A norvég külügyminisztérium az X hálózaton jelentette be, hogy 240 millió eurót különítenek el Ukrajna légvédelmének megerősítésére.
Ebből az összegből 125 milliót a skandináv állam a Németországgal, Dániával és Hollandiával indított közös kezdeményezésre fordít, miszerint 100 rakétát szállítsanak a Patriot rendszerhez, amelyet korábban Boris Pistorius német védelmi miniszter is bejelentett.
Jelenleg Ukrajnának két döntése van a nyugati partnerektől a légvédelmi felszerelések szállítását illetően. Érdemes azonban várni még néhány döntésre – közölte Dmitro Kuleba külügyminiszter.
„Nem beszélhetek erről. De az elnök dolgozik, tegnap ez is kiemelt téma volt. Mi dolgozunk, a katonaság dolgozik, mindenki dolgozik. Az elmúlt két hónapban felforgattuk a világot, hogy megoldást találjunk” – mondta Kuleba.
Megjegyezte, hogy a rendszerek ellátására már létezik egy megoldás – a németországi Patriot akkumulátor.
„Az olasz Samp/T rendszerekkel kapcsolatos döntés is nyilvános volt. És még több döntés lesz” – mondta a külügyminisztérium vezetője.
Ukrajna már megállapodásokat kötött a szövetséges országokkal további légvédelmi eszközök szállításáról – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök a szombat esti videoüzenetében, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij megjegyezte, hogy ezeknek a döntéseknek egy része gyorsabban, más részük pedig 2024 őszén fog megvalósulni. „Továbbra is a lehető legaktívabban kommunikálunk minden partnerrel. Minden olyan szinten, amely segíthet. Egy hét múlva lesz az első békecsúcs. Emellett fontos találkozók és tárgyalások várnak az európai vezetőkkel a stabilitásunk, az orosz terrortól való védelmünk érdekében. Már vannak megállapodások a partnerekkel Ukrajna további légvédelmi rendszereiről, és ezek közül néhány gyorsabban fog működni, néhány pedig az őszhöz közeledve. Hálás vagyok minden vezetőnek, minden államnak, amelyek valóban támogatnak minket ebben” – emlékeztetett.
Az elnök azt is hozzátette, hogy a légvédelemmel kapcsolatos döntések mellett majdnem készen állnak az új biztonsági megállapodások is. „Majdnem készen állnak az új biztonsági megállapodások Ukrajnával kapcsolatban. Ezek a hónapok a stratégiai döntések ideje. Május kibővítette képességeinket a csatatéren, különösen hosszú távon. Júniusban meg kell erősödnie a diplomáciánknak és a stratégiai perspektívánknak – mindez azért, mert az igazságos békét képesek lehetünk közelebb hoznunk, és több erőt adunk ukrán társadalmunknak” – mutatott rá Volodimir Zelenszkij.
Románia azt fontolgatja, hogy Ukrajnát fejlett Patriot védelmi rendszerekkel látja el, amelyek szükségesek az orosz támadások ellen. Ugyanakkor megvédhetik Ukrajna és Románia területét is.
A hírt a miniszterelnök közölte az Euronewsnak adott interjúban. Kiemelte a szakértők bevonásának és a megfelelő intézményi csatornákon keresztüli döntéshozatal fontosságát, mivel ez kihat Románia védelmére és a NATO-szövetségesekkel való kapcsolatára.
„Először is a szakembereknek kellene beszélniük. Ez nem azt jelenti, hogy ha a rendszer Ukrajna egy részét lefedi, akkor nem terjed ki Romániára is” – hangsúlyozta a miniszterelnök.
Az ukrán vezető vasárnap Szingapúrban megbeszélést folytatott az amerikai védelmi miniszterrel. Zelenszkij Lloyd Austinnal a szingapúri Sangri-la Párbeszéd nevű biztonságpolitikai fórum keretében találkozott, amely a világ vezetőit, köztük az amerikai és a kínai védelmi minisztert tömörítő fórum.
