A haderő-felülvizsgálat várhatóan az amerikai erők Európából az indiai-óceáni térségbe történő áthelyezését fogja magában foglalni. Az Egyesült Államok több mint nyolcvanezer NATO-katonát vonna ki Európa területéről.
Ez a változás már meg is kezdődött: az Egyesült Államok a múlt hónapban 800 katonát vont ki Romániából, bár Bukarest kérte Washingtont, hogy ne járjon el így, ez nem változtatott a döntésükön — közölte a Politico.
„Az amerikai csapatok számának csökkenése Európában nem fogja megterhelni a kontinens védelmi képességeit – jelentette ki Alexus Grynkewich, a NATO európai főparancsnoka. – Bízom Európa és Kanada képességeiben” – hangsúlyozta a tábornok a szövetség dél-belgiumi Monsban található katonai műveleti parancsnokságán.
Már ma készen állunk bármilyen válság vagy vészhelyzet kezelésére – tette hozzá.
Grynkewich megjegyzései az amerikai csapatok várható kivonásával kapcsolatos aggodalmak közepette hangzottak el, ami Donald Trump elnök védelmi stratégiájának eredménye – írta a Politico. A haderő-felülvizsgálat várhatóan az amerikai erők Európából az indiai-óceáni térségbe történő áthelyezését fogja magában foglalni.
Tízezreket csoportosítanának át
Az aggodalom az Európában állomásozó 85 ezer amerikai katona létszámának csökkentése miatt áll fent.
Trump dicsérte a NATO-szövetségesek ígéretét, hogy 2035-ig a GDP 5 százalékára emelik a védelmi kiadásokat, azonban korábban megkérdőjelezte a szövetség kollektív kötelezettségvállalását, kétértelműen nyilatkozott a közelmúltbeli orosz drónbehatolásról Lengyelországba, és többször is nyomást gyakorolt az európai szövetségesekre, hogy fokozzák erőfeszítéseiket.
Az év elején Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter így nyilatkozott: „Vlagyimir Putyin orosz elnök megkezdte a NATO határainak megsértését. Az egyetlen dolog, amit elmondhatok, hogy az Egyesült Államok nem fog katonákat küldeni, vagy ilyesmit tenni.”
Grynkewich hangsúlyozta, hogy „a béketárgyalásokkal kapcsolatos feszültségek nem befolyásolták a NATO szempontjából a missziónk sikereit”. Hozzátette, hogy a szövetségesek védelmi kiadásaik növelésére tett ígéretei azt jelentik, hogy a NATO „holnap és holnapután” is jobban fel lesz készülve arra, hogy szembeszálljon Oroszországgal, és reagáljon az esetleges további csapatkivonásokra.
Washington az európai NATO-haderőt sürgeti
A múlt hónapban Matthew Whitaker, az Egyesült Államok NATO-nagykövete felkeltette a figyelmet, amikor kijelentette, hogy várom azt a napot, amikor Németország […] azt mondja, hogy készen áll átvenni a legfőbb szövetséges parancsnoki pozíciót, – nyilatkozta. Érezhető, hogy Washington arra ösztönzi az európai szövetségeseket, hogy tegyenek többet, miközben az Egyesült Államok utal rá, hogy „visszavonulhat”.
Megy is, marad is a NATO?
A NATO katonai bizottságának vezetője szerint a szervezet fontolgatja, hogy „agresszívabb” válaszlépéseket tegyen Oroszország kibertámadásaira, szabotázsaira és légtérsértéseire. Giuseppe Cavo Dragone admirális a Financial Timesnak nyilatkozva elmondta: a nyugati katonai szövetség fontolgatja, hogy fokozza válaszlépéseit Moszkva hibrid hadviselésére.
Ez a forgatókönyv az admirális szerint is távol áll a NATO hagyományos gondolkodásmódjától és alapítóinak szemléletétől, ami a vezetőség belső ellentéteire enged következtetni. Dragone elismerte, hogy komoly jogi kérdésekbe botlik az ügy, ha elkezdik fontolgatni a fokozott agresszió lehetőségét.
Különösen a kelet-európai és a balti országok diplomatái sürgetik a NATO-t, hogy lépjen.
Egy ilyen katonai válasz a kibertámadások esetében a legkivitelezhetőbb, ahol sok ország rendelkezik támadóképességekkel, de kevésbé lenne egyszerű a szabotázs vagy a drónok behatolása esetén.
