A NATO megerősíti légvédelmét a Fekete-tengeren, a szövetségesek több száz ötödik generációs harci repülőgépet helyeznek szolgálatba, nyilatkozta Mark Rutte NATO-főtitkár Románia miniszterelnökével, Marcel Čolakuval tartott közös sajtótájékoztatóján.
Rutte megjegyezte, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborúja kihangsúlyozta az erős légvédelem szükségességét. Ez továbbra is a Szövetség egyik kulcsfontosságú prioritása.
„Ezért ma azt is megvitattuk, hogy a szövetség tagországai közösen azon dolgoznak, hogy biztosítsák Románia légterét. Az orosz drónok és rakéták többszöri berepülése a NATO légterébe meggondolatlan, veszélyes és elfogadhatatlan”, hangsúlyozta Rutte.
A főtitkár elmondása szerint a NATO már megerősítette a légvédelmét a keleti szárnyon: szövetségesek több száz ötödik generációs harci repülőgépet helyeznek szolgálatba.
„A NATO nagyon komolyan veszi a Fekete-tenger térségének biztonságát. Készek vagyunk segítséget és védelmet nyújtani a Szövetség minden tagjának”, hangsúlyozta Mark Rutte.
Donald Trump beiktatásra váró leendő elnök NATO-szkepticizmusa akadálya lehet az oroszok elleni fellépésnek. Mark Rutte NATO-főtitkárnak azonban máris van egy „világos üzenete” a republikánusnak, amely javítani fogja a felek közötti kapcsolatokat – írja a Business Insider alapján az Unian ukrán hírügynökség.
A kiadvány szerint Rutte 2024 elején történő NATO-főnöki kinevezése reményt ad a szövetség és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok javulására.
Már most „Trump suttogójaként” szerzett magának hírnevet, aki a republikánus üzeneteit közvetíti Európának.
Elemzők úgy látják, hogy Rutte megérti, hogy Európának többet kell költenie a védelemre, amit az is alátámasztani látszik, hogy a hét elején Varsóban találkozott Andrzej Duda lengyel elnökkel és Donald Tusk miniszterelnökkel, valamint dicsérte az országot a rekordszintű védelmi kiadásokért.
A kiadvány szerint Lengyelország a második egymást követő évben vezette a NATO-t a GDP-arányos védelmi kiadások tekintetében. Az ország 2024-ben a gazdasági teljesítményének több mint 4 százalékát fordította védelemre.
Ez egyértelmű jelzés nemcsak az ellenfeleinknek, hanem az Egyesült Államoknak is. Európa felismerte, hogy többet kell tennie közös biztonságunk szavatolásáért. Ez pedig a kiadások növelésével és a kapacitásépítéssel kezdődik – mondta Rutte Varsóban.
Elemzők úgy vélik, hogy a NATO-főtitkár szavai válasz Trumpnak a Fehér Házban töltött első ciklusa alatt megfogalmazott fenyegetéseire, miszerint kivonja az Egyesült Államokat a szövetségből, ha a szövetségesek nem kezdenek el többet költeni a védelemre.
Rutte Emmanuel Macron francia elnökkel való párizsi találkozóján is megemlítette az ukrajnai háborút. Szerinte ez az Egyesült Államokra nézve is fenyegetést jelent.
Ha Oroszországnak nem lenne nukleáris fegyvere, a NATO csapatokat küldene Ukrajna területére, és segítene visszaverni az orosz terroristákat, mert Ukrajna stratégiai jelentőségű a szövetség számára – jelentette ki Rob Bauer tengernagy, a NATO Katonai Bizottságának elnöke a prágai védelmi csúcstalálkozón, számolt be szerdán az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Bauer elmondta: „Teljesen biztos vagyok benne, hogy ha az oroszoknak nem lennének nukleáris fegyvereik, mi már Ukrajnában lennénk, és kiűznénk őket onnan. De nekik nukleáris fegyverük van. Ez a különbség az ukrajnai és az afganisztáni háború között.” Szerinte nem lehetetlen a szövetség erőinek bevonása az Oroszország elleni háborúba, ugyanakkor ebben az esetben a NATO „szövetségként kockáztat”, amivel kapcsolatban „politikai kérdések” merülnek fel.
