Kamala Harris volt amerikai alelnök kilátásba helyezte, hogy megint indul valamelyik elnökválasztáson.
Kamala Harris a BBC brit közszolgálati televízió vasárnapi politikai magazinműsorának adott, szombaton részben ismertetett interjúban úgy fogalmazott: biztos abban, hogy még az unokahúgai életében lesz női elnöke az Egyesült Államoknak.
Arra a kérdésre, hogy ez a személy ő lesz-e, Kamala Harris úgy válaszolt, hogy „lehetséges”.
Hozzátette ugyanakkor, hogy még nem hozott végleges döntést az indulásról. Megismételte azonban a könyvében is szereplő kifejezést, miszerint „még nem végzett” a politikai pályafutásával.
„Egész életemet, pályafutásomat a szolgálatnak szenteltem, és sok módon lehet szolgálni, de még nem döntöttem el, hogy mit fogok tenni a jövőben” – fogalmazott a politikus, aki Joe Biden előző demokrata párti amerikai elnök alelnöke volt, és Biden visszalépése után elnökjelöltként indult a tavalyi választáson, amely a republikánus jelenlegi elnök, Donald Trump győzelmével végződött.
A BBC-interjúban – arra a felvetésre, hogy a fogadóirodák nem sok esélyt jósolnak neki, ha ismét indulna az elnöki tisztségért – Kamala Harris úgy fogalmazott: sokféle felmérés létezik, és ezek mindenfélét mutatnak, de ő soha nem figyelt oda ezekre a közvélemény-kutatásokra. Harris később „zsarnoknak” nevezte Trumpot, és kijelentette: igaznak bizonyultak azok a figyelmeztetések, amelyeket ő az elnökválasztási kampányban a jelenlegi elnökkel kapcsolatban tett.
Az ABC amerikai televíziós társaság egyik humorista műsorvezetője, Jimmy Kimmel felfüggesztésére utalva a volt alelnök azt mondta: Donald Trump olyan mértékben nem tudja elviselni az akár vicc formájában megnyilvánuló bírálatokat, hogy kész lett volna felszámolni egy egész médiaszervezetet is.
Bírálta az amerikai üzleti élet vezetőit is, akik szavai szerint „túl könnyen engednek” Trump kívánságainak, nyilvánvalóan azért, hogy elnyerjék jóindulatát egy esetleges vállalati egyesülési tranzakció jóváhagyásához vagy valamilyen vizsgálat elkerüléséhez.
A Fehér Ház szóvivője, Abigail Jackson a BBC megkeresésére úgy reagált Kamala Harris kijelentéseire, hogy amikor a volt alelnök súlyos vereséget szenvedett a tavalyi választáson, talán fel kellett volna fognia, hogy „az amerikai nép nem törődik abszurd hazugságaival”.
Donald Trump elrendelte Kamala Harris titkosszolgálati védelmének megszüntetését – számolt be a BBC.
Mindez azt megelőzően történt, hogy Kamala Harris az elnökválasztási kampányáról szóló 107 nap című könyvével bemutatókörútra indult volna.
Harrist, mint volt alelnököt hivatalból megilleti a távozását követően fél évig a titkosszolgálati védelem, ám ezt egy teljes évvel hosszabbította meg Joe Biden egy elnöki rendeletben. Ezt a rendeletet vonta most vissza Trump.
A Fehér Házhoz közeli források szerint egy friss értékelés szerint Harrist semmilyen olyan fenyegetés nem érte, ami indokolttá tenné a törvény által biztosított fél évet meghaladó védelmét – írja a hvg.hu.
A demokrata politikusok, például Kalifornia kormányzója Gavin Newsom és Karen Bass Los Angeles-i polgármester felháborítónak nevezték a döntést és Trump bosszúját látják a háttérben.
