A moldovai parlament legutóbbi ülésén elítélte az Oroszország által Ukrajna ellen indított háborút, és népirtásnak minősítette Moszkva gyermekekkel szembeni bánásmódját az elfoglalt területeken. A Moszkva-barát ellenzéki pártok képviselői nem vettek részt a szavazáson.
A határozatot, amellyel együtt azt is felajánlotta a moldovai parlament, hogy tovább bővítik a konfliktus elől menekülő ukránoknak nyújtott segítséget, a 101 fős testület 60 tagja támogatta. Maia Sandu moldovai elnök szintén elítélte a már több mint két éve tartó orosz agressziót.
Doina Gherman, a parlament alelnöke dokumentálta az ukrajnai háborúban életüket vesztett vagy eltűnt gyermekek számát, azzal a húszezer gyermekkel együtt, akiket az ukrán kormány adatai szerint Oroszországba vittek.
Az elfogadott nyilatkozat rámutat, hogy a gyermekek az agresszió legvédtelenebb áldozatai, gyermekek százai vesztették életüket és ezrei sebesültek meg, az ukrajnai gyermekek több mint kétharmada volt kénytelen elhagyni otthonát, közülük mintegy kétmillióan külföldön kényszerültek menedéket keresni édesanyjukkal együtt.
Reghina Apostolova ellenzéki képviselő kettős mércével vádolta Sandu Cselekvés és Szolidaritás Pártját (PAS), mondván az országgyűlésnek az egykori Jugoszláviában élő gyerekek szenvedéseit is el kellett volna ítélnie. Oleg Reidman, a parlament kommunista blokkjának (BECS) helyettes vezetője pedig óvatosságra intett a népirtás fogalmának használatával kapcsolatban, mivel mint mondta: az egy jogi fogalom, amelynek bizonyos kritériumai vannak.
„Ők a szomszédaink. Ukrajnai gyerekek ezrei, menekült gyerekek élnek itt” – hangsúlyozta Radu Marian, a PAS képviselője az ellenzék kifogásait visszautasítva.
Oroszország nem ismeri el a vádakat, hogy ukrán gyerekeket raboltak el és deportáltak. Moszkva megfogalmazása szerint csak biztonságos helyre szállították őket, hogy távol legyenek a háborús zónától.
A térségbeli orosz befolyás fokozódásától tartó Washington támogatásáról biztosította szerdán Kisinyovban Moldovát az amerikai külügyminiszter, és 135 millió dolláros segélyt ígért a volt szovjet köztársaságnak az energiabiztonsághoz és az orosz dezinformáció elleni harchoz.
Rövid európai látogatásának első állomásán Antony Blinken a támogatást Maia Sandu moldovai elnökkel közöse sajtótájékoztatóján jelentette be.
Az amerikai külügyminiszter hozzátette, hogy a Biden-kormányzat együttműködik a kongresszussal, hogy a jövőben további 50 millió dolláros segélyt nyújtson Moldovának.
Az ukrajnai háború kezdete óta az Egyesült Államok 774 millió dolláros pénzügyi támogatást nyújtott Moldovának, ebből 300 millió dollárt az energiabiztonság megteremtésére.
Az Európa-barát Maia Sandu elnöksége alatt Moldova határozottan elítélte az Ukrajna elleni orosz inváziót, és célul tűzte ki az európai uniós csatlakozást, amelyről október 20-án tartanak népszavazást. Jelentősen csökkentette az orosz földgáztól való függőségét, és bővítette az elektromos áram beszerzési forrásait.
„Önök értékes partnerünk a térségben” – jelentette ki Blinken, aki üdvözölte az országát határozottan az Európai Unió irányába fordító Maia Sandu „nehéz körülmények közepette” végzett munkáját. Az amerikai külügyminiszter támogatást ígért a „képlékeny demokráciának” az orosz destabilizációs kísérletekkel szemben.