„Már utólag mindenki azt mondja, hogy a vörös vonal nem vörös vonal volt, akkor miért nem adtuk át korábban azokat a fegyvereket? De ha a jövőben nézzük a problémát – amikor van kérdés és nem feltétlenül érted a következményeket –, akkor sokkal nehezebb” – magyarázta.
„Ukrajna nem hasonlítható össze Afganisztánnal, mivel „stratégiai jelentőséggel bír” a NATO számára. Emiatt az Egyesült Államok nem engedheti meg, hogy Vlagyimir Putyin diktátor győztesen kerüljön ki a háborúból” – szögezte le Rob Bauer.
(vb/rbc.ua)
[type] => post [excerpt] => Ha Oroszországnak nem lenne nukleáris fegyvere, a NATO csapatokat küldene Ukrajna területére, és segítene visszaverni az orosz terroristákat, mert Ukrajna stratégiai jelentőségű a szövetség számára – jelentette ki Rob Bauer. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1731528580 [modified] => 1731528581 ) [title] => A NATO már csapatokat küldött volna Ukrajnába, ha Oroszországnak nem lenne nukleáris fegyvere – Bauer [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=132312&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 132312 [uk] => 132315 ) [crid] => bey5821 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 132313 [image] => Array ( [id] => 132313 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/bauer.jpg [original_lng] => 28742 [original_w] => 650 [original_h] => 410 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/bauer-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/bauer-300x189.jpg [width] => 300 [height] => 189 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/bauer.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/bauer.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/bauer.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/bauer.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/bauer.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1731521880:3 [views_count] => 540 [_thumbnail_id] => 132313 [_edit_last] => 12 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_225c6effd79666c3925d0574caee2e14] =>
Joe Biden kormánya növelni fogja Ukrajna támogatását a Donald Trump elnöki posztba való visszatérését megelőző hónapokban, és addig is a NATO megerősítésére törekszik – jelentette ki Antony Blinken amerikai külügyminiszter – számolt be az rbc.ua hírportál a Reuters brit hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint Blinken a Mark Rutte NATO-főtitkárral Brüsszelben tartott találkozón elmondta, hogy „kemény válasz” lesz, ha észak-koreai csapatokat küldenek Oroszország segítségére az ukrajnai háborúban. Azt is jelezte, hogy a szövetség központjában Ruttéval tartott megbeszélésen megvitatták Ukrajna támogatását, amikor az orosz csapatok nyomulnak előre a keleti fronton, valamint azt a munkát, amelyet a NATO-nak védelmi és ipari bázisának megerősítése érdekében kell elvégeznie.
Az amerikai külügyminiszter szerint a leköszönő amerikai kormány „továbbra is támogatni fog mindent, ami Ukrajnát segíti”. „Biden elnök szándéka szerint át akar menni a határon, és minden napját arra használja fel, hogy továbbra is azt tegyük, amit az elmúlt négy évben tettünk, vagyis megerősíti ezt a szövetséget” – tette hozzá. Szerinte az észak-koreai csapatok bevetése Oroszország támogatására a konfliktusban „kemény választ igényel és fog is kapni”.
Rutte szerint „Oroszország nem nyert” Ukrajnában, amelyet 2022 februárjában rohant le. „Egyértelmű, hogy többet kell tennünk azért, hogy Ukrajna folytathassa a harcot, és a lehető legjobban tükrözze az orosz offenzívát, valamint megakadályozza, hogy Putyin sikeres legyen Ukrajnában” – mondta a NATO-főtitkár.
