A haderő-felülvizsgálat várhatóan az amerikai erők Európából az indiai-óceáni térségbe történő áthelyezését fogja magában foglalni. Az Egyesült Államok több mint nyolcvanezer NATO-katonát vonna ki Európa területéről.
Ez a változás már meg is kezdődött: az Egyesült Államok a múlt hónapban 800 katonát vont ki Romániából, bár Bukarest kérte Washingtont, hogy ne járjon el így, ez nem változtatott a döntésükön — közölte a Politico.
„Az amerikai csapatok számának csökkenése Európában nem fogja megterhelni a kontinens védelmi képességeit – jelentette ki Alexus Grynkewich, a NATO európai főparancsnoka. – Bízom Európa és Kanada képességeiben” – hangsúlyozta a tábornok a szövetség dél-belgiumi Monsban található katonai műveleti parancsnokságán.
Már ma készen állunk bármilyen válság vagy vészhelyzet kezelésére – tette hozzá.
Grynkewich megjegyzései az amerikai csapatok várható kivonásával kapcsolatos aggodalmak közepette hangzottak el, ami Donald Trump elnök védelmi stratégiájának eredménye – írta a Politico. A haderő-felülvizsgálat várhatóan az amerikai erők Európából az indiai-óceáni térségbe történő áthelyezését fogja magában foglalni.
Tízezreket csoportosítanának át
Az aggodalom az Európában állomásozó 85 ezer amerikai katona létszámának csökkentése miatt áll fent.
Trump dicsérte a NATO-szövetségesek ígéretét, hogy 2035-ig a GDP 5 százalékára emelik a védelmi kiadásokat, azonban korábban megkérdőjelezte a szövetség kollektív kötelezettségvállalását, kétértelműen nyilatkozott a közelmúltbeli orosz drónbehatolásról Lengyelországba, és többször is nyomást gyakorolt az európai szövetségesekre, hogy fokozzák erőfeszítéseiket.
Az év elején Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter így nyilatkozott: „Vlagyimir Putyin orosz elnök megkezdte a NATO határainak megsértését. Az egyetlen dolog, amit elmondhatok, hogy az Egyesült Államok nem fog katonákat küldeni, vagy ilyesmit tenni.”
Grynkewich hangsúlyozta, hogy „a béketárgyalásokkal kapcsolatos feszültségek nem befolyásolták a NATO szempontjából a missziónk sikereit”. Hozzátette, hogy a szövetségesek védelmi kiadásaik növelésére tett ígéretei azt jelentik, hogy a NATO „holnap és holnapután” is jobban fel lesz készülve arra, hogy szembeszálljon Oroszországgal, és reagáljon az esetleges további csapatkivonásokra.
Washington az európai NATO-haderőt sürgeti
A múlt hónapban Matthew Whitaker, az Egyesült Államok NATO-nagykövete felkeltette a figyelmet, amikor kijelentette, hogy várom azt a napot, amikor Németország […] azt mondja, hogy készen áll átvenni a legfőbb szövetséges parancsnoki pozíciót, – nyilatkozta. Érezhető, hogy Washington arra ösztönzi az európai szövetségeseket, hogy tegyenek többet, miközben az Egyesült Államok utal rá, hogy „visszavonulhat”.
Megy is, marad is a NATO?
A NATO katonai bizottságának vezetője szerint a szervezet fontolgatja, hogy „agresszívabb” válaszlépéseket tegyen Oroszország kibertámadásaira, szabotázsaira és légtérsértéseire. Giuseppe Cavo Dragone admirális a Financial Timesnak nyilatkozva elmondta: a nyugati katonai szövetség fontolgatja, hogy fokozza válaszlépéseit Moszkva hibrid hadviselésére.
Ez a forgatókönyv az admirális szerint is távol áll a NATO hagyományos gondolkodásmódjától és alapítóinak szemléletétől, ami a vezetőség belső ellentéteire enged következtetni. Dragone elismerte, hogy komoly jogi kérdésekbe botlik az ügy, ha elkezdik fontolgatni a fokozott agresszió lehetőségét.
Különösen a kelet-európai és a balti országok diplomatái sürgetik a NATO-t, hogy lépjen.
Egy ilyen katonai válasz a kibertámadások esetében a legkivitelezhetőbb, ahol sok ország rendelkezik támadóképességekkel, de kevésbé lenne egyszerű a szabotázs vagy a drónok behatolása esetén.
