Dokumentumot fog átadni a NATO Donald Trump amerikai elnöknek a hágai csúcstalálkozón, ami röviden összefoglalja a tagállamok védelmi kiadásainak növelését – számolt be róla a The Telegraph alapján az Unian.
A dokumentum azt tartalmazza, hogy Oroszországot „fenyegetésként” ismerik el, Ukrajna támogatást kap, azonban utóbbi tagságát nem említik benne. Szintén nem esik szó Kínáról és a klímaváltozásról sem.
A csúcson a konfliktusok elkerülése érdekében csak egy zárt ülés lesz, ami a védelmi kiadásokról fog szólni. Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel korlátozott interakciót folytat a szervezet. Az Ukrajna Tanács miniszteri szerint ül majd össze.
Újabb követelést fogalmazott meg Moszkva a béke érdekében, de ezúttal nem Ukrajnához, hanem a NATO-hoz címezve: Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes szerint az ukrajnai háború csak akkor érhet véget, ha a katonai szövetség kivonul a balti államokból. A kijelentés a Kreml álláspontjának szigorodását tükrözi, és ismételten a Nyugatra próbálja hárítani Oroszország helyett az Ukrajnában zajló háború kirobbantását.
„Az ukrajnai háború nem ér véget, amíg a NATO vissza nem vonja csapatait a balti államokból” – ezt jelentette ki nemrég Szergej Rjabkov, Oroszország külügyminiszter-helyettese a Newsweek szerint.
A magas rangú orosz tisztviselő, aki az Egyesült Államokkal való kapcsolatokért, az atomsorompó-egyezményért és a fegyverzet-ellenőrzésért felel, a TASZSZ állami hírügynökségnek adott interjújában tette ezt a kijelentést.
Rjabkov nyilatkozata a Kreml álláspontjának elmozdulását jelzi, mivel azt sugallja, hogy a konfliktus gyökerei nemcsak Ukrajnában keresendők, hanem a NATO sok-sok évvel ezelőtt lezajlott, keleti bővítésében is.
A NATO jelentős katonai jelenlétet tart fenn a balti államokban, többnemzetiségű harccsoportokkal és dandárokkal Bulgáriában, Észtországban, Magyarországon, Lettországban, Litvániában, Lengyelországban, Romániában és Szlovákiában. A katonai szövetség Oroszország teljes körű ukrajnai inváziója után erősítette meg jelenlétét a térségben. A szövetség június 6-i közlésében azt írta, hogy a nyolc harccsoport „bizonyítja a transzatlanti kötelék erejét és a szövetség szolidaritását, eltökéltségét és képességét bármilyen agresszióval szemben”.
Ráadásul az orosz agresszió miatt Svédország és Finnország is csatlakozott a NATO-hoz, feladva korábbi semlegességüket.
Irreális követelés lehet az, hogy a NATO vonuljon ki a Baltikumból
A Kreml korábban azt követelte, hogy Ukrajna mondjon le NATO-csatlakozási törekvéseiről a háború befejezésének feltételeként, ám Rjabkov most úgy nyilatkozott, hogy a szövetségnek a balti államokból is teljesen ki kell vonulnia.
A „Rjabkov külügyminiszter-helyettes: Lehetetlen rendezni a konfliktust, amíg a NATO nem vonul ki” címmel megjelent cikkben a tisztviselő azt állította, hogy az ukrajnai konfliktus rendezéséhez foglalkozni kell a szerinte alapvető kiváltó okokkal.
„Az amerikai fél részéről gyakorlati lépések szükségesek a közöttünk fennálló, biztonsági téren jelentkező alapvető ellentétek gyökereinek megszüntetésére. […] Ezen okok között a NATO bővítése az előtérben áll. E probléma megoldása nélkül – amely számunkra alapvető és a legélesebb – egyszerűen lehetetlen megoldani a jelenlegi konfliktust az euroatlanti térségben” – fogalmazott a külügyminiszter-helyettes.
Rjabkov szerint a NATO keleti bővítése központi szerepet játszik a háborúban. „Figyelembe véve az ukrajnai válság természetét és eredetét – amelyet az előző amerikai vezetés és általában a Nyugat provokált ki – ez a konfliktus természetesen egyfajta próbatételként szolgál, amely próbára teszi Washington szándékainak komolyságát a kapcsolatok rendezésére” – idézték a cikkben a külügyminiszter-helyettest.