Európát számos hibrid háborús incidens sújtotta – néhányat Oroszországnak tulajdonítanak, mások eredete nincs tisztázva –, a balti-tengeri kábelek elvágásától a kontinens egész területén végrehajtott kibertámadásokig és drónberepülésekig, amelyekről korábban hírt adtunk.
Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetét 1949-ben azért alapították, hogy politikai és katonai eszközökkel garantálja tagjai szabadságát és biztonságát.
Alapvető elve, hogy egy tagállam elleni támadás az összes tagállamot érintő támadásnak számít, amely ellen közösen védekeznek. Ezt az elvet azonban nap mint nap kikezdi a modern kor hadviselése és a bizonytalan világpolitikai légkör.
Jelenleg nagyjából 45 napba telne egy hadsereg áthelyezése a nyugati stratégiai kikötőkből az Oroszországgal vagy Ukrajnával határos országokba – írja a Financial Times az Európai Bizottság tisztviselőinek egy katonai mobilitásról szóló jelentése alapján. Bár a dokumentum Magyarországot nem nevesíti, vélhetően Magyarországot sem hagyná érintetlenül egy ilyen forgatókönyv egy orosz támadás esetén.
Ukrajnában az Elnöki Hivatal jelentős szerkezeti reformját tervezik, harci tapasztalattal rendelkező katonákat vonnak be a munkájába – jelentette be pénteken Andrij Jermak, az Elnöki Hivatal vezetője a Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Jermak kifejtette, hogy az elképzelés az, hogy a hivatal alkalmazottainak jelentős része olyan katona legyen, akik bizonyított harci tapasztalattal rendelkeznek a teljes körű háborúban, vagy hadműveletek veteránjai. „Minden szintű alkalmazottakról beszélünk. Kivétel nélkül minden osztályról. Volodimir Zelenszkij elnök támogatta ezt az elképzelést. Ez igazságos. Mert ezek az emberek jelentik a becsület, az erkölcs és az Ukrajna iránti odaadás mércéjét” – hangsúlyozta.
Az elnöki hivatalvezető példaként említette a helyettesét, Pavlo Palisza ezredest, aki korábban a 93. különálló gépesített Holodnij Jar dandárt vezette. A háború alatt beosztottjai életéért és a műveletek sikeréért volt felelős, és most ugyanezt a gyorsaságot, becsületességet és feddhetetlenséget bizonyítja a műveleti hadviselésben.
Jermak hozzátette, hogy az ilyen kultúrának ki kell terjednie a teljes közszolgálatra, valamint az üzleti, informatikai és kulturális szférára, ahol a veteránok növelhetik a csapatok hatékonyságát és tisztességét.
John Healey a BBC-nek nyilatkozva mondta, hogy ha Alaszkában létrejön a tűzszünet, akkor hajlandók brit katonákat küldeni Ukrajnába a fegyvernyugvás betartása, az ukrán hadsereg megerősítése érdekében, hogy egy esetleges újabb orosz támadást is ki tudjanak védeni.
Healey azután beszélt, hogy szerdán a vezető európai államok kinyilvánították: hajlandóak biztonsági garanciákat nyújtani Ukrajnának, ha elhallgatnak a fegyverek.
[type] => post
[excerpt] => John Healey a BBC-nek nyilatkozva mondta, hogy ha Alaszkában létrejön a tűzszünet, akkor hajlandók brit katonákat küldeni Ukrajnába a fegyvernyugvás betartása, az ukrán hadsereg megerősítése érdekében, hogy egy esetleges újabb orosz támadást is ki...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1755278760
[modified] => 1755278612
)
[title] => Healey: ha lesz tűzszünet, készek vagyunk katonákat küldeni Ukrajnába
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=159692&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 159692
[uk] => 159667
)
[trid] => vik3255
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 159668
[image] => Array
(
[id] => 159668
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/image-150.png
[original_lng] => 311434
[original_w] => 770
[original_h] => 489
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/image-150-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/image-150-300x191.png
[width] => 300
[height] => 191
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/image-150-768x488.png
[width] => 768
[height] => 488
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/image-150.png
[width] => 770
[height] => 489
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/image-150.png
[width] => 770
[height] => 489
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/image-150.png
[width] => 770
[height] => 489
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/image-150.png
[width] => 770
[height] => 489
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1755267861:12
[_thumbnail_id] => 159668
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1290
[_algolia_sync] => 373439589000
[_oembed_5ff7b3355ea4c7d98df01edd55f7499d] =>
[_oembed_time_5ff7b3355ea4c7d98df01edd55f7499d] => 1757751846
[_oembed_3d764bc4d3f3fa37d284d4e134c16814] =>
The Defence Secretary @JohnHealey_MP this morning confirmed that a Russian spy ship – the Yantar – is on the edge of UK waters, north of Scotland, having entered the UK’s wider waters over the last few weeks.
