Svédország fontolgatja olyan cirkáló- és ballisztikus rakéták beszerzését, amelyek hatótávolsága elérheti a 2000 kilométert – derül ki a kormány számára készített jelentésből, amelyet az SVT ismertetett. Ez azt jelenti, hogy a fegyverek akár Oroszország belső területeit is képesek lennének célba venni (Stockholm és Moszkva között a távolság kb. 1200 km).
Karl-Johan Edström, a svéd fegyveres erők vezérkari főnöke szerint ilyen rakétákat akkor alkalmazhatnának, ha Oroszország támadást indítana valamely NATO-tagállam ellen, és életbe lépne az 5. cikkely a kollektív védelemről. Ilyen esetben a rakétacsapások orosz irányítóközpontokat, felderítési rendszereket és kritikus infrastruktúrát semmisítenének meg, hogy megakadályozzák az orosz hadsereg további előrenyomulását.
A jelentés azt is javasolja, hogy a GDP 1,5%-át kitevő védelmi költségvetés egy részét a katonai infrastruktúra modernizálására fordítsák, hogy Svédország teljes értékű NATO-hátországgá válhasson.
Edström hangsúlyozta: a cél a „totális védelem” fejlesztése – egy olyan komplex rendszeré, amely összehangolja az ország és a szövetség katonai céljait.
Németország „mindent megtesz”, hogy elérhetőek legyenek a nagy hatótávolságú rakéták Ukrajna számára – jelentette ki Friedrich Merz német kancellár svéd kollégájával, Ulf Kristerssonnal közös sajtótájékoztatóján szerdán Berlinben.
Merz felidézte, hogy a német hatóságok korábban megállapodtak Kijevvel közös projektek megvalósításáról a nagy hatótávolságú fegyverek gyártása terén.
Az ukrán hadsereg ilyen harci rendszerekkel lesz felszerelve. Megállapodtunk, hogy a részletekről nem beszélünk többet nyilvánosan, mivel úgy véljük, hogy bizonyos fokú bizonytalanságnak kell fennállnia az orosz fél számára – jegyezte meg.
A kancellár kitérő választ adott újságírók kérdésére német Taurus rakéták esetleges szállításáról. „Mindössze annyit mondhatok, mindent megteszünk, hogy az ukrán hadsereget olyan rendszerekkel lássuk el, amelyek megfelelő hatótávolsággal rendelkeznek. És ebből a következő hetekben és hónapokban még több lesz, ha szükséges, egészen az ilyen rendszerek Ukrajnában történő gyártásáig” – mondta Merz.
A német kancellár egyben elítélte az orosz támadások erőteljes fokozását Ukrajna infrastruktúrája ellen.
„Ennek már semmi köze katonai célokhoz. Ez tiszta terrorháború Ukrajna polgári lakossága ellen” – hangoztatta.
Merz egyben felszólította Németország európai uniós partnereit, hogy jussanak megállapodásra a lefoglalt orosz vagyon felhasználásáról decemberben. „Ez a legerősebb eszközünk, hogy Moszkvát tárgyalóasztalhoz késztessük és távlatában véget vessünk ennek a szörnyű háborúnak” – tette hozzá.
A német kancellár megerősítette, hogy részben saját biztonsági érdekből az ukrán hadsereg támogatását jövőre további hárommilliárd euróval kívánják növelni.
Cserébe elvárják, hogy Ukrajna megbízható partner marad – húzta alá.
„Ez pedig igazi, kíméletlen fellépést jelent a korrupcióval szemben. Ez abszolút szükséges dolog Ukrajnában” – emelte ki Merz hozzátéve, hogy ezt már két alkalommal is tudatta Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, „egyszer személyesen és az utóbbi napokban egy telefonbeszélgetés során is”.
Kristersson szintén azt követelte, hogy nagyon őszinte szavakat kell találni az ukrajnai korrupció kérdésével kapcsolatban.
A The Telegraph szerint az amerikai kormány megtiltotta Ukrajnának, hogy hosszú hatótávolságú rakétákkal támadást indítson Oroszország területén.
A brit lap szerint a fegyverek háborúra gyakorolt hatását nem szabad túlbecsülni, de Kijevnek a használati tilalom nem okoz nagy visszaesést, mivel zajlik az ukrán védelmi ipar megerősítése. Egy tisztviselő szerint az oroszországi üzemekben súlyos problémákat okoztak a fegyverek. Kijev azonban drónokkal folytatta a légi offenzívákat.
Egy másik tisztviselő úgy véli, a Trump-adminisztráció túlbecsülte Ukrajna befolyását. A lapnál úgy vélik, ebből Kijev is tanulhat, mivel nem érdemes az Egyesült Államok nem feltétlenül megbízható támogatására támaszkodni – írja az Index.
A Pentagon hónapok óta blokkolja Ukrajna nagy hatótávolságú rakétáinak bevetését Oroszország területe ellen – számolt be az rbc.ua hírportál a Wall Street Journal című amerikai lapra hivatkozva.
