Újra elővették a görögök a háborús jóvátétel kérdését, Németország azonban hallani sem akar bármiféle tárgyalásról.
Görögország újra megpróbálja a lehetetlent, a héten ismét felszólította Németországot, hogy tárgyaljon velük a második világháborús jóvátétel kérdéséről.
A görögök már régóta követelik Németországtól a II. Világháború alatti náci megszállás idején elszenvedett súlyos károk megfizetését. A napokban Katerina Sakellaropoulou elnök sürgette Frank-Walter Steinmeiert, az NSZK elnökét, hogy országa ismerje el a háborús károkozást és kezdődjenek egyeztetések a jóvátételről.
A görögök azzal érvelnek, nem csupán anyagi követelésről van szó, hanem egyfajta erkölcsi adósság teljesítéséről, amiről úgy véli Görögország, a németek még adósak. A német elnök azonban elutasította a tárgyalások felvetését, mint nyilatkozta, Németország 80 évvel a háború vége után már rég lezártnak tekinti a jóvátételekkel kapcsolatos jogi ügyeket.
A görögök azonban teljesen más állásponton vannak, a 2015-ös számvevőszéki becslésük szerint Németország tartozása feléjük 278,8 milliárd euró, amihez további 10,3 milliárd eurót is hozzászámoltak, a megszállás alatt kényszerből felvett háborús kölcsön miatt.
Összesen tehát 289 milliárd euróról volt szó 2015-ben. Az összeg nagyságrendileg a teljes magyar államadósság kétszerese, illetve megközelítőleg egy éves német GDP 6,5 százaléka, átszámítva 117 ezermilliárd forint.
Arról nincs szó, hogy a görögök egy fillért sem kaptak korábban: 1960-ban Nyugat-Németország 115 millió német márkát utalt át Görögországnak, de a fogadó fél szerint az elszenvedett veszteségekhez képest ez kifejezetten elégtelen gesztusként értelmezhető csupán. Az akkori 115 millió márka jelenlegi értéke 308 millió euró.
Görögországban európai összevetésben is brutálisan magas az adósságráta, az a GDP 152 százalékára rúg, igaz 2020-ban 207 százalék volt. A németektől követelt összeg egy évnyi görög GDP 1,2-szeresének felel meg.
Németország azonban régóta hangoztatja, a jóvátételek kérdése véglegesen le van zárva. Nemzetközi szerződésekre és egy 1953-as, a német adósságokról szóló széles körű megállapodásra hivatkozva kitartanak amellett, hogy rendezték a kötelezettségeiket.
Két évvel korábban Lengyelország is felvetette a kérdést, de Berlinből hasonló válasz érkezett mint most a görögökhöz. Becslések szerint a náci megszállás 6200 milliárd złoty veszteséget okozott Lengyelországnak. 1953-ban azonban szovjet nyomásra lemondtak a háborús jóvátételi követelésekről. A Tusk-kormány azonban idén februárban elállt a Németországtól követelt második világháborús jóvátételektől, ehelyett a kárpótlás más formáját várja a német kormánytól, mint a történelmi épületek helyreállítására vagy kölcsönös védelmi beruházások fedezése.
Alaposan rá kell kapcsolnia Harrisnak az Egyesült Államok elnöki tisztségért folyó kampány hajrájában. A Fox News új felmérése szerint Donald Trump 50-48-ra vezet a választási versenyben, pedig a múlt hónapban még ő állt az élen. Kamala Harris a rabszolgaság miatt az afro-amerikaiaknak kifizetett jóvátétellel, és a marihuána országos legalizálásával próbálja visszaszerezni előnyét.
A demokrata politikusnő kijelentette, hogy jól látja a feketék és fehérek között máig meglévő különbségeket az Egyesült Államokban, és hozzátette, hogy a vitatott ügyeket alaposan ki kell értékelni. Riválisa, a republikánus Donald Trump sem marad adós a válasszal, Kamala Harris ígéretét azzal kommentálta, hogy ez is azt bizonyítja, hogy szélsőségesen liberális. A republikánusok egy néhány évvel korábbi számítást alapul véve úgy vélik, hogy a jóvátétel költsége elérheti a 12 milliárd dollárt.