Az elnök köszönetet mondott az Egyesült Államoknak és más partnereknek az energiabiztonsághoz, az agrárszektor korszerűsítéséhez és az export elősegítéséhez nyújtott támogatásért.
Ukrajna szövetségesei alkalmazkodnak, és fegyverszállításaikat Kijev sikereinek garantálásához igazítják – ígérte a sajtótájékoztatón Blinken.
„Ahogyan a feltételek változtak, ahogyan megváltozott a harctér, ahogyan Oroszország megváltoztatta az agressziója folytatását, mi is úgy alkalmazkodtunk, és meggyőződésem, hogy a jövőben is ezt tesszük” – mondta az Ukrajnával szomszédos Moldovában Blinken.
Az amerikai külügyminiszter leszögezte, hogy az Egyesült Államok nem bátorítja Ukrajnát, hogy támadjon orosz területekre.
„Nem támogatunk és nem segítünk Ukrajnán kívüli támadásokat. (…) Ukrajnának azonban saját magának kell eldöntenie, hogyan védje meg magát a legjobb és a leghatékonyabb módon” – mondta.
Az amerikai külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Izraelnek minél előbb béketervre van szüksége a háború utánra, és figyelmeztetett, hogy ennek hiányában elszabadulhat az anarchia, a káosz, és az így létrejövő légüres térben ismét a Hamász, sőt ennél is rosszabb eseten a dzsihadisták kerülhetnek hatalomba a palesztin területen. Blinken felszólította Izraelt, folytassanak vizsgálatot a legkevesebb negyvenöt halálos áldozatot követelő vasárnapi rafahi támadás ügyében.
Blinken közölte: nem tudja ellenőrizni, hogy Izrael használt-e az Egyesült Államok által szállított fegyvereket a rafahi támadáshoz. Mint mondta, a vizsgálatnak kell kiderítenie, milyen fegyvereket, és hogyan használtak a támadáshoz.
Kisinyovi tárgyalásai végeztével Antony Blinken Prágába utazik, ahol részt vesz a NATO-külügyminiszterek csütörtöki nemhivatalos tanácskozásán. A találkozó fő célja az észak-atlanti szövetség washingtoni júliusi csúcstalálkozójának az előkészítése, amelyen megemlékeznek a szövetség megalakításának 75. évfordulójáról.
Lithuania steps up its support for Ukraine with needed supplies: reconnaissance drones as part of the Latvian-led drone coalition, anti-drone systems, ammunition, generators, and foldable beds. Solidarity in action! 🇱🇹🇺🇦 #StandWithUkraine#MilitaryAidpic.twitter.com/HCCZyftvg9
Az Európai Unió biztonsági és védelmi megállapodást írt alá a Moldovai Köztársasággal, hogy segítse az Oroszországból érkező fenyegetésekkel szembeni ellenállóképessége növelését – közölte Josep Borrell uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben az EU-Moldova Társulási Tanács nyolcadik ülését követően kedden.
Josep Borrell sajtótájékoztatóján kiemelte: Moldova az első ország, mely biztonsági és védelmi partnerséget ír alá az EU-val.
A partnerség fokozni fogja az ország ellenállóképességét, lehetővé teszi a biztonsági kihívások közös kezelését, hatékonyabbá teszi a közös szerepvállalást és új együttműködési területek feltárását – közölte.
A főképviselő reményét fejezte ki, hogy a Moldovával kötött partnerségi megállapodást továbbiak követik, hogy olyan „baráti hálózat jöjjön létre”, amely erős biztonságot és védelmet épít ki, és amely magában foglalja a szorosabb együttműködést a kiberbiztonságtól a hibrid fenyegetések leküzdéséig terjedő területeken.