A beiktatása óta Trump többek titkosszolgálati védelmét visszavonta. Így járt korábban Hunter és Ashley Biden, a volt elnök, Joe Biden gyerekei és Anthony Fauci, a Nemzeti Allergia- és Fertőző Betegségek Intézetének korábbi igazgatója is.
Nem kímélte Trump a korábbi szövetségeseit sem, akik időközben ellene fordultak. Elvesztette a titkosszolgálati védelmét Mike Pompeo volt külügyminiszter csak úgy, mint John Bolton egykori nemzetbiztonsági tanácsadó is.
Harris több biztonsági fenyegetéssel is szembesült hivatali ideje alatt és a titkosszolgálat korábbi tisztviselői szerint a veszélyeket tovább fokozta az a tény, hogy ő volt az első nő és az első színes bőrű személy, aki ezt a tisztséget betöltötte.
2024 augusztusában például egy virginiai férfit vádoltak meg azzal, hogy online fenyegetőzött Harris és Barack Obama volt elnök meggyilkolásával, illetve elrablásával.
Az amerikai elnök szerint törvénytelen módon fizetett a Harris-stáb olyan hírességeknek, mint Bruce Springsteen és Beyoncé. Trump a kampány után most a közösségi médiában támadja a korábbi demokrata jelölt gyakorlatát, amelyet szabálytalan kampányfinanszírozásnak minősít.
Donald Trump újabb frontot nyitott a választások utáni csatározásban, amikor a Truth Social platformján bejelentette, hogy vizsgálatot kezdeményezne a Harris-kampány által sztároknak fizetett összegek ügyében.
Az ország vezetője elsősorban azt kifogásolja, hogy több híresség, köztük Bruce Springsteen, Beyoncé és Oprah Winfrey, pénzügyi ellenszolgáltatás fejében lépett fel Harris rendezvényein.
Mennyit fizetett Kamala Harris Bruce Springsteennek a gyenge fellépéséért? Miért fogadta el ezt a pénzt, ha akkora rajongója? Ez nem egy illegális kampánytámogatás? – tette fel az amerikai elnök a kérdéseit bejegyzésében. „Komoly vizsgálatot fogok kezdeményezni ebben az ügyben. A jelöltek nem fizethetnek támogatásokért, amit Kamala tett a szórakoztatásért való fizetés ürügyén. […] Ez nem törvényes!” – jelentette ki Trump.
A Szövetségi Választási Bizottság adatai szerint a Harris-kampány valóban komoly összegeket fizetett hírességeknek: 75 ezer dollárt Bruce Springsteen cégének, 20 ezer dollárt Fat Joe vállalkozásának és 211 ezer dollárt Ricky Martin cégének.
[type] => post [excerpt] => Az amerikai elnök szerint törvénytelen módon fizetett a Harris-stáb olyan hírességeknek, mint Bruce Springsteen és Beyoncé. Trump a kampány után most a közösségi médiában támadja a korábbi demokrata jelölt gyakorlatát, amelyet szabálytalan kampány... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1747746480 [modified] => 1747692705 ) [title] => Trump vizsgálatot kezdeményez Kamala Harris kampánya miatt [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=151521&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 151521 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 151522 [image] => Array ( [id] => 151522 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/kampany.jpg [original_lng] => 313972 [original_w] => 1200 [original_h] => 630 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/kampany-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/kampany-300x158.jpg [width] => 300 [height] => 158 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/kampany-768x403.jpg [width] => 768 [height] => 403 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/kampany-1024x538.jpg [width] => 1024 [height] => 538 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/kampany.jpg [width] => 1200 [height] => 630 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/kampany.jpg [width] => 1200 [height] => 630 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/kampany.jpg [width] => 1200 [height] => 630 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1747681906:12 [_thumbnail_id] => 151522 [_edit_last] => 12 [translation_required] => 1 [views_count] => 1289 [translation_required_done] => 1 [_algolia_sync] => 1023808919002 [_oembed_533ecc71b77db9ccb2d5f9954cd95eab] =>
In my phone call today with Russian Foreign Minister Sergey Lavrov, I reiterated @POTUS's message: the death and destruction must stop. The U.S. has presented a strong peace plan and we welcome the Prisoner of War exchange agreement reached in Istanbul. Let's not miss this huge…
Az amerikai Alkotmány szerint a hivatalban lévő alelnöknek kötelessége január 6-án kimondania, hogy hivatalosan és visszavonhatatlanul ki lett az Egyesült Államok elnöke. Ez a nem feltétlenül kellemes feladat a jelenlegi alelnökre, Kamala Harrisre hárul hétfő este, aki az új elnök vetélytársa volt.