A múlt hónapban három, Washington által vezetett tárgyalásokkal kapcsolatos orosz forrás azt nyilatkozta, hogy Putyin egyik feltétele a háború lezárásához az, hogy a nyugati vezetők írásban vállalják: megállítják a NATO keleti bővítését. Egy magas rangú orosz forrás a Kreml legfelsőbb szintű gondolkodásához közel állóként így nyilatkozott: „Putyin kész a békére, de nem minden áron.” Egy másik forrás szerint „Putyin szigorította álláspontját”.
Szergej Rjabkov a TASZSZ-nak így nyilatkozott: „Trump visszatérése a Fehér Házba, valamint az ukrajnai válság politikai és diplomáciai rendezése iránti elkötelezettségének kijelentése óvatos optimizmusra ad okot az amerikai kapcsolatok normalizálása szempontjából, és tágabb értelemben is. Ebben a szellemben tartott az orosz és az amerikai elnök négy telefonbeszélgetést is. Orosz részről kifejezték hálájukat az Egyesült Államoknak, amiért támogatta az Oroszország és Ukrajna közötti közvetlen tárgyalások újraindítását, amelyeket az ukrán fél 2022-ben megszakított.”
„De Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin megerősítette annak alapelvét, hogy a konfliktus okait politikai és diplomáciai eszközökkel kell megszüntetni. Enélkül nem lehet hosszú távú békét biztosítani – és konkrétan: ki kell zárni annak lehetőségét, hogy az ukrán fegyveres erők kihasználják a szünetet az erőik pihentetésére és átcsoportosítására” – tette hozzá a külügyminiszter-helyettes.
Ukrajnával szemben is olyan ultimátumokat támasztottak korábban, amelyek irreálisak számukra
Mint arról beszámoltunk, Moszkva az isztambuli orosz–ukrán tárgyalások második fordulóján adta át Kijevnek a háború lezárására vonatkozó memorandumát, amely teljesen irreális feltételeket támaszt Kijevvel szemben a háború befejezése érdekében, és egyetlen lépéssel sem visznek közelebb a háború befejezéséhez.
A főbb pontokat az orosz állami média, a RIA Novosztyi hozta nyilvánosságra: a Krím, valamint a Donyecki, a Luhanszki, a Zaporizzsjai és a Herszoni terület nemzetközi jogi elismerése Oroszország részeként; Ukrajna semlegességének kinyilvánítása, bármilyen katonai szövetséghez való csatlakozás elutasítása; más államok katonai tevékenységének tilalma Ukrajnában; Ukrajna atommentes státusza; az ukrán fegyveres erők létszámának korlátozása; az Oroszországgal szemben bevezetett gazdasági szankciók feloldása. A teljes listát ide kattintva olvashatják el.
[type] => post
[excerpt] => Újabb követelést fogalmazott meg Moszkva a béke érdekében, de ezúttal nem Ukrajnához, hanem a NATO-hoz címezve: Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes szerint az ukrajnai háború csak akkor érhet véget, ha a katonai szövetség kivonul a bal...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1749576900
[modified] => 1749569909
)
[title] => Oroszország durva követelést intézett a NATO-hoz, az ukrajnai háború folytatásával fenyegetőznek
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=153511&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 153511
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 153512
[image] => Array
(
[id] => 153512
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/screenshot-2025-06-10-at-14-23-11-oroszorszag-durva-kovetelest-intezett-a-nato-hoz-az-ukrajnai-haboru-folytatasaval-fenyegetoznek-hiradohu.png
[original_lng] => 1333323
[original_w] => 1187
[original_h] => 750
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/screenshot-2025-06-10-at-14-23-11-oroszorszag-durva-kovetelest-intezett-a-nato-hoz-az-ukrajnai-haboru-folytatasaval-fenyegetoznek-hiradohu-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/screenshot-2025-06-10-at-14-23-11-oroszorszag-durva-kovetelest-intezett-a-nato-hoz-az-ukrajnai-haboru-folytatasaval-fenyegetoznek-hiradohu-300x190.png
