A Nagy-Britannia és Franciaország által vezetett elszántak koalíciója a tűzszünet után segítené a biztonságot Ukrajnában, a terv azonban az Egyesült Államok álláspontja miatt elakadhat – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál a Bloomberg amerikai hírügynökségre hivatkozva.
A híriroda forrásai szerint a koalíció nem tudott határozott kötelezettségvállalást elérni a Fehér Háztól a biztonsági garanciák nyújtásával kapcsolatban. A csoport védelmi miniszterei április 10-én a NATO-ban gyűlnek össze a London és Párizs közötti viták közepette, hogy a békefenntartó erőknek szüksége van-e az Egyesült Államok „támogatására”. Keir Starmer brit miniszterelnök világossá tette, hogy egy ilyen haderő csak az Egyesült Államok biztonsági garanciáival lenne életképes.
Az európai vezetők megpróbálják elmondani a véleményüket az Egyesült Államok vezette tárgyalásokon az ukrajnai tűzszünetről. Nagy-Britannia és Franciaország megpróbálta rávenni Donald Trumpot, hogy csapatok helyett légierőt, határőrizetet és hírszerzést ajánljon fel, de az amerikai elnök a terv két hónappal ezelőtti bemutatása óta nem volt hajlandó ilyen kötelezettségeket vállalni.
Brit tisztviselők ragaszkodnak ahhoz, hogy továbbra is a koalíció alapvető eleme maradjon – az EU, a NATO és a NATO-n kívüli szövetségeseiből álló csoport, amely beleegyezett Ukrajna támogatásába. Az Egyesült Államoknak támogatást kell kapnia, mivel az amerikai biztonsági garanciák az „egyetlen módja” annak, hogy Oroszországot hatékonyan visszatartsák attól, hogy ismét megtámadja Ukrajnát – mondta Starmer februárban, amikor a terv még csak formálódott.
Keir Starmer brit miniszterelnök szerint a világ az eddig ismert formájában megszűnt, először védelmi és nemzetbiztonsági, majd világgazdasági és kereskedelmi értelemben egyaránt.
Starmer a The Sunday Telegraph című konzervatív vasárnapi brit lapnak írt cikkében úgy fogalmazott, hogy az új világot nem meghatározott szabályok, hanem alkuk és szövetségi rendszerek irányítják.
A minap bejelentett amerikai vámokról szólva a munkáspárti brit kormányfő megismételte azt a korábban is hangoztatott véleményét, hogy a kereskedelmi háborúknak nincs győztesük, viszont átütő erejű hatást gyakorolhatnak Nagy-Britanniára és az egész világra.
Starmer leszögezte: jóllehet folynak a tárgyalások az Egyesült Államokkal egy gazdasági megállapodásról, ő csak olyan egyezményt lesz hajlandó aláírni, amely megfelel a brit üzleti szektor és a brit dolgozók érdekeinek.
Hozzátette: „Továbbra is kiáll a szabad és nyitott kereskedelmi kapcsolatok mellett, mivel „súlyos hiba lenne, ha hátat fordítanánk” ennek a koncepciónak.”
Az amerikai vámokkal szembeni esetleges brit ellenintézkedésekről Keir Starmer azt írta, hogy „minden lehetőség nyitva áll”.
Donald Trump amerikai elnök a minap új „viszonossági importvámokról” szóló rendeletet írt alá, amelynek alapján az Egyesült Államok differenciált vámrendszert vezet be. A teljes importra vonatkozó 10 százalékos alapráta mellett az Európai Unióból érkező behozatalt például 20 százalékos, a kínai importot 34 százalékos – a korábban érvényesített vámokkal együtt 54 százalékos –, a Nagy-Britanniából vásárolt termékeket 10 százalékos amerikai vám terheli.
Az importált járművek külön kezelt egységes vámtarifája 25 százalék.