Ez a feladat azért áll elő, mert az alelnök egyben a Szenátus elnöke is, akire a törvény rója azt a feladatot, hogy bejelentse a megválasztott új elnök személyét.
Ritka eset, hogy az egyik versengő félnek kell az érmet a másik nyakába akasztani, de azért volt rá példa a világháború óta. A legkellemetlenebb eset az 1960-as választás volt, amikor a biztos befutónak számító Richard Nixon alelnöknek kellett megerősítenie John F. Kennedy győzelmét. Nixon nyolc évvel később törleszthetett, amikor legyőzte az akkori alelnököt, Hubert Humphreyt.
A történet megismétlődött 2000-ben is, amikor Al Gore alelnök volt kénytelen bejelenteni G.W.Bush győzelmét. Azóta ilyen konstelláció nem állt elő, noha az érdekességek körébe sorolható az is, hogy 2016-ban az akkori alelnök, Joe Biden jelentette be Donald Trump első győzelmét, majd 4 évvel később legyőzte őt.
Megtörtént viszont, hogy az alelnök betegségre vagy más okra hivatkozva áthárította a feladatot a Szenátus pro tempore elnökére, azaz a többségi frakcióvezetőre.
Formaságnak látszik, de a jelentősége mégis nagy
Az egyes államokat képviselő elektori testület – különösebb viharok és viták nélkül – már korábban megállapította a győztest, és az alelnök feladata ennek a döntésnek a végleges jóváhagyása és kihirdetése.
Hétfőn közzétett videóüzenetében Harris azt mondja, hogy „ma a Capitoliumban alkotmányos kötelességemet teljesítem az Egyesült Államok alelnökeként, hogy hitelesítsem a 2024-es választások eredményét. Ez a kötelesség szent, amelyet a hazánk szeretete, az alkotmányunkhoz való hűség és az amerikai népbe vetett rendíthetetlen hitem vezérelve fogok betartani”.
Az esemény súlya az, hogy ezután már senki nem vonhatja kétségbe a győztes személyét, vagyis január 20-án csak Trump, és csakis ő jogosult az elnöki eskü letételére és a Fehér Ház birtokba vételére.
Emlékezetes, hogy kettejük választási viadala során Harris többször a demokráciára leselkedő veszélyként jellemezte Trumpot, akit nem tartott alkalmasnak a tisztség betöltésére. Az ellenoldal sem kímélte Harrist, aki nagyon erőteljesen indította kampányát Joe Biden visszalépése után, de október során a lendület elfogyott, mert a demokrata jelölt nem foglalkozott kellően a gazdasággal.
A kampány végéhez közeledve az is kiderült, hogy a Trump ellen indított büntető perek nem fognak célba érni a választásokig, így ezek sem javítottak az alelnök pozícióin. A több államban is megindult perek most már nem fogják érinteni Trump elnöki hatáskörét.
Soha nem volt bíró, de januárban kinevezhetik, amíg Biden lesz az elnök, a demokraták pedig többségben vannak a szenátusban – írja az Index.