[width] => 300
[height] => 190
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/screenshot-2025-06-10-at-14-23-11-oroszorszag-durva-kovetelest-intezett-a-nato-hoz-az-ukrajnai-haboru-folytatasaval-fenyegetoznek-hiradohu-768x485.png
[width] => 768
[height] => 485
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/screenshot-2025-06-10-at-14-23-11-oroszorszag-durva-kovetelest-intezett-a-nato-hoz-az-ukrajnai-haboru-folytatasaval-fenyegetoznek-hiradohu-1024x647.png
[width] => 1024
[height] => 647
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/screenshot-2025-06-10-at-14-23-11-oroszorszag-durva-kovetelest-intezett-a-nato-hoz-az-ukrajnai-haboru-folytatasaval-fenyegetoznek-hiradohu.png
[width] => 1187
[height] => 750
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/screenshot-2025-06-10-at-14-23-11-oroszorszag-durva-kovetelest-intezett-a-nato-hoz-az-ukrajnai-haboru-folytatasaval-fenyegetoznek-hiradohu.png
[width] => 1187
[height] => 750
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/screenshot-2025-06-10-at-14-23-11-oroszorszag-durva-kovetelest-intezett-a-nato-hoz-az-ukrajnai-haboru-folytatasaval-fenyegetoznek-hiradohu.png
[width] => 1187
[height] => 750
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1749559110:12
[_thumbnail_id] => 153512
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 616
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 85717197001
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 53452
[2] => 11
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Kiemelt téma
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 24178
[1] => 115
[2] => 124
)
[tags_name] => Array
(
[0] => követelés
[1] => NATO
[2] => Oroszország
)
)
[5] => Array
(
[id] => 153496
[content] =>
Egy ukrajnai tűzszünet lehetővé tenné Oroszország számára, hogy növelje fegyverkészleteit, ami kockázatot jelent a NATO-tagállamok számára – jelentette ki Mark Rutte, a NATO főtitkára a Chatham House-ban tartott előadásában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint arra a kérdésre, hogy kijelenthető-e, hogy amint tartós tűzszünet jön létre Ukrajnában, a NATO kockázatai megnőnek, a NATO-főtitkár azt mondta: „Azt hiszem, ez ténymegállapítás.”
„Még ha Ukrajna ellen folyik is háború, ők (az oroszok – a szerk.) még kismértékben növelhetik a raktárakban lévő készleteket, de ez egy vitatható kérdés. A kérdésére válaszolva azt akarom mondani, hogy ez egy ténymegállapítás” – jegyezte meg Mark Rutte.
Ukrajna és Oroszország jelenleg aktívan dolgozik az optikai szálas csapásmérő drónok fejlesztésén, és nagyon fontos, hogy Európa most megértse ezt – jelentette ki szombaton Andrij Kovalenko, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) Dezinformáció Elleni Központjának vezetője a Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Kovalenko jelezte, hogy Kína segíteni fogja Oroszországot ebben az irányban. És hamarosan a száloptikás drónok hatótávolsága eléri a 30-50 kilométert, egy éven belül pedig talán még többet is. „A NATO hadseregeinek egyáltalán nincsenek ellentevékenységi technológiáik. Néhány csúcstechnológiás fegyver, amely a 80-as évektől 2022-ig előnyt jelentett, ma már nem biztosít ilyen előnyt a csatatéren az emberek és a drónok tömegével szemben” – hangsúlyozta.
A dezinformáció elleni központ vezetője szerint a Nyugat nem vont le következtetéseket azután, hogy Irán a szankciók alatt is képes volt fejleszteni a pilóta nélküli csapásmérő repülőgépek ágazatát. Sőt, az Ukrajna elleni orosz háború új lendületet adott Teheránnak a fejlődésben. „Itt vagy lépnünk kell, vagy továbbra is ülünk és azt hisszük, hogy a Leopard tankok és a korlátozott számú cirkálórakéták mindent megoldanak” – összegezte Andrij Kovalenko.