Trump bejelentése után a brit üzleti és kereskedelmi minisztérium 417 oldalas listát állított össze azokról az amerikai importtermékekről, amelyekre a brit kormány a hazai üzleti szektorral tartott négyhetes konzultáció után megtorló jellegű vámokat vethet ki, ha nem sikerül kétoldalú kereskedelmi megállapodást elérni Washingtonnal.
A listán lévő több tízezer amerikai termék az Egyesült Államoktól vásárolt teljes brit import 27 százalékát teszi ki.
Keir Starmer a hétvégén több szövetséges ország vezetőivel – köztük Emmanuel Macron francia elnökkel és Giorgia Meloni olasz kormányfővel – tartott telefonos egyeztetéseket az amerikai vámintézkedésekről.
Ezeken a megbeszéléseken a brit miniszterelnök a Downing Street beszámolója szerint leszögezte, hogy London válaszlépéseit a brit nemzeti érdekek diktálják majd, de hangsúlyozta azt is, hogy a brit kormány nyugodt ütemben folytatja e lépések előkészítését, és nem hoz rohanvást megtorló intézkedéseket.
Az európai és Európán kívüli országok magas rangú katonai tisztviselői csütörtökön egy London melletti katonai támaszponton találkoztak, hogy kidolgozzák az Ukrajnába küldendő nemzetközi békefenntartó erőkről szóló terveket.
Egy, a békefenntartók kérdéséről szóló szombati videómegbeszélésen 30 ország vezetője vett részt, köztük Emmanuel Macron francia, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, Giorgia Meloni olasz miniszterelnök, továbbá Ausztrália, Kanada és Új-Zéland vezetői, valamint a NATO és az Európai Unió tisztviselői.
A csütörtöki London környéki találkozón ennek szakmai, vagyis katonai részét beszélhetik meg.
Keir Starmer brit miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy ezzel az Egyesült Királyság és Franciaország által vezetett „Tettre Készek Koalíciójának” terve „működési fázisába” lép. De egyelőre még nem világos, hogy hány ország hajlandó csapatokat küldeni, vagy hogy egyáltalán megvalósul-e a tűzszünet, amit a békefenntartók majd fenntarthatnak.
Oroszország és Ukrajna szerdán állapodott meg egy részleges tűzszünetről. A három éve – egyes területeken 11 éve – tartó háború részleges megfékezéséről szóló előzetes megállapodás azután született meg, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök visszautasította Trump javaslatát, ami eredetileg egy teljes körű, 30 napos tűzszünetre irányult. Ahogy arról az Index beszámolt, Moszkva és az Egyesült Államok tárgyalói legközelebb hétfőn találkoznak a szaúd-arábiai Rijádban.
Azonban az AP értesülései szerint a tárgyalások ellenére a részleges tűzszünetet már mindkét fél megsértette. Ukrajna szerint Oroszország szerda éjszaka és csütörtök hajnalban 171 nagy hatótávolságú drónt indított , amelyekből csak 75-öt tudtak lelőni. Oroszország eközben közölte, hogy a tűzszünet óta 132 ukrán drónt semmisítettek meg hat oroszországi régióban és az elcsatolt Krímben.
Keir Starmer brit miniszterelnök szombaton egy virtuális világvezetői találkozón hangsúlyozta, hogy fel kell készülni egy esetleges ukrajnai békemegállapodás védelmére, és továbbra is nyomást kell gyakorolni Oroszországra – számolt be a Reuters.
A mintegy 25 világvezető részvételével zajló videókonferencián Starmer kijelentette, hogy amennyiben Vlagyimir Putyin orosz elnök komolyan gondolja a békét, akkor egyszerű a teendő: be kell szüntetnie az Ukrajna elleni támadásokat és bele kell egyeznie a tűzszünetbe.
A brit kormányfő az európai, ausztrál, kanadai és új-zélandi vezetőknek tartott beszédében hangsúlyozta:
Folytatnunk kell az előrehaladást, és fel kell készülnünk egy olyan békére, amely biztonságos és tartós lesz.
