Az Európai Unió Tanácsa (ET) megkezdte az előkészületeket Ukrajna és Moldova EU-csatlakozási tárgyalásainak elindítására – számolt be az EU Tanácsának ciprusi elnöksége az X közösségi oldalon.
„A ciprusi elnökség ma megkezdte az előkészületeket az első tárgyalási fejezet hivatalos megnyitására Ukrajna és Moldova EU-csatlakozási tárgyalásainak keretében” – áll a közleményben.
Az EU-ba való csatlakozási tárgyalások 33 fejezetre vannak felosztva, amelyek hat blokkba (klaszterbe) vannak csoportosítva – ezek a tagság felé vezető út legfontosabb jogi lépései. Az elsőt „Alapok” névvel illették. Ez tartalmazza a jogállamiság és a közigazgatás reformjainak szentelt két „ütemterv” elkészítésére vonatkozó követelményeket.
A következő napokban tervezik folytatni a munkát a klaszter megnyitásáról szóló tanácsi megbeszélések lezárása érdekében.
A képviselet kiemelte, hogy az EU bővítését stratégiai prioritásnak és az Európai Unió egyik legfontosabb feladatának tekintik.
Moldova, Ukrajnához hasonlóan, nehéz körülmények között az európai utat választva és ezt a választást továbbra is védve vívta ki helyét Európában, az EU-bővítés pedig nem a tagjelölt országoknak tett szívesség, hanem Európa biztonsága érdekében tett stratégiai választás, jelentette ki Maia Sandu moldovai elnök az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának miniszteri ülésének megnyitóján Kisinyovban, közölte az Ukrinform tudósítója.
„Moldova, Ukrajnához hasonlóan, azzal vívta ki helyét, hogy nehéz körülmények között az európai utat választotta, és ezt a választást könyörtelenül megvédte. Nem kérünk rövidebb utakat. Tiszteletben tartjuk a tényeken alapuló folyamatot, és elvégezzük a munkát. De reméljük, hogy ezt a munkát elismerik és jutalmazzák” – hangsúlyozta Sandu.
Megjegyezte, hogy az EU történelmileg nem várt el „tökéletességet” a tagjelölt országoktól, hanem az európai család tagságát ajánlotta fel, amely a demokratikus átalakulás eszközévé vált.
„Az Európai Unió nem várt el tökéletességet, hanem tagságot ajánlott fel – és ez a tagság tette meg a többit. Ugyaneznek kellene történnie ma is. Ezt az elvet Ukrajnára, a Nyugat-Balkánra és Moldovára is alkalmazni kell – nem nekünk tett szívességként, hanem stratégiai választásként” – mondta a moldovai elnök.
Sandu beszédében azt is kijelentette, hogy az autoritarizmus ma már nemcsak az egyes államokon belül jelenik meg, hanem külföldre is exportálódik, támadva az intézményeket, a választásokat és magát a nyílt demokratikus társadalmak életmódját. Szerinte a szólásszabadság az embereknek szól, nem pedig a hamis propagandakampányoknak.
„A szólásszabadság az embereké. Nem a hamis fiókok vagy a bothadseregek szólásszabadsága. Nem a Telegram-on szervezett propagandakampányok szabadsága. És nem is a Kreml verőlegényeinek szólásszabadsága” – hangsúlyozta Sandu.
Egyben felszólított egy jogi eszköz létrehozására a külföldi manipuláció és beavatkozás ellen, hangsúlyozva, hogy a „puha jog” nem biztosít kellően stabil alapot a nemzetközi együttműködéshez. És minden olyan demokrácia, amely kívül esik az európai családon, sebezhetőség, amelyet a romboló erők megpróbálnak kihasználni.
„Ahol az európai projekt gyökeret vert, ott virágzott a demokrácia. Ahol nem, ott továbbra is fennállt az árnyék. És a kettő között ott vannak a szürke zónák. És ezekben a szürke zónákban sajnos mások döntenek a sorsunkról”, jelentette ki Moldova elnökasszonya.
Emlékeztetőül, az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának 135. miniszteri ülésére május 15-én került sor Kisinyovban. Az ülésen az Európa Tanács 46 tagállamának külügyminisztere vett részt.