Zelenszkij és Austin azután találkozott, hogy az ukrán elnök pénteken előrelépésnek nevezte az Egyesült Államok döntését, mely alapján engedélyt kapott Kijev, hogy amerikaiak által szállított fegyvereket használhasson oroszországi célpontok elleni támadásra, bizonyos feltételek mellett.
Az ukrán elnök az amerikai miniszterrel folytatott tanácskozás után azt mondta, hogy a találkozó „nagyon jó” volt. Az X-en közzétett nyilatkozatában Volodimir Zelenszkij úgy fogalmazott, hogy
megvitatta országa védelmi szükségleteit,
Ukrajna légvédelmi rendszerének megerősítését,
az amerikai F-16-os vadászrepülőgépek szállításával kapcsolatos koalíció kérdését, továbbá
egy kétoldalú biztonsági megállapodás kidolgozását.
Pat Ryder tábornok, a Pentagon szóvivője közölte, hogy Lloyd Austin megismételte „az Egyesült Államok megingathatatlan támogatását” Ukrajna számára.
Az elmúlt napokban Zelenszkij több európai országba is elutazott, hogy újabb katonai támogatást kérjen az ukrán hadseregnek.
Az Ukrajnának adott bőkezű támogatások miatt legatyásodtak a helyi hadseregek. A NATO szerint csak a szükséges légvédelmi eszközök öt százaléka működőképes a keleti határa mentén.
A NATO belső jelentése alapján Európa a szövetség keleti határának megvédéséhez szükséges légvédelmi képességének csak a töredékével rendelkezik, megmutatva, hogy a kontinens még a több mint két éve tartó orosz–ukrán háború mellett is sebezhető maradt.
Az ukrajnai háború megmutatta, hogy a modern harctéren a légvédelem az egyik legfontosabb eszköz, amivel egy hadsereg rendelkezhet: enélkül a katonai célpontok, az infrastruktúra és a lakosság is sebezhető marad, a levegőből érkező támadások pedig a frontvonalakon elért sikereket is semmissé tehetik.
A NATO jelentése szerint azonban Európa nem tanult az ukrán kudarcokból – a keleti határon ugyanis a megfelelő védelemhez szükséges kapacitásnak csak az öt százalékát tudja biztosítani.
A Financial Times értesülése szerint a szövetség több magas rangú vezetője is arra figyelmeztetett, hogy „Kelet-Európa egyáltalán nincsen felkészülve egy invázióra”, amelynek első fázisa nagy méretű légi támadásokat foglalna magába. A határvonal a rakéta-, drón- és tüzérségi támadásokra sincsen felkészülve, ami az egész kontinenst sebezhetővé teszi.
Ez a hiányosság várhatóan központi témája lesz a NATO külügyminisztereinek csütörtökön kezdődő prágai találkozóján, amelyen, bár csak előkészítené a szövetség júliusi, Washingtonban tartandó csúcsát, a tisztviselők megpróbálnak gyors megoldást találni a védelmi kapacitás bővítésére.
Ukrajna 2022 februárja óta számtalanszor megtapasztalhatta, hogy mit jelent, ha egy országnak nincsenek megfelelő légvédelmi képességei:
a támadók távolról, emberveszteség nélkül tudják elpusztítani a védelmi állásokat;
a hadseregek működését biztosító felszerelés- és lőszerraktárak, kommunikációs központok, parancsnoki főhadiszállások és repülőterek is szabad prédává válnak;
a katonai mellett a civil infrastruktúra is könnyen támadható, ezzel letörve a lakosság morálját;
valamint a katonai drónok elterjedésével a honvédők a lopakodó bombázások és a hírszerzés ellen sem tudnak védekezni.
Nem meglepő, hogy Kijev folyamatosan lévédelmi felszereléseket követel nyugati támogatótól – a modern hadviselésben ezek az eszközök létszükségletté váltak.
