A csomag részleteit nem ismertette, de mint azt az AFP megjegyezte, annak bejelentése Oroszország Ukrajna elleni teljes körű háborújának második évfordulójára esik.
Emlékeztetőül, a Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat február 16-án délután számolt be Navalnij haláláról az Oroszországi Föderáció Jamalo-Nyenyec Autonóm Körzetének 3. számú javítótelepén. Az európai országokban a a felelősséget az orosz hatóságokra és személyesen Putyinra helyezik.
[type] => post
[excerpt] => Az Egyesült Államok február 23-án, pénteken újabb szankciókat tervez bejelenteni Oroszország ellen Alekszej Navalnij ellenzéki vezető halála miatt, jelentette be John Kirby.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1708598400
[modified] => 1708582906
)
[title] => Február 23-án az USA, Navalnij halála miatt „jelentős szankciócsomagot” jelent be Oroszország ellen
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=104394&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 104394
[uk] => 104263
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 104266
[image] => Array
(
[id] => 104266
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/navalnyj-1.jpg
[original_lng] => 579244
[original_w] => 1300
[original_h] => 750
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/navalnyj-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/navalnyj-1-300x173.jpg
[width] => 300
[height] => 173
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/navalnyj-1-768x443.jpg
[width] => 768
[height] => 443
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/navalnyj-1-1024x591.jpg
[width] => 1024
[height] => 591
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/navalnyj-1.jpg
[width] => 1300
[height] => 750
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/navalnyj-1.jpg
[width] => 1300
[height] => 750
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/navalnyj-1.jpg
[width] => 1300
[height] => 750
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1708575706:12
[_thumbnail_id] => 104266
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1432
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 333910
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Navalnij halála
)
)
[3] => Array
(
[id] => 104212
[content] =>
Németország, Spanyolország, Svédország, Finnország és három balti állam külügyminisztériumai hétfőn bekérették a helyi orosz diplomáciai képviseletek vezetőit Alekszej Navalnij orosz ellenzéki vezető múlt heti halálának ügyében.
A balti országok külügyminiszterei közös nyilatkozatban tudatták, hogy a Tallinnban, Rigában és Vilniusban folytatott megbeszéléseken elítélték Navalnij halálát, és hangsúlyozták, hogy a Kremlt teszik felelőssé a történtekért. Felszólították egyben Oroszországot, hogy teljeskörűen tárja fel az ellenzéki vezető halálának körülményeit, és adja ki holttestét Navalnij családjának.
Bírálták a márciusi orosz elnökválasztást is, amely szerintük nem lesz „sem szabad, sem tisztességes”.
„Tekintettel az ellenzék és a független sajtó teljes elnyomására és a hiteles alternatív jelöltek és a nemzetközi megfigyelők hiányára, ezek a választások nélkülözni fognak minden demokratikus legitimitást” – közölték a balti államok diplomáciai vezetői. Felhívták a figyelmet arra is, hogy az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területeken nem fogják elismerni a voksolást, sem annak eredményét.
Németország, Spanyolország, Finnország és Svédország és is bekérette a nap folyamán az orosz nagyköveteket. A finn külügyi tárca az X-en közölte, hogy Oroszország felelősségét hangsúlyozták Navalnij halálában, és felszólították a moszkvai vezetést alapos és átlátható vizsgálat lefolytatására, valamint az összes politikai fogoly szabadon engedésére.
Stockholmban Tobias Billström svéd külügyminiszter hangsúlyozta, hogy az Európai Uniónak „cselekednie kell az oroszországi politikai elnyomás ellen”, és arról tájékoztatta a bekéretett nagykövetet, hogy a svéd kormány kezdeményezte Moszkva elleni újabb szankciók lehetőségének megvitatását európai szinten.
Madridban nem közölték, hogy pontosan mikor kérették be a külügyminisztériumba Jurij Klimenko orosz nagykövetet. José Manuel Albares spanyol külügyminiszter már pénteken követelte Navalnij halála körülményeinek tisztázását.
A német kormány részéről az Oroszországban bebörtönzött politikai aktivisták szabadon engedését sürgették. A minisztérium szóvivője különösen megdöbbentőnek nevezte, hogy az orosz hatóságok őrizetbe veszik azokat, akik virágot helyeznek el Navalnij emlékhelyén.
„Az Alekszej Navalnij és az orosz kormány más bírálói ellen politikailag motivált eljárások, valamint az őrizet embertelen körülményei megmutatják, mekkora brutalitással jár el az orosz bíróság a máskéntgondolkodók ellen, és meddig képes elmenni (Vlagyimir) Putyin (orosz elnök) azért, hogy elnyomja Oroszországban a szólásszabadságot” – jelentette ki sajtótájékoztatóján a szóvivő.
Az osztrák külügyminisztérium ugyanakkor egyelőre nem tervezi az orosz nagykövet bekéretését az ügyben, ehelyett uniós szankciókat követel a Navalnij haláláért felelős személyekkel szemben – közölte a bécsi diplomáciai tárca szóvivője az APA osztrák hírügynökség megkeresésére.
Londonban már pénteken este a külügyminisztériumba kérették a vezető orosz diplomatákat, hogy tiltakozzanak Navalnij halála miatt.
Németország újabb szankciókat javasol Oroszország ellen Alekszej Navalnij halála miatt – írja a The Guardian.
„Láttuk, hogy az orosz elnök milyen brutális erővel nyomja el saját polgárait, akik az utcára vonulnak, hogy a szabadságért tüntessenek vagy írjanak róla az újságokban” – mondta hétfőn Annalena Baerbock német külügyminiszter.
Alekszej Navalnij halála miatt újabb szankciókat fogunk javasolni – jelentette ki.
A szankciók között szerepelhet a befagyasztott orosz vagyon felhasználása, ami kiegészítené a Belgium által a lekötött készpénztartalékok kamatai után kivetett illetéket.
During her visit to Syria's Damascus, German foreign minister Annalena Baerbock did not receive a handshake from de facto leader Ahmad al-Sharaa: "Even when I arrived, it was clear to me that there would obviously be no ordinary handshakes here." pic.twitter.com/42a2lRL5AY
Joe Biden amerikai elnök Vlagyimir Putyin orosz elnököt tette felelőssé Alekszej Navalnij haláláért, egyben kijelentette, őt nem lepte meg, hanem felháborítja az ellenzéki személy halála. „Nem tudjuk biztosan, mi történt, de kétségtelen, hogy Navalnij halála Putyin és gengszterei tetteinek következménye volt” – idézte Bident a Reuters.
Egyben kijelentette, hogy az orosz hatóságok valószínűleg elmondják a saját történetüket Navalnij haláláról.
„De ne kövessenek el hibát. Tévedés ne essék, Putyin felelős Navalnij haláláért” – figyelmeztetett az amerikai elnök.
Biden hozzátette, hogy további lépéseket fontolgat Oroszország megbüntetésére Navalnij halála után, és dicsérte az orosz ellenzéki vezetőt, amiért „bátran kiállt Putyin kormányának korrupciójával és erőszakával szemben”.
