A NATO-tagországok több fegyvert és lőszert fognak gyártani, a szövetség közel áll ahhoz, hogy elérje az Ukrajnának szánt idei 40 milliárd eurós célkiadást – jelentette ki csütörtökön Mark Rutte NATO-főtitkár, számolt be az rbc.ua hírportál a Bloomberg amerikai hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint a NATO-főtitkár a védelmi termelés növelésére szólított fel, beleértve a szárazföldi, légi és tengeri fegyvereket, valamint a rakétákat. A NATO ugyanakkor az első félévben 20,9 milliárd euró elkülönítésével kívánja teljesíteni kiadási ígéretét – tette hozzá.
„Továbbra és gyorsabban kell lépnünk, hogy szembeszálljunk az egyre növekvő fenyegetésekkel” – mutatott rá Mark Rutte újságíróknak Brüsszelben a NATO védelmi minisztereinek első találkozója előtt.
Észak-Korea „tragikus következményekkel” fenyegette meg a NATO-országokat, ha továbbra is ragaszkodnak „Észak-Korea-ellenes álláspontjukhoz” – számolt be a Yonhap.
Korábban a NATO elítélte Észak-Koreát és Iránt, amiért az Ukrajna elleni orosz agressziót szították azzal, hogy közvetlen katonai támogatást nyújtottak Moszkvának. Észak-Korea válaszul elítélte ezt a kijelentést, és a NATO-t „az Egyesült Államok hegemón ambíciói termékének” nevezte.
„A NATO, amely nem más, mint az Egyesült Államok háborús eszköze, rágalmazta a független szuverén államok közötti jogi együttműködést, miközben eltorzította az ukrán incidens lényegét”, közölte az ország külügyminisztériuma. „Ha a NATO továbbra is minden erőfeszítést megtesz Észak-Korea méltóságának, szuverenitásának, biztonságának és érdekeinek elnyomására, miközben továbbra is ellenséges politikát folytat vele szemben, akkor a NATO, vakon követve az Egyesült Államokat, teljes felelősséget fog viselni az általa okozott tragikus következményekért” – tette hozzá a külügyi tárca képviselője.
Emlékeztetőül, hogy Észak-Korea vezetője, Kim Dzsongun nukleáris támadással fenyegetőzött, ha „az ellenség megpróbálja erőszakkal megsérteni az ország szuverenitását”.
Korábban azt mondta, hogy országa „geometriai progresszióban” fogja növelni az atomfegyverek számát.
Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnökekijelentette, hogy az ukrán légtér biztonsága hiányának egyik fő oka a NATO-országok a közös védelemre vonatkozó döntéseinek hiánya.
„Ukrajna légvédelme fontos a tél beállta előtt. Úgy látjuk, hogy Ukrajna légtere biztonsága hiányának egyik fő oka, többek között a NATO határai közelében – a közös munkára és a közös védekezésre vonatkozó döntések hiánya” – jegyezte meg Zelenszkij.
Elmondása szerint, ami a Közel-Kelet egén működik és Izrael légvédelmét segíti, „az Európa légterének ukrán részén is működhet, ezzel segítve az életmentést”.
„Vannak speciális technikai megoldások, elég hatékony taktikák. Ma többek között erről beszélgettünk Mark Rutte-vel, a NATO új főtitkárával. Továbbra is igyekszünk minden partnerünket meggyőzni arról, hogy mit kell bevezetni, mi kell a légtér hatékony védelméhez” – hangsúlyozta az államfő.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár felszólította az Ukrajnának fegyvereket szállító szövetséges országokat, hogy töröljék el az Oroszország területén található katonai létesítmények elleni támadásokra vonatkozó tilalmat – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál a The Economist című brit lapra hivatkozva.
