Ukrajna Külügyminisztériuma élesen reagált arra a látogatásra, amelyet szeptember 18–20. között Burkina Faso nagykövete, Aristide Tapsobi, Mali nagykövete, Seyda Kamisoki, valamint Niger nagykövete, Issa Abdu Sidik tett az ideiglenesen elfoglalt Krímen.
A minisztérium hangsúlyozta, hogy az ilyen cselekedetek súlyosan sértik a nemzetközi jogot, Ukrajna szuverenitását és területi integritását, valamint az ENSZ Közgyűlésének 68/262. számú határozatát, amely megerősíti, hogy semmilyen kísérletet nem ismernek el a Krím és Szevasztopol státuszának megváltoztatására.
Emellett a diplomáciai képviselők figyelmen kívül hagyták az ukrán jogszabályokat, amelyek szabályozzák a belépést az ideiglenesen megszállt területekre.
A román külügyminisztérium beidézte az orosz nagykövetet az ország légterébe való orosz drónbehatolás miatt. Oana Tsoi külügyminiszterasszony kijelentette, hogy Vlagyimir Lipajev bukaresti orosz nagykövetet szeptember 14-én beidézték a külügyminisztérium székházába.
Amikor arról kérdezték, hogy van-e „vörös vonal”, amelyről Románia tájékoztatta Oroszországot, és hogy lehet-e szigorúbb intézkedéseket hozni, azt válaszolta: „Természetesen van.”
„Együttműködünk az Európai Uniós partnereinkkel, többek között a 19. szankciócsomagon. És látni fogják számos nemzetközi partner reakcióját, akik ma szolidaritást vállalnak Romániával” – hangsúlyozta Tsoi. A minisztériumnál hozzátették, hogy a román fél „határozott tiltakozását” fejezte ki az elfogadhatatlan és felelőtlen cselekedet ellen, amely Románia szuverenitásának megsértése.
„Az ilyen ismétlődő helyzetek a regionális biztonságot fenyegető veszélyek eszkalálódásához és erősödéséhez vezetnek. Az orosz felet arra kérték, hogy azonnal tegyen meg minden szükséges intézkedést Románia légterének jövőbeni megsértésének elkerülése érdekében. Románia folyamatos kapcsolatban áll szövetségeseivel és az EU tagállamaival” – közölte az ország külügyminisztériuma közleményében.
Az ideiglenesen megszállt Krím területére három afrikai ország nagykövete érkezett. Ukrajna Külügyminisztériuma elítélte a diplomaták látogatását.
Közölték, hogy a Krímre érkezett a Burundi Köztársaság nagykövete, Joseph Nkurunziza, a Guineai Köztársaság nagykövete, Nyankoya Haba, valamint a Csád Köztársaság nagykövete, Adam Beshir Mahamud, akik mindhárman Oroszországba akkreditáltak.
„Ez a látogatás kirívó megsértése a nemzetközi jognak, különösen az ENSZ Közgyűlés 68/262 számú határozatának (Ukrajna területi integritása), valamint Ukrajna jogszabályainak. Az ilyen cselekedetek ellentétesek az államok szuverenitásának és területi integritásának általánosan elismert elveivel, és aláássák a nemzetközi közösség erőfeszítéseit, amelyek célja az orosz agresszió befejezése és egy átfogó, igazságos és tartós béke megteremtése” – áll a közleményben.
A külügyminisztérium hangsúlyozta, hogy Oroszország szándékosan használ fel külföldi diplomatákat propagandacélokra, hamis benyomást keltve a megszállás nemzetközi elismeréséről.
Július 7-től új szervezeti struktúrában működik az ukrán külügyminisztérium, amelyet a háborús körülményekhez és nemzetközi diplomáciai gyakorlatokhoz igazítottak. Megszűnt a leszerelési osztály, helyette létrejött a Nemzetközi Biztonsági és Védelmi Főosztály, valamint külön NATO-igazgatás.
Új szankciós politikaigazgatás is indul, ahogy külön részleg jön létre az „ellenséges országokkal” – mint Oroszország, Belarusz vagy Észak-Korea – szembeni fellépésre. A régiók szerint különválasztják többek között az amerikai, ázsiai és afrikai ügyeket.