Kamala Harris jóvátételt ígért a fekete bőrű amerikaiaknak a rabszolgaság miatt – ha elnökké választják
„Ez a kérdés is a napirendemen szerepel, így a jóvátétel ügyét tanulmányozni kell. Ez nem is kérdés. Nagyon világosan fogalmaztam az álláspontommal kapcsolatos tervemet illetően” – jelentette ki Kamala Harris.
Keir Starmer után Kamala Harris
A demokrata elnökaspiráns éppen azután nyilatkozott a jóvátétellel kapcsolatban, hogy Keir Starmer angol munkáspárti miniszterelnök a Brit Nemzetközösség csúcstalálkozója előtt tisztázta álláspontját szóvivője útján és kijelentette, hogy Nagy-Britannia nem fizet jóvátételt. A rabszolgaság miatt fizetendő jóvátétel egyik élharcosa Mia Mottley barbadosi kormányfő. A Karib-tengeri sziget Nagy-Britannia egyik első gyarmata volt, ahová ezrével szállították az ingyen munkaerőt a cukornád-ültetvényekre Afrikából.
A Brit Nemzetközösség több országának vezetője is jóvátételt követel az Egyesült Királyságtól a rabszolga-kereskedelemben betöltött szerepe miatt.
Harris megerősítette a marihuána országos legalizálására irányuló elképzelését is, amelyet a fekete közösség gazdaságának fellendítését célzó terve részeként fogalmazott meg.
A Világbank csaknem 500 milliárd euróra becsülte az orosz fegyveres agresszió által Ukrajnának okozott károkat. A G7 követeli, hogy az Oroszországi Föderáció állítsa le a háborút, és fizesse ki ezt a pénzösszeget.
A G7-országok vezetői hangsúlyozták, hogy a joghatóságukban lévő orosz szuverén vagyon továbbra is befagyasztásra kerül.
„Rossz az, amikor Oroszország dönti el, hogy megfizeti-e az Ukrajnának okozott károkat, és mikor. Az Oroszországi Föderáció nemzetközi jogi kötelezettségei az általa okozott károk megtérítésére egyértelműek, ezért továbbra is mérlegelünk minden lehetséges jogi módot, amellyel az Oroszországi Föderációt ezen kötelezettségek teljesítésére kényszeríthetjük” – áll a közleményben.
I am grateful to @Statsmin Mette Frederiksen for participating in the Peace Summit and for Denmark's active assistance in engaging the countries of the Global South in the Peace Formula implementation.
During our meeting, we discussed preparations for the transfer of Danish F-16… pic.twitter.com/2YRobRpctq
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) June 16, 2024
Egy iráni bíróság 420 millió dolláros kártérítés megfizetésére ítélte csütörtökön az Egyesült Államokat az iráni népnek egy 1980-ban meglepetésszerűen végrehajtott hadművelet során okozott anyagi és erkölcsi károk miatt – közölte az iráni igazságszolgáltatás az 1980. évi balul sikerült túszszabadító akcióra utalva.
Az ítélet szerint az Egyesült Államok köteles egyenként 10 millió dollár kártérítést fizetni a tizennégy felperesnek, azaz összesen 140 millió dollárt a Saskarom kódnevű hadművelet során a kelet-iráni sivatagban fekvő Tabaszban okozott károk miatt.
Az iráni bíróság elrendelte, hogy az Egyesült Államok fizessen további 280 millió dollárt büntető jellegű kártérítésként – jelentette a Mizan hírügynökség az igazságszolgáltatásra hivatkozva.
Az ítélet azután született, hogy a 14 felperes – közülük tizenhárom azoknak az irániaknak az örökösei, akik életüket vesztették az amerikai „terrortámadás” alatt, a tizennegyediket pedig túszul ejtették a hadművelet során – feljelentette az amerikai kormányzatot – olvasható a hírügynökség jelentésben.
A kudarcba fulladt 1980. áprilisi Saskarom hadművelet célja az amerikai nagykövetségnek az az iszlám forradalom után, 1979-ben foglyul ejtett 52 fős személyzetének a kiszabadítása volt.
A Mizan szerint az amerikai erők minden különösebb ok nélkül számos polgári személyre rátámadtak, köztük a közeli úton haladó több jármű utasai.
Az iráni igazságszolgáltatás augusztusban 330 millió dollár megfizetésére ítélte az Egyesült Államokat, amiért állítólag köze volt az iszlám köztársaság megbuktatására irányuló 1980-as puccskísérlethez.