Európát számos hibrid háborús incidens sújtotta – néhányat Oroszországnak tulajdonítanak, mások eredete nincs tisztázva –, a balti-tengeri kábelek elvágásától a kontinens egész területén végrehajtott kibertámadásokig és drónberepülésekig, amelyekről korábban hírt adtunk.
Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetét 1949-ben azért alapították, hogy politikai és katonai eszközökkel garantálja tagjai szabadságát és biztonságát.
Alapvető elve, hogy egy tagállam elleni támadás az összes tagállamot érintő támadásnak számít, amely ellen közösen védekeznek. Ezt az elvet azonban nap mint nap kikezdi a modern kor hadviselése és a bizonytalan világpolitikai légkör.
Jelenleg nagyjából 45 napba telne egy hadsereg áthelyezése a nyugati stratégiai kikötőkből az Oroszországgal vagy Ukrajnával határos országokba – írja a Financial Times az Európai Bizottság tisztviselőinek egy katonai mobilitásról szóló jelentése alapján. Bár a dokumentum Magyarországot nem nevesíti, vélhetően Magyarországot sem hagyná érintetlenül egy ilyen forgatókönyv egy orosz támadás esetén.
Oroszország egyre vakmerőbb viselkedést tanúsít a NATO-val szemben, például megsérti a szövetséges országok légterét, kibertámadásokat hajt végre, és kémkedésre hajókat használ a tagállamok tengeri infrastruktúrájának feltérképezésére – jelentette ki Mark Rutte, a NATO főtitkára Brüsszelben szerdán.
A szövetséges országok külügyminisztereinek találkozóját követően a NATO-főtitkár kijelentette, az Oroszország jelentette fenyegetés és az incidensek rávilágítanak az éberség szükségességére.
A katonai szövetségnek továbbra is erővel, egységesen és elszántan kell reagálnia az orosz fenyegetésekre – húzta alá Rutte, majd úgy fogalmazott: „Többet kell tennünk. Minden szövetségesnek ki kell vennie a részét annak biztosításában, hogy felkészültek legyünk, és a felelősség tisztességesen legyen megosztva az országok között a kollektív védelmünkhöz elengedhetetlen alapvető képességek rendelkezésre állása érdekében.”
A NATO-főtitkár kijelentette: senki sem akar jobban békét, mint maga Ukrajna.
„Mindannyian azt akarjuk, hogy véget érjen a vérontás Ukrajnában. E tekintetben határozottan üdvözlöm Donald Trump amerikai elnök folyamatos erőfeszítéseit az igazságos és tartós béke megteremtése érdekében” – fogalmazott.
Az egész világon az egyetlen ember, aki képes volt megtörni az ukrajnai háborús patthelyzetet, Trump amerikai elnök volt – húzta alá.
Mivel az amerikai erőfeszítés létfontosságú a konfliktus megoldásához, a szövetségesek támogatják az Egyesült Államokat ezen törekvésében – tette hozzá.
Kiemelte ugyanakkor, hogy a tárgyalások előrehaladása ellenére sem szabad meginognia az Ukrajna támogatása iránti elkötelezettségnek, mivel – szavai szerint – Ukrajna biztonsága szorosan összefügg a NATO biztonságával.
„Miközben keményen dolgozunk a békéért, továbbra is biztosítanunk kell Ukrajnának az eszközöket szuverenitásának védelméhez és a tartós megoldás eléréséhez” – fogalmazott Rutte, majd így folytatta: „Támogatásunknak töretlenül kell folytatódnia, hogy segítsük Ukrajnát megvédeni magát, és elrettenteni az ellenséget, önmaguk érdekében is.” Ukrajna ellenálló képességének megerősítése valódi változást hoz a harctéren – tette hozzá.
Ezzel összefüggésben közölte: a NATO tagállamainak kétharmada vállalta, hogy fegyvereket szállít Ukrajnának a Kijev legfontosabb fegyverszükségletét kielégíteni hivatott NATO-kezdeményezés (PURL) keretében. A kezdeményezés keretében eddig mintegy négymilliárd dollár értékű kötelezettségvállalás érkezett – hívta fel a figyelmet.