Boris Pistorius német védelmi miniszter kijelentette, hogy országának több ezer további katonára lesz szüksége az új NATO-célok miatt, számolt be a Reuters.
„Németországnak körülbelül 50 000–60 000 további katonára lesz szüksége a NATO új céljaival összhangban” – mondta Boris Pistorius német védelmi miniszter csütörtökön a szövetség brüsszeli csúcstalálkozója előtt.
Pistorius hozzátette, hogy a NATO-nak a csúcstalálkozó nyilatkozatában egyértelműen ki kellene mondania, hogy Oroszország jelenti a legnagyobb fenyegetést.
[type] => post
[excerpt] => Boris Pistorius német védelmi miniszter kijelentette, hogy országának több ezer további katonára lesz szüksége az új NATO-célok miatt, számolt be a Reuters.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1749297240
[modified] => 1749283020
)
[title] => Pistorius: Németországnak akár 60 ezerrel több katonára lehet szüksége a NATO új céljai miatt
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=153242&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 153242
[uk] => 153086
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 153087
[image] => Array
(
[id] => 153087
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/image-80.png
[original_lng] => 352746
[original_w] => 720
[original_h] => 450
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/image-80-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/image-80-300x188.png
[width] => 300
[height] => 188
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/image-80.png
[width] => 720
[height] => 450
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/image-80.png
[width] => 720
[height] => 450
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/image-80.png
[width] => 720
[height] => 450
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/image-80.png
[width] => 720
[height] => 450
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/image-80.png
[width] => 720
[height] => 450
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1749272223:12
[_thumbnail_id] => 153087
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1586
[_algolia_sync] => 80151041002
[_oembed_4afa990552f89d198780c22643affdec] =>
Pistorius: decision on two patriots for Ukraine will be taken within days or weeks, but actual delivery of first system will take months. https://t.co/qDG9gMwS3h
Egy kiszivárgott dokumentum szerint Keir Starmer brit miniszterelnök hamarosan egy tervezetet nyújt át Donald Trump amerikai elnöknek, melyben felvázolja, hogy európai országok körülbelül 30 ezer katonát küldenének Ukrajnába amerikai védelem alatt – értesült a Telegraph.
A katonai misszió csak azután indulna el, hogy Oroszország és Ukrajna tűzszünetet kötött, a csapatok feladata pedig a fegyvernyugvás fenntartásának biztosítása lenne.
Starmer az Európai Unió vezetőivel közösen vállalná, hogy európai katonák állomásoznak majd Ukrajna területén, ugyanakkor az amerikai elnököt arra kérné, hogy helyezze készenlétbe az Egyesült Államok légierejét és rakétaarzenálját, hogy szükség esetén csapást mérjenek az orosz hadseregre, ha Moszkva megszegné a tűzszüneti megállapodást.
A misszió célja a kritikus infrastruktúrák, például atomerőművek védelme, valamint felderítési és megfigyelési műveletek végrehajtása az orosz csapatmozgásokkal kapcsolatban. Az európai katonák megfelelő fegyverzettel érkeznének, hogy szükség esetén ellenálljanak egy újabb orosz támadásnak.
A tervek szerint egy nagyobb európai műveleti készenléti csoport is létrejönne, mely támogatná az Ukrajnában állomásozó békefenntartókat, amennyiben támadás érné őket. Keir Starmer úgy véli, hogy csak egy ilyen mértékű elrettentő erő képes garantálni, hogy Oroszország ne indítson újabb offenzívát.
Ukrajna már rengeteg különféle amerikai fegyvert kapott, de még így is nehéz helyzetbe került a csatatéren, aminek az oka a mozgósítási problémákban rejlik – jelentette ki kedden Jake Sullivan, az Egyesült Államok elnökének nemzetbiztonsági tanácsadója a PBS News tévécsatornának adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Sullivant arról kérdezték, hogy mit tehetett volna az USA korábban Ukrajna gyorsabb győzelméért. Válaszában a tanácsadó emlékeztetett arra, hogy Ukrajna harckocsikat kapott az Egyesült Államoktól, valamint jóváhagyást kapott F-16-os vadászgépek, HIMARS és Patriot rendszerek átadására. „Ukrajna nehezebb helyzetbe került a csatatéren, ami azt mutatja, hogy nincs közvetlen összefüggés e fegyverrendszerek és a harctéren való működés között” – mutatott rá.
