Az észak-koreai vezető, Kim Dzsongun utasította, hogy minden erőforrást a nukleáris program fenntartására kell fordítani, hogy „megerősítsék az atomfegyveres pajzsot és kardot” az ország védelme érdekében.
Erről a Reuters számolt be az észak-koreai állami médiára hivatkozva.
Kim találkozott az atomfegyver-fejlesztéssel foglalkozó észak-koreai kutatóintézetek kulcsfontosságú tisztviselőivel és tudósaival.
A találkozón kijelentette, hogy a nukleáris válaszstratégia további fejlesztése az ország legfontosabb prioritása.
Észak-Korea közel áll ahhoz, hogy olyan interkontinentális ballisztikus rakétát (ICBM) fejlesszen ki, amely nukleáris töltettel elérheti az Egyesült Államokat – jelentette ki Dél-Korea elnöke, azonban hozzátette, hogy az utolsó, kulcsfontosságú lépés még hiányzik.
Észak-Korea 2019 óta fokozta rakétakísérleteit, miután összeomlottak Donald Trump és Kim Dzsongun tárgyalásai az országot sújtó amerikai vezetésű szankciók miatt. Trump azóta többször is jelezte: szeretné újraindítani a diplomáciát Kim vezetővel.
Csütörtökön New Yorkban, a New York-i Értéktőzsdén tartott befektetési csúcson I Dzsemjong dél-koreai elnök kijelentette: Észak-Korea már most is rendelkezik elegendő atomfegyverrel a „rezsim túléléséhez”, és folyamatosan állít elő nukleáris anyagot, valamint fejleszt olyan ICBM-eket, amelyek képesek nukleáris robbanófejeket eljuttatni az amerikai szárazföldre.
„Úgy tűnik, még nem sikerült, de már csak egyetlen végső lépés van hátra – az úgynevezett légköri visszatérés technológiája, de ez is hamarosan megoldódhat” – mondta I Dzsemjong.
Dél-Korea elnöke szerint ha a jelenlegi helyzet változatlan marad, Észak-Korea évente nagyjából 15–20 atomfegyvert fog hozzáadni arzenáljához, ICBM-technológiája pedig olyan szintre fejlődik, hogy több robbanófeje lesz, mint amennyire védekezéshez szüksége lenne – közölte az NBC News.
„És mi lesz a fölösleggel? Attól tartunk, hogy exportálni fogják” – mondta I Dzsemjong, aki megismételte azon javaslatát, amelyet kedden az ENSZ Közgyűlésén is előadott: egy fokozatos megoldásra van szükség az észak-koreai nukleáris kérdésben, elismerve, hogy a teljes leszerelés rövid távon nem reális. Ehelyett a cél szerinte annak kellene lennie, hogy Észak-Korea először fagyassza be, majd csökkentse, és végül számolja fel nukleáris programját.
Ehhez azonban Kim Dzsongunnak olyan tárgyalópartnerre lesz szüksége, akiben megbízik – és Trump „egyedülállóan alkalmas arra, hogy ez a partner legyen” – tette hozzá.
„Ha békét lehet teremteni a világ utolsó megosztott félszigetén, az a békeépítés valóban világtörténelmi vívmánya lenne – egy igazi béketeremtő teljesítménye” – fogalmazott I Dzsemjong, aki múlt hónapban a Fehér Házban találkozott az amerikai elnökkel. Trump az újságíróknak akkor azt mondta: szeretne még idén találkozni az Észak-koreai vezetővel.
Kim Dzsongun vasárnap kijelentette, bár „jó személyes emlékei” vannak Trumppal való találkozóiról, nincs oka újra tárgyalni, hacsak az Egyesült Államok nem „hagy fel téves rögeszméjével a leszerelésről”. Emellett elutasította I Dzsemjong béke felé tett gesztusait is, például a propaganda-szórólapok léggömbökről való bejuttatásának és a hangszórós határmenti adásoknak a felfüggesztését. A két Korea így hivatalosan továbbra is háborúban áll, mivel az 1950–53-as koreai háború fegyverszünettel, nem pedig békeszerződéssel ért véget.