Az európai lemaradás régóta ismert, csak a mértékéről nem voltak pontos adatok, és már több NATO-tagállam is elkezdett dolgozni azon, hogy kijavítsa ezt a hiányosságot. Ilyen például a Németország által támogatott Sky Shield-projekt, amely az izraeli Vaskupolához hasonlóan teljes lefedést biztosítana a kontinens számára.
A múlt héten Lengyelország és Görögország felszólította az Európai Bizottságot, hogy segítsen egy páneurópai légvédelmi rendszer kidolgozásában és esetlegesen finanszírozásában: A légvédelem hiánya miatt sebezhetők vagyunk, a katonáink és a lakosság sincsenek biztonságban, így sürgősen be kell hoznunk a lemaradásunkat. Ha nem tanuljuk meg az ukrán leckét, ugyanazokat a hibákat fogjuk elkövetni – írta Kiriakosz Micotakisz görög és Donald Tusk lengyel miniszterelnök a közös levelében, amelyet Ursula von der Leyennek címeztek. Ez a javaslat a bizottság elnöke számára nem újdonság, mivel maga is hónapok óta azért kampányol, hogy Brüsszelt egy közös uniós védelmi projekt élére állítsa.
Szerencsére Európa saját hadi vállalatai képesek lennének legyártani a teljes lefedéshez szükséges légvédelmi eszközöket, valamint egy kontinentális érzékelőrendszer felépítése is szóba került a legutóbbi NATO-csúcson.
Az EU tagállamaira nehezedő gazdasági problémák, valamint az Ukrajnának adott óriástámogatások mellett azonban kétséges, hogy a tervezett légvédelmi vonal a közeljövőben valósággá válhat.
Josep Borrell, az EU külügyi és biztonsági főképviselője az oroszok szombati, harkivi csapására reagálva közölte: több légvédelmi eszközt kell adni Ukrajnának.
A The Kyiv Independent szerint az uniós vezető így fogalmazott a közösségi médiában szombaton megjelent posztjában:
A leghatározottabban elítélem Oroszországnak a mai napon, Harkiv városa ellen elkövetett aljas támadásait, beleértve egy zsúfolt bevásárlóközpont elleni [csapást], ahol civilek haltak és sebesültek meg. Az ilyen és más orosz háborús bűncselekmények minden elkövetőjét felelősségre fogják vonni.
Borrell ezután azt is hangsúlyozta, hogy Ukrajnának sürgősen szüksége van további légvédelmi rendszerekre, és felszólította az európai országokat, hogy adjanak ezekből Ukrajnának, mert ez „életeket ment”, és segít megvédeni az ukrán városokat.
Ha a szövetségesek segítenek Ukrajnának az ellenséges rakéták lelövésében, az nem fog eszkalációt kiváltani, a másik lehetőség – légvédelmi rendszerek és harci repülőgépek átadása – jelentette ki kedden Dmitro Kuleba külügyminiszter Kijevben a német kollégájával, Annalena Baerbockkal közösen tartott sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
Archív
A jelentés szerint az ukrán diplomácia vezetője elmondta: nincs érv az ellen, hogy a szövetségesek segítsenek Ukrajnának lelőni az orosz rakétákat a területe felett. Azok, akik ezt eszkalációs veszélynek tartják, manipulálnak, hiszen az eszkalációban egyedül Oroszország vesz részt. „Ezért arra kérjük partnereinket, hogy fontolják meg a rakéták elfogásának lehetőségét, ezek nem repülőgépek, hanem vasdarabok. Van egy alternatíva – biztosítsanak nekünk minden szükséges eszközt. Ezután mi magunk lőjük le a rakétákat” – szögezte le.
Kuleba kifejtette: légvédelmi rendszerekről, valamint harci repülőgépekről van szó. Ugyanakkor az, hogy Ukrajnának mindkét lehetőséget elutasítják, csak Oroszország megbékítését szolgálja – mutatott rá.