A nemzetbiztonsági főember szerint az ukrán eredmények és támogatások között a legközvetlenebb kapcsolat a mozgósításon és az emberi erőforrásokon keresztül valósul meg. Ugyanakkor kétségét fejezte ki, hogy ha Ukrajna korábban engedélyt kapott volna valamelyik fegyverrendszer átvételére, annak jelentős hatása lett volna a harctéri helyzetre.
„Láttunk-e jelentős különbséget a csatatéren, mióta tankokat szállítottunk Ukrajnának? Hasonlóan, tapasztaltunk-e jelentős különbséget az F-16-os vadászrepülőgépek használatában? Úgy gondoljuk, hogy egyetlen fegyverrendszer sem meghatározó ebben a csatában. Az emberi erőforrásokról van szó, és véleményünk szerint Ukrajnának többet kell tennie, hogy megerősítse pozícióját a frontvonalban lévő erők létszámát tekintve” – húzta alá Jake Sullivan.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Ukrajna már rengeteg különféle amerikai fegyvert kapott, de még így is nehéz helyzetbe került a csatatéren, aminek az oka a mozgósítási problémákban rejlik – jelentette ki kedden Jake Sullivan.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1732095840
[modified] => 1732051699
)
[title] => Az USA szerint Ukrajnának nagyobb szüksége van a katonai mozgósításra, mint az új fegyverekre
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=132850&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 132850
[uk] => 132855
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 132851
[image] => Array
(
[id] => 132851
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/sullivan.jpg
[original_lng] => 24652
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/sullivan-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/sullivan-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/sullivan.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/sullivan.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/sullivan.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/sullivan.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/sullivan.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1732044884:8
[_thumbnail_id] => 132851
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2764
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_225c6effd79666c3925d0574caee2e14] =>
Katar átadta Ukrajnának az eltűnt katonák névsorát, valamint az ukrán hadifoglyoknak a hozzátartozóikhoz írt leveleit – közölte Dmitro Lubinec, a Legfelső Tanács emberi jogi biztosa, miután találkozott Lolwah Rashid Al-Khater katari nemzetközi együttműködési miniszterrel.
„Fő közvetítőnk erőfeszítéseinek köszönhetően Kataron keresztül sikerült megszereznem az eltűnt katonák listáját, valamint ukrán hadifoglyok leveleit hozzátartozóiknak az Oroszországi Föderáció emberi jogi biztosától, Tatjana Moszkalkovától, és megvitatni a lehetőségeket a hadifogolycsere folyamatának felgyorsítására” – idézi az ukrán tisztviselőt az Ukrajinszka Pravda október 25-én, pénteken.
A tájékoztatás szerint a felek megállapodásokat is kidolgoztak a nehéz élethelyzetbe került civilek megsegítésére. A segítségnyújtás magában foglalja egyebek mellett a személyi okmányok megújítását.
Lubinec emellett köszönetet mondott Katarnak a humanitárius kérdések megoldásában közvetítőként tett erőfeszítéseiért.
A NATO-országok több mint 500 000 katonája van emelt szintű készültségben – közölte Rob Bauer admirális, a szövetség katonai bizottságának vezetője a PAP ügynökségnek adott interjújában, írta az Interfax-Ukrajina.
„A NATO a hidegháború óta a legösszetettebb védelmi terveket hajtotta végre, és a szövetség erői aktívan tesztelik és fejlesztik ezeket a terveket. Jelenleg több mint 500 000 katona áll emelt szintű harci készenlétben” – mondta Bauer.
Hozzátette: a szövetségesek megegyeztek az ukrán légi- és rakétavédelem megerősítésében is.
„Fontos lépés egy új Aegis Ashore rakétavédelmi bázis létrehozása Lengyelországban. Részei vagyunk a világ legerősebb szövetségének. És még erősebbé kell azt tennünk”, – hangsúlyozta az admirális.
Emellett kijelentette, hogy a NATO nem látja egy esetleges támadás veszélyét a szövetség egyetlen országa ellen sem.
