Átalakította kormányát Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök csütörtökön. A kormányátalakítást Aljakszandr Lukasenka a fiatalítással indokolta, és rendkívüli hatékonyságot követelt az újonnan kinevezett tisztviselőktől.
Az új külügyminiszter a BelTA fehérorosz állami hírügynökség közlése szerint Makszim Rizsankou, aki előzőleg az elnöki hivatal vezetőjének első helyettese volt.
A tárcát eddig vezető Szjarhej Alejnyikot a Köztársasági Tanács (a parlamenti felsőház) tagjává nevezték ki.
Új miniszter áll a jövőben a mezőgazdasági és élelmiszeripari, valamint az ipari tárca élén is. Az előbbi tisztséget Anatol Linevics tölti be, aki előzőleg a vicebszki területi végrehajtó bizottság elnökének első helyettese volt. Az ipari tárca vezetésével az államfő Aljakszadr Jefimov korábbi miniszterhelyettest bízta meg.
Jurij Sulejkát, a breszti területi végrehajtó bizottság elnökét az államfő miniszterelnök-helyettessé nevezte ki.
Az elnöki hivatalt ezentúl Dzmitrij Krutoj vezeti, aki előzőleg Fehéroroszország Moszkvába akkreditált nagykövete volt. Az új moszkvai nagykövet pedig Aljakszandr Ragozsnyik korábbi ipari miniszter lett.
A kormányátalakítást Aljakszandr Lukasenka a fiatalítással indokolta, és rendkívüli hatékonyságot követelt az újonnan kinevezett tisztviselőktől.
Erna Solberg norvég miniszterelnök bejelentette, kormánya lemondási engedélyt kér a Királyi palotában megtartandó Állami Tanács ülésén, számolt be az UNN a kormány honlapjára hivatkozva.
„A 2021. szeptember 13-i parlamenti választások megteremtették az új kormány megalakulásának parlamenti alapját. Ezért kérek engedélyt a kormányom lemondására” – áll Solberg közleményében.
Egyben hozzátette, hogy javasolni fogja a norvég királynak, hogy kérje fel Jonas Gahr Støre munkáspárti vezetőt, hogy alakítsa meg az új kabinetet, mivel őt két párt jelöltje a kormányalakításra.
Discussed with Norway’s Minister of Defence, Bjørn Arild Gram @Bjornarildgram the developments on the frontlines as well as russia's recent massive combined air attack on Ukraine.
Grateful for Norway’s contribution to strengthening our air defence and fostering the Maritime… pic.twitter.com/d1D7AI1Hb8
A jobboldali Naftali Bennettet választotta kormányfőnek az izraeli parlament, ezzel véget ért Benjamin Netanjahu 12 éves miniszterelnöksége.
A koalíciós megállapodás szerint Naftali Bennett két éven át vezetheti a kabinetet, utána két évre Jair Lapid, a centrista Jes Atid vezetője ülhet le miniszterelnöki székbe.
Megszerezte a szükséges többséget az izraeli parlamentben a jobboldali Naftali Bennett vezette új koalíciós egységkormány, véget vetve Benjámin Netanjahu konzervatív miniszterelnök 12 éves kormányzásának.
A 120 fős kneszetben 119 képviselő szavazott. 60 támogatta az új kormányt, míg 59 képviselő ellene szavazott.
A Jobbra (Jamina) pártot vezető Naftali Bennett a szavazás utáni percekben le is tette a hivatali esküt, így ő a zsidó állam tizenharmadik miniszterelnöke. A koalíciós megállapodás értelmében a ciklus felénél, két év múlva a centrista Van Jövő (Jes Atid) párt vezetője, a Bennett-kormány külügyminisztere, Jaír Lapid veszi át a miniszterelnöki posztot.
Szabáh al-Hálid al-Hamad, Kuvait miniszterelnöke benyújtotta kormánya lemondását vasárnap az előző napi parlamenti választások nyomán, amelyeken a parlament csaknem kétharmada megújult, de egyetlen nő se került be a törvényhozásba.
A KUNA kuvaiti állami hírügynökség szerint a kuvaiti emír elfogadta a – választás után rutinszerű lépésnek számító – lemondást, és felkérte a kabinetet, hogy ügyvivőként irányítsa tovább az országot, amíg meg nem alakul az új kormány.
A Perzsa (Arab)-öböl partján fekvő, kőolajban gazdag apró, 1,4 millió lakosú monarchiában nem egészen hatszázezer választót vártak szombaton az urnákhoz, hogy megválasszák a törvényhozás 50 tagját. Kuvait az egyetlen Öböl menti arab monarchia, amely választott parlamenttel rendelkezik: az egykamarás, 65 tagú nemzetgyűlés 50 tagját négy évre közvetlenül választják, a fennmaradó 15 helyet a kormány miniszterei kapják.
Hírügynökségek szerint a leköszönő parlament ötven képviselője közül csak 19-et választottak meg újra, az ötven megválasztott törvényhozó 62 százaléka „újonc” lesz, akinek nincs semmilyen törvényhozási tapasztalata. A választásokon induló 28 nő közül egy se jutott be a parlamentbe, nem tudott győzni Szafa al-Hásem sem, aki több cikluson át volt a törvényhozás tagja.
A választási bizottság végleges adatokat még nem közölt, de a helyi sajtó szerint nem jutott be a parlamentbe az Iszlám Szalafista Gyűlés nevű szervezet, az Iszlám Alkotmányos Mozgalom – a Muzulmán Testvériség nemzetközi iszlamista szervezet politikai szárnya – pedig három mandátumhoz jutott, miközben előzőleg 24 mandátuma volt.
A síiták megőrizték hat helyüket a törvényhozásban.
A szigorú járványügyi korlátozások közepette tartott szavazáson a választási részvétel 60 százalékos volt.