Az amerikai elnökválasztást Donald Trump nyerte, így ő lesz az Egyesült Államok 47. elnöke, viszont demokrata ellenfele, Kamala Harris is szerezhet még egy jó állást nyugdíjas éveire – legalábbis erről szólnak a legfrissebb hírek. Harris ügyvéd és volt ügyész lévén ugyanis alkalmas lehet a Legfelsőbb Bíróság bírájának posztjára. Kérdés, hogy Joe Biden elnök még hivatali ideje alatt jelöli-e Harrist a tisztségre.
Kamala Harris egyértelműen elvesztette az amerikai választásokat, de karrierje még gyors fordulatot vehet, ugyanis egyes hírek szerint Joe Biden elnök hivatali idejének utolsó heteiben egy életre szóló állással kínálhatja meg alelnökét: ő lehet az amerikai Legfelsőbb Bíróság bírája – tudta meg a Bild.
Az egyetlen feltétel mindössze annyi, hogy a jelenlegi bírónak, Sonia Sotomayornak önként le kellene mondania posztjáról. A CNN szakértőjeként dolgozó Bakari Sellers ügyvéd Harrist tartja Sotomayor lehetséges utódjának. A 70 éves bírót 2009-ben Barack Obama jelölte, ám cukorbetegsége és kora miatt folyamatosan nyomás alatt van.
„A Newsweek beszámolója szerint máris voltak Sotomayor lemondását követelő felhívások. A Politico szerint már tárgyalnak is erről a lehetőségről” – mondta Sellers. Sotomayor lemondása azonban nem az egyetlen dolog, ami ahhoz kell, hogy az ügyvéd és volt ügyész Harris bekerüljön a Legfelsőbb Bíróságra. Bidennek kellene Harrist jelölnie, és a szenátusnak kellene megerősítenie, hiszen jelenleg a demokratáknak még többségük van – ám Trump beiktatása után ez megváltozik. Ha Sotomayor azután mondana le, miután Trump elfoglalja a Fehér Házat, a helye valószínűleg egy konzervatív bíróhoz kerül.
„Szerintem ez egy nagyon jó terv. Sotomayor bíró több mint alkalmas volt. De nem akarom, hogy egy újabb Ruth Bader Ginsburg legyen, aki túl sokáig marad hivatalban” – nyilatkozta Sellers szakértő a CNN-nek.
Ruth Bader Ginsburg 89 éves korában bekövetkezett haláláig kitartott a Legfelsőbb Bíróság bírói tisztsége mellett. Halála tette lehetővé Donald Trump számára, hogy Amy Coney Barrettet jelölje, és a konzervatív bírák javára bővítse a többséget.
In my phone call today with Russian Foreign Minister Sergey Lavrov, I reiterated @POTUS's message: the death and destruction must stop. The U.S. has presented a strong peace plan and we welcome the Prisoner of War exchange agreement reached in Istanbul. Let's not miss this huge…
Csaknem 20 millió dollár adósságot halmozhatott fel elnökválasztási kampányában Kamala Harris. A demokrata jelölt rengeteg pénzt költött reklámokra, és arra, hogy az Egyesült Államokban jobban megismerjék.
A Politico című magazin amerikai kiadásának kaliforniai vezetője, Christopher Cadelago szerint Kamala Harris komoly adóssággal zárta elnökválasztási kampányát – számolt be róla a Newsweek.
Cadelago a X-en közzétett bejegyzésben úgy fogalmazott, hogy „Kamala Harris kampánya legalább 20 millió dolláros adóssággal ért véget”.
Egy washingtoni forrás szerint kamala harris horrorösszegű adóssága teljesen valós.
Az amerikai Szövetségi Választási Bizottság (FEC) adatai szerint a Harris-kampány 1009 millió dollárt kapott október 16-ig, majd körülbelül 890 millió dollárt költött el.
A demokraták rengeteg pénzt fizetett ki reklámokra. A The New York Times című lap szerint a Harris-kampány „hat számjegyet” költött arra, hogy négy NFL-mérkőzésen transzparensek jelenjenek meg. A The Guardian novemberi jelentése szerint emellett napi „450 ezer dollárt” fizettek azért, hogy Las Vegas gigantikus gömbjében, a Sphere-n jelenítsenek meg hirdetéseket.