„Jelenleg kicsi a valószínűsége annak, hogy a NATO bármelyik szövetségesét köztük Lengyelországot vagy a balti államot katonai támadás érne” – mondta Bauer.
Ugyanakkor megjegyezte: „riasztó képet látunk Oroszország agresszív viselkedéséről”.
„Harcképes erőket telepítettünk a keleti szárnyra, megerősítettük az előretolt védelmet, és növeltük a szövetség azon képességét, hogy gyorsan megerősítsen minden fenyegetett szövetségest” – tette hozzá az admirális.
Russia may deploy medium-range strike weapons and increase its naval capabilities if the US goes ahead with plans to station longer-range missiles in Germany, Vladimir Putin said https://t.co/F98W3O16x6
I’ve just spoken with the Estonian PM @KristenMichalPM about the Russian air space violation today. NATO’s response under Eastern Sentry was quick and decisive.
Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma hétfőn ismét elkészítette az orosz-ukrán háborúval foglalkozó szokásos napi jelentését, melyben ezúttal az orosz védelmi minisztérium afrikai toborzásáról értekeztek.
A hírszerzés két pontban foglalta össze meglátásait:
Az ukrán hírszerzés május 28-i jelentése szerint Oroszország megsokszorozta azon erőfeszítéseit, hogy Afrikából toborozzon önkénteseket az ukrajnai harcokhoz. A toborzás főleg közép-afrikai országokban, Ruandában, Burundiban, Kongóban és Ugandában zajlanak. A jelentés szerint Moszkva 2000 dollár értékű azonnali bónuszt, havi 2200 dollár értékű fizetést és orosz útlevelet ígér a jelentkezőknek.
A toborzási kampánnyal Moszkva célja valószínűleg a jelentős veszteségek pótlása, illetve az, hogy továbbra is több frontszakaszon nyomás alatt tudják tartani az ukrán csapatokat. A toborozható elítéltek számának csökkenésével Oroszországnak muszáj a globális dél felé fordulnia azért, hogy elkerüljön egy újabb mozgósítási hullámot. Egy ilyen lépés nem csak Putyin és kormánya népszerűségén rontana, de a munkaerőpiacon is: a legutóbbi részleges mozgósítás után tömegével hagyta el az országot a képzett munkaerő, főleg orvosok és az informatikai szektorban dolgozók.
Európa vagy megszabadul a félelmétől, hogy segítsen az ukrán hadseregnek, vagy a jövőben az európai katonákon lesz a sor, hogy az életüket áldozzák – figyelmeztetett csütörtökön Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a Le Monde című francia lapnak írt cikkében, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az ukrán diplomácia vezetője hangsúlyozta: „Minden európai fővárosnak meg kell értenie ezt az egyszerű, de nehéz igazságot, amelyre úgy tűnik, már Párizsban is rájöttek: a szövetségeseink vagy levetkőzik a félelmet, a határozatlanságot és az úgynevezett akadályokat, és teljes támogatást nyújtanak az ukrán katonáknak a városokért és falvakért vívott csatáikhoz Ukrajnában, vagy egy napon az önök katonáira kerül a sor, hogy életüket adják a városokért és falvakért, először Közép-Európa országaiban, majd Európa többi részében.”
Mint Dmitro Kuleba rámutatott: „A győztes stratégia három ponton alapul: egység, egység és még több egység. Általános egység a társadalom, a katonai vezetők, a katonák, a katonai és politikai vezetők, valamint a szövetségesek között.”
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Európa vagy megszabadul a félelmétől, hogy segítsen az ukrán hadseregnek, vagy a jövőben az európai katonákon lesz a sor, hogy az életüket áldozzák – figyelmeztetett csütörtökön Dmitro Kuleba.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1709833200
[modified] => 1709830782
)
[title] => Kuleba: ha Európa nem szabadul meg a félelmétől, akkor a jövőben a katonái kerülnek sorra
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=106011&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 106011
[uk] => 106018
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 106012
[image] => Array
(
[id] => 106012
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/kuleba.jpg
[original_lng] => 34223
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/kuleba-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/kuleba-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/kuleba.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/kuleba.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/kuleba.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/kuleba.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/kuleba.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1709828981:8
[_thumbnail_id] => 106012
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2405
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_32f67374feb7e705634884d59fa2cbc5] =>
Another devastating Russian nighttime attack on Kharkiv, Odesa, and the Sumy region. In Odesa, a residential building was hit. As of now, two people are reported killed and eight injured, including a child.