Észak-Korea vezetője, Kim Dzsongun vasárnap a phenjani Legfelsőbb Népi Gyűlésben tartott beszédében jelezte, országa kész tárgyalni az Egyesült Államokkal, amennyiben Washington felhagy azzal a követeléssel, hogy Észak-Korea mondjon le nukleáris fegyvereiről.
A Koreai Központi Hírügynökség (KCNA) idézte a vezetőt, aki hangsúlyozta, hogy a békés együttélés feltétele az amerikai álláspont megváltoztatása. Kim személyes megjegyzést is tett Donald Trump amerikai elnökről, akivel első elnöki ciklusa idején háromszor találkozott: „Személy szerint még mindig kellemes emlékeket őrzök Donald Trump amerikai elnökről.”
Kim kijelentései azt követően hangzottak el, hogy Trump és a dél-koreai elnök, Li Dzse Mjong a múlt hónapban a Fehér Házban tartott találkozójukon kifejezték készségüket az észak-koreai vezetővel való egyeztetésre. Trump akkor így fogalmazott: „Egyszer majd találkozom vele. Várom, hogy lássam. Nagyon jó volt hozzám.” Hozzátette, Kimet „jobban ismeri, mint bárki más, szinte kivéve a nővérét”.
Li Dzse Mjong, aki hivatalba lépése óta következetesen támogatja az északi szomszéddal való kapcsolatok javítását, a találkozón tréfásan megjegyezte: „Remélem, az amerikai elnök épít majd egy Trump Towert Észak-Koreában, hogy ott golfozhassak.”
Észak-Korea nem enged Mindeközben Észak-Korea továbbra is élesen bírálja az Egyesült Államok és Dél-Korea közös hadgyakorlatait. Kim Dzsongun húga, Kim Jodzsong ezeket „felelőtlen inváziós főpróbának” nevezte. Li Dzse Mjong a BBC-nek adott interjúban vasárnap arról beszélt, hogy nyitott lenne egy „realistább” célkitűzésre, amely szerint Észak-Korea legalább leállna újabb nukleáris fegyverek beszerzésével, ahelyett, hogy tovább erőltetnék a teljes leszerelést. „Amíg nem adjuk fel a hosszú távú célt, vagyis a nukleáris leszerelést, addig is világos előnyökkel járna, ha Észak-Korea leállítaná nukleáris és rakétaprogramját” – mondta.
A Reutersnek adott nyilatkozatában Li hozzátette: „A valóság az, hogy a korábbi szankciós és nyomásgyakorló megközelítés nem oldotta meg a problémát; inkább súlyosbította azt.” Kim Dzsongun ugyanakkor a Legfelsőbb Népi Gyűlésben kijelentette: „Soha nem lesz, és soha az örökkévalóságig nem lesz olyan tárgyalás az ellenségekkel, amelyben valamit valamiért cserébe adnánk, pusztán a szankciók feloldásának rögeszméje miatt.” – idézte az Al Jazeera.
Az ENSZ közel 20 éve vezetett be szankciókat Észak-Koreával szemben a tiltott nukleáris és ballisztikus rakétaprogram miatt. Kim azonban tavaly ígéretet tett arra, hogy országának nukleáris arzenálját „exponenciálisan” növeli, hogy megvédje magát az „ellenséges erőkkel” szemben.
Egyre nagyobb a fegyverkezés A stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) legfrissebb évkönyve arra figyelmeztetett, hogy a világ új fegyverkezési verseny küszöbén áll a kilenc atomhatalom – köztük Kína, Oroszország, az Egyesült Államok és Észak-Korea – között.
Kim nyitottságát az amerikai tárgyalásokra az is jelezte, hogy a hónap elején Pekingben találkozott Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnökkel a második világháború befejezésének 80. évfordulóján rendezett katonai parádén.