A jelentés szerint a NATO-főtitkár az újságnak adott interjúban kijelentette: a tilalom feloldására azért van szükség, mert különben a hadsereg nem tudja hatékonyan megvédeni Ukrajna területét, mindenekelőtt a határ menti területeket, amelyeket kíméletlenül támadnak a agresszorok. „Itt az ideje, hogy a szövetségesek mérlegeljék, fel kell-e oldaniuk néhány korlátozást, amelyet az általuk Ukrajnának biztosított fegyverek használatára szabtak. Főleg most, hogy a harcok nagy része Harkivban zajlik, közel a határhoz. Ha megtagadják Ukrajnától, hogy ezeket a fegyvereket orosz területen lévő legitim katonai célpontok ellen bevesse, az nagyon megnehezíti a védekezést” – tette hozzá.
Stoltenberg azt is megjegyezte, hogy az oroszok készek továbbra is nyomást gyakorolni az ukrán fegyveres erőkre, és elfoglalni néhány kisebb pozíciót, és „nagyon magas árat fizetni ezekért a kisebb nyereségekért”. Oroszországnak aszimmetrikus előnyei származnak abból, ha védelmet kap Amerika nagy hatótávolságú fegyvereitől – mutatott rá. Ez lehetővé teszi az agresszor számára az erők összpontosítását, és bizalmat ad abban a tekintetben, hogy Ukrajna nem fogja tudni használni a leghatékonyabb fegyverét, amíg át nem lépi a határt – magyarázta.
A NATO-főtitkár szerint az oroszok viszonylagos biztonságban fegyvereket, például Lancet drónokat is indíthatnak a területükről. „Emlékeznünk kell, hogy mi ez. Ez Oroszország agresszív háborúja Ukrajna ellen. Ukrajnának joga van megvédeni magát. És ez magában foglalja az orosz területen lévő célpontok elleni csapásokat is” – mutatott rá Jens Stoltenberg.
2024-ben 19 NATO-tagállam GDP-jének legalább 2%-át kívánja védelemre költeni, ami 2014 óta hatszoros kiadásnövekedést jelent. Az Egyesült Államok azt reméli, hogy más országok is növelik védelmi hozzájárulásukat a washingtoni csúcs előtt, jelentette be Karin Jean-Pierre, a Fehér Ház szóvivője.
„Ha összevonjuk az európai NATO-szövetségesek kollektív GDP-jét, akkor kollektív GDP-jük 2 százalékát költik védelemre. Ez egy fontos mérföldkő, és egyértelmű bizonyítéka annak, hogy a szövetségesek felismerik, hogy többet kell fektetni a biztonságba Putyin Ukrajna elleni inváziója után” – mondta.
A Fehér Ház bízik abban, hogy a NATO-országok továbbra is növelik védelmi hozzájárulásukat, többek között a washingtoni csúcstalálkozó előtt. Ugyanakkor az Egyesült Államoknak nincs célja befolyásolni ezeknek a költségeknek a mértékét azon országok számára, amelyek készek növelni őket – mondta Jean-Pierre.
Pentagon chief Lloyd Austin has arrived in Kyiv on an unannounced visit. He will meet Volodymyr Zelenskyy and Defense Minister Rustem Umierov to discuss Ukraine's arms needs. pic.twitter.com/TPWU3CMRdc
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kedden kijelentette, hogy nem lát semmilyen közvetlen vagy elkerülhetetlen fenyegetést Oroszország részéről egyetlen NATO-tagállamra nézve sem, bár a szövetség fokozta az éberségét, hogy megelőzze a támadást – közölte az Ukrajinszka Pravda hírportál a főtitkár nyilatkozatára hivatkozva.
A jelentés szerint Stoltenberg akkor beszélt, amikor aláírta a mintegy 220 000 darab tüzérségi lőszer vásárlásáról szóló szerződéseket. „Nem látunk közvetlen vagy elkerülhetetlen fenyegetést egyetlen NATO-taggal szemben sem. Azért természetesen szoros figyelemmel követjük Oroszország tevékenységét, fokoztuk éberségünket, jelenlétünket a szövetség keleti szárnyán, de ennek az a lényege, hogy megakadályozzuk a NATO-tagok elleni támadást” – mutatott rá.