Emlékeztetett, hogy az EU az Európai Békekereten keresztül közel 140 millió eurót biztosított Moldova fegyveres erőinek korszerűsítésére. Az ország számíthat arra, hogy az Európai Unió továbbra is átfogó támogatást nyújt biztonsága, stabilitása és ellenállóképessége fokozására, támogatja a demokrácia megerősítésében, és ösztönzi az uniós csatlakozáshoz szükséges reformfolyamatokat – mondta Borrell.
Várhelyi Olivér bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős uniós biztos a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről szóló 2023. decemberi európai tanácsi határozat óta Moldova folyamatosan bizonyítja, hogy képes végrehajtani a szükséges reformokat, és létrehozni minden jogi struktúrát azok végrehajtásához.
Az Európai Unió várja, hogy Moldova megtegye az utolsó még szükséges lépéseket az igazságszolgáltatás függetlenségét biztosító jogszabályok elfogadásához – közölte az uniós biztos, majd hozzátette: „hisszük, hogy a jól működő és független igazságszolgáltatás kulcsfontosságú egy demokratikus ország fejlődéséhez és az uniós integrációjához”.
Közölte továbbá, az EU biztatja Moldovát a korrupció elleni harc folytatására, az oligarchák rendszerének felszámolására, a banki csalások kivizsgálásra, felelőseinek elszámoltatására és az ilyen pénzek elkobzására.
Várhelyi elmondta, hogy az EU 2021 óta 2,2 milliárd euró pénzügyi támogatást nyújtott Moldova számára a felek között létrejött gazdasági és befektetési terv alapján egyebek mellett az ország energiaszektorának, közlekedésének és szállításának, valamint a kis- és közepes vállalkozásoknak a finanszírozására.
Közölte továbbá, a biztonsági és védelmi partnerségről szóló megállapodás mellett a felek megállapodást írtak alá kedden Moldova részvételéről a foglalkoztatást és társadalmi innovációt serkentő uniós programokban.
Az Európai Unió továbbra is támogatja az ország erőfeszítéseit az uniós bővítési pályán, gazdasági fellendülését, valamint a geopolitikai környezet jelentette kihívások kezelését – tette hozzá Várhelyi Olivér.
[type] => post [excerpt] => Az Európai Unió biztonsági és védelmi megállapodást írt alá a Moldovai Köztársasággal, hogy segítse az Oroszországból érkező fenyegetésekkel szembeni ellenállóképessége növelését – közölte Josep Borrell. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1716396300 [modified] => 1716338847 ) [title] => Biztonsági és védelmi partnerségről írt alá megállapodást az EU és Moldova [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=113703&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 113703 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 113704 [image] => Array ( [id] => 113704 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/moldova-eu-borrell.png [original_lng] => 876410 [original_w] => 1041 [original_h] => 481 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/moldova-eu-borrell-150x150.png [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/moldova-eu-borrell-300x139.png [width] => 300 [height] => 139 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/moldova-eu-borrell-768x355.png [width] => 768 [height] => 355 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/moldova-eu-borrell-1024x473.png [width] => 1024 [height] => 473 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/moldova-eu-borrell.png [width] => 1041 [height] => 481 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/moldova-eu-borrell.png [width] => 1041 [height] => 481 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/moldova-eu-borrell.png [width] => 1041 [height] => 481 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1716328048:12 [_thumbnail_id] => 113704 [_edit_last] => 12 [views_count] => 312 [_hipstart_feed_include] => 1 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 49 [2] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Hírek [2] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 449194 [1] => 154 [2] => 1201 ) [tags_name] => Array ( [0] => biztonsági és védelmi megállapodás [1] => Európai Unió [2] => Moldova ) ) [3] => Array ( [id] => 113283 [content] =>
Október 20-án népszavazást tartanak Moldovában az Európai Unióhoz csatlakozásról – erről döntött csütörtökön az egykori szovjet köztársaság törvényhozása.