A very warm welcome to Kyiv to @SpecRepUkraine Penny Pritzker and U.S. private sector CEOs. Today we will have meetings focused on accelerating U.S. business investment in Ukraine for the recovery. pic.twitter.com/7p3sasiDt2
Thank you @OlKubrakov for a substantive discussion with Ukrainian officials and private sector reps on practical steps to increase Ukraine’s exports and restore its economic vitality, a crucial counterpoint to Russia’s aggression. pic.twitter.com/dbWZDtC25A
— Special Representative Penny Pritzker (@SpecRepUkraine) January 12, 2024
Pentagon chief Lloyd Austin has arrived in Kyiv on an unannounced visit. He will meet Volodymyr Zelenskyy and Defense Minister Rustem Umierov to discuss Ukraine's arms needs. pic.twitter.com/TPWU3CMRdc
Oroszország és az afrikai nemzetek kártérítést követelnek az afrikai államoknak okozott gyarmatosítási károkért, és követelik a gyarmatosítók által elvitt kulturális kincsek visszaszolgáltatását – áll a második orosz–afrikai csúcstalálkozóról pénteken kiadott nyilatkozatban.
Az Oroszországi Föderáció és az afrikai államok megállapodtak abban, hogy segítenek az afrikai gyarmatosítás felszámolásában, és azon munkálkodnak, hogy biztosítsák a gyarmatosító politika által az afrikai államoknak okozott gazdasági és humanitárius károk kompenzálását – írja a Magyar Nemzet.
A zárónyilatkozat kimondja azt is, hogy a csúcstalálkozó résztvevői határozottan és egyértelműen elítélik a terrorizmust, annak minden formájában és megnyilvánulásában. A csúcstalálkozó résztvevői úgy vélik, hogy a terrorizmus visszaszorítása terén számos fronton kell fejleszteni az együttműködést. Fel kell lépni például a radikális eszmék fiatalok körében való terjedése ellen, és megerősítik a terrorizmus által érintett gyermekek, fiatalok és nők támogatását.
President Bola Tinubu arrives at the venue of the Paris Summit, where he will review & sign a New Global Financial Pact that places vulnerable countries on a priority list for support & investment, following the devastating impact of climate change, energy crisis, & COVID-19. pic.twitter.com/X6wX3oXSqz
President Bola Tinubu arrives at the venue of the Paris Summit, where he will review & sign a New Global Financial Pact that places vulnerable countries on a priority list for support & investment, following the devastating impact of climate change, energy crisis, & COVID-19. pic.twitter.com/X6wX3oXSqz
Tovább fokozódik az egyébként is igen feszül lengyel–orosz viszony: az orosz duma elnöke szerint Lengyelországnak vissza kellene adnia azokat a területeket, amelyeket az egykori Szovjetunió segítségével kapott meg 1945-ben. Vjacseszlav Vologyin közölte azt is, Varsó kártérítéssel tartozik Moszkvának, amiért a szovjetek részt vettek Lengyelország második világháborút követő helyreállításában. A politikus addig nem engedné meg lengyel honosságú teherautók belépését orosz területre, amíg Varsó nem „rendezte a számlát”.
Újabb szintet lépett az amúgy is igen feszült lengyel–orosz viszony, ugyanis Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlament alsóházának elnöke a napokban kijelentette:
Lengyelországnak vissza kellene adnia azokat a területeket, amelyekhez a második világháború lezárását követően – Moszkva hathatós támogatásával – hozzájutott.
A politikus nem részletezte, mely területeket érti ez alatt, ám valószínűleg Szilézia, a Tengermellék, Nyugat-Lengyelország, valamint Mazúria és Warmia területére gondolhatott.
Vologyintól már korábban is hallhattunk véleményes kijelentéseket, ugyanis azt is szóvá tette, hogy Lengyelországnak vissza kellene fizetnie azt a pénzösszeget is, amelyet az egykori Szovjetunió az ország helyreállítására fordított az 1945 utáni időszakban.
A politikus számításai szerint ez az összeg több mint 750 milliárd dollárt tesz ki.
Vologyin közölte: Lengyelország csak Oroszországnak (1991-ig Szovjetunió – a szerk.) köszönheti, hogy államként egyáltalán létezik.