A miniszterhelyettesek szerepe funkcionálisan oszlik meg – például EU-politika, biztonság, digitalizáció. Új osztály foglalkozik a világban élő ukránokkal és humanitárius együttműködéssel.
Fejlesztik a közszolgálati diplomáciát is: megerősítik az Ukrán Intézet és a Diplomáciai Akadémia szerepét, létrejönnek új egységek a kiberdiplomáciára, innovációra és mesterséges intelligenciára fókuszálva.
Július 1-jétől a külföldön tartózkodó ukránok elektronikus formában is benyújthatják a közjegyzői feldolgozást igénylő okiratokhoz szükséges információkat és dokumentumokat a Külügyminisztérium „e-Consul” információs és kommunikációs rendszerének kérelmezői elektronikus fiókján keresztül, számolt be a Külügyminisztérium sajtóosztálya.
„Július 1-től egy új szolgáltatás kísérleti bevezetése van folyamatban az egyik kulcsfontosságú konzuli területen az első 40 külföldi diplomáciai intézményben. Ez a közjegyzői feldolgozást és jóváhagyást igénylő dokumentumok automatizált benyújtása” – jegyezte meg a minisztérium. A fő újítás az, hogy a dokumentumok benyújtásának és feldolgozásának minden eljárása mostantól online is elvégezhető anélkül, hogy személyesen kellene ellátogatni egy diplomáciai képviseletre. Csak a kész dokumentum átvételéhez kell bejönni a konzulátusra.
Korábban a közjegyzői szolgáltatások igénybevételéhez az állampolgárnak személyesen kellett megjelennie a konzulátuson, és papíralapon be kellett nyújtania az összes szükséges dokumentumot, valamint személyesen kellett kérelmet benyújtania; tájékoztatni a konzult a meghatalmazás szövegéről, egyeztetni a konzullal hatásköröket, befizetni a konzuli díjat (általában a postán vagy a bankban), megvárni, amíg a konzul kinyomtatja a meghatalmazást, és csak a nap második felében kaphatta meg. Előfordult, hogy egy bizonyos dokumentum hiányában, vagy bizonytalanság esetén, hogy a meghatalmazás melyik szövege lenne alkalmas, egy másik napon ismét fel kellett keresni a diplomáciai képviseletet.
Mostantól egy kényelmes időpontban online lehet a kérelmet benyújtani közjegyzői szolgáltatások igénybevételre az e-Konsul rendszeren keresztül, lelehet tölteni a szükséges meghatalmazás vagy közjegyzői nyilatkozat mintáját, és fellehet tölteni az összes szükséges dokumentumot. A rendszer kiadja, hogy melyik dokumentumokat kell benyújtani egy adott közjegyzői szolgáltatás végrehajtásához.
A konzuli tisztviselő a benyújtott információkat a kérelmező személyes jelenléte nélkül dolgozza fel, és ha azok megfelelnek a törvényi követelményeknek, megerősíti a kérelmező közjegyzői szolgáltatás kérelmezésére való jogosultságát.
Ha bármilyen hiányosságot találnak, a kérelmező értesítést kap, amely konkrét ajánlásokat tartalmaz azok megszüntetésére. A rendszer közjegyző által hitelesített dokumentumot generál, és értesítést küld a személynek a konzuli tisztviselő hitelesítés engedélyéről és a konzuli díj befizetésének szükségességéről.
A közjegyzői szolgáltatás igénybevételéhez az adott személynek csak regisztrálnia kell az e-Cserha-ban, a megbeszélt időpontban meg kell érkeznie a diplomáciai intézménybe, be kell nyújtania az elektronikus formában elküldött dokumentumokat, személyesen alá kell írnia az e-Konzul rendszeren keresztül korábban jóváhagyott közjegyzői okiratot, és miután a konzul bevitte az adatokat a közjegyzői okiratok nyilvántartásába, át kell vennie a hitelesített dokumentumot.