Nagy-Britannia nem zárja ki, hogy a vadászgépei részt vesznek a Nyugat-Ukrajna feletti légi járőrözésben az Égi Pajzs művelet részeként – számol be pénteken az rbc.ua hírportál a The i Paper című brit kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint a brit orgánum azt írta, hogy Keir Starmer brit miniszterelnök hivatala „nem zárta ki” annak lehetőségét, hogy az ország vadászgépei csatlakoznak az európai légierőhöz, hogy Nyugat-Ukrajna felett járőrözzenek.
Arra a kérdésre, hogy London kész-e vadászgépeket biztosítani ehhez a tervhez, a miniszterelnöki hivatal kitért a konkrét válasz elől, azonban – mint a kormányfő szóvivője megjegyezte – Nagy-Britannia mindent megtesz, hogy támogassa Ukrajnát és biztosítsa számára a lehető legerősebb pozíciót.
Mint a The Guardian című brit lap megírta, az Európai Légierő 120 vadászgéppel védheti a légteret Kijev felett, valamint Ukrajna nyugati felén, hogy elkerülje az Oroszországgal való konfliktus eszkalációját. Az Égi Pajzs művelet a NATO-tól elkülönülten fog működni, és része lehet egy légi tűzszünetnek. Hatása kiterjedhet Ukrajna három működő atomerőművére, Odesszára és Lembergre, de nem a frontvonalra vagy az ország keleti részére.
Keir Starmer brit miniszterelnök a parlamenti képviselők kérdéseire válaszolva közölte, ragaszkodik ahhoz, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborúját befejező bármilyen békemegállapodásnak biztonsági garanciákat kell tartalmaznia Putyin második támadása esetére – számolt be a Jevropejszka Pravda a The Guardianre hivatkozva.
Starmer ragaszkodik ahhoz, hogy Ukrajnában „tartós békét” kell biztosítani.
„A tartós béke biztosításának lényege – és annak biztosítása, hogy minden megállapodás, ha megszületik, védett legyen – a konfliktusok elkerülése, annak biztosítása, hogy valóban béke legyen”, mondta.
„A békéhez vezető út az, ha garanciákkal rendelkezik minden megállapodás, mert a konfliktus legnagyobb kockázata az, ha Putyin azt hiszi, hogy bármilyen létrejött megállapodást meg tud sérteni” – hangsúlyozta a brit miniszterelnök.
Starmert közvetve azokról a hírekről is kérdezték, amelyek szerint az Egyesült Államok korlátozza a hírszerzési információk megosztását Ukrajnával kapcsolatban, ugyanakkor közvetlenül nem válaszolt a kérdésre.
„Mindig egyértelműen jelentettem ki, biztosítanunk kell, hogy az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Európa és Ukrajna együttműködjön, de nem kellene választanunk az Egyesült Államok és Európa között”, fogalmazott Starmer.
Emmanuel Macron francia elnök és Keir Starmer brit miniszterelnök a jövő héten készen áll Washingtonba utazni Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, hogy bemutassák Donald Trump úrnak az ukrajnai háború megoldásának tervét, számolt be a Daily Mail diplomáciai forrásokra hivatkozva. A kiadvány további részleteket nem közölt az esetleges látogatásról.
Korábban Starmer brit miniszterelnök arról számolt be, hogy az Egyesült Királyság, Franciaország és más országok együttműködnek Ukrajnával a háború befejezésének tervén. Franciaország és Nagy-Britannia meg kívánja vitatni ezt a tervet az Egyesült Államokkal. Később ismertté vált, hogy Macron és Starmer egy hónapos tűzszünet létrehozását javasolta Ukrajnában „levegőben, tengeren és az energetikai szektorban”.
Luke Pollard, az Egyesült Királyság fegyveres erőinek minisztere kijelentette, hogy „nem született megállapodás” Franciaország és Nagy-Britannia között az ukrajnai tűzszünetről szóló javaslatról.
