Peking további ellenlépéseket helyezett kilátásba az
amerikai újságírók kitiltása után Washingtonnal szemben arra az esetre, ha ez
Egyesült Államok továbbra is „rossz irányba haladna” – írja az MTI.
Keng Suang kínai külügyi szóvivő szerdai sajtótájékoztatóján
azt mondta: Kína előtt minden lehetőség nyitva áll arra, hogy további válaszlépéseket
tegyen az Egyesült Államokkal szemben.
A kínai külügyminisztérium kedden bejelentette, hogy
visszavonja egyes, a The New York Times, a The Wall Street Journal és a The
Washington Post amerikai lapok Kínában tevékenykedő újságíróinak sajtóengedélyét.
A minisztérium közleménye szerint az érintett lapok azon újságíróinak, akiknek 2020-ban
járna le az egy éves időtartamra kiadott sajtóengedélyük, 10 napon belül le
kell adniuk azt, ezzel pedig elveszítik a jogosultságukat arra, hogy az országban
maradjanak, nem tevékenykedhetnek továbbá újságíróként Hongkongban és Makaóban
sem. Peking továbbá külföldi kormányzati képviseletnek nyilvánította az említett
újságokat, továbbá a Voice of America és a Time című lapokat, melyeket
Washington által irányított ügynökségeknek bélyegzett.
Peking még a hónap elején ellenlépéseket helyezett kilátásba
azt követően, hogy Washington korlátozást vezetett be az Egyesült Államokban működő
kínai állami sajtóképviseleteknél dolgozó kínai munkatársak számát illetően. Mike
Pompeo amerikai külügyminiszter akkor úgy kommentálta az intézkedést: a korlátozás
az amerikai fél válasza arra, hogy Kína februárban bevonta három, a The Wall
Street Journal (WSJ) című amerikai lap Kínában tevékenykedő munkatársának sajtóengedélyét.
Peking a múlt hónapban azért utasította ki a WSJ három újságíróját, mert a lap
február 3-án közölt egy cikket, amelyet Peking a kínaiakkal szemben rasszistának
és kirekesztőnek minősített. Az említett írás egy véleménycikk volt, amelyet
nem a lap munkatársai írtak, a három kiválasztott újságíró közül pedig egyiknek
sem volt köze a cikkhez. A WSJ munkatársaival kapcsolatos döntést csupán órákkal
azt követően jelentették be, hogy Washington diplomáciai képviseletté nyilvánított
az Egyesült Államokban működő öt kínai médiumot.
A döntés a Hszinhua kínai állami hírügynökségre, a China
Radio Internationalre, a CGTN kínai nemzetközi hírcsatornára és a China Daily,
valamint a Zsemninzsipao (People’s Daily) című napilapok amerikai terjesztőire
vonatkozik, csakúgy, mint az alkalmazotti létszámra bevezetett korlátozás.
A kereskedelmi háború miatt egyébként is feszült amerikai–kínai viszonyt tovább rontotta az új koronavírus-járvány nyomán kialakult párbaj arról, hogy ki tehető felelőssé a vírus terjedéséért. Donald Trump amerikai elnök, valamint az amerikai vezetés több tagja rendszeresen „kínai vírusként”, illetve „vuhani vírusként” emlegeti a kórokozót, utalva arra, hogy kórokozó a közép-kínai Vuhan városában jelent meg tavaly. A kínai fél azonban visszautasítja a járvány kínai eredetét, és a múlt héten Csao Li-csian kínai külügyi szóvivő olyan felvetést tett közzé a Twitteren, miszerint a vírust akár az amerikai hadsereg is bevihette Vuhanba.
A kínai hivatalos kommunikáció, valamint a helyi sajtó az
elmúlt hetekben folyamatosan azt hangsúlyozza, hogy Kína a szigorú intézkedéseknek
köszönhetően diadalmaskodott a járvány felett, miközben a világ többi részéről
már több fertőzéses esetet jelentettek, mint amennyi a kínai hivatalos adat. A
kínai külügyminisztérium szerdán azt a vádat is visszautasította, miszerint Kína
akadályozta a külföldi országokat abban, hogy időben tudomást szerezzenek az új
koronavírusról. A South China Morning Post című hongkongi lap mindazonáltal a múlt
héten arról számolt be, hogy már november 17-én diagnosztizáltak egy beteget
Vuhanban a vírusfertőzéssel. A kínai egészségügyi hatóságok azonban az első esetet
december 8-ára datálják, azt pedig, hogy a vírus emberről emberre képes
terjedni, január 21-én jelentették be.