Az EU azon célkitűzése, hogy 2025-ben kétmillió nagy kaliberű lőszert szállítson Ukrajnának, időben teljesült, írta az Euractiv Kaja Kallas, az EU fődiplomatája az EU külügyminisztereinek találkozója előtti bejelentésére hivatkozva, számolt be az Ukrinform.
„Elértük a 2 millió lőszerre vonatkozó kezdeményezés célját. Ez szükséges ahhoz, hogy Ukrajna meg tudja védeni magát” – jelentette ki Kallas.
Miután az uniós országok 2024 novemberéig több mint 1 millió lőszert szállítottak Ukrajnának, Kallas kezdeményezést nyújtott be a készletek 2025-ös megduplázására. Idén Kallas 5 milliárd eurót tervezett költeni kétmillió nagy kaliberű tüzérségi lőszerre 2026-ig. Ez része annak a 40 milliárd eurós ajánlatnak, amelyet márciusban nyújtottak be Kijev támogatására. A kezdeményezés azonban június óta elakadt, amikor az EU legfőbb diplomatája először jelentette be, hogy a kötelezettségvállalások 80%-át teljesítették.
Ezzel párhuzamosan Csehország tavaly elindította a „cseh kezdeményezés” elnevezésű kampányt, amelynek célja a 155 mm-es lövedékek hiánya és más NATO-szabványú lőszerek Ukrajnának történő szállítása. Prága több mint 16 országgal koordinálta a beszerzéseket.
Az amerikai támogatás csökkenésével azonban a két, lőszerszállításról szóló kezdeményezés elégtelennek bizonyult a hiány pótlására – jegyzi meg a kiadvány. Ezenkívül a nyár eleje óta a Kijevnek nyújtott európai katonai segély több mint a felére csökkent, és szeptember-októberben 4,24 milliárd eurót tett ki, ami jelentősen kevesebb, mint a május-júniusban az európaiak által nyújtott 9,8 milliárd euró.
Az EU nyár óta 500 millió dollár (körülbelül 429 millió euró) értékű amerikai fegyvercsomagot kíván vásárolni Ukrajna számára a NATO PURL programja keretein belül. Azonban olyan „nehézsúlyú” országok, mint Franciaország és Olaszország, nem tették meg hozzájárulásukat a mechanizmushoz.
Ha az oroszok békemegállapodás keretében megkapják Donbászt, akkor minden bizonnyal folytatni fogják Ukrajna egész területének elfoglalását – jelentette ki hétfőn Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője az uniós külügyminiszterek brüsszeli találkozója előtt, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Kallas elmondta: „Donbász nem Putyin végső célja. Ha megkaparintják Donbászt, az erőd elesik, és akkor mindenképpen folytatják egész Ukrajna elfoglalását. Ha Ukrajna elhagyja (Donbászt – a szerk.), akkor más régiók is veszélybe kerülnek. Ezt tudjuk a történelemből, és le kell vonnunk a tanulságokat. A tartós béke érdekében nem szabad az agresszort békíteni.”
Az Ukrajnának nyújtott lehetséges biztonsági garanciákkal kapcsolatban az EU fődiplomatája kijelentette, hogy „ezek nem lehetnek papírok vagy ígéretek”. „Ezeknek valódi csapatoknak és képességeknek kell lenniük ahhoz, hogy Ukrajna meg tudja védeni magát. Ahogy mondtam, az elmúlt száz évben Oroszország legalább 19 országot támadott meg, némelyiket akár háromszor vagy négyszer is. Ezen országok közül egyik sem támadta meg soha Oroszországot, így Oroszországnak nincs szüksége semmilyen biztonsági garanciára. Mindenki másnak szüksége van biztonsági garanciákra.”
Az EU-főképviselő ezt a hetet „nagyon fontosnak” nevezte Ukrajna finanszírozásának kérdésének megoldása szempontjából, és hangsúlyozta, hogy „több lehetőség is van az asztalon”. „A legmegbízhatóbb lehetőség a jóvátételi kölcsön, és ezen dolgozunk. Még nem értük el a célt, és egyre nehezebb, de dolgozunk rajta. Még van néhány napunk” – hangsúlyozta Kaja Kallas.
Az Európai Unió a szabadság lényegét jelenti, és az Egyesült Államok részéről e téren megfogalmazott kritikáknak nem az EU-t, hanem talán Oroszországot kellene célba venniük – jelentette ki Kaja Kallas, az Európai Unió kül-és biztonságpolitikai főképviselője kedden Brüsszelben, reagálva ezzