Kompenzációs alap létrehozásáról állapodtak meg a COP27-klímacsúcson az egyiptomi Sarm-es-Sejkben. Az alap az éghajlatváltozással szemben legkiszolgáltatottabb országoknak nyújt támogatást. A zárónyilatkozatban sürgették a károsanyag-kibocsátás csökkentésének felgyorsítását.
Szameh Sukri egyiptomi külügyminiszter, a COP27 elnöke a klímacsúcs záróaktusaként felkérte a résztvevőket, hogy fogadják el a konferencia intézkedéseiről szóló határozatot. Ellenvetést nem jeleztek, így a határozat megszületett – mondta a COP27 elnöke.
Az ülés zárónyilatkozatában sürgették a károsanyag-kibocsátás csökkentésének felgyorsítását. Továbbra is érvényes az a célkitűzés, hogy az iparosodás előtti helyzethez képest megpróbálják 1,5 Celsius-fok alatt tartani a globális átlaghőmérséklet emelkedését.
A megállapodásban felszólították az országokat, csökkentsék a fosszilis tüzelőanyagok támogatását. Közölték azt is, hogy a részletek kidolgozása a jövőre tartandó következő konferenciára maradt.
A zárónyilatkozat megfogalmazása a klímakompenzációról való vita miatt húzódott vasárnap hajnalig.
Az ENSZ főtitkára üdvözölte az alapról szóló döntést, az EU zöld átállásért felelős biztosa viszont csalódott, mert a megállapodás „nem jelent előrelépést” sem a bolygó, sem az emberek számára.
Az ENSZ klímakonferenciáján 34 ezren vettek részt.
A tervezet ezt követően Joe Biden elnökhöz kerül aláírásra.
Az amerikai képviselőház is megszavazta a demokraták 750 milliárdos egészség- és klímaügyi törvényjavaslatát, ami jelentős győzelemmel ér fel Joe Biden amerikai elnök és pártja számára – írja a CNN.
A tervezetre a 220 demokrata képviselő szavazott igennel, a 207 republikánus ellene szavazott, négy republikánus képviselő pedig nem szavazott. A javaslat ezt követően Joe Biden elnökhöz kerül aláírásra.
Mint azt a CNN megjegyzi, a törvénytervezet elfogadása mérföldkőnek tekinthető a demokraták számára, és lehetővé teszi, hogy a párt megvalósítsa régóta fennálló politikai célkitűzéseit a novemberi időközi választások előtt, miközben a demokraták azért küzdenek, hogy megtartsák – jelenleg szűk – többségüket a kongresszusban.
Az Inflation Reduction Actnek nevezett tervezet a legnagyobb klímaügyi beruházást jelenti az amerikai történelemben, és jelentős változtatásokat indít el az egészségügyben például azáltal, hogy először hatalmazza fel a Medicare-t a jogkörrel, hogy tárgyalja egyes vényköteles gyógyszerek áráról, továbbá három évvel meghosszabbítja a lejáró egészségügyi támogatásokat.
A jogszabály egyebek között a nagyvállalatokra kivetett 15 százalékos minimumadóval és a részvények visszavásárlására kivetett egy százalékos adóval hivatott csökkenteni a hiányt, továbbá növeli az adóhatóság behajtási képességét.
Ezenkívül több mint 700 milliárd dollárra emeli a kormányzati bevételt 10 év alatt, és több mint 430 milliárd dollárt fordít a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére, illetve meghosszabbítja a lejáró egészségbiztosítási támogatásokat, az új bevétel fennmaradó részét pedig a hiány csökkentésére hivatott fordítani.
[type] => post
[excerpt] => Az amerikai képviselőház is megszavazta a demokraták 750 milliárdos egészség- és klímaügyi törvényjavaslatát, ami jelentős győzelemmel ér fel Joe Biden amerikai elnök és pártja számára – írja a CNN.