Mark Shanahan amerikai politikai szakértő szerint Harris „soha nem érte el” gazdasági üzenetét az elnökválasztási kampány alatt. Véleménye szerint a demokraták lebecsülték Donald Trumpot, valamint Harrisnek túl kevés ideje volt arra, hogy bemutatkozzon Amerikának.
Elismerte vereségét Kamala Harris amerikai alelnök, demokrata párti elnökjelölt és gratulált választási győzelméhez republikánus riválisának, Donald Trumpnak a megválasztott elnökkel folytatott szerdai telefonbeszélgetésében – közölték Harris munkatársai.
Harris „megvitatta Trumppal a békés hatalomátmenet fontosságát” – közölte az alelnök egyik magas rangú munkatársa.
„Trump köszönetet mondott Harris alelnöknek eltökéltségéért, szakmaiságáért és kitartásáért végig a kampány során, és a két vezető megegyezett, hogy egyesíteni kell az országot” – írta közleményében Steven Cheung, a republikánus jelölt szóvivője.
Gratulált Donald Trumpnak Joe Biden elnök is, és meghívta a Fehér Házba – közölte az elnöki hivatal.
A 81 éves demokrata párti politikus csütörtökön intéz „üzenetet a nemzethez”, hogy szóljon a választás eredményekről és az átmeneti időszakról – tette hozzá a Fehér Ház.
Trump Észak-Karolina, Georgia, Pennsylvania és Wisconsin billegő államokban aratott győzelmével biztosította a győzelmet szerda reggel, ezekhez csatlakozott később Michigan állambeli győzelme is.
France has the largest Muslim population in Europe (10% of its population).
According to the following article: https://t.co/vFh0j7Hrgs ...49% of French Muslims want Catholics to convert to Islam, and that 36% percent want churches to be transformed into mosques...".
A hatóságok kordonokkal vették körül a Fehér Házat, a Capitoliumot és Kamala Harris alelnök rezidenciáját Washington D.C.-ben, így készülnek a november 5-i elnökválasztást követő esetleges zavargásokra.
Bár az amerikai főváros rendőrfőnöke egy sajtótájékoztatón azt mondta, eddig nem értesültek konkrét fenyegetésekről és „nincs ok aggodalomra”, úgy tűnik, hogy – a 2021. január 6-án történt zavargások után – a hatóságok mégsem bízzák a véletlenre: a Secret Service új, körülbelül 2,5 méter magas fémkerítéseket állított fel a Fehér Ház és a Pénzügyminisztérium, illetve a Lafayette tér és Kamala Harris rezidenciája köré. A Capitoliumnál „Rendőrségi vonal. Ne menjen át” feliratú táblákat tettek ki az ott elhelyezett kordonokra – idézi a The Washington Post cikkét a Telex.
A Secret Service emellett a floridai West Palm Beach-i kongresszusi központot is védi, ahol Donald Trump tartja majd eredményváróját a választások éjszakáján, nem messze a republikánus elnökjelölt mar-a-lagói rezidenciájától. Kamala Harris kampánycsapatával a washingtoni Howard Egyetemen várja majd a választás eredményeit, a washingtoni rendőrség ezért hétfő este 7 órától lezárja a környék egy részét.
„Ezek a fokozások nem egy konkrét problémára adott válaszként történnek, hanem a keddi választásokra való széles körű közbiztonsági előkészületek részét képezik” – írta vasárnapi közleményében a Secret Service.
Egyes üzletek és ingatlanok tulajdonosai a legrosszabbra készültek: őrző-védő cégeket béreltek fel, és megerősítették az utcai ablakokat és bejáratokat. A Fehér Házhoz közeli üzletek tulajdonosai bedeszkázták a kirakataikat; az üzleti szövetségek vezetői azt mondták, hogy inkább túlságosan felkészülnek, minthogy káruk származzon, ha esetleg az ominózus, január 6-i eseményekhez hasonlóra fordulnának a dolgok.