[type] => post
[excerpt] => Moldova, Ukrajnához hasonlóan, nehéz körülmények között az európai utat választva és ezt a választást továbbra is védve vívta ki helyét Európában, az EU-bővítés pedig nem a tagjelölt országoknak tett szívesség, hanem Európa biztonsága érdekében te...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1778940540
[modified] => 1778936702
)
[title] => Sandu: Ukrajna és Moldova EU-csatlakozása nem szívesség, hanem Európa stratégiai választása
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=186452&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 186452
[uk] => 186402
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 186403
[image] => Array
(
[id] => 186403
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/630-360-1777205882-990.jpeg
[original_lng] => 93964
[original_w] => 630
[original_h] => 360
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/630-360-1777205882-990-150x150.jpeg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/630-360-1777205882-990-300x171.jpeg
[width] => 300
[height] => 171
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/630-360-1777205882-990.jpeg
[width] => 630
[height] => 360
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/630-360-1777205882-990.jpeg
[width] => 630
[height] => 360
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/630-360-1777205882-990.jpeg
[width] => 630
[height] => 360
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/630-360-1777205882-990.jpeg
[width] => 630
[height] => 360
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/630-360-1777205882-990.jpeg
[width] => 630
[height] => 360
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1778925902:12
[_thumbnail_id] => 186403
[_edit_last] => 12
[views_count] => 497
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 78992259000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 13795
[1] => 2088778
[2] => 15096
[3] => 1201
)
[tags_name] => Array
(
[0] => EU-csatlakozás
[1] => európai stratégiai érdek
[2] => Maia Sandu
[3] => Moldova
)
)
[2] => Array
(
[id] => 184449
[content] =>
Ukrajna és Moldova jelentős előrelépést tett a kulcsfontosságú reformok végrehajtásában, a jelenlegi kihívásokkal teli körülmények ellenére, és mindkét ország készen áll arra, hogy hivatalosan is megnyissa az összes tárgyalási klasztert – jelentette ki pénteken az Európai Bizottság szóvivője az rbc.ua hírportálnak nyilatkozva.
Mint a szóvivő elmondta: „Egyértelmű, hogy mind Moldova, mind Ukrajna elkötelezett az EU-csatlakozás felé vezető úton. Nagyon nehéz körülmények között haladtak előre a kulcsfontosságú reformokkal, és jelentős előrelépést tettek. Mindkét ország rekordidő alatt befejezte a tárgyalási klaszterek megnyitásához szükséges technikai munkát.”
A szóvivő szerint az Európai Bizottság álláspontja egyértelmű: Ukrajna és Moldova elvégezte a feladatát, és készen áll az összes tárgyalási klaszter hivatalos megnyitására. Hozzátette, hogy az Európai Bizottság elvégezte az összes előkészítő munkát, és most a tanácson a sor, hogy döntsön. Jelezte, hogy az Európai Bizottság készen áll arra, hogy szükség esetén támogassa az Európai Tanácsot.
„Mindenképpen felszólítjuk a tagállamokat, hogy tegyenek előrelépést ebben a kérdésben, lehetővé téve mindkét ország számára, hogy hivatalosan is folytassa a munkáját” – mondta az Európai Bizottság szóvivője.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Ukrajna és Moldova jelentős előrelépést tett a kulcsfontosságú reformok végrehajtásában, a jelenlegi kihívásokkal teli körülmények ellenére, és mindkét ország készen áll arra, hogy hivatalosan is megnyissa az összes tárgyalási klasztert.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1777065660
[modified] => 1777061432
)
[title] => Ukrajna és Moldova rohamléptekkel halad az európai uniós csatlakozás felé
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=184449&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 184449
[uk] => 184454
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 184450
[image] => Array
(
[id] => 184450
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/eu-1.jpg
[original_lng] => 85019
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/eu-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/eu-1-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/eu-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/eu-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/eu-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/eu-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/eu-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1777051829:2
[_thumbnail_id] => 184450
[_edit_last] => 12
[views_count] => 557
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 35828931000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 2058
[2] => 41
[3] => 11
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Aktuális
[2] => Cikkek
[3] => Kiemelt téma
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 76832
[1] => 1201
[2] => 63
)
[tags_name] => Array
(
[0] => EU-bővítés
[1] => Moldova
[2] => Ukrajna
)
)
[3] => Array
(
[id] => 184030
[content] =>
Ukrajna és Moldova külügyminiszterei megbeszélést tartottak, amelyen többek között az európai uniós csatlakozási folyamat feloldásáról is szó volt.