A NATO védelmi szövetség és az marad, de készen áll és hajlandó megtenni mindent, ami az emberek védelméhez és szövetség területének biztonságához szükséges – tette hozzá a NATO-főtitkár.
Mark Rutte, a NATO főtitkára kijelentette, hogy a szövetségeseknek legalább havi 1 milliárd dollárt kellene folyósítaniuk amerikai fegyverek szállítására Ukrajnának – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál Rutte nyilatkozatára hivatkozva, amelyet az Észak-atlanti Tanács külügyminiszteri szintű ülése előtt tett.
A jelentés szerint Mark Rutte azt nyilatkozta, hogy a szövetségeseknek legalább havi 1 milliárd dollárt kellene biztosítaniuk Ukrajnának amerikai fegyverek vásárlására. Elmondása szerint az országok hozzájárulásai az elmúlt négy hónapban már elérték a 4 milliárdot, ami megfelel a tervezett ütemnek. „Legalább havi 1 milliárd dollárra van szükségünk, és esetleg többre is. Valószínűleg évi 15 milliárd dollárra a kritikus fontosságú amerikai fegyverekre” – hangsúlyozta.
Rutte arra számít, hogy az év végére a szövetségesek által összedobott összeg eléri az 5 milliárdot. Ez a légvédelmi rakéták és elfogó drónok, valamint a támadó rendszerek szállítását érinti. Hangsúlyozta, hogy Európa és Kanada növeli hozzájárulásait, és a stabil fegyverszállítás ma kulcsfontosságú az ukrán városok és a kritikus infrastruktúra védelmében.
Denisz Smihal védelmi miniszter december 1-jén Brüsszelben találkozott Mark Rutte NATO-főtitkárral, számolt be a védelmi tárca vezetője Telegramon.
A felek megvitatták a fronton kialakult helyzetet és a prioritási igényeket.
„A kulcskérdés – a légvédelem megerősítése volt. Az orosz rakéta- és drónterror elrettentéséhez további rendszerekre, valamint az azokhoz szükséges rakétákra van szükség. Külön összpontosítottunk a PURL kezdeményezés szerepére, amely kritikus fontosságú a stabil ellátás szempontjából” – jegyezte meg Smihal.
A védelmi miniszter megjegyezte, hogy Ukrajna folytatja a védelmi ágazat a NATO szabványaihoz és alapelveihez való igazítását, és közös projekteket valósít meg partnereivel.
A NATO Katonai Bizottságának elnöke szerint a szövetség „agresszívabb” fellépést fontolgat az Európa elleni orosz hibrid hadviseléssel, elsősorban a kibertámadásokkal, a szabotázsakciókkal és a légtérsértésekkel szemben.
Giuseppe Cavo Dragone tengernagy a Financial Times című londoni üzleti napilap hétfői kiadásában megjelent nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy a NATO „minden lehetőséget tanulmányoz”. Az olasz főtiszt szerint az atlanti szövetség a kibertámadások ügyében jelenleg reagáló állásponton van, de gondolkodik azon, hogy ehelyett „agresszívabb vagy proaktívabb módon” lépjen fel.
Dragone az interjúban kijelentette, hogy a NATO szerint a kiberhadviselés területén egy esetleges „megelőző csapás” védelmi akciónak minősülne. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ez „távolabb áll” a NATO „normál gondolkodásmódjától és magatartásától”. Hozzátette viszont azt is, hogy a lehetőségek között szerepel a „velünk szemben álló fél agresszivitásához mérve agresszívabb fellépés”.
A problémát ennek jogi, hatásköri kerete jelenti, vagyis az, hogy „ki fogja mindezt végrehajtani” – mondta a NATO Katonai Bizottságának elnöke a Financial Timesban hétfőn megjelent interjúban. Hozzátette: az ilyen etikai, törvényi és joghatósági ügyek miatt a NATO mozgástere sokkal korlátozottabb, mint Oroszországé.
A tengernagy kiemelte ugyanakkor, hogy sikeres a szövetség Balti Őrszem (Baltic Sentry) nevű légi és tengeri járőrtevékenysége, mivel ennek kezdete óta semmiféle olyan szabotázsakció nem történt a balti-tengeri térségben, mint amilyenek 2023-ban és 2024-ben sokszor előfordultak. Azokban az években ugyanis a nyugati szankciók kikerülésére létrehozott orosz „árnyékflotta” hajói a NATO feltételezése szerint számos tengeralatti kábelt elvágtak, bár Moszkva ezt tagadja.