Keir Starmer brit miniszterelnök és Emmanuel Macron francia elnök Volodimir Zelenszkij elnökkel együtt az Egyesült Államokba látogat, ahol béketervet mutatnak be – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál a Daily Mail című brit lapra hivatkozva.
A jelentés szerint az újság forrásai arról tájékoztattak, hogy Starmer és Macron készen áll arra, hogy a jövő héten Washingtonba utazzik Zelenszkijjel, hogy egységes álláspontot demonstráljanak Donald Trump amerikai elnöknek a béketervről Diplomáciai források mindenekelőtt azt erősítették meg a Daily Mailnek, hogy a tűzszünet mindkét oldalon a légi és tengeri bombázások beszüntetésével kezdődhet. A források szerint a legtöbb kárt jelenleg az orosz drónok és rakéták okozzák. „Siker esetén mindkét fél szárazföldi tűzszünetre lép, amit a források szerint „nehezebb lesz ellenőrizni és könnyebb megzavarni” – írta a Daily Mail.
Starmer elsősorban abban reménykedik, hogy ráveheti Trumpot, hogy garantálja az Egyesült Államok biztonsági „támogatását”, ami lehetővé tenné, hogy Nagy-Britannia, Franciaország és a feltörekvő „hajlandók koalíciójának” többi tagja elküldhesse csapatait az ukrajnai béke fenntartására anélkül, hogy félne az orosz erők azonnali támadásától.
Emmanuel Macron francia elnök a Le Figarónak nyilatkozva elmondta, hogy Keir Starmer brit miniszterelnökkel közösen kidolgoztak egy egy hónapig tartó, részleges orosz–ukrán tűzszüneti javaslatot. A tervezet nem vonatkozna a szárazföldi harcokra, azonban előírná a légi, tengeri és energetikai infrastruktúra elleni támadások beszüntetését – írja a 24.hu.
A terv limitáltságát azzal magyarázta, hogy a teljes tűzszünet maradéktalan betartását rendkívül nehéz lenne ellenőrizni, a frontvonal teljes hossza légvonalban ugyanis a Párizs és Budapest közti távolsággal egyezik meg.
Fotó: Neil Hall/EPA/Bloomberg via Getty Images
A francia–brit javaslat szerint egy későbbi, második szakaszban telepítenének európai szárazföldi csapatokat Ukrajnába. A francia elnök szerint a következő hetekben – amíg ez biztosan nem történik meg – a kérdés az, hogy hogyan használják ki az időt arra, hogy „megpróbáljanak egy betartható tűzszünetet elérni, több hétig tartó tárgyalásokkal, majd a béke aláírása után, csapatok küldésével”.
Macron arról is beszélt a lapnak, hogy Franciaországgal együtt az európai országoknak a jelenlegiénél jóval több pénzt, a GDP-jük 3–3,5 százalékát kellene a védelmi kiadásaikra fordítaniuk.
Nagy-Britannia egyes források szerint elhatárolódott Emmanuel Macron kezdeményezésétől. A Financial Times egy névtelen brit tisztviselőt idéz, aki elmondta, hogy a tűzszünet nem „brit terv”.
A lapnak nyilatkozó forrás szerint különböző lehetőségeket vizsgálnak, de egy hónapos tűzszünetről még nem született megállapodás.
Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke elutasította a tűzszünet azonnali bevezetésére tett felhívásokat, hangsúlyozva, hogy biztonsági garanciák nélkül az „mindenki számára kudarccal végződne”. Ugyanakkor tartózkodott a Macron-féle javaslat közvetlen kommentálásától.
A francia elnök ideiglenes tűzszünetet javasolt, amely korlátozná a harcokat a levegőben, a tengeren és az energetikai szektorban.