A NATO-főtitkár emlékeztetett arra, hogy a NATO-tagok Oroszország teljes körű ukrajnai inváziójára reagálva növelték a védelmi termelést – nemcsak a Kijevnek nyújtott további katonai segítség érdekében, hanem saját védelmi képességeik megerősítése érdekében is. Mint hozzátette, a szövetség másik feladata a mostani háborúban az eszkaláció megelőzése „több harci egység telepítésével a szövetség keleti számára, tovább növelve védelmi beruházásainkat, és több gyakorlattal”.
„A héten nagyszabású gyakorlatokat kezdünk, amelyek az elmúlt évtized legnagyobb NATO-gyakorlatai lesznek, és amelyeken 90 000 katona vesz részt. Mindezt azért tesszük, hogy meglegyen a készenlétünk és erőnk arra, hogy kiküszöböljük a téves számítások vagy félreértések lehetőségét Moszkvában azzal kapcsolatban, hogy hajlandóak vagyunk megvédeni a NATO területének minden centiméterét. És amíg ezt megtesszük, nem lesz támadás a NATO ellen” – fejezte ki reményét Jens Stoltenberg.
I received a report from Commander-in-Chief Syrskyi on the current situation at the frontline, with particular focus on the Pokrovsk, Kurakhove, and Lyman directions. In the Donetsk region, the situation remains difficult, but our combat brigades are holding their positions and…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) October 25, 2024
A nyugati országok polgári lakosságának fel kell készülnie az Oroszországgal vívott „teljes háborúra” – jelentette ki Rob Bauer, a NATO Katonai Bizottságának a vezetője a Sky News brit hírtelevízióra hivatkozva, számolt be pénteken az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Bauer elmondta: bár a fegyveres erők már készen állnak a háború kezdetére, a nyugati országok polgárainak is fel kell készülniük egy olyan konfliktusra, amely jelentős változásokat követel meg az életében. „Be kell látnunk, hogy az, hogy békében élünk, nem tény. És ezért készülünk mi (NATO-erők – a szerk.) a konfliktusra Oroszországgal. De a vita sokkal szélesebb körben zajlanak. Ez az ipari bázis, valamint az emberek, akiknek meg kell érteniük, hogy szerepet kell játszaniuk” – tette hozzá.
A NATO-tisztviselő azt is hozzátette, hogy Svédország helyesen járt el, amikor január elején a háborúra való felkészülésre buzdította a lakosságát. „Itt kezdődik a felismerés, hogy nem lehet mindent megtervezni, és a következő 20 évben sem megy minden probléma nélkül” – mutatott rá Rob Bauer a hidegháború óta legnagyobb NATO-hadgyakorlatának kezdete előtt, amely során a szövetség erői az orosz csapatok inváziójának visszaverését gyakorolják.
(vb/rbc.ua)
[type] => post [excerpt] => A nyugati országok polgári lakosságának fel kell készülnie az Oroszországgal vívott „teljes háborúra” – jelentette ki Rob Baue. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1705669320 [modified] => 1705667259 ) [title] => A NATO szerint a Nyugat polgári lakosságának fel kell készülnie az Oroszországgal folytatott „teljes háborúra” [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=101071&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 101071 [uk] => 101094 ) [crid] => bey5821 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 101072 [image] => Array ( [id] => 101072 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/bauer.jpg [original_lng] => 28742 [original_w] => 650 [original_h] => 410 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/bauer-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/bauer-300x189.jpg [width] => 300 [height] => 189 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/bauer.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/bauer.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/bauer.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/bauer.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/bauer.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1705664734:8 [_thumbnail_id] => 101072 [_edit_last] => 12 [views_count] => 1335 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_ec4327fe7e6beb7eef6326385a54657c] =>
#Germany must be ready to support #Ukraine when aid from other countries weakens - Scholz
At the same time, the Chancellor noted that Berlin needs to increase assistance to Kyiv "if others begin to hesitate."