„A Baltic Sentry kezdete óta semmi nem történt, és ez azt jelenti, hogy az ilyen jellegű elrettentő tevékenység hatékony” – mondta a katonai vezető. A Financial Times szerint ugyanakkor a Balti Őrszem sikere ellenére a NATO-n belül tovább élnek az aggályok, miután októberben egy finn kerületi bíróság elutasította a balti-tengeri kábelek elszakításával vádolt Eagle S nevű hajó legénysége elleni eljárás lefolytatását, arra hivatkozva, hogy a felételezett incidens nemzetközi vizeken történt és így ebben az ügyben nem alkalmazható a finn büntetőjog.
Arra a kérdésre, hogy bíróság döntése szabad kezet adhat-e a nemzetközi vizeken tevékenykedő orosz hajóknak, Elina Valtonen finn külügyminiszter a brit lapnak nyilatkozva igennel válaszolt, hozzátéve, hogy ez „gondot okozhat”. Valtonen is úgy fogalmazott, hogy a NATO vizsgálja a „rámenősebb” fellépést az ilyen ügyekben, bár hangsúlyozta, hogy „erre mindeddig nem volt szükség”.
„Hátrébb kell lépnünk egyet és elemeznünk kell, hogy az agresszornak mi a szándéka. Ezután sem szabad hisztérikusan fellépni, mivel megvannak a magunk játékszabályai, amelyekben bíznunk kell, hiszen ezek meglehetősen robusztusak” – mondta a Financial Timesnak a finn külügyminiszter.
Zelenszkij legnagyobb kihívója szerint a háború tovább fog folytatódni. Valerij Zaluzsnij arról írt, hogy Ukrajnának a NATO-csatlakozás és a nukleáris fegyverek nyújthatnak megfelelő biztonsági garanciákat.
Hosszú cikkel jelentkezett Ukrajna londoni nagykövete, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egyik legnagyobb riválisa. Valerij Zaluzsnij a Telegraph hasábjain megjelent cikkében arról ír, hogy a háború folytatódni fog, hacsak Ukrajna nem csatlakozik a NATO-hoz és nem kap nukleáris fegyvereket.
Az ukrajnai konfliktus 12 éve tart, a 2014-es krími inváziótól kezdve. Oroszország politikai célja kétségtelen: Ukrajna független államként való megszüntetése. Ennek megértése kell, hogy képezze az államiságunk megőrzését célzó stratégia kidolgozásának alapját – írta a cikkben Zaluzsnij, aki szerint egy elsietett béke egyértelműen Ukrajna megszűnését eredményezné.
Rendkívül nehéz helyzetben vagyunk, ahol egy elsietett békekötés csak pusztító vereséghez és a függetlenség elvesztéséhez vezethet – írta a nagykövet.
Ukrajna fegyveres erőinek korábbi főparancsnoka szerint, amikor Oroszország megindította támadását két stratégia volt elképzelhető. Hála az ukrán emberek hősiességének azonban az első, – azaz az ország gyors elfoglalása – meghiúsult. Így Oroszország a felőrlés taktikáját választotta.
A 2024-es és 2025-ös események – a frontvonalon elért kisebb eredmények ellenére – azt mutatják, hogy egy ilyen stratégia abszolút hatékony Oroszország politikai céljainak elérésére irányuló erőfeszítéseiben – írta Zaluzsnij.
A diplomata szerint amíg Oroszország nem éri el politikai céljait, addig a háború nem fog befejeződni, még akkor sem ha Vlagyimir Putyin orosz elnök végül megszerzi Donyeck egészét. Oroszország olyan feltételeket igyekszik teremteni, amelyek lehetővé teszik Ukrajna összeomlását katonai, gazdasági és politikai fronton egyszerre – fogalmazott. Ennek Zaluzsnij szerint egy megoldása van, a megfelelő biztonsági garanciák nyújtása Ukrajna számára.
Az ilyen biztonsági garanciák magukban foglalhatják Ukrajna NATO-csatlakozását, nukleáris fegyverek telepítését ukrán területen, vagy egy nagy szövetséges katonai kontingens telepítését, amely képes szembeszállni Oroszországgal – hangsúlyozta.