A jelentés szerint az amerikai újság forrásokra hivatkozva azt írta, a hogy az amerikai védelmi minisztériumban lefolytatott magas szintű jóváhagyási eljárás – amelyet nem jelentettek be – késő tavasz óta nem engedélyezi Ukrajna számára, hogy nagy hatótávolságú amerikai taktikai rakétarendszereket (ATACMS – a szerk.) vessen be az orosz területeken lévő célpontok ellen.
Két tisztviselő azt nyilatkozta a lapnak, hogy Ukrajna legalább egyszer megpróbálta bevetni az ATACMS-t egy oroszországi célpont ellen, de nem kapott engedélyt. A Pentagon azért nem engedélyezte a csapást, mert a Fehér Ház akkoriban megpróbálta rávenni Moszkvát a béketárgyalások megkezdésére.
Az ilyen csapásokat csak személyesen Pete Hegseth védelmi miniszter engedélyezheti. ATACMS rakétákról és brit-francia Storm Shadow cirkálórakétákról beszélünk, mivel ezek célzási adatokat kapnak az Egyesült Államoktól.
Az eljárást Elbridge Colby védelmi miniszterhelyettes kezdeményezte, aki köztudomásúan olyan prioritásnak tekinti a Kínával a csendes-óceáni térségben folytatott konfrontációt, hogy emiatt lehetséges korlátozni az Egyesült Államok katonai kötelezettségvállalásait a világ más részein. Colbyt a média a július eleji rövidtávú szállítási felfüggesztéssel is összefüggésbe hozta. „Ez a politika gyakorlatilag megsemmisítette a Biden-kormányzat azon döntését, amely engedélyezte Ukrajnának az orosz területek elleni támadást” – írta a WSJ.
Ukrajna nagy hatótávolságú csapásai és az ilyen lehetőségek azok, amelyek közelebb hozzák a háború végét – jelentette ki vasárnap Volodimir Zelenszkij elnök a videóüzenetében, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az államfő elmondta, hogy ma jelentést kapott Olekszandr Szirszkijtől, az ukrán fegyveres erők főparancsnokától a fronthelyzetről. Mindenekelőtt Pokrovszk irányában történt a legtöbb támadás. A harcok más donyecki irányokban, Szumi és Harkiv megyékben is folytatódnak.
Az elnök külön kiemelte Ukrajna nagy hatótávolságú csapásait Oroszország távoli területein. „Védelem az orosz nagy hatótávolságú csapásoktól és a nagy hatótávolságú működésünk. Hálás vagyok minden egyes ukrán katonánknak a pontosságukért és a képességükért, hogy Oroszország legtávolabbi területeit is el tudták érni” – tette hozzá.
Az ukrán fegyveres erők, az Ukrán Biztonsági Szolgálat és a hírszerzésünk közös munkája – mindaz, ami nagy hatótávolságú képességeket biztosít Ukrajnának – segít közelebb hozni a háború végét – összegezte Volodimir Zelenszkij.
I reiterated France’s support: we will continue to strengthen our assistance to Ukraine and increase pressure on Russia, which must finally agree to a ceasefire that paves the way for talks…
Denisz Smihal miniszterelnök bejelentette, hogy Ukrajna védelmi-ipari komplexumának egyik legfontosabb feladata az ukrán fegyverek hatótávolságának a növelése, hogy Oroszország európai részén egyetlen hely se legyen biztonságban az ukrán drónok és rakéták csapásaitól – számolt be szerdán az Ukrajinszka Pravda hírportál a kormányfő nemzetközi iparági fórumon mondott beszédére hivatkozva.
A jelentés szerint Smihal elmondta, hogy a stratégiai feladatok között szerepel az ukrán fegyverek nagy hatótávolságának a megerősítése, hogy Oroszország európai részén ne legyen biztonságos hely, ahová ne repülhetnének el az ukrán drónok és rakéták. Mint megjegyezte, Ukrajna jelenleg „annyi különféle fegyvert gyárt, amennyi 2022-ben lehetetlennek tűnt”. Emlékeztetett arra, hogy 2023-ban háromszorosára, 2024 első 8 hónapjában pedig kétszeresére nőtt a fegyvergyártás.
„Célunk az egyik legmodernebb védelmi és ipari komplexum felépítése. A demokráciát jobban fel kell fegyverezni, mint a zsarnokságot” – mutatott rá a miniszterelnök. Azt is megjegyezte, hogy Ukrajnának megbízható támogatása van a partnerei részéről.
A kormányfő elmondta, hogy a világ különböző részeiről érkező védelmi cégek már belépnek az ukrán piacra, gyárakat építenek, beruházásokat terveznek, és partnerséget terveznek az ukrán fegyvergyártókkal. „A kormány 300 milliárd hrivnyával, azaz 7 milliárd dollárral többet irányozott elő az állami költségvetés tervezetében jövőre fegyverek és katonai felszerelések beszerzésére” – hangsúlyozta Denisz Smihal.
Ukrajna egyszerűen nem beszélhet az ATACMS rakéták alkalmazásának lehetőségéről, mert már túl késő, Oroszország ugyanis a célpontokat hátravitte az ország mélyére, ezért Ukrajnának nagy hatótávolságú fegyverekre van szüksége – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök a sajtótájékoztatóján, adta hírül az rbc.ua hírportál.