Szibiha elmondta, hogy tartalmas egyeztetést folytatott moldovai kollégájával, Mihai Popșoi-jal. A miniszter hangsúlyozta, hogy Ukrajna és Moldova gyors előrelépést vár az Európai Unióhoz való csatlakozási tárgyalások első klasztereinek megnyitásában, valamint az EU által biztosított 90 milliárd eurós hitel és a 20. szankciós csomag feloldásában.
Szibiha emellett tájékoztatta moldovai partnerét a fronthelyzetről, az orosz támadásokról az ukrán városok ellen, valamint a tárgyalási folyamatok aktuális állásáról.
A felek egyeztettek az energetikai, infrastrukturális és kulturális kétoldalú együttműködésről is.
A moldovai parlament szükségállapotot hirdetett az áramkimaradások veszélye miatt, mivel az Isaccea–Vulcanesti távvezeték, a Romániából Moldovába irányuló villamosenergia-export fő csatornája leállt, miután Oroszország megtámadta az ukrán infrastruktúrát – számolt be az Ukrinform.
A vonatkozó döntést a parlament rendkívüli ülésén hozták meg március 24-én, kedden este. 72 képviselő szavazott igennel, 18 pedig tartózkodott. A vészhelyzeti rendszer bevezetését az energiaszektorban Alexander Munteanu moldovai miniszterelnök kezdeményezte.
„Oroszország ukrán energetikai infrastruktúrája elleni támadásai közvetlen hatással vannak Moldovára. Már nem csak közvetett nyomásgyakorlásról, energetikai zsarolásról vagy propagandáról beszélünk. Ezek olyan cselekedetek, amelyek közvetlenül veszélyeztetik polgáraink biztonságát, egészségét és életét” – idézte a lap a miniszterelnök egy parlamentben mondott beszédét.
Munteanu arra figyelmeztetett, hogy a szerdai csúcsidőben az áramhiány elérheti a 350-400 megawattórát, ezért széleskörű áramkimaradások várhatók az országban.
Oleh Ozerov moldovai orosz nagykövetet behívták a Külügyminisztériumba, és tiltakozó jegyzéket adtak át a Dnyeszter folyóban olajszivárgáshoz vezető bombázás miatt – áll a moldovai külügyminisztérium március 17-i közleményében.
A tárca hangsúlyozta, hogy a Dnyeszter az ország lakosságának mintegy 80%-át, Kisinyov lakosainak pedig 98%-át látja el vízzel.
„A Moldovai Köztársaság határozottan elítéli ezt a támadást, amely olajszivárgásokat okozott a Dnyeszter folyóban, ami nagy kockázatot jelentett a környezetre és a Köztársaság vízellátásának biztonságára nézve” – áll a közleményben.
A Külügyminisztérium megjegyezte, hogy az ilyen, nagy, határokon átnyúló hatású cselekmények veszélyeztetik a környezetet, a vízellátás biztonságát és a moldovai állampolgárok egészségét.
Megjegyzendő, hogy a közzétett fotón látható, hogy egy üveg Dnyeszterből származó vizet hoztak a minisztériumba az Ozerovval tartott találkozóra.
Oroszország március 14-i ukrajnai támadása során egy Shahed drón repült be Moldovába. Keresése folyamatban van.
A moldovai határőrség jelentése szerint éjszaka egy drónt észleltek az ország légterében. A hivatal arról biztosított, hogy ellenőrzik azt a területet, ahol a drón lezuhanhatott.
A moldovai és ukrán hatóságok adatai szerint a drón Kelet-Moldovában Ukrajinka (Moldova) és Novoszelka (Ukrajna) falvak felé repült, majd eltűnt a radarokról. Az ukrán határőrök feljegyezték, hogy a drón Moldova Csimislia járásban, Troicke falu közelében tűnt el.
A moldovai külügyminisztérium ezt „Moldova szuverenitásának megsértésének és a nemzetbiztonságra leselkedő fenyegetésnek” nevezte.
„Moldova határozottan elítéli ezt, valamint az Oroszország által Ukrajna ellen indított agresszív háborút, amely csak veszteségeket és pusztítást hoz, közvetlenül veszélyeztetve a regionális biztonságot és a moldovai állampolgárok biztonságát” – közölte a külügyminisztérium.