Zaluzsnij ugyanakkor arra nem tért ki, hogy ezt hogyan képzelni, főleg annak fényében, hogy Oroszország már több alkalommal jelezte, hogy Ukrajna csatlakozását a NATO-hoz vörös vonalnak tekinti.
Donald Tusk lengyel kormányfő emlékeztette Washingtont: a NATO-t nem elvont „béketervek”, hanem a Szovjetunió – vagyis Oroszország – agressziója elleni védelemre hozták létre – írta az rbc.ua a politikus X-bejegyzése alapján.
Tusk szerint a szövetség alapja mindig is a tagok közötti kölcsönös szolidaritás volt, nem pedig „szűk vagy önző nemzeti érdekek”. A lengyel miniszterelnök hangsúlyozta, hogy ez a logika ma is érvényes, amikor Oroszország Ukrajna ellen folytat háborút.
Úgy fogalmazott: a békefolyamat nem épülhet egyetlen állam stratégiai érdekeire, és Kijevnek joga van önállóan meghatározni kulcsfontosságú tárgyalási pozícióit. Tusk korábban már jelezte, hogy az Ukrajnáról szóló amerikai–orosz megállapodás több pontja „elfogadhatatlan Európa számára”, és a rendezés nem vezethet oda, hogy az agresszor bármit is nyereségként könyveljen el.
A NATO-t 1949-ben hozták létre a nyugati országok kollektív védelmére és a Szovjetunió jelentette fenyegetésre hivatkozva, bár akkor még nem létezett a Varsói Szerződés Szervezete és Moszkva éppen egy több lépcsős leszerelési folyamat közepén tartott.
A portál szerint az elmúlt napokban amerikai tábornokok egyeztettek az ukrán vezetéssel a béketerv sarkalatos pontjairól, miközben Kijevben politikai válság bontakozott ki egy korrupciós botrány miatt: a nemzeti korrupcióellenes hivatal szerint az Enerhoatom egyes beszállítóitól csúszópénzeket követeltek egy hálózat tagjai, amelyben magas szintű politikusok is részt vettek.
[type] => post
[excerpt] => Donald Tusk lengyel kormányfő emlékeztette Washingtont: a NATO-t nem elvont „béketervek”, hanem a Szovjetunió – vagyis Oroszország – agressziója elleni védelemre hozták létre – írta az rbc.ua a politikus X-bejegyzése alapján.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1764599340
[modified] => 1764542054
)
[title] => Tusk szerint a NATO a Szovjetunió ellen jött létre, és most Oroszország ellen kell küzdenie
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=170660&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 170660
[uk] => 170723
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 170661
[image] => Array
(
[id] => 170661
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/tusk-3.jpg
[original_lng] => 82002
[original_w] => 720
[original_h] => 480
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/tusk-3-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/tusk-3-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/tusk-3.jpg
[width] => 720
[height] => 480
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/tusk-3.jpg
[width] => 720
[height] => 480
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/tusk-3.jpg
[width] => 720
[height] => 480
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/tusk-3.jpg
[width] => 720
[height] => 480
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/tusk-3.jpg
[width] => 720
[height] => 480
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1764593881:8
[_thumbnail_id] => 170661
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 1477
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 591259516000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 43604
[1] => 115
[2] => 124
[3] => 1478707
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Donald Tusk
[1] => NATO
[2] => Oroszország
[3] => Szovjetunió
)
)
[7] => Array
(
[id] => 170616
[content] =>
Volodimir Zelenszkij elnök vasárnap megbeszélést folytatott Mark Rutte NATO-főtitkárral, majd bejelentette, hogy ezek „fontos napok” Ukrajna számára – számolt be az rbc.ua hírportál Zelenszkij Telegram-bejelentésére hivatkozva.
A jelentés szerint az elnök a megbeszélést követően azt írta: „Fontos napok ezek, és sok minden változhat. Szorosan együttműködünk, és tevékenységünkben, minden partnerünk tevékenységében a közös intézkedések, a közös álláspontok rendkívül hatékonyak lesznek.”
Az államfő arról is beszámolt, hogy telefonbeszélgetést folytatott Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével. Megjegyezte, hogy Ukrajna összehangolja erőfeszítéseit az EU-val, és a megbeszélés tárgya többek között a diplomáciai helyzet volt.