Július 1-től az ukrán állampolgárok már hozzáférhetnek ehhez a kísérleti projekthez Ukrajna ausztráliai, algériai, angolai, argentin, botswanai, vietnami, ghánai, etiópiai, indiai, indonéziai, katari, kenyai, kínai népköztársasági, kantoni és sanghaji főkonzulátusain, kongói, koreai, elefántcsont-parti, kubai, kuvaiti, lettországi, malajziai, marokkói, mexikói, mozambiki, egyesült arab emírségekbeli, ománi, dél-afrikai, perui, ruandai, szaúd-arábiai, szenegáli, szingapúri, thaiföldi, tunéziai, chilei, japán nagykövetségein, valamint a milánói, hamburgi és gdanski főkonzulátusain.
The last time Slovak land was ceded to an aggressor—in the name of peace—it did not turn out well and did not bring peace to either the Slovaks or other nations. https://t.co/26ow7b67e1
Ukrajna nem tud arról, hogy a jövő héten Törökországban „találkozót” tartanának Oroszországgal a fekete-tengeri tűzszünetről szóló tárgyalások kapcsán, amiről a török sajtó korábban beszámolt, ilyen csúcstalálkozó nem volt tervben – jelentette ki hétfőn Heorhij Tihij, a Külügyminisztérium szóvivője az rbc.ua hírportálnak nyilatkozva.
Mint Tihij elmondta: „Ez olyasvalami, amit a török média talált ki, ott nem lesz Ukrajna-Oroszország formátumú találkozó, és nem is tervezték.” Egyúttal cáfolta a CNN Turk törtök tévécsatorna információját arra vonatkozóan, hogy kijevi és moszkvai delegációk találkozóját tervezték volna április 15-16-ra az ankarai haditengerészeti parancsnokságon, ahol a felek a Fekete-tengeren kötendő fegyverszünetről készültek volna tárgyalni.
A CNN Turk a bejelentésében a török nemzetvédelmi minisztérium forrásaira hivatkozott.
A külföldi csapatok mellett Ukrajnának szövetséges repülőgépekre is szüksége van a járőrözéshez a levegőben és a tengereken, csak így biztosítható a béke és a hosszú távú biztonság – jelentette ki csütörtökön Heorhij Tihij, a Külügyminisztérium szóvivője a sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Tihij elmondta: „Úgy gondoljuk, hogy ha partnereink és szövetségeseink készek beszélni, megvitatni ezeknek a kontingenseknek az esetleges beküldését Ukrajna békéjének és hosszú távú biztonságának fenntartása érdekében, véleményünk szerint, akkor lehet beszélni a légtér biztonságáról, a védelemről, az ukrán légtér lezárásáról.”
A Külügyminisztérium szerint a szövetségesek és partnerek repülőgépeit is bevethetik a többi között Ukrajnában járőrözésre. „Ez a jelenlét tartalmazhat szárazföldi, légi és tengeri összetevőt” – tette hozzá a külügyi szóvivő.
Andrij Szibiha külügyminiszter ma jelentette be, hogy a békegarancia keretein belül az ukrajnai külföldi kontingensekről szóló megbeszéléseknek az ukrán tengerek és légtér védelmére kell összpontosítani, nem csak a szárazföldi területekre.
Ukrajna Külügyminisztériuma nem ért egyet Andrzej Duda lengyel elnök kijelentésével, miszerint Oroszország Ukrajna elleni háborújának a lezárulása után a nemzetközi szervezett bűnözés robbanásszerű növekedéséhez vezethet – számolt be az rbc.ua hírportál a Külügyminisztérium sajtószolgálatára hivatkozva.
A jelentés szerint a Külügyminisztérium megjegyezte, Kijev hálás Lengyelországnak az Ukrajnának nyújtott nagyszabású támogatásért, valamint személyesen Andrzej Duda elnöknek, amiért következetesen előmozdította Ukrajna érdekeit, és felhívta partnereit Ukrajna támogatásának a növelésére. „Ugyanakkor nem értünk egyet azzal, hogy az ukrán katonákat, akik ma életüket kockáztatva védik Európát az orosz inváziótól, az európai biztonságot fenyegető állítólagos veszélyként jelenítik meg” – hangsúlyozta a tárca.