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1660391100
[modified] => 1660391030
)
[title] => Az amerikai képviselőház is megszavazta a demokraták 750 milliárdos egészség- és klímaügyi törvényjavaslatát
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=55443&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 55443
[uk] => 55446
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 55444
[image] => Array
(
[id] => 55444
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/20-main-v1660348240.jpg
[original_lng] => 66858
[original_w] => 630
[original_h] => 400
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/20-main-v1660348240-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/20-main-v1660348240-300x190.jpg
[width] => 300
[height] => 190
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/20-main-v1660348240.jpg
[width] => 630
[height] => 400
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/20-main-v1660348240.jpg
[width] => 630
[height] => 400
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/20-main-v1660348240.jpg
[width] => 630
[height] => 400
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/20-main-v1660348240.jpg
[width] => 630
[height] => 400
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/08/20-main-v1660348240.jpg
[width] => 630
[height] => 400
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1660380821:4
[_thumbnail_id] => 55444
[_edit_last] => 4
[views_count] => 1860
[_oembed_7c8266b583e3b4d41008a053cb4fbb1b] =>
It is with great satisfaction that I welcome the announcement by ?? @StateDept on the complete lifting of the U.S. arms embargo on Cyprus??. This is a landmark decision, reflecting the burgeoning strategic relationship between the two countries, including in the area of security.
Had a phone call with @SecDef Lloyd J. Austin III Grateful for another package of security assistance, especially for the new capabilities to defend our skies from russia's brutal attacks. ?? PATRIOTic soldiers will master these systems quickly.They proved their skills many times pic.twitter.com/fB9zo32q3q
Had a phone call with the ?? President's National Security Advisor @JakeSullivan46.
Discussed further coordination in the matter of guaranteeing ??energy security. Thanked for supporting ?? in our struggle for independence, freedom, and democratic values. pic.twitter.com/xUyrImPzCj
On the ninth anniversary of Russia’s invasion of Ukraine and seizure of Crimea, we reaffirm our support for Ukraine as it defends its sovereignty, territorial integrity, and independence. Crimea is Ukraine. https://t.co/jiqvaR6QZD
A very warm welcome to Kyiv to @SpecRepUkraine Penny Pritzker and U.S. private sector CEOs. Today we will have meetings focused on accelerating U.S. business investment in Ukraine for the recovery. pic.twitter.com/7p3sasiDt2
Thank you @OlKubrakov for a substantive discussion with Ukrainian officials and private sector reps on practical steps to increase Ukraine’s exports and restore its economic vitality, a crucial counterpoint to Russia’s aggression. pic.twitter.com/dbWZDtC25A
— Special Representative Penny Pritzker (@SpecRepUkraine) January 12, 2024
Hosszú hetek vitái után az amerikai törvényhozás alsóháza pénteken elfogadta Joe Biden amerikai elnök 1750 milliárd dolláros szociális- és klímavédelmi csomagját.
A képviselőházban többségben lévő demokraták 220:213 arányban fogadták el a tervezetet, amelyet még a szenátusnak is meg kell szavaznia. Jared Golden, Maine állam demokrata képviselője csatlakozott a javaslatot ellenző republikánushoz, és nemmel szavazott.
A Biden-kormány október végén terjesztette a kongresszus elé a kompromisszumos, felére csökkentett, 1750 milliárd dolláros szociális csomagot. A demokraták progresszív és centrista politikusai közötti ellentétek miatt nem tudtak megegyezni a 3500 milliárd dolláros korábbi tervekről.
Az egyebek között családi, oktatási, egészségügyi és klímavédelmi intézkedéseket tartalmazó terv – amelyet a Biden-kabinet az amerikai történelem egyik legnagyobb adóemeléséből finanszírozna – jelentősen megváltozott az utóbbi hetek egyeztetéseit követően:
kikerült a csomagból Biden azon terve, miszerint két évre tandíjmentessé tették volna a közösségi felsőoktatási intézményeket;
nem szerepel benne a korábban beharangozott 12 hetesre tervezett fizetett szabadság, illetve családi betegszabadság sem;
az új javaslat az eredetileg szintén a tervek között szereplő, úgynevezett Medicare szövetségi egészségbiztosítási program kibővítését sem tartalmazza;
illetve a tiszta villamosenergia-program – amely pénzügyi támogatást nyújtott volna az elektromos közműszolgáltató vállalatoknak, hogy beszüntessék a fosszilis tüzelőanyagok használatát – szintén kimaradt a tervezetből.