A tárca figyelemmel kíséri a helyzet alakulását, és összehangolja az intézkedéseket az illetékes szolgálatokkal.
Az Európai Unió bővítésének fontosságát hangsúlyozza az Európai Parlament most elfogadott jelentése, amely szerint a jelenlegi geopolitikai helyzetben a tagjelölt országok csatlakozása erősítené az EU biztonságát, és a gazdaságra is jótékony hatással lenne. Ugyanakkor a jelentésben hangsúlyozták, a csatlakozás csakis érdemalapú lehet, és a tagállamok mellett az Európai Parlament is elutasítja az Európai Bizottság által felvetett gyorsított eljárást. A jelentés kitér a magyar kormányra is, amelyet sürgetnek, hogy ne vétózza a csatlakozási tárgyalások megkezdését Moldovával és Ukrajnával.
2026. március 11-én, szerdán az európai bővítés stratégiájáról szóló jelentésről szavazott az Európai Parlament, amit végül 385 szavazattal 147 ellenében, 98 tartózkodás mellett fogadtak el.
Ebben a jogi kötőerővel nem rendelkező állásfoglalásban az EP-képviselők többek között az Európai Unió bővítésének fontosságát hangsúlyozták, mivel az szerintük a jelenlegi geopolitikai helyzetben erősíti az EU biztonságát, és szerintük a bővítés elmaradásának költségei meghaladják a folyamat befejezésének költségeit.
A jelentésben az EP kijelenti, hogy elutasítja a gyorsított csatlakozást, mivel ez az intézmény szerint a csatlakozási folyamat integritását veszélyezteti.
Mint fogalmaznak, a csatlakozásnak továbbra is érdemalapúnak és visszafordítható folyamatnak kell maradnia, és minden egyes csatlakozni kívánó országnak teljesítenie kell a koppenhágai kritériumokat, valamint az uniós értékek és alapelvek tekintetében nem lehet megkerülni a szabályokat.
A most elfogadott jelentésében ezenkívül az EP megjegyzi: Egyetlen országot sem szabad összekapcsolni egy másikkal, illetve egy csomag részeként kezelni; [az Európai Parlament – szerk.] hangsúlyozza, hogy az uniós értékek és alapelvek esetében nem lehet lerövidíteni az utat.
Ezzel immáron ismételten kijelenthető, hogy az Európai Bizottság által felvetett úgynevezett fordított csatlakozás terve halott, amit egyébként több tagállam is ellenzett.
Mint az EP is írja a jelentésében, a jogállamiság, a demokratikus reformok, a média szabadsága, a kisebbségek jogai, a bírói függetlenség és a korrupció elleni küzdelem továbbra is a bővítési folyamat előterében kell maradjon, a civil társadalom folyamatos támogatásával együtt.
A jelentésről szóló közleményében a parlament kiemeli: A bővítés elmaradása azzal a kockázattal is járna, hogy olyan geopolitikai szürkezónák jönnének létre, amelyek a nem uniós országok rosszindulatú befolyásának lennének kitéve.
A jelentésben megállapították, hogy Montenegró és Albánia ambiciózus célokat tűzött ki a csatlakozási tárgyalások 2026, illetve 2027 végéig történő lezárására, és az EU-nak ösztönöznie kell ezeket az országokat, hogy ezek az ambíciók reformokkal párosuljanak.
Az Európai Parlament ezenkívül felszólította az Európai Bizottságot, hogy a tagjelölt státuszú országok csatlakozását segítsék, míg a tagállamokból álló Európai Unió Tanácsát (röviden: tanács), hogy nyissák meg az első tárgyalási klasztereket Moldovával és Ukrajnával.
Az Európai Parlament az Ukrajnával és Moldovával a csatlakozási tárgyalásokat jelenleg vétójával blokkoló magyar kormányt pedig „sürgeti, hogy tartózkodjon a tárgyalások további akadályozásától”.
Ugyanakkor az EP-képviselők üdvözölték, hogy a tagjelölt státuszú országok milyen előrelépéseket értek el az elmúlt években, ahogy azt is, hogy Izland és Grönland is fontolgatja az EU-val ápolt kapcsolataik megerősítését.