Donald Trump a pekingi ünnepségek kapcsán a Truth Social platformon így üzent:„Kérem, adják át legmelegebb üdvözletemet Vlagyimir Putyinnak és Kim Dzsongunnak, miközben az Egyesült Államok ellen szövetkeznek.”
Szeptember 3-án, szerdán hatalmas katonai parádét tartottak Pekingben, melynek fő eseménye Hszi Csin-ping kínai vezető, Vlagyimir Putyin orosz elnök és Kim Dzsongun észak-koreai vezető közös megjelenése volt. A CNN beszámolója szerint ez az első alkalom, hogy együtt jelentek meg nyilvánosan.
Az ünnepség kezdete előtt a három vezető üdvözölte a kínai második világháborús veteránokat, majd elfoglalták helyüket a Tienanmen téren.
A kiadvány adatai szerint az elmúlt években Peking és Phenjan kapcsolata feszült volt az Észak-Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Moszkvával való aktív közeledése miatt. A fordulópont 2024 volt, amikor Putyin ellátogatott Phenjanba, és kölcsönös védelmi szerződést, valamint katonai együttműködési megállapodásokat írt alá.
Az elemzők szerint Hszi, Putyin és Kim közös jelenléte egy új szövetség létrejöttét szimbolizálja, amelynek célja a nyugati befolyás ellensúlyozása.
„Ez egy különleges pillanat Kim számára – a politikai perifériáról a világ színterének középpontjába került két befolyásos partnere mellé” – áll a cikkben. A média beszámolói szerint a parádé során számos katonai fejlesztést mutattak be. Többek között: • Kína először mutatta be a DF-5C interkontinentális nukleáris rakétát, amely képes a világ bármely pontján célpontokat eltalálni; • bemutatták a szárazföldi, tengeri és légi bázisok stratégiai erőit – az úgynevezett nukleáris triászt; • első alkalommal mutatták be az űr- és kibererőket; • bemutatták az AJX002 víz alatti drónt és lézerfegyverek mintáit. Beszédében Hszi Csin-ping hangsúlyozta, hogy „a kínai nemzet újjáéledése megállíthatatlan”.
Más ázsiai vezetők is részt vettek a felvonuláson: Shahbaz Sharif pakisztáni miniszterelnök, Masoud Pezeshkian iráni elnök, Ukhnaagii Khurelsukh mongol elnök és mások. Jelen volt Prabowo Subianto indonéz elnök is, aki kezdetben kijelentette, hogy a belföldi tüntetések miatt nem tud részt venni az eseményen, de később meggondolta magát.
A résztvevők között voltak a közép-ázsiai országok, Kazahsztán, Üzbegisztán, Tádzsikisztán és Kirgizisztán vezetői. Alekszandr Lukasenka is megérkezett Kínába. Európát Robert Fico, Szlovákia miniszterelnöke és Aleksandar Vučić, Szerbia elnöke képviselte.
Az ünnepségen emellett a világ más régióinak vezetői is részt vettek, Afrikától a Karib-térségig. Többek között Miguel Diaz-Canel kubai elnök és Mohamed Muizzu, a Maldív-szigetek elnöke is megérkezett.
Kim Dzsongun, Észak-Korea vezetője hangsúlyozta, hogy országa sürgősen bővíteni kívánja nukleáris arzenálját. Az Egyesült Államok és Dél-Korea közös hadgyakorlatait pedig a háború előidézésére irányuló szándék egyértelmű bizonyítékának nevezte – közölte a KCNA állami hírügynökség.
Dél-Korea és szövetségese, az Egyesült Államok ezen a héten kezdte meg közös katonai gyakorlatait, amelyek keretében tesztelik a fokozott észak-koreai nukleáris fenyegetésekre adott, továbbfejlesztett válaszlépéseket – írja a hirado.hu az MTI nyomán.