A tudósítás szerint Zelenszkij jelezte, hogy Ukrajna nagy hatótávolságú fegyvereket kért, mivel az oroszok kizárólag egy módszerrel támadnak – irányított légibombákkal semmisítik meg az ukránokat. Emiatt az ukrán védőknek vissza kell vonulniuk, és a megszállók tüzérséggel fejezik be és semmisítik meg az állásokat, majd elfoglalják őket – tette hozzá.
„Ma nem beszélhetünk arról, hogy csak az ATACMS-ot használhatjuk. Miért? Mert már késő. Más repülőterekre vitték a gépeket. A fegyvereik számára helyszíneket készítettek, elő, van, amit 300+ kilométerrel arrébb vittek. Igen, sok taktikai dologra is szükségünk van ezen a távolságon, de nagy hatótávolságú fegyverekre van elsősorban szükségünk, ezért komoly döntésekről kell beszélnünk” – mutatott rá az elnök.
Az államfő megjegyezte, hogy Oroszországban 30 kulcsfontosságú egykori szovjet gyár működik, amelyek ilyen vagy olyan fegyvereket és felszereléseket gyártanak. A szankciók megkerülésével növelik a termelést. Eközben Európában körülbelül 42 gyár működik. „Oroszország 2024-ben kevesebbet termelt, mint Európa. Ukrajna pedig kevesebbet kapott, mint Oroszország. Vagyis Európa elindította a teljes kapacitását, másfélszer többet termel, mint Oroszország, Ukrajna pedig kevesebbet kapott, mint Oroszország” – mondta.
Zelenszkij hangsúlyozta, Ukrajnának 2024-ben gyors megoldásokra van szüksége, mert akkor nehezebb lesz, hiszen ez a 30 orosz üzem teljesen üzemképes lesz. Valószínűleg annyit vagy többet fognak termelni, mint Európa. „És Oroszországnak már a 2025. évben több lesz. Nézzük meg Észak-Koreát és Iránt, amelyek szintén aktívan gyártanak és szállítanak fegyvereket Oroszországnak. Mindez nagyon veszélyes, és a világ polarizálódásához vezet” – tette hozzá.
„Vannak nagy hatótávolságú fegyvereink. De mondjuk nem olyan mennyiségben, mint amennyire szükségünk van. De ennek ellenére megvan ez a csomagunk – Storm Shadow, ATACMS, SCALP. De sem Amerika, sem Nagy-Britannia nem adott engedélyt ezek használatára Oroszország területe ellen, semmilyen célból, semmilyen távolságból nem használtunk nagy hatótávolságú fegyvereket Oroszország területe ellen” – mondta Volodimir Zelenszkij.
Olaf Scholz német kancellár kizárta, hogy a jövőben nagy pontosságú, nagy hatótávolságú fegyvereket szállít Ukrajnának, és ez a kérdés nem a szövetségesek döntésein fog múlni – számol be az rbc.ua hírportál a Radio Bergre hivatkozva.
A jelentés szerint Scholz Prenzlau város (Brandenburg szövetségi állam) lakosaival folytatott beszélgetése során megerősítette, hogy megtagadta Taurus cirkálórakéták (körülbelül 500 km-es hatótávolság) szállítását azzal az indokkal, hogy ez „súlyos eszkaláció veszélye”. „Nemet mondtam. És persze ez vonatkozik a többi fegyverre is, ha odaadjuk, akkor ilyen messziről lőhetnek oda. Ez a döntés érvényben marad. Még akkor is, ha más országok másképp döntenek” – mutatott rá a német kancellár.
A Radio Berg emlékeztet arra, hogy Volodimir Zelenszkij elnök ismételten felszólította és továbbra is kéri a szövetségeseket, hogy biztosítsák országának a nagy hatótávolságú fegyvereket annak érdekében, hogy támadhassa az orosz légierő logisztikáját és repülőtereit a frontvonaltól távol Oroszország területén.
Josep Borrell, az Európai Unió fődiplomatája arra szólította fel a partnerországokat, hogy ne korlátozzák az általuk Ukrajnának szállított fegyverek használatát az Oroszország elleni csapásokhoz – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál az il Messaggero című olasz lapra és a Tagesschau német médiumra hivatkozva.
A jelentés szerint Borrell akkor nyilatkozott, amikor Dmitro Kuleba ukrán külügyminisztert üdvözölte Brüsszelben az Európai Unió külügyminisztereinek informális találkozóján.
„Az Ukrajnának átadott fegyverek használatára vonatkozó korlátozásokat fel kell oldani, a teljes körű (fegyverek – a szerk.) alkalmazást a nemzetközi szabályoknak megfelelően lehetővé kell tenni az oroszországi katonai célpontok elleni csapásokhoz” – mondta el az EU fődiplomatája.
Borrell arra is felszólította az európai országokat, hogy nyújtsanak több katonai támogatást Ukrajnának, miközben aggodalmának adott hangot a németországi segélyek csökkentésről szóló hírek miatt.