Az október 20-i dátumot a 101 fős parlamentben – amelyben a Moldova Európa-párti elnökét, Maia Sandut támogató Cselekvés és Szolidaritás Pártjának (PAS) többsége van – 56 képviselő támogatta, és gyorsan elfogadták azt is, hogy egyidejűleg tartsák meg az elnökválasztást is.
A parlament oroszbarát ellenzéki pártjaihoz tartozó 24 képviselő nem vett részt a szavazáson.
Sandu tavaly karácsonykor hozta nyilvánosságra, hogy indulni kíván a második mandátumért a 2024-es elnökválasztáson, hogy tovább dolgozhasson országa európai integrációjáért.
Brüsszel előzőleg decemberben jelentette be, hogy megkezdik a csatlakozási tárgyalásokat Chisinauval.
A moldovai ellenzéki pártok nem értenek egyet a szerintük túlságosan felgyorsult európai integrációval, és azzal vádolták Sandut, hogy a népszavazással saját esélyeit akarja javítani az elnökválasztáson. A moldovai alkotmánybíróság korábban már jóváhagyta, hogy a két szavazást egyidőben rendezzék meg.
A népszavazáson a moldovaiaknak arra kell válaszolniuk, hogy az európai integráció mellett teszik le a voksukat vagy ellene. Ha a szavazás érvényes lesz, és a részvétel meghaladja a 33 százalékot, az alkotmányban rögzítik, hogy az európai integráció a Moldovai Köztársaság stratégiai célja, és a csatlakozásnak egy külön szakaszt szentelnek az alaptörvényben.
A moldovai külügyminisztérium megerősítette, hogy a felek a közeljövőben megkötendő biztonsági és védelmi megállapodás keretében együttműködnek az EU-val. Erről a moldovai NewsMaker című kiadvány számolt be.
„A biztonsági és védelmi partnerség a biztonság és a védelem terén folytatott együttműködés bővítéséről szóló politikai megállapodás, amelyet Moldova a közeljövőben meg fog kötni az EU-val a nemzetbiztonsági stratégiában megfogalmazott céloknak megfelelően. Az EU hasonló partnerségi kapcsolatok kiépítésén dolgozik néhány országgal, amelyekkel az Európai Unió intenzívebb együttműködési szintet ért el” – közölte a diplomáciai hivatal.
A hírek szerint a partnerség által tervezett intézkedések többsége már megvalósult a gyakorlatban, de a megállapodás aláírása az EU-val való szisztematikusabb együttműködés alapja lesz.
Amint arról a moldovai külügyminisztérium beszámolt, a partnerség értelmében Moldova és az EU megvitatja a biztonság és védelem helyzetét, és tematikus párbeszédet is kialakíthat bizonyos közös érdekű területekről.
Ireland's neutrality does not imply disregard for justice and the restoration of peace. During our call, Ireland's Taoiseach @SimonHarrisTD confirmed his participation in the Peace Summit.
I am grateful to Ireland for its humanitarian and logistical support. We also discussed… pic.twitter.com/A0CgYJ243x
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 9, 2024
I spoke with Slovenian Prime Minister Robert Golob and thanked him for actively supporting the Peace Formula, particularly for confirming his attendance at the Peace Summit in Switzerland.
We also discussed our ongoing defense cooperation. Our teams are finalizing their work on…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 17, 2024
Moldova nem tervezi vízumrendszer bevezetését az oroszállampolgárokkal számára – közölte Mihai Popsoi külügyminiszter a NewsMakernek adott interjújában, számolt be a Jevropejszka Pravda.
„A vízumrendszernek tükörhatása van. És nem hozhatjuk patthelyzetbe az Orosz Föderációban tartózkodó polgártársainkat. Ezért most a vízum témája nincs is napirenden” – mondta Popsoi.
Arra a kérdésre, hogyan alakulnak tovább az Oroszországgal való kapcsolatok, a külügyminisztérium vezetője azt válaszolta, hogy a közeljövőben, amíg az ukrajnai háború véget nem ér, és amíg Ukrajna vissza nem szerzi az Oroszország által megszállt területeket, nehéz beszélni a Kisinyov és Moszkva közötti kapcsolatok megjavulásáról.