Az új, 1750 milliárd dolláros tervezet szerint többek között 2022-ig meghosszabbítanák a gyermekek után járó adókedvezményt, illetve ingyenes óvodai ellátást biztosítanának a 3 és 4 éves gyermekek számára. Ezen kívül a Biden-kabinet 100 milliárd dollárt költene a bevándorlók felzárkóztatására és jogi képviseletére, valamint a menekültügyi- és határvédelmi rendszer fejlesztésére, 500 milliárd dollárt pedig az éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedésekre.
A kongresszus költségvetési hivatalának (CBO) csütörtökön nyilvánosságra hozott elemzése szerint a csomag nagyjából 160 milliárd dollárral növelné a hiányt a következő évtizedben. A republikánusok még a szavazás előtt felhívták a figyelmet, hogy a kimutatás ellentmond Biden korábbi ígéretének, aki azt mondta: a szociális- és klímavédelmi csomag nem növeli majd a hiányt.
“Biden elnök többször ismételt állításával szemben, miszerint ez a törvényjavaslat nulla dollárba fog kerülni, valójában milliárdokat fogunk fizetni érte” – hívta fel a figyelmet Tom Cole, Oklahoma állam republikánus képviselője.
Nancy Pelosi, a képviselőház demokrata párti elnöke szerint a csomag egy “látványos program” az egészségügyet, a családgondozást és az éghajlatváltozást érintő intézkedésekkel. “Ezek jelentős változást hoznak majd amerikaiak millióinak életébe” – tette hozzá.
A törvényjavaslatot a szenátusnak is el kell fogadnia, amely várhatóan csak a hálaadás ünnepe miatti szünet után tárgyal majd a csomagról. “A lehető leggyorsabban intézkedünk, hogy ez a törvényjavaslat Biden elnök asztalára kerüljön, és segítséget nyújtsunk a középosztálybeli családoknak” – jelentette ki pénteken Charles Schumer, az amerikai szenátus többségi, demokrata párti vezetője.
Biden on ABC on China's peace plan: "I've seen nothing [that] would indicate there's something that would be beneficial to anyone other than Russia ... the idea that China is gonna be negotiating the outcome of a war that's a totally unjust war for Ukraine is just not rational" pic.twitter.com/inp3cOWbkZ
Canadian PM Justin Trudeau says he spoke to US President Joe Biden about Ukraine, while calling on Russia to release Wall Street Journal reporter Evan Gershkovich "immediately" pic.twitter.com/p3x9w14PZY
I am directing our House committees to open a formal impeachment inquiry into President Joe Biden. Over the past several months, House Republicans have uncovered serious and credible allegations into President Biden’s conduct—a culture of corruption. https://t.co/3uoDlUB3Sy
A következő nemzedékek szabadságjogainak biztosításáért megemeli az éghajlatváltozás megfékezésére tett vállalásait a német szövetségi kormány, a koalíciós pártok szerdán ismertetett megállapodása szerint 2030-ra nem 55, hanem 65 százalékkal kell csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását 1990-hez képest.
Svenja Schulze környezetvédelmi miniszter Olaf Scholz alkancellár-pénzügyminiszterrel – a szociáldemokraták (SPD) kancellárjelöltjével – tartott berlini tájékoztatóján elmondta, hogy a 2030 utáni időszakra szóló vállalásokat is módosítják.
A legfőbb új célkitűzés, hogy Németország 2050 helyett már 2045-re elérje az úgynevezett klímasemlegességet, vagyis azt, hogy nettó nulla legyen a szén-dioxidban számolt üvegházgáz-kibocsátása. Elhatározták azt is, hogy beiktatnak egy újabb „szakaszcélt”, 2040-re 88 százalékos kibocsátás-csökkentést irányoznak elő.