Ha most befagy az ukrajnai háború, Oroszország a szünetet arra használja fel, hogy felkészüljön egy brutálisabb támadásra, beleértve a NATO-tagállamokat – közölte Dmitro Kuleba külügyminiszter a Foreign Affairs című amerikai külpolitikai szaklapnak írt cikkében, számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az ukrán diplomácia vezetője azt írta: „Ha most befagyna a frontvonal, nincs okunk azt hinni, hogy Oroszország ne használna fel egy ilyen szünetet arra, hogy néhány év múlva még brutálisabb támadást tervezzen, amiben nem csak Ukrajna, hanem a szomszédos országok, sőt NATO-tagok is érintettek lennének.”
A külügyminiszter emlékeztette azokat, akik nem hittek abban, hogy Oroszország megtámadhatja a NATO-tagországokat, az Ukrajna elleni teljes körű invázió kezdetére. „Mindenkinek, aki azt hiszi, hogy Oroszország nem fog megtámadni egy NATO-tagországot az ukrajnai sikerének ünneplése után, emlékezzen arra, milyen hihetetlennek tűnt alig két éve az Ukrajna elleni nagyarányú inváziója” – mutatott rá Dmitro Kuleba.
Russia's international isolation continues to grow.
After failing to be elected to the International Court of Justice, the IMO, UNESCO, and the OPCW executive boards in November, Russia suffered another diplomatic defeat at the Danube Commission, one of the world's oldest…
Another devastating Russian nighttime attack on Kharkiv, Odesa, and the Sumy region. In Odesa, a residential building was hit. As of now, two people are reported killed and eight injured, including a child.
A NATO-szövetségesek elítélik Oroszország azon döntését, hogy kilép az európai hagyományos fegyveres erőkről szóló szerződésből (CFE), következésképpen a nemzetközi jognak megfelelően fel kívánják függeszteni a szerződés működését – közölte a brüsszeli székhelyű szervezet kedden.
A szervezet sajtóközleménye azt írja: „Oroszország kilépése szisztematikusan aláássa az euroatlanti biztonságot. A CFE-szerződés az euroatlanti biztonsági struktúra sarokköve, így fenntarthatatlan lenne az a helyzet, hogy a szövetséges részes államok betartják a szerződést, míg Oroszország nem”.
Az európai hagyományos fegyveres erőkről szóló megállapodás a hidegháború lezártával, 1990-ben jött létre a két szemben álló katonai szövetség, a NATO 16 és a már megszűnőben lévő Varsói Szerződés hat tagállama (Bulgária, Csehszlovákia, Magyarország, Lengyelország, Románia és a Szovjetunió) között.
Az Atlanti-óceán és az Ural-hegység közötti térségre vonatkozó szerződés a nehézfegyverzet több kategóriáját korlátozta. Oroszország 2023. május 29-én felmondta a CFE-szerződést, arra hivatkozva, hogy a megállapodás mára elavult, és új szabályozásra van szükség. A felmondás hivatalosan kedden lépett életbe.
A háború, amelyet Oroszország folytat Ukrajna ellen, kimerítette a NATO-tagállamok tartalékait, ezért növelniük kell a termelést, hogy megfeleljenek államuk igényeinek és biztosítsák saját védelmüket – jelentette ki kedden Jens Stoltenberg NATO-főtitkár az Ulf Kristersson svéd miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Stoltenberg megjegyezte: a NATO-tagországok biztonsága a technológiai fölénytől és a védelmi ipartól függ. Mint hozzátette, Oroszország Ukrajna elleni háborúja kimerítette a szövetség tartalékait.
„A termelés növelése szükséges Ukrajna szükségleteinek kielégítéséhez és saját védelmünk biztosításához. A gyorsaság és a mennyiség számít. Mivel Oroszország ismét arra készül, hogy a telet háborús fegyverként használja” – mondta a NATO-főtitkár.
Jens Stoltenberg külön köszönetet mondott Svédországnak az Ukrajnának nyújtott jelentős pénzügyi, humanitárius és katonai segítségért, beleértve a legutóbbi, 200 millió dolláros, lőszerre és felszerelésre szánt támogatási csomagot.