Phenjan rendszeresen bírálja az ilyen gyakorlatokat, mint az invázióra való felkészülést, és néha fegyverkísérletekkel válaszol rájuk, de Szöul és Washington szerint ezek tisztán védekező jellegűek.
A 11 napos, Ulchi Freedom Shield nevű éves gyakorlatok mérete hasonló lesz a 2024-eshez, de a 40 terepgyakorlatból húszat szeptemberre halasztanak – közölte korábban a dél-koreai hadsereg.
„A gyakorlatok egyértelműen kifejezik szándékukat, hogy továbbra is ellenségesek és konfrontatívak maradjanak Észak-Koreával szemben” – mondta Kim Dzsongun hétfőn a KCNA szerint. Hozzátette, hogy a biztonsági helyzet miatt Észak-Koreának „gyorsan bővítenie” kell nukleáris fegyverzetét, és megjegyezte, hogy a legutóbbi amerikai-dél-koreai gyakorlatok nukleáris elemet tartalmaztak.
Vlagyimir Putyin orosz elnök telefonon beszélt Kim Dzsongunnal, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság vezetőjével – közölte kedd este a Kreml sajtószolgálata.
„A felek megerősítették elkötelezettségüket a baráti, jószomszédi és együttműködési kapcsolatok további fejlesztése mellett minden területen, a 2024. június 19-én Phenjanban aláírt, Oroszország és a KNDK közötti átfogó stratégiai partnerségi szerződésnek megfelelően” – áll a közleményben. A szerződés kölcsönös katonai segítségnyújtást ír elő arra az esetre, ha valamelyik fél fegyveres támadás célpontjává válna.
Putyin gratulált Kimnek Korea japán gyarmati uralom alóli felszabadulásának 80. évfordulójához is, amelyet augusztus 15-én ünnepelnek. Az észak-koreai vezető hangsúlyozta, hogy a köztársaság ezt az ünnepet Oroszországgal közös ünnepének tekinti, és nem felejti el a Vörös Hadseregnek a megszállók elleni küzdelemben betöltött szerepét.
Az orosz elnök emellett megvitatta Kimmel a Donald Trump amerikai elnökkel pénteken Alaszkában tartandó csúcstalálkozóját, és méltatta Észak-Koreának a kurszki régió felszabadításához nyújtott támogatását az ukrajnai háborúban.
A két vezető végül megállapodott a személyes kapcsolatok ápolásának folytatásában.
Donald Trump amerikai elnök első ciklusában látványos diplomáciát folytatott Kim Dzsongunnal, azonban most látszólag háttérbe szorította Észak‑Koreát, miközben a nyilvánosság előtt inkább Ukrajnával és a Közel‑Kelettel foglalkozik. A kulisszák mögött azonban a párbeszéd már újraindul. Phenjan erősebb alkupozícióban van, ám a szankciók enyhítése és az orosz pénzforrások bizonytalansága miatt Kim Dzsongun észak-koreai vezető sem engedheti meg magának, hogy elszalasszon egy esetleges üzletet, amely Trumpnak is gyors külpolitikai sikert hozhat – elemezte a helyzetet a Foreign Affairs.
Donald Trump kormánya számára jelenleg más prioritások a fontosak, de az elnök nem sokkal beiktatása után jelezte, hogy hamarosan felveszi a kapcsolatot Kim Dzsongunnal, akit okos fickónak nevezett. Márciusban Trump arról beszélt, hogy már kommunikálnak Észak‑Koreával, és arra utalt, hogy további lépések következnek.
Kudarcba fulladt a legutóbbi alku
A 2019‑es legutolsó találkozásukkor Trump és Kim üzletre készültek: Phenjan leszereli összes ismert nukleáris létesítményét, cserébe enyhülnek az országra kivetett nemzetközi szankciók. Végül összeomlott a tárgyalás, mert Washington olyan helyszínekre is bejárást akart, ahol Phenjan ezt nem tűrte volna el.