A klímavédelmi törvény keretet ad, a célokat határozza meg, és módosításával le lehet zárni a vitákat arról, hogy mennyivel kell csökkenteni a klímaváltozást erősítő gázok kibocsátását, és kell-e egyáltalán. Ezentúl már a keret kitöltéséről, a célokhoz elvezető legjobb megoldásokról szólhat a politikai vita – fejtette ki a környezetvédelmi miniszter. A tárcavezető és az alkancellár egyaránt hangsúlyozta, hogy szerintük – illetve az SPD szerint – a nemzedékek közötti igazságosságot és a tervezhetőséget biztosító megoldások kellenek, amelyek nem „lefojtják”, hanem modernizálják a gazdaságot.
Steffen Seibert kormányszóvivő ugyancsak szerdai berlini tájékoztatóján kérdésre válaszolva elmondta, hogy a környezetvédelmi minisztériumban készített és tárcaközi egyeztetésre indított törvénymódosító javaslat mindhárom koalíciós párt – az SPD és a CDU/CSU jobbközép pártszövetség – egyetértését tükrözi. A tervek szerint a kormány már a következő ülésén elfogadja és a törvényhozás elé terjeszti a javaslatot. Így a kormány az ígéretéhez híven gondoskodik arról, hogy még a szeptember 26-i szövetségi parlamenti (Bundestag) választással véget érő törvényhozási ciklusban megtörténjék az alkotmánybíróság által előírt törvénymódosítás – mondta a szóvivő.
Az alkotmánybíróság egy minapi ítéletében az alaptörvénnyel részben ellentétesnek minősítette a törvényt és elrendelte, hogy legkésőbb 2022 végéig módosítsák. Indoklása szerint a törvény 2030 utánra ütemezi a kibocsátás-csökkentés jelentős részét, ami az alaptörvényben garantált szabadságok súlyos korlátozásához vezethet az akkori nemzedékek életében. Ugyanis az emberi élet lényegében minden vonatkozásában üvegházhatású gázok kibocsátásával jár, így 2030 után a céldátum közeledtével mindig egyre sürgetőbb kibocsátás-csökkentés elkerülhetetlenné teheti a szabadságjogok szűkítését.
Eine breite, parteiübergreifende Mehrheit trägt Frank-Walter Steinmeier in die zweite Amtszeit. Damit verbindet sich ein klarer Auftrag: Der Präsident muss seine selbst gewählte Rolle als Brückenbauer endlich ausfüllen. https://t.co/LVWQ24hFJm
Calls by some German politicians to launch NS2 for a little while and close it later are totally irrational. This resembles drug addiction, when a person says “Just one last time!” without realizing the devastating consequences of each “last time”. Addiction to Russian gas kills!
Nach der Festnahme eines Mitarbeiters des Bundesnachrichtendienstes wegen Spionage für Russland sitzt nun auch ein mutmaßlicher Mittäter in Untersuchungshaft.https://t.co/zCrosc0HeF
Minister @c_lindner und sein ?? Amtskollege @SergiiMarchenk3 haben eine gemeinsame Absichtserklärung zur Stärkung der Zusammenarbeit unterzeichnet. Es geht um Kooperation in den Bereichen #Finanzmarkt, #Zoll sowie dem Management von Staatsbeteiligungen und Privatisierungen. pic.twitter.com/tKCw8R3jJh
— Bundesministerium der Finanzen (@BMF_Bund) August 14, 2023
In Sachen PzH2000 & RCH155 #Ukraine. Ein KNDS-Sprecher mir gegenüber: ?bis heute kein Vertrag zu den 100 PzH2000, welche die Ukraine im Sommer 2022 anvisierte u. deren Produktion von der Bundesregierung genehmigt ist ?Produktionsstraße RCH155 wird zurzeit errichtet
Kurz vor dem Jahreswechsel bringt Russland erneut Terror über die ganze #Ukraine. Mehr als 100 Raketen & Drohnen haben u.a. eine Geburtsklinik zerstört, Menschen aus dem Alltag in den Tod gerissen. Auch 2024 rücken wir keinen Zentimeter von der Seite der 🇺🇦. #StandWithUkraine
Today, the Commander of the Air Forces reported on the operations of our fire teams, the downing of "Shahed" drones, and countering Russian missiles. We can now say that our air defense has been strengthened.