Az orosz politikus véleménye szerint Varsó büntetést érdemel azért, mert „elárulta az ország szovjetek általi felszabadításával kapcsolatos emlékezetpolitikáját”.
Vjacseszlav Vologyintól származik az az ötlet, amely szerint lengyel honosságú teherkocsik nem haladhatnának át Oroszország területén mindaddig, amíg Moszkva nem kap kárpótlást a lengyelországi helyreállításért.
A lengyel Katonai Ügyek Intézete egy olyan jelentésen dolgozik, amely összegyűjti azokat a károkat, amelyeket a Szovjetunió okozott Lengyelországnak – írta az Ukrinform.
Varsó a közelmúltban Németország számára is készített egy ehhez hasonló dokumentumot a második világháború okozta veszteségek miatt.
Arkadiusz Mulyarczyk, a lengyel külügyminisztérium helyettes vezetője úgy nyilatkozott, a jelentés egy komoly tanulmány lesz, amely bemutatja, hogy hogyan zsákmányolták ki Lengyelországot.
ABW zatrzymała kolejnego członka siatki szpiegowskiej pracującej dla rosyjskiego wywiadu. Podejrzany prowadził obserwację obiektów militarnych i portów morskich. Był systematycznie wynagradzany przez Rosjan. To już 15. osoba zatrzymana w tym śledztwie.
Teaser and footage from a rehearsal of tomorrow’s Poland’s military parade, timed to coincide with Army Day - which commemorates Poland’s victory over the Bolsheviks in 1920. pic.twitter.com/oq93wFlXl6
Podczas gdy inni składają deklaracje odnoszące się do przyszłości, my w porozumieniu ze stroną ukraińską działamy. Pierwsze ekspresowo wyremontowane w Bumarze-Łabędy czołgi Leopard zostały odebrane przez stronę ukraińską ?? Nad kolejnymi wozami prace trwają. pic.twitter.com/anWXVvIbC5
AKTUALIZACJA❗️ Średnia notowań w interwale od 30 września do 7 października (7 sondaży) oraz od 8 do 12 października (8 sondaży), z wagą uwzględniającą prawdopodobny rozkład głosów w obwodach zagranicznych. pic.twitter.com/PWPKRAGvcd
At the meeting marking the 🇺🇦 Diplomatic Service Day, FM @sikorskiradek spoke about 🇵🇱's support for Ukraine.
Talking about the role of individuals in history, he compared @ZelenskyyUa to Winston Churchill, because had Zelenskyy left Kyiv, Ukraine would have lost the war. pic.twitter.com/LoeQinYNSr
💬 The presence of #NATO forces in Ukraine is not unthinkable. I appreciate the 🇫🇷 President Emmanuel Macron's initiative, because it is about Putin being afraid, not us being afraid of Putin.
France is building an alliance of countries open to potentially sending Western troops to Ukraine — and in the process deepening its clash with a more cautious Berlin.https://t.co/ckOjJL7fmh
Tartós béke Ukrajnában csak az orosz csapatok kivonásával, az általuk okozott károk megtérítésével és a háborús bűnösök megbüntetésével érhető el – jelentette ki Zbigniew Rau lengyel külügyminiszter szerdán Zágrábban, Gordan Grlic Radman horvát külügyminiszterrel tartott közös sajtótájékoztatóján.
A két tárcavezető Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök javaslatára is reagált, amely szerint a semleges államoknak egy közvetítő csoportot kellene létrehozniuk a béke megteremtése érdekében Ukrajnában.
A lengyel külügyminiszter azt mondta: minden kezdeményezést az alapján kell megítélni, hogy az tartós békéhez vezet-e.
„Az áldozatoknak igazságot kell szolgáltatni, különben a béke soha nem lesz teljes” – tette hozzá.
Grlic Radman szerint minden kezdeményezés üdvözlendő, de úgy vélte, jelenleg nincs szükség közvetítőkre, ellenben Oroszországnak ki kell vonnia hadseregét Ukrajnából, abból az országból, amelyet megtámadtak, és amely megvédi „szabadságát, területi integritását, szuverenitását és függetlenségét”.
A két miniszter méltatta a két ország kapcsolatát, mondván, nincsenek nyitott kérdések, és számos területen jó az együttműködés, ezek közül is a védelmi területet emelték ki.