Estonian 🇪🇪 units are training side by side with Ukrainian 🇺🇦 drone experts at #HedgeHog2025 — from target detection to FPV strikes. “This is mutual learning,” says Azov veteran Ranger. Real battlefield tactics in action.#Siil2025#DroneWarfare#Estoniapic.twitter.com/6nKTFZXjQ1
— Estonian Defence Forces | Eesti Kaitsevägi (@Kaitsevagi) May 15, 2025
Az Egyesült Államok az erő által támogatja az elrettentést és a békét, a NATO-tagállamok biztonsága azonban nem függhet Washingtontól – jelentette ki csütörtökön Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter, akit a Politico című brüsszeli-amerikai lap idézett, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Hegseth megjegyezte, hogy az amerikai NATO-szövetségesek nem támaszkodhatnak Washingtonra a védelmükben, és fokozniuk kell saját erőfeszítéseiket. „Az Egyesült Államok büszke arra, hogy itt lehet szövetségeseivel együtt, de üzenetünk továbbra is világos: ez az elrettentés és a béke erő által, de ez nem lehet függőség… Ez nem lehet és nem is fog Amerikától függeni. Ez nem lehet kizárólag az amerikai képességek” – mondta a Pentagon vezetője a NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozójának előestéjén.
A Politico hozzátette, hogy a mai találkozón a miniszterek valószínűleg megállapodnak a katonai felszerelésekkel kapcsolatos új célokról és képességekről, valamint előkészítik a terepet egy, a hónap későbbi szakaszában kötendő megállapodáshoz a GDP 5 %-át kitevő új védelmi kiadásokról.
Személyesen vesz részt a NATO közelgő, hágai csúcstalálkozóján Donald Trump amerikai elnök – közölte kedden Karoline Leavitt a Fehér Ház szóvivője.
A csúcstalálkozón szó lesz majd a szövetség tagjainak katonai kiadásairól is, melyről korábban Trump azt mondta, hogy GDP-arányosan5 százalékos védelmi kiadást szeretne látni a NATO tagállamaitól. A szövetség javaslata ezt úgy teljesítené, hogy 3,5 százalékot várna el a közvetlen katonai kiadások területén, amit további 1,5 százalékos kapcsolódó költekezés például az infrastruktúra vagy a kiberbiztonság terén egészítene ki – idézi fel a Bloomberg.
A szövetség szeretné az európai földi légvédelmet is jelentősen megerősíteni.
A NATO június 24-25-i csúcstalálkozója alig pár nappal követi a G7 kanadai gyűlését, így a két találkozón a nyugati világ vezetői megvitathatják, hogyan halad Trump békekezdeményezése az orosz–ukrán háború lezárása céljából. Leavitt szerint Trump továbbra is optimista a Moszkva és Kijev közötti tárgyalásokat illetően.
Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) arra kéri az európai tagállamokat, hogy ötszörösére növeljék földi telepítésű légvédelmi képességeiket, hogy ezzel is pótolják az orosz agresszió fenyegetésére válaszul keletkezett hiányt, számolt be a Bloomberg az ügyhöz közel álló forrásokra hivatkozva.
Megjegyezték, hogy a légvédelem megerősítéséről a NATO védelmi minisztereinek június 5-i brüsszeli találkozóján tárgyalnak, a megbeszélések zárt ajtók mögött zajlanak majd.
A hírügynökség beszélgetőpartnerei szerint az ötszörös cél a Szövetség európai tagjai számára kollektív lesz, de az egyéni szintek a végén megváltozhatnak.
Ugyanakkor a földi légvédelem megerősítésének határideje jelenleg bizonytalan.
„A fegyverkezés része a szövetség védelmi kiadásainak növelésére irányuló szélesebb körű törekvésnek. Donald Trump amerikai elnök befolyása alatt a NATO-tagok egyesülnek azon cél körül, mely szerint a gazdasági teljesítmény 5%-át védelemre költsék – 3,5%-ot az alapvető védelemre és további 1,5%-ot védelmi kiadásokra olyan területeken, mint az infrastruktúra, a kibervédelem és a polgári felkészültség”, írta a Bloomberg.
Estonian 🇪🇪 units are training side by side with Ukrainian 🇺🇦 drone experts at #HedgeHog2025 — from target detection to FPV strikes. “This is mutual learning,” says Azov veteran Ranger. Real battlefield tactics in action.#Siil2025#DroneWarfare#Estoniapic.twitter.com/6nKTFZXjQ1
— Estonian Defence Forces | Eesti Kaitsevägi (@Kaitsevagi) May 15, 2025