Csaknem három héten át tartó szenvedélyes viták után a francia nemzetgyűlés kedden első olvasatban jóváhagyta az Emmanuel Macron államfő által kezdeményezett klímavédelmi törvénytervezetet, amelyet elsősorban a baloldali pártok és a Zöldek bíráltak a szerintük túl szerény célok miatt.
A több mint 110 órányi vitasorozat után az alsóház 332 szavazattal 77 ellenében és 145 tartózkodás mellett fogadta el a javaslatot, amelyet a szenátus júniusban vitat meg. „A környezetvédelmi küzdelem soha nem ér véget, de ez a törvény fordulópontot jelent” – mondta a szavazást követően Barbara Pompili, az ökológiai átmenetért felelős miniszter. A törvénytervezet az úgynevezett polgári klímakonvenció elnevezésű kezdeményezés javaslatai alapján készült. A klímakonvenció civil tagjait véletlenszerűen, sorshúzással választották ki arra, hogy tegyenek javaslatokat az éghajlatváltozás okozta kihívásokra adandó válaszokra. A 150 tagú testület szakértők meghallgatásával mintegy nyolc hónapon át ülésezett, és 149, a szakértők által jóváhagyott javaslatot tett a kormányzatnak az úgynevezett „zöld átállás” felgyorsítására. Ezek között szerepel azon belföldi légi járatok megszüntetése, amelyekre a szuperexpresszek (TGV) kevesebb mint két és fél órás úttal alternatívát jelentenek. Javasolták a szakemberek az elektromos kerékpárok vásárlásához járó bónusz bevezetését, vagy a nem megfelelően szigetelt ingatlanok kiadásának 2028-tól kezdődő tilalmát is. A Greenpeace és a Climate Action Network (CAN) környezetvédelmi szervezetek szerint „néhány előrelépés” ellenére a törvénytervezet csak látszólagos megoldásokkal szolgál. A szavazás alatt tucatnyi környezetvédő füstbombákkal a kezében a nemzetgyűlés előtti rácsozatra lakatolta magát, tiltakozásul a törvénytervezet ellen, amelyet az épületben pedig a baloldali pártok bíráltak. A jobboldali képviselők többsége tartózkodott a szavazáskor, bírálva a büntető jellegű intézkedéseket és az adóztatásokat, s azt ígérve, hogy a jövő évi választásokon az ellenzék inkább „a pozitív környezetvédelem” érdekében emel majd szót. A legnagyobb vitát egyes belföldi légi járatok megszüntetése váltotta ki, jóllehet azok többségéről az Air France légitársaság már korábban döntött, miután a vasúti fejlesztések miatt már nem voltak jövedelmezők. A délnyugat- franciaországi képviselők azonban elsősorban attól tartottak, hogy a döntés következtében munkahelyek szűnhetnek meg a Toulouse-ban működő Airbus repülőgépgyárban és annak alvállalkozásainál. A kormány célja az volt, hogy megtalálja az egyensúlyt a környezetvédelmi ambíciók és társadalmi elfogadottságuk között. Az úgynevezett polgári klímakonvenció elnevezésű kezdeményezést ugyanis Emmanuel Macron a kormányellenes sárgamellényes mozgalom által felvetett problémák orvoslására hozta létre. A 2018 vége és 2019 vége között gyakran erőszakos cselekményekbe torkolló tüntetéshullám az üzemanyagokra kivetett környezetvédelmi adó emelése elleni tiltakozásként kezdődött, és közvetlenebb és részvételibb demokratikus kormányzás bevezetését, valamint az állampolgárokat foglalkoztató kérdésekről gyakoribb népszavazások kiírását is követelte. A kormánypárti képviselők ezért a vitában arra emlékeztettek, hogy az energetikai átmenet társadalmi elfogadottságát, ami nem magától értetődő, nem szabad elhanyagolni.