A NATO-tagországoknak fokozniuk kell az Ukrajnának nyújtott támogatást az Oroszország elleni háborúhoz, nem elég egyszerűen segíteni az ukrán fegyveres erőknek folytatni a harcot – jelentette ki kedden Mark Rutte NATO-főtitkár az Emmanuel Macron francia elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál a Reuters brit hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint a NATO-főtitkár elmondta: „Újra meg kell erősítenünk elkötelezettségünket a háború mellett, és többet kell tennünk annál, mint hogy Ukrajnát a harcban tartsuk, amelyre szüksége van a konfliktus menetének a megváltoztatásához.” Egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy a Kínával, Iránnal és Észak-Koreával együttműködő Oroszország nemcsak Európában, hanem az indo-csendes-óceáni térségben és Észak-Amerikában is veszélyezteti a békét és a biztonságot.
Fotó: Reuters
A francia vezető viszont hangsúlyozta: ragaszkodik ahhoz, hogy Ukrajnát továbbra is a szükséges mértékben segítsék. „Ez az egyetlen út a tárgyalásokhoz, és világosan ki akarom mondani, hogy amikor eljön az ideje, Ukrajnában senki sem dönthet az ukránok nélkül, és Európában az európaiak nélkül” – figyelmeztetett Emmanuel Macron.
Az új bázis legvalószínűbb helyszíne Pirkkala, de három alternatív helyszínt is mérlegelnek.
Finnország felajánlotta a NATO-nak, hogy új katonai bázist helyezzen el a területén – Helsinki a NATO nagy felderítő drónjainak bázisává válhat. Erről a finn Yle számol be.
A NATO drónjai Olaszországban vannak, és a finn légtérben már használták őket a keleti határon történő adatgyűjtésre.
Az új bázis létrehozásának tervei a kezdeti szakaszban vannak, de a szövetség aktívan keresi a lehetőségeket arra, hogy kiterjessze a drónok jelenlétét Észak-Európában.
A végső döntés a bázis helyéről jövőre születik meg.
Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter reméli, hogy a NATO-tagországok megváltoztatják álláspontjukat, és lehetővé teszik az orosz rakéták lelövését Ukrajna felett, mert ő támogatja ezt az ötletet – számolt be az rbc.ua hírportál Pawel Wronskira, a lengyel külügyminisztérium szóvivőjére hivatkozva, akit az Ukrinform hírügynökség idézett.
A jelentés szerint Wronski emlékeztetett arra, hogy a lengyel külügyminiszter már kijelentette, hogy a szövetséges légvédelmi erőknek Ukrajna területe felett kell lelőniük a Lengyelország irányába repülő orosz rakétákat.
A szóvivő szerint Sikorskit „többször is bírálták a NATO-n belül” az álláspontja miatt. „Mint tudjuk, a NATO-tagországok, és maga a szervezet negatívan viszonyul ehhez a kezdeményezéshez, negatív hangok is hallatszottak az USA-ban. Sikorski külügyminiszter azonban számít ennek az álláspontnak a módosulására” – szögezte le Wronski.
A NATO nem áll készen arra, hogy felajánlja Ukrajnának a tagságot, és ugyanez vonatkozik a meghívására – jelentette ki szerdán Julianne Smith, az Egyesült Államok NATO-missziójának a vezetője a Politico című brüsszeli-amerikai lapnak nyilatkozva, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Smith elmondta: az USA jelenleg nem áll készen arra, hogy meghívást küldjön Ukrajnának a NATO-ba, ami kulcsfontosságú pont Volodimir Zelenszkij elnök győzelmi tervében.
„A szövetség a mai napig nem érte el azt a pontot, hogy kész legyen tagságot felajánlani vagy meghívni Ukrajnát” – mutatott rá az amerikai NATO-nagykövet. „A szándékunk (az USA szándéka – a szerk.) az, hogy továbbra is közelebb hozzuk őket (az ukránokat – a szerk.) a NATO-hoz” – magyarázta Julianne Smith.