„Ezek a kapcsolatok jelenleg diplomáciai kapcsolataink történetének mélypontján vannak. És érthető: Putyin és a Kreml agressziós háborút vív, népirtást követ el ukrán szomszédjaink és barátaink ellen. Ezért a közeljövőben, amíg ez az invázió véget nem ér, és amíg Ukrajna vissza nem szerzi az Oroszország által megszállt területeket, nehéz kapcsolataink javulásáról beszélni. Oroszország jelenleg agresszor állam, és továbbra is maximális brutalitással öl meg ártatlan embereket, gyerekeket, időseket és nőket” – mondta Popsoi.
A Háborús Tanulmányok Intézete (ISW) úgy véli, Oroszország úgy akarja megakadályozni, hogy Moldova csatlakozzon az Európai Unióhoz, hogy belülről bomlasztja fel a moldovai társadalom stabilitását.
Az oroszbarát moldovai autonóm régió, Gagauzia Kremlhez kötődő kormányzója, Jevgyenina Gutsul szerint ugyanis román tisztviselők ellenőrzik a moldovai kormányt. Az ISW szerint ez volt a Kreml legutóbbi kísérlete a nyugatbarát európai kormányok szuverenitásának megingatására.
Jevgenyina Gutsul április 8-án az orosz állami Pervij Kanal tévécsatornának adott interjúban azt mondta, hogy ha Gagauzia elindítja az elszakadási folyamatot Moldovától, akkor arra nem csak a kisinyovi moldovai kormánytól várható reakció, hanem a romániai Bukarestből is, amely Gutsul szerint a moldovai hatóságokat ellenőrzi. A kormányzó ezzel arra utalt, hogy Moldova nem szuverén állam.
Gutsul azt is állította, hogy a moldovai hatóságok „hangos, fenyegető nyilatkozatokkal” válaszolhatnak Gagauzia elszakadására, de akár csapatokat is küldhetnek Gagauziába – írja az Ukrajinszka Pravda.
Románia miniszterelnöke azt mondta, hogy Moldovában románok élnek, ami mélységesen felháborította a moldovai gagauzokat. A török dialektust beszélő gagauzok 1994-ben kaptak különleges autonómiát Kisinyovtól. Marcel Ciolacu szavaira a terület vezetője, Jevgenyija Gucul kijelentette, hogy Gagauzia kilép Moldovából, ha az ország elindul a Romániával való egyesülés útján. A gagauzok attól tartanak, hogy a moldovai hadsereg lerohanja őket.
Kisinyov csapatokat vezényelhet a moldovai gagauz autonóm területre, és megszüntetheti autonómiáját, ha az kikiáltja a függetlenségét – nyilatkozott hétfőn Jevgenyija Gucul, a terület vezetője. Múlt pénteken Gucul azt mondta, az autonóm terület kilép Moldovából, ha Kisinyov úgy dönt, hogy elindul a Romániával való egyesülés útján. Szavaival Marcel Ciolacu román miniszterelnök kijelentésére reagált, miszerint „Moldovában románok élnek”.
Tisztában vagyunk azzal, hogy ez esetben nemcsak Kisinyov, de a moldovai hatóságok intézkedéseit felügyelő Bukarest is válaszlépéseket fog tenni – jelentette ki.
A válaszok nagyon különbözők lehetnek: a hangzatos, fenyegető nyilatkozatoktól kezdve a csapatok bevonulásáig és a gagauz autonómia feloszlatásának kísérletéig – nyilatkozott a politikus az orosz állami Egyes Csatorna műsorában.