[type] => post
[excerpt] => Emmanuel Macron Keir Starmer brit miniszterelnökkel kidolgozott egy egy hónapig tartó, részleges orosz–ukrán tűzszünetről szóló javaslatot, ami a szárazföldi harcokra nem terjedne ki, viszont a légi, tengeri és az energetikai infrastruktúra elleni...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1741084080
[modified] => 1741082816
)
[title] => Nagy-Britannia és Franciaország nem állapodott meg az ukrajnai tűzszünet közös tervéről
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=143325&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 143325
[uk] => 143212
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 143213
[image] => Array
(
[id] => 143213
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/9865d0b60a3ab955.jpg
[original_lng] => 79189
[original_w] => 1020
[original_h] => 574
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/9865d0b60a3ab955-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/9865d0b60a3ab955-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/9865d0b60a3ab955-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/9865d0b60a3ab955.jpg
[width] => 1020
[height] => 574
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/9865d0b60a3ab955.jpg
[width] => 1020
[height] => 574
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/9865d0b60a3ab955.jpg
[width] => 1020
[height] => 574
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/9865d0b60a3ab955.jpg
[width] => 1020
[height] => 574
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1741075482:5
[_thumbnail_id] => 143213
[_edit_last] => 5
[views_count] => 984
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_fa03e93177c5456e145ed77dbb47c4dd] =>
On my way to London to highlight Europe’s ongoing support to Ukraine that can lead to just and lasting peace in Ukraine.
The path to peace is strength.
Weakness breeds more war.
We will support Ukraine, while undertaking a surge in European defence.
Nagy-Britannia fontos lépéseket tesz Ukrajna megsegítésére, közte van katonai kontingens Ukrajnába küldése – jelentette ki vasárnap Keir Starmer brit miniszterelnök az Ukrajnával foglalkozó londoni csúcstalálkozón, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Starmer elmondta: Nagy-Britannia fontos lépéseket tesz gazdasági szankciókkal és Oroszországra gyakorolt nyomással Ukrajna megerősítése érdekében. Mint megjegyezte: ma már egyetértés van abban, hogy minden tartós béke Ukrajna szuverenitását és biztonságát feltételezi, és Ukrajnának részes félnek kell lennie ebben a megállapodásban.
A brit miniszterelnök szerint békemegállapodás esetén Nagy-Britannia megerősíti Ukrajna saját védelmi képességeit, hogy megakadályozza az ukrán határok jövőbeni megsértését.
Kontingenst küldünk Ukrajnába, hogy megvédjük a megállapodás végrehajtását. Nem várhatunk, nem hanyagolhatjuk a segítség lehetőségét. Azonnal növeljük a segítségünket
– hangsúlyozta.
Azt is megjegyezte Starmer, hogy a siker érdekében ezeket az erőfeszítéseket az Egyesült Államoknak is támogatnia kell. Hozzátette, hogy már dolgozik Donald Trump amerikai elnökkel. „Szeretnék világossá tenni: most együttműködnünk kell. Végül abban állapodtunk meg, hogy hamarosan találkozunk az amerikai elnökkel, hogy addig működjünk együtt, amíg meg nem születik egy közös terv. Ez nem az a pillanat, amikor szószátyárkodhatunk, hanem az, hogy összefogjunk a tartós és igazságos békéért” – húzta alá.
„A koalícióval kapcsolatban igen, egyes országok már kifejezték egyetértésüket, szándékukat, hogy részesei lehessenek ennek a tervnek, amelyen dolgozunk. Természetesen ezzel kapcsolatban kifejtik a saját véleményüket” – mutatott rá Starmer. Megjegyezte, hogy kritika nélkül és teljes tisztelettel elfogadja más államok álláspontját, amelyek nem érzik, hogy hozzá tudnak járulni, de bízik abban, hogy ha legalább néhányan részt vesznek, az lehetővé teszi a továbblépést.
„Pontosan azért, mert ez egy gondosan előkészített terv, amelyet a lehető leggyorsabban végre kell hajtani a béke, az Egyesült Államokkal fenntartott szövetséges kapcsolatok, valamint az Egyesült Királyság és Európa biztonsága és védelme érdekében” – foglalta össze Keir Starmer.