A Washington Post hozzáteszi, hogy a kerületi önkormányzati vezetők a lakossággal és vállalkozásokkal együtt hónapok óta készülnek a választások utáni időszakra, annak érdekében, hogy a tél folyamán biztonságos és védett környezetet biztosítanak a látogatók, turisták és diákok számára. Pamela A. Smith washingtoni rendőrfőnök a múlt héten azt mondta, mind a 3 300 rendőr 12 órás műszakokban fog dolgozni, a szabadságokat pedig törölték a választásokig.
I had a fruitful meeting today with Prime Minister @CiolacuMarcel in Budapest. We also took another important step towards the Schengen-membership of 🇷🇴 and 🇧🇬. And at the end of our lunch, we even got a phone call from President @realDonaldTrump. 😎 pic.twitter.com/q57Zu6rlg3
Mint ismert, az Egyesült Államokban az egyes tagállamok elektorokat választanak, és az elnöki tisztségről a végső döntést azok hozzák majd meg. Mivel a legtöbb tagállamban a többséget szerző párt az állam összes elektorát elnyeri, előfordulhat – és már többször elő is fordult –, hogy nem a legtöbb népi szavazatot kapó elnökjelölt nyer. Az igazi kérdés tehát az, hogy a két jelölt az elektorok szempontjából hogyan áll.
A New York Times által közölt mai (november 1.) adatok szerint Kamala Harris az összes szavazókat tekintve egy százalékkal vezet Trump előtt, az elnyert elektorok versenyében viszont a legvalószínűbb, hogy Trump 287 elektort nyer, Harris 251-et. Mivel a két jelölt közötti különbség számos tagállamban hibahatáron belül van, a lap modellezte azt is, ha azokban az államokban, ahol a különbség 1 százaléknál kisebb, inkább Harris vagy inkább Trump felé billen a mérleg. Első esetben Harris nyerne 276-262-re, a másodikban Trump nyerne 312-226-ra.
Hozzá kell tennünk, hogy a közvélemény-kutatás soha nem azt mutatja meg, hogy az emberek a jövőben hogyan fognak szavazni, hanem azt, hogy a megkérdezés pillanatában hogyan szavaztak volna. A kettő között nagy eltérés azonban, különösen ilyen rövid távon, aligha várható.
US President Donald Trump was briefly interrupted during his speech in the Knesset by Palestinian politician Ayman Odeh who was dragged out by security officials. Odeh has been critical over the ‘flattery’ Netanyahu has received, demanding accountability. pic.twitter.com/gDMlpH25fW
Az amerikai elnökválasztás nagyban befolyásolja a globális politikai viszonyokat. Fokozottan igaz ez Ukrajnára, hiszen a tét hatalmas, lesz e támogatás a továbbiakban, illetve milyen formában. A Donald Trump és Kamala Harris küzdelme a célegyenesbe fordult, hiszen alig pár nap van még hátra november 5-ig, a közvélemény kutatások pedig fej-fej melletti végeredményt prognosztizálnak. Az amerikai rendszer azonban merőben eltér az Európában alkalmazott verzióktól. Ezt a rendszert mutatta be az érdeklődők számára Matthew Roy, energetikai szakember és Charles Yockey, politikai elemző, akik az Mathias Corvinus Collegium meghívására érkeztek Beregszászra. Az angol nyelvű előadáson a rendszer ismertetése mellett teret biztosítottak az esélylatolgatásra és a legfrissebb felmérések elemzésére is, amelyek egy hajszállal, de Donald Trump győzelmét vizionálják. A tudás sokrétű, mi pedig az MCC-ben azt szeretnénk, hogy fiataljaink a legbővebb képet lássák a világról, emelte ki Dobsa Németh Beáta, a kárpátaljai központ vezetője.