Gucul megjegyezte, hogy az autonóm terület hatóságai minden forgatókönyvre készen állnak. „Gagauzia szilárdan támaszkodik a 2014-es népszavazás eredményére, a különleges jogállásról szóló törvényre, a gagauz törvényekre és régiónk alkotmányos jogaira” – tette hozzá.
A 134 ezer lakosú autonóm területet túlnyomó többségben az altaji török népekhez tartozó, de ortodox keresztény vallású gagauzok lakják.
Gagauzia vezetője úgy véli, hogy Moldova esetleges egyesülése Romániával halálos csapás lenne Moldovára, a moldovai nyelvre és kultúrára nézve.
Ez a halált jelentené Moldovának. A moldovai nyelvnek, a moldovai kultúrának, a moldovai etnikumnak – fejtette ki az orosz televízió adásában.
Gucul szerint Moldovában vannak olyan politikai pártok, amelyek az önálló moldovai állam megszüntetését igyekeznek elérni.
Oroszország kiutasítja a moldovai nagykövetség egyik alkalmazottját, válaszul Kisinyov hasonló intézkedésére – közölte az orosz külügyminisztérium pénteken a honlapján.
A tárcához pénteken bekérették Moldova moszkvai nagykövetét, és tájékoztatták a döntésről. A minisztérium tiltakozását fejezte ki amiatt, hogy korábban nemkívánatos személynek nyilvánították a Kisinyovi orosz diplomáciai képviselet egyik alkalmazottját.
A kisinyovi orosz nagykövetet múlt héten értesítették róla, hogy a diplomáciai képviselet egyik munkatársát persona non gratának nyilvánították.
Az orosz diplomaták pénteken azt is elítélték, hogy Kisinyov megtiltotta egy orosz delegáció belépését Moldovába. A küldöttség az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) európai regionális konferenciájának 34. ülésszakán vett volna részt a moldovai fővárosban május 14–17. között.
Az orosz külügyminisztérium a nagykövettel azt közölte, hogy Moldova visszaél a vendéglátó ország státusával, és nyíltan átpolitizálja a FAO tevékenységét. Moszkva szerint az efféle „önbíráskodás” durván sérti azt a kötelezettséget, hogy minden tagállamnak biztosítani kell a részvételt az ENSZ-rendezvényen – adta hírül az MTI.
Привет, я иностранная агентка в уголовном розыске, являющаяся соосновательницей движения, являющегося иностранным агентом и нежелательной организацией, внесенная в список лиц, аффилированных с движением-иноагентом. Теперь ты будешь со мной встречаться? pic.twitter.com/P97UFwOiqz
A moldovai határőrök azt tervezik, hogy együttműködnek az ukrán hatóságokkal, és segítenek elfogni az Ukrajnából a Dnyeszteren túlra szökni próbáló hadköteleseket – jelentette be hétfőn Adrian Efros moldáv belügyminiszter Ziarul de Garda című moldáv lapnak adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Efros elmondta: „Egyértelmű, hogy mindenki az életét próbálja menteni, és az államhatárokat illegálisan átlépők többnyire 18 és 60 év közötti férfiak. Hozzátette, hogy az ukrán elkerülők Dnyeszteren túli régiót használják a meneküléshez. „Gyakorlatilag hetente hajtunk végre egy-két akciót a Moldova területén szervezett különféle embercsempész csatornák leküzdésére és felszámolására, amelyeket a Moldovai Köztársaság és Ukrajna állampolgárai szerveznek” – mutatott rá.
Megjegyezte, hogy Chisinaunak is vannak szűrői a Dnyeszteren túli régióból kiinduló útvonalakon. „Megpróbálunk szorosabb kapcsolatot kialakítani ukrán kollégáinkkal, és személyesen megbeszéltük Ukrajna belügyminiszterével az ukránokkal közös járőrözés újraindítását a Dnyeszteren túli régióban. Ez lehetővé teszi az illegális migráció megelőzését és megakadályozását” – magyarázta Adrian Efros.