Akkor Kim Dzsongun sarokba szorított helyzetben volt: Kína és Oroszország is következetesen betartotta az új, keményebb ENSZ‑szankciókat, és az észak‑koreai gazdaság 2018‑ban 4,1 százalékkal zuhant. Mára viszont Észak-Korea helyzete hatalmasat javult: Kína 2019‑től kezdve lazított lazított a szankciók szigorú végrehajtásán.
Oroszország a 2022‑ben kiszélesedő ukrajnai háború miatt tüzérségi lőszerhiányba került, azóta Phenjan pedig óriási készletekkel és gyártókapacitással látja el Moszkvát. A két ország 2024‑ben formális katonai szövetségre is lépett.
Sikeres fegyverprogramjával Észak-Korea nagy számban állított elő olyan rakétákat, amellyel már az USA egész területét bármikor célba veheti.
A kérdés az, mi késztetné Kim Dzsongunt alkura, amikor látszólag minden körülmény neki kedvez. Phenjan számára még mindig nagy kárt okoznak a nemzetközi szankciók. Ha az ország lemondana a további nukleáris fegyverek előállításairól, az Washington számára még akkor is nyereség lehet, ha az eddig elkészült fegyvereket megtarthatná Észak-Korea.
A Foreign Affairs szerint Kim Dzsongun jól tudhatja, hogy a mostani pénzeső, melyet az Oroszországnak való segítségnyújtásért kap, hamar véget érhet, miután Moszkva lezárja háborúját.
A több milliárd dollárt kitevő bevételek azonban elapadhatnak, mivel Moszkva csak addig fizet, amíg érdekei megkívánják. Az észak‑koreai vezetés számára kockázatot jelentene, ha ezt követően ismét kizárólag Pekingre lenne utalva, a szankciók enyhítése viszont lehetővé tenné, hogy önállóbban mozogjon.
Trumpnak is megvannak az indítékai. Sem Ukrajnában, sem pedig a Közel‑Keleten nem körvonalazódik gyors külpolitikai siker, miközben egy megállapodás Észak-Koreával nemcsak az áhított Nobel-békedíjhoz jelentene jó hátszelet Trumpnak, de a republikánusok belföldi megítélésén is javítana. Mindez persze nem jelenti azt, hogy az alku könnyen tető alá hozható. A korábbi megállapodás kudarca után a felek keményebben alkudoznának egymással, de mindkét fél elérhetne valamit, amire vágyik.
Az észak-koreai gazdaság lélegzetvételhez jutna, Trump pedig egy jelentős diplomáciai sikert tudna felmutatni.
Hogy Kim Dzsongun él‑e a második eséllyel, azon múlik, mennyire hiszi el: a mostani szerencseszéria – az orosz pénzeső és a kínai köldökzsinór – bármikor megszakadhat. Ha így látja, talán nem hagyja elszállni az alkalmat, amelyet az amerikai elnök kínál.
President Trump and Malaysia's Prime Minister Anwar Ibrahim hosted the Prime Ministers of Thailand and Cambodia for the signing of the ‘Kuala Lumpur Peace Accords’—a historic peace declaration. pic.twitter.com/BZRJ2b2KLY
Kim Dzsongun észak-koreai vezető „feltétel nélküli támogatását” ajánlotta fel Oroszországnak az Ukrajna elleni háborúban – számolt be róla az ázsiai ország állami médiája alapján a Reuters.
Az észak-koreai vezető kijelentette, hogy Phenjan kiáll Moszkva minden döntése mellett, amely az ukrajnai háború kirobbanásának okairól szól. Kim Dzsongun úgy véli, orosz győzelemmel érnek véget a harcok. Az ázsiai ország eddig mintegy 11 ezer katonát küldött az ukrajnai frontra.
Mint ismert, Kim Dzsongun és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szombaton tárgyaltak egymással Vonszanban, ahol minden bizonnyal szóba kerülhetett az ázsiai ország katonai támogatása.