[type] => post
[excerpt] => Az Európai Unió bővítésének fontosságát hangsúlyozza az Európai Parlament most elfogadott jelentése, amely szerint a jelenlegi geopolitikai helyzetben a tagjelölt országok csatlakozása erősítené az EU biztonságát, és a gazdaságra is jótékony hatás...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1773312600
[modified] => 1773265902
)
[title] => Az Európai Parlament is nemet mondott Ukrajna gyorsított csatlakozására
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=180542&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 180542
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 162360
[image] => Array
(
[id] => 162360
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/630-360-1698234674-700.jpeg
[original_lng] => 165696
[original_w] => 630
[original_h] => 360
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/630-360-1698234674-700-150x150.jpeg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/630-360-1698234674-700-300x171.jpeg
[width] => 300
[height] => 171
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/630-360-1698234674-700.jpeg
[width] => 630
[height] => 360
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/630-360-1698234674-700.jpeg
[width] => 630
[height] => 360
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/630-360-1698234674-700.jpeg
[width] => 630
[height] => 360
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/630-360-1698234674-700.jpeg
[width] => 630
[height] => 360
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/630-360-1698234674-700.jpeg
[width] => 630
[height] => 360
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1773335718:8
[_thumbnail_id] => 162360
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 977
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 747853186001
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 154
[1] => 1201
[2] => 95760
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Európai Unió
[1] => Moldova
[2] => Ukrajna EU-csatlakozása
)
)
[8] => Array
(
[id] => 180029
[content] =>
A Moldovai Parlament Külpolitikai Bizottsága jóváhagyta tanácsadói véleményeket a FÁK létrehozásáról szóló megállapodásból, a megállapodáshoz csatolt jegyzőkönyv, valamint a FÁK statútumának felmondásáról. Ezen megállapodások felmondását a moldovai külügyminisztérium kezdeményezte, arra hivatkozva, hogy „abban nem tartják be a FÁK alapvető értékeit és elveit”, olvasható a külügyminisztérium magyarázó jegyzetében.
Azt is hangsúlyozzák, hogy a FÁK létrehozásáról szóló megállapodás felmondása „természetes és elkerülhetetlen lépés az Európai Unióhoz való csatlakozás céljának elérése felé”.
A moldovai hatóságok úgy vélik, hogy miután a parlament felmondja a megállapodásokat, az állami költségvetés évente mintegy 3,1 millió lejt takarít meg (körülbelül 185 000 dollár az éves befizetés a FÁK költségvetésébe). A FÁK tagállamaival a felmondás után is folytatják a kétoldalú és többoldalú platformokon a kapcsolatokat, és a köztársaság továbbra is számos FÁK-megállapodás részese marad, többek között a kereskedelmi, gazdasági és szociális ágazatokban.
Moldovának 100 ezer eurónyi, a FÁK-ban felhalmozott adósságot kell visszafizetnie, mielőtt kilép a szervezetből, számolt be a Newsmaker. Az összeget Mihai Popsoi külügyminiszter ismertette egy tévéadásban.
Popsoi megjegyezte, hogy ahhoz, hogy kiléphessen a Független Államok Közösségéből, Moldovának 2026 végéig összesen mintegy 100 ezer eurónyi felhalmozott tartozást kell visszafizetnie.
„Ha be akarjuk tartani a nemzetközi jogot és nyugalomban akarunk élni, úgy gondolom, vissza kell fizetnünk ezt az adósságot. Bár el kell ismerni, hogy évek óta semmilyen előnyünk nem származik a FÁK-ban való részvételből és ezekből a hozzájárulásokból. De ha teljesíteni akarjuk kötelezettségeinket, békében és harmóniában akarunk élni, a számlákat ki kell fizetnünk, mielőtt kilépünk” – mondta.
„Mintegy 100 ezer eurós összegről beszélünk, vagy valamivel többről. Ez nem egy egetverő összeg, de jelentős” – mondta a moldovai külügyminiszter.
Popsoi megjegyezte, hogy a moldovai parlament már februárban felmondhatja a FÁK-ban való részvétel alapjául szolgáló megállapodásokat.
A szervezetből való kilépés 12 hónappal a hivatalos közlönyben való közzétételt és a FÁK hivatalos értesítését követően történik meg Moldova döntéséről.