Horvátország részvétele a NATO előretolt jelenlétében, Lengyelországban a két nép barátságának és szolidaritásának megerősítése – fogalmazott Grlic Radman.
A találkozón a Három Tenger Kezdeményezésről is szó esett, amelyet a két ország „előrelátóan” indított el, és amely az orosz agresszió által vált fontossá, mert célja a kontinens energiafüggetlenségének erősítése.
Az EU nyugat-balkáni bővítésével és a térség stabilitásával kapcsolatban hangsúlyozták: Zágrábnak és Varsónak az a feladata, hogy „bátorítsa ezen régió országait az európai integráció útján, hogy ne kerüljön sor egy harmadik, külső szereplő jelentős befolyására”.
[type] => post
[excerpt] => Tartós béke Ukrajnában csak az orosz csapatok kivonásával, az általuk okozott károk megtérítésével és a háborús bűnösök megbüntetésével érhető el – jelentette ki Zbigniew Rau.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1681998300
[modified] => 1681996730
)
[title] => Nem lesz tartós béke Ukrajnában kártérítés és a bűncselekmények megbüntetése nélkül
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=76566&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 76566
[uk] => 76699
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 76567
[image] => Array
(
[id] => 76567
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/screenshot-2023-04-20-at-02-31-31-lengyel-miniszter-zagrabban-nem-lesz-tartos-beke-ukrajnaban-karterites-es-a-buncselekmenyek-megbuntetese-nelkul.png
[original_lng] => 1100140
[original_w] => 1060
[original_h] => 498
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/screenshot-2023-04-20-at-02-31-31-lengyel-miniszter-zagrabban-nem-lesz-tartos-beke-ukrajnaban-karterites-es-a-buncselekmenyek-megbuntetese-nelkul-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/screenshot-2023-04-20-at-02-31-31-lengyel-miniszter-zagrabban-nem-lesz-tartos-beke-ukrajnaban-karterites-es-a-buncselekmenyek-megbuntetese-nelkul-300x141.png
[width] => 300
[height] => 141
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/screenshot-2023-04-20-at-02-31-31-lengyel-miniszter-zagrabban-nem-lesz-tartos-beke-ukrajnaban-karterites-es-a-buncselekmenyek-megbuntetese-nelkul-768x361.png
[width] => 768
[height] => 361
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/screenshot-2023-04-20-at-02-31-31-lengyel-miniszter-zagrabban-nem-lesz-tartos-beke-ukrajnaban-karterites-es-a-buncselekmenyek-megbuntetese-nelkul-1024x481.png
[width] => 1024
[height] => 481
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/screenshot-2023-04-20-at-02-31-31-lengyel-miniszter-zagrabban-nem-lesz-tartos-beke-ukrajnaban-karterites-es-a-buncselekmenyek-megbuntetese-nelkul.png
[width] => 1060
[height] => 498
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/screenshot-2023-04-20-at-02-31-31-lengyel-miniszter-zagrabban-nem-lesz-tartos-beke-ukrajnaban-karterites-es-a-buncselekmenyek-megbuntetese-nelkul.png
[width] => 1060
[height] => 498
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/screenshot-2023-04-20-at-02-31-31-lengyel-miniszter-zagrabban-nem-lesz-tartos-beke-ukrajnaban-karterites-es-a-buncselekmenyek-megbuntetese-nelkul.png
[width] => 1060
[height] => 498
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1682063290:8
[_thumbnail_id] => 76567
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 1
[views_count] => 1437
[translation_required_done] => 1
[_oembed_54ec8fabd69785fae8b8c26501de967e] =>
Українська формула сталого миру передбачає вихід на кордони 1991 року і запуск процесів саморуйнації росії. Як війна розпочалась, так вона і закінчиться – всередині рф. Процес розпочато… pic.twitter.com/4sB6Yz8W7e
Oroszország azt tervezi, hogy felveti a nemzetközi közösségnek az Északi Áramlatot ért robbantások miatti súlyos anyagi károk megtérítésének ötletét. Az orosz állami hírügynökségnek nyilatkozó diplomata elmondta, a vezetékek jövőjéről egyelőre nem döntöttek Moszkvában, de – feltehetően komoly igény esetén – Oroszország kész megjavítani azokat.