Az ukrán külügyminiszter kifejtette, hogy Ukrajna katonai célpontokra mér csapásokat Oroszország területén, mert „onnan jön a halál és a pusztulás”. „Ha valaki azt gondolja, hogy gyenge pozícióban várjuk a halálunkat, akkor erre ne számítson” – hangsúlyozta Dmitro Kuleba, hozzátéve: minél több célpontot pusztít el Ukrajna Oroszországban, annál hamarabb ér véget a háború.
Bill Blair kanadai védelmi miniszter pénteken bejelentette, hogy az ország 76 millió kanadai dollárt (55,7 millió USD) fordít egy német vezetésű kezdeményezésre, amelynek célja légvédelmi rendszerek gyors eljuttatása Ukrajnába az orosz támadások visszaverésére. Erről a Reuters számolt be.
„Ezek a rendszerek (légvédelem – a szerk.) segíteni fognak Ukrajnának abban, hogy megvédje magát az orosz légitámadásokkal szemben, amelyek ukránok ezreinek okozták halálát, valamint kórházakat, erőműveket és lakóépületeket semmisítettek meg” – mondta Blair német kollégája, Boris Pistorius kanadai látogatásán. .
Megjegyzendő, hogy az Ukrajna elleni orosz invázió kezdete óta Kanada több mint 14 milliárd kanadai dollárt utalt Ukrajnának általános támogatására, ebből 4 milliárd kanadai dollárt katonai segély formájában.
[type] => post
[excerpt] => Bill Blair kanadai védelmi miniszter pénteken bejelentette, hogy az ország 76 millió kanadai dollárt (55,7 millió USD) fordít egy német vezetésű kezdeményezésre, amelynek célja légvédelmi rendszerek gyors eljuttatása Ukrajnába az orosz támadások v...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1715629020
[modified] => 1715611296
)
[title] => Kanada 55 millió dollárt szán az ukrán légvédelem megerősítésére
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=112850&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 112850
[uk] => 112642
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 112643
[image] => Array
(
[id] => 112643
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/630-360-1535028996-5817.jpg
[original_lng] => 144138
[original_w] => 630
[original_h] => 360
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/630-360-1535028996-5817-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/630-360-1535028996-5817-300x171.jpg
[width] => 300
[height] => 171
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/630-360-1535028996-5817.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/630-360-1535028996-5817.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/630-360-1535028996-5817.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/630-360-1535028996-5817.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/630-360-1535028996-5817.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1715600497:5
[_thumbnail_id] => 112643
[_edit_last] => 5
[views_count] => 662
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_a632249f7fe38888c877d2da6cbfd998] =>
Németországban javaslat merült fel Nyugat-Ukrajna légterének a lezárására a NATO keleti határain található tagországok – mindenekelőtt Lengyelország és Románia – légvédelmi rendszereinek bevonásával – számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál a Frankfurter Allgemeine Zeitung című német lapra hivatkozva.
A jelentés szerint az újság azt írta, hogy az elképzelést támogatják néhány német politikai párt, köztük a kormányzó Szabad Demokrata Párt (SPD) és az Unió 90/Zöldek képviselői. A kiadvány szerint Nico Lange, a Müncheni Biztonsági Tanács szakértője és Horst Heinrich Braus altábornagy, volt NATO főtitkár-helyettes javasolta azt az ötletet, hogy a Romániában és Lengyelországban telepített, NATO-erők által ellenőrzött NATO légvédelmi rendszerekkel orosz drónokat lőjenek le Nyugat-Ukrajna felett.
Lange szerint ez lehetővé tenné egy 70 kilométeres biztonsági övezet kialakítását az ukrán határon. Ez tehermentesítheti az ukrán légvédelmi erőket a front más területein – tette hozzá a szakértő.
