A brazil vezetés úgy tartja, hogy a jelenlegi helyzetet Ukrajnában lehetetlen kizárólag katonai eszközökkel megoldani, ezért diplomáciai megoldást sürget – jelentette ki hétfőn Luiz Inácio „Lula” da Silva brazil elnök Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével közösen tartott sajtótájékoztatóján.
„Egy újabb háború Európa szívében nagy nehézségeket vetít előre nekünk. Felsoroltam a béke érdekében tett erőfeszítéseinket és azokat, amelyekkel megpróbáljuk elejét venni a helyzet további súlyosbodásának, aminek előre nem látható formái lehetnek. Ennek a konfliktusnak nincs katonai megoldása” – hangoztatta Lula da Silva.
„Több diplomáciára és kevesebb katonai beavatkozásra volna szükség Ukrajnában, de ugyanúgy Palesztinában és Jemenben is” – emelte ki a brazil államfő. „A nemzetközi jog alapelvei mindenkit köteleznek” – tette hozzá.
Von der Leyen arról beszélt, hogy az Európai Unió kész 10 milliárd eurót befektetni Latin-Amerika országaiba mindenekelőtt a klímavédelmi, a környezetkímélő energiák fejlesztésével kapcsolatos és a digitális technológiákkal kapcsolatos projektekbe, cserébe a „zöld” átmenethez szükséges ritkaföldfémek bányászatában folytatott együttműködésért.
Az Európai Bizottság elnöke kifejezte abbéli reményét, hogy Brazília támogatni fogja Brüsszel álláspontját az ukrajnai konfliktussal kapcsolatban, és Oroszországot vádolta azért, hogy a dél-amerikai országnak gondjai adódtak az energetika és műtrágyaellátás terén.
Hangsúlyozta, hogy az EU kétmilliárd eurót fektetett be Brazíliában zöld hidrogén előállításába és további 430 millió eurót a trópusi őserdők védelmére. Mindemellett kereskedelmi együttműködést ígért, amely „Brazília újraiparosítását” hivatott szolgálni.
Von der Leyen azzal kapcsolatban is kifejezte reményét, hogy még az idén véglegesítik a Dél-amerikai Közös Piac (Mercosur) és az Európai Unió közötti szabadkereskedelmi megállapodást, amellyel kapcsolatban 2019 óta nem történt előrelépés, lényegében az amazonasi erdőirtás körüli uniós aggályok miatt.
Lula da Silva ugyanakkor kifogásolta az EU-nak a megállapodáshoz fűzött egyik függelékét. Ez olyan kötelezettségeket tartalmaz, amelyek a brazil elnök szerint szankciókhoz vezethetnek a megállapodás rendelkezéseinek megsértése esetén.
„Partnerek között kölcsönös bizalomnak, nem pedig bizalmatlanságnak kell lennie” – tette hozzá.
Another devastating Russian nighttime attack on Kharkiv, Odesa, and the Sumy region. In Odesa, a residential building was hit. As of now, two people are reported killed and eight injured, including a child.
Nem látok más módot az ideiglenesen megszállt Krím felszabadítására, mint a katonait – jelentette ki Olekszij Danilov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára egy televíziós interjúban, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Danilov a ZAXID.NET lembergi tévécsatornának nyilatkozva úgy vélte, a Krím megszállásának mai feltételei között Ukrajna már nem követheti a 2021. március 24-én elfogadott stratégiát. Ezért változtatásokra van szükség – tette hozzá.
Mint az RNBO titkára kifejtette, hogy a korábbi stratégiának több pontja volt, köztük egy katonai. De prioritásként kezelték az ideiglenesen megszállt Krím felszabadításának politikai és diplomáciai megoldását. „El kell fogadnunk a vonatkozó dokumentumokat, és Ukrajna Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácsának meg kell azt szavaznia. Ebben az időszakban nem látok más módot, mint a katonai megoldást a Krím felszabadításának megoldására” – mondta
A nemzetbiztonsági vezető hangsúlyozta: a végső döntést az RNBO tagjai hozzák meg, hatályba léptetésére az elnök utasítására lesz szükség. „Átdolgozunk minden olyan dokumentumot, amely az ukrajnai biztonsági és védelmi szektorban zajló folyamatokkal kapcsolatos. Ez az egyik ilyen” – mutatott rá. Szerinte nagyon sok ilyen dokumentum van. „Amikor azt mondják, hogy nem készültünk fel, akkor elfelejtik, hogy el kell olvasni a dokumentumokat. Ott minden le van írva. Gondosan el kell olvasni, és ami a legfontosabb, végre kell hajtani az ott leírtakat. Ha minden döntés hibátlan lenne, és 100%-ban végrehajtották volna őket, most teljesen más helyzetünk lenne” – húzta alá Olekszij Danilov.
Стратегія деокупації Криму – час нової редакції. Черговість засобів деокупації – політико-дипломатичних, військових, економічних тощо – вимагає зміни пріоритетів.
Українська формула сталого миру передбачає вихід на кордони 1991 року і запуск процесів саморуйнації росії. Як війна розпочалась, так вона і закінчиться – всередині рф. Процес розпочато… pic.twitter.com/4sB6Yz8W7e