„Megbeszéltük a diplomáciai helyzetet, és közös álláspontot képviselünk a kulcsfontosságú kérdésekben. Az is fontos, hogy Ursula nagyon odafigyel arra, hogy meg kell erősítenünk ellenálló képességünket az infrastruktúra és az energetika elleni folyamatos orosz támadásokkal szemben” – szögezte le Volodimir Zelenszkij.
Az amerikai külügyminiszter a hírek szerint kihagyja a NATO-külügyminiszterek jövő heti brüsszeli találkozóját. Marco Rubio döntése szokatlan és akár üzenet is lehet az európai vezetőknek.
Az amerikai külügyminiszter tervei szerint kihagyja a NATO külügyminisztereinek jövő heti brüsszeli találkozóját – közölte két amerikai tisztviselő a Reuters közlése szerint. Marco Rubio lépése szokatlan, azonban a külügyminisztérium közleménye szerint a miniszter sokat egyeztetett az elmúlt időszakban a szövetségesekkel – írja a Reuters.
A forrás szerint Christopher Landau külügyminiszter-helyettes fogja képviselni Washingtont a gyűlésen. Nem világos, Rubio miért hagyja ki a december 3-i találkozót, illetve az sem, hogy változik-e majd a programja. A külügyminiszter távolmaradásának híre egy érzékeny időszakban érkezett, ugyanis az amerikai és ukrán tisztviselők éppen igyekeznek áthidalni a nézeteltéréseket Donald Trump elnök béketervével kapcsolatban.
Általában évente két hivatalos NATO-külügyminiszteri találkozót tartanak, és rendkívül ritka, hogy egy amerikai külügyminiszter hiányozzon. 2017-ben, Trump első ciklusa alatt, az akkori külügyminiszter, Rex Tillerson kezdetben azt tervezte, hogy kihagy egy áprilisi találkozót, bár az összejövetelt később átütemezték, hogy az megfeleljen számára.
Ukrajna 2025 végéig 5 milliárd dollárnyi katonai támogatást kaphat a szövetségesektől a PURL támogatási program keretében – jelentette be szerdán Mark Rutte, a NATO főtitkára az El Pais című spanyol lapnak adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Rutte elmondta: „Rendkívül fontos felszerelés érkezik Ukrajnába. Az európai országok jelentős mértékben hozzájárultak az elmúlt években, de vannak bizonyos képességek, amelyeket csak az Egyesült Államok tud biztosítani. Trump elnök beleegyezett abba, hogy Kanada és európai szövetségesei finanszírozzák az amerikai fegyvereket.”
A NATO-főtitkár elmondása szerint Ukrajna havonta körülbelül 1 milliárd dollár értékben kap fegyvereket. „Nagyon örülök, hogy Spanyolország is úgy döntött, támogatja ezt a kezdeményezést. Ez fontos Ukrajna védelme, az ártatlan ukránok életének megmentése, valamint az orosz drónok és rakéták által célba vett infrastruktúra védelme szempontjából. Ez biztosítja azt is, hogy Ukrajna végrehajthassa saját támadásait, és megakadályozza Oroszország sikerét” – tette hozzá a NATO főtitkára.
Rutte azt is hangsúlyozta, hogy az év végéig Ukrajna körülbelül 5 milliárd dollárnyi katonai támogatást kap, ami nagyjából havi 1 milliárd dollárt jelent. „Úton vagyunk afelé, hogy minden fegyvert szállítsunk Ukrajnának. De ez nem csak a PURL kezdeményezésre vonatkozik. Ott van még a cseh kezdeményezés a lőszerrel kapcsolatban, valamint Litvánia és Dánia erőfeszítései, hogy védelmi ipari felszereléseket vásároljanak Ukrajnától” – tette hozzá.
A NATO-főtitkár azt is hangsúlyozta, hogy az európai országok továbbra is saját készleteikből fogják szállítani a felszereléseket. Bár ezek a készletek a három-négy évnyi háború után csökkennek, a szállítások továbbra is lehetségesek – jegyezte meg Mark Rutte.
A PURL (Prioritized Ukraine Requirements List, azaz Ukrajna Szükségleteinek Elsőbbségi Listája) az USA és a NATO közös programja, amely lehetővé teszi Ukrajna számára, hogy amerikai fegyvereket kapjon a NATO-tag partnerországok terhére.