Az ukrán külügy emlékeztettek arra, hogy 2014 után, amikor már ukránok százezrei fordultak meg a fronton, nem nőtt számottevően a bűnözés, illetve a Lengyelországot vagy Európát érő fenyegetés. Ezenkívül Ukrajna az orosz agresszió első évei óta kiemelt figyelmet szentel a katonák alkalmazkodásának, szocializációjának és integrációjának, és számít a partnerek további segítségére ebben a fontos ügyben.
Az ukrán katonák és veteránok nem fenyegetést, hanem biztonsági tényezőt jelentenek Ukrajna, Lengyelország és egész Európa számára. Ők a szabad és stabil európai jövő garanciája. Meggyőződésünk, hogy azok a bátor ukrán férfiak és nők, akik a hazájuk és az egész világ az orosz megszállókkal szembeni védelmére keltek, a legnagyobb tiszteletet érdemlik
– szögezte le a Külügyminisztérium.
(vb/rbc.ua)
[type] => post [excerpt] => Ukrajna Külügyminisztériuma nem ért egyet Andrzej Duda lengyel elnök kijelentésével, miszerint Oroszország Ukrajna elleni háborújának a lezárulása után a nemzetközi szervezett bűnözés robbanásszerű növekedéséhez vezethet. [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1738677000 [modified] => 1738665938 ) [title] => Nem igaz Duda kijelentése, hogy megugrik a nemzetközi szervezett bűnözés az ukrajnai háború után – Külügyminisztérium [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=139777&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 139777 [uk] => 139792 ) [crid] => bey5821 [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 28217 [image] => Array ( [id] => 28217 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/kulugy.jpg [original_lng] => 35783 [original_w] => 650 [original_h] => 410 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/kulugy-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/kulugy-300x189.jpg [width] => 300 [height] => 189 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/kulugy.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/kulugy.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/kulugy.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/kulugy.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/kulugy.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1738667544:8 [_thumbnail_id] => 28217 [_edit_last] => 5 [views_count] => 2592 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_0a5754bbb4809235596f4e897139a2f8] =>
The last time Slovak land was ceded to an aggressor—in the name of peace—it did not turn out well and did not bring peace to either the Slovaks or other nations. https://t.co/26ow7b67e1
Z okazji Dnia Konstytucji wyrażamy solidarność z 🇺🇦, szczególnie w obliczu bohaterskiej walki o wolność i niepodległość.
Życzymy, aby demokratyczne wartości, które są fundamentem konstytucji Ukrainy, mogły jak najszybciej zostać przywrócone na obecnie okupowanych ziemiach 🇺🇦.
— Ministerstwo Spraw Zagranicznych RP 🇵🇱 (@MSZ_RP) June 28, 2025
Jelenleg Lengyelországban található a második legnagyobb ukrán közösség, amely körülbelül 1 millió állampolgárt számlál. Andrji Szibiha külügyminiszter bejelentette, hogy a lengyelországi Rzeszówban és Poznańban két újabb ukrán konzulátust terveznek megnyitni.
A miniszter hozzátette, hogy Ukrajna más európai országokban is fontolgatja konzulátusok nyitását.
„Jelenleg Lengyelországban található a második legnagyobb ukrán közösség… Ez körülbelül 1 millió ukrán állampolgárt jelent. Erősíteni fogjuk a konzulátusi jelenlétünket. Két új konzulátus megnyitása van tervben Rzeszówban és Poznańban
– mondta Szibiha.
A miniszter megjegyezte, hogy azokban az országokban, ahol a legnagyobb ukrán közösségek élnek, további konzulátusi képviseletek nyitása várható. Főként Romániában, Szlovákiában, Németországban és Franciaországban tervezi Ukrajna a konzulátusi jelenlét bővítését.
The last time Slovak land was ceded to an aggressor—in the name of peace—it did not turn out well and did not bring peace to either the Slovaks or other nations. https://t.co/26ow7b67e1
W związku z dowodami, że to rosyjskie służby specjalne dokonały karygodnego aktu dywersji wobec centrum handlowego przy Marywilskiej, podjąłem decyzję o wycofaniu zgody na działanie konsulatu Federacji Rosyjskiej w Krakowie.
— Radosław Sikorski 🇵🇱🇪🇺 (@sikorskiradek) May 12, 2025