Az Oroszországot és Németországot a Balti-tenger alatt összekötő vezetékeket tavaly szeptember 27-én nagy erejű robbanások érték, aminek következményeként a gázvezeték használhatatlanná és szinte javíthatatlanná vált. Moszkva nemzetközi terrorcselekménynek nevezte az esetet.
„Nem zárjuk ki, hogy később felvetjük az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantása következtében keletkezett károk megtérítésének kérdését” – jelentette ki Dmitrij Biricsevszkij, az orosz külügyminisztérium gazdasági együttműködésért felelős osztályának vezetője az orosz RIA Novosztyi hírügynökségnek adott interjúban.
A diplomata azt nem mondta meg, hogy Oroszország pontosan kitől vár kártérítést az incidens miatt. Szót ejtett ugyanakkor arról, hogy a vezetékek jövője igencsak bizonytalanná vált.
„Jelenleg nagyon nehéz beszélni az Északi Áramlat vezetékrendszer jövőjéről. Összességében a szakértők szerint a sérült vezetékeket valamilyen módon helyre lehet állítani” – mondta.
A vezetékek együttesen 110 milliárd köbméter gáz exportálására voltak képesek, ami több, mint Oroszország teljes, 101 milliárd köbméteres gázexportja a volt Szovjetunió területén kívülre 2022-ben – írja a Reuters.
Biricsevszkij hozzátette, hogy a nyugati országok ellenzik az ENSZ Biztonsági Tanácsának egy Oroszország által előkészített határozattervezetét, amely az Északi Áramlat robbanásainak független nemzetközi kivizsgálását sürgetné. „Ennek ellenére továbbra is ragaszkodni kívánunk egy átfogó és nyílt nemzetközi vizsgálathoz, amelyben orosz képviselők kötelezően részt vesznek” – fogalmazott Biricsevszkij.
To detract from their disastrous handling of the illegal invasion of Ukraine, the Russian Ministry of Defence is resorting to peddling false claims of an epic scale
This invented story, says more about arguments going on inside the Russian Government than it does about the west
Csehország legalább egymilliárd korona kártérítést fog követelni Oroszországtól a vrbeticei lőszeraktárakban történt robbanások okozta károkért – közölte szombat este Alena Schillerová cseh kormányfőhelyettes, pénzügyminiszter.
„A legjárhatóbb útnak a nemzetközi jog szerinti kártérítési kérelem látszik. Mert ha például a büntetőeljárás keretében kérnénk a kártérítést, az nagyon hosszan tartana” – jelentette ki Schillerová a cseh közszolgálati hírtelevízió (CT24) Egy hét a politikában című szombati magazinműsorában.
A vrbeticei robbanások miatti kártérítési kérelem beadására korábban a cseh képviselőház szólította fel az Andrej Babis vezette koalíciós kormányt. Andrej Benesík, a képviselőház európai ügyekkel foglalkozó bizottságának elnöke elismerte, hogy a kártérítési kérelem érvényesítése nem lesz könnyű. „A cseh államnak azonban ez kötelessége, ami történt, azt nem hagyhatjuk szó nélkül” – szögezte le a kereszténydemokrata politikus.
Jakub Kulhának cseh külügyminiszter megerősítette, hogy a tárca már dolgozik az ügyben Oroszországnak küldendő diplomáciai jegyzéken, amelyet a szövetségesekkel történő egyeztetés után kívánnak átnyújtani. A hírtelevízió szerint Andrej Babis miniszterelnök az Európai Unió vezetőinek portói csúcstalálkozóján a Csehországgal való szolidaritás kinyilvánítására kérte az uniós tagországokat. Babis konkrétan azt kérte partnereitől, hogy minden tagállam utasítson ki legalább egy orosz diplomatát a vrbetice robbanások miatt – hangzott el a televízióban.
A dél-morvaországi vrbeticei lőszerraktárakban 2014 októberében és decemberében történtek robbanások, amelyek egyebek között két emberéletet is követeltek. Miután Prága április közepén az orosz katonai titkosszolgálatokat jelölte meg a robbanások elkövetőjeként, cseh-orosz diplomáciai konfliktus robbant ki, amely a diplomaták kölcsönös kiutasítása után a nagykövetségek által alkalmazott csehek, illetve oroszok számának korlátozásához is vezetett.
