Közös nyilatkozatot tett szerdán délelőtt Orbán Viktor és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, miután a katonai szövetség vezetője váratlanul Budapestre érkezett.
„Közismert okokból magas reputációja van a főtitkárunknak Magyarországon” – kezdte a nyilatkozatot Orbán és elmondta, áttekintették az ország és NATO viszonyát, jelenleg 1300 magyar katona vesz részt a szövetség valamelyik hadműveletében. Minden vállalt kötelezettségünket teljesítünk, a védelmi kiadások meghaladják a GDP 2 százalékát, ellátunk légtérrendészeti feladatokat a régióban, és összekötő NATO-nagykövetség vagyunk Közép-Ázsia felé. Ezeket a vállalásainkat a jövőben is teljesíteni fogjuk.
Az orosz–ukrán háború ügyében a magyar álláspont közismerten eltér a többi NATO-tagállamétól, ezt Magyarország tudomásul veszi, és Orbán hálás a főtitkárnak azért, hogy az álláspontját minden fórumon elmondhatja.
„Magyarország nem kíván blokkolni olyan döntéseket a NATO-ban, amelyek bár eltérnek a szerintünk észszerű döntésektől, de a többi tagállam szorgalmazza” – mondta a miniszterelnök.
Orbán büszkén bejelentette, hogy Stoltenberg a tárgyaláson megerősítette, nem lehet kötelezővé tenni a tagállamok számára a NATO területén kívüli akciókban való részvételre. Igaz, ez eddig sem volt kötelező, a miniszterelnök azonban úgy értékelte, fontos garancia ez most Magyarország számára, aminek kiemelten nagy jelentősége van a vasárnapi, „békepárti” választási eredmények fényében.
Stoltenberg Oroszország brutális agressziójaként hivatkozott a háborúra, és elmondta, bízik benne, hogy az ukrán katonák kiképzéséről és az anyagi támogatásról is sikerül hamarosan új megállapodást kötni. Hozzátette, Magyarország sem anyagi szinten, sem magyar állampolgárok révén nem vesz majd részt az ukrán katonai támogatásban vagy a kiképzésekben, ezt a döntést a NATO tiszteletben tartja.
Oroszország inváziója Ukrajnával szemben rendkívül sok kérdést felvet – mondta Orbán, aki szerint sikerült fair megállapodást kötni a főtitkárral. Ettől még lesznek szerinte a háborús bevonódás lehetőségét felvető pillanatok, de arra garanciát vállal, hogy ilyen helyzetekben az ország szempontjait képviseli majd. „Szerencsénkre a NATO alapdokumentumai szerint a területén kívüli bármilyen akcióban való részvétel csak önkéntes lehet, így marad manőverezési lehetőségünk” – tette hozzá.
„32 szövetséges van a NATO-ban, időnként vannak eltérő vélemények, ezeket sikerül meghaladni és közös, előre mutató megoldást találni” – válaszolt Stoltenberg a Reuters kérdésére.
Előzetesen a vizit pontos céljáról nem közölt információkat a NATO, a főtitkár azonban a Bukaresti Kilencek (B9) rigai csúcstalálkozóján megosztott pár részletet. Az Euronews tudósítása szerint Stoltenberg azt mondta, főtitkárként a munkája része, hogy meglátogassa a NATO-tagországok vezetőit, és megbizonyosodjon arról, hogy egyetértenek-e. Ez utóbbi egyáltalán nem biztos, hiszen az elmúlt években számtalan feszültség terhelte a katonai szövetség és Magyarország viszonyát.
Stoltenberg 2014 óta tölti be a NATO-főtitkári tisztséget, és egyértelművé tette, hogy nem pályázik újabb ciklusra. A magyar kormány azt már korábban kijelentette, hogy nem támogatja, hogy Mark Rutte volt holland miniszterelnök legyen az utód. A magyar miniszterelnök ezt a Mandinernek azzal magyarázta, hogy Rutténak volt két mondata, „amit a magyarok nem bocsátanak meg neki”. Először azt mondta, hogy a magyarokat ki kell zárni az Európai Unióból, aztán pedig azt, hogy Magyarországot le kell térdeltetni, tette hozzá.
Magyarországnak az a feltétele az új főtitkárral szemben, hogy tartsa tiszteletben, hogy a magyarok nem vesznek részt a NATO területén kívüli hadműveletekben.
Russia may deploy medium-range strike weapons and increase its naval capabilities if the US goes ahead with plans to station longer-range missiles in Germany, Vladimir Putin said https://t.co/F98W3O16x6