[type] => post [excerpt] => A NATO nem áll készen arra, hogy felajánlja Ukrajnának a tagságot, és ugyanez vonatkozik a meghívására – jelentette ki szerdán Julianne Smith, az Egyesült Államok NATO-missziójának a vezetője. [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1729702200 [modified] => 1729692459 ) [title] => Az USA NATO-nagykövete megismételte: Ukrajnának nem ajánlják fel a tagságot, és nem kap meghívást sem a szövetségbe [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=130322&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 130322 [uk] => 130328 ) [crid] => bey5821 [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 37560 [image] => Array ( [id] => 37560 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/julianne-smith.jpg [original_lng] => 32220 [original_w] => 650 [original_h] => 410 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/julianne-smith-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/julianne-smith-300x189.jpg [width] => 300 [height] => 189 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/julianne-smith.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/julianne-smith.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/julianne-smith.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/julianne-smith.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/julianne-smith.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1729683348:3 [_thumbnail_id] => 37560 [_edit_last] => 5 [views_count] => 850 [_hipstart_feed_include] => 1 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 15 [1] => 41 [2] => 49 [3] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => A nap hírei [1] => Cikkek [2] => Hírek [3] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 229739 [1] => 115 [2] => 63 ) [tags_name] => Array ( [0] => Julianne Smith [1] => NATO [2] => Ukrajna ) ) [8] => Array ( [id] => 130227 [content] =>
Volodimir Zelenszkij elnök a keddi sajtótájékoztatóján emlékeztetett Ukrajna azon döntésére, hogy feladja az atomfegyvereit, és elégedetlenségét fejezte ki a megfelelő biztonsági garanciák hiánya miatt – számolt be az rbc.ua hírportál.
A tudósítás szerint Zelenszkij megjegyezte, hogy Ukrajna sok évvel ezelőtt a teljes nukleáris arzenálját feladta, arra számítva, hogy csatlakozik a NATO-hoz. „Egyszer feladtuk az összes nukleáris fegyverünket. Ez sok évvel ezelőtt volt. A NATO-ra kellett volna cserélnünk. Ez az én véleményem. Megosztottam Bidennel és Trumppal. Ezért mondtam, hogy nem értem, hol van az igazságszolgáltatás Ukrajnának” – fejtette ki.
Az elnök hangsúlyozta: Ukrajna feladta fegyvereit, de nem kapta meg a megígért biztosítékot. „Feladtuk az atomfegyvereket. Nem kaptuk meg a NATO-t. És tudnak-e, kérdeztem tőlük, tudnak-e más szövetségeseket vagy egy másik biztonsági ernyőt, vagy valami hasonlót mondani, néhány biztonsági intézkedést és garanciát Ukrajna számára, amelyek arányosak lennének a NATO-val. Senki nem tud ilyet mondani nekem. Ezért ezek az érveim” – tette hozzá.
Az államfő világosan kijelentette azt is, hogy Ukrajna nem kéri az atomfegyverek visszaszolgáltatását, hanem be akar lépni a NATO-ba, hogy meg tudja védeni magát az orosz agresszióval szemben. „Adtunk, de nem kaptunk cserébe semmit. Csak egy teljes körű háborút és sok áldozatot kaptunk, így ma már csak egy kiút van. Ezért kell a NATO, mert nincsenek fegyvereink, amelyek megállíthatnák Putyint” – mondta el Volodimir Zelenszkij.
Görögország elutasította Észtország, Lettország és Litvánia azon kérését, hogy vadászgépeket küldjön a NATO légvédelmi missziójába, a jelenlegi balkáni kötelezettségvállalásokra hivatkozva – közölte a Ekathimerini.
Amint arról egy görög lap beszámolt, a balti államok arra kérték az országot, hogy küldjenek F–16-os vadászgépeket légterük védelmére.
A görög hatóságok válaszul közölték, hogy légierejük már részt vesz Albánia, Montenegró és Észak-Macedónia légterének járőrözésében, 2025-ben pedig Bulgária légterének védelmében is részt kívánnak venni.
Mint ismeretes, a görög F–16-osok rendszeresen járőröznek a balkáni térségben, és Olaszországgal együtt gondoskodnak Bulgária égboltjának biztonságáról.
A szövetséges vadászgépek 2004-es NATO-csatlakozásuk óta védik a balti államok légterét.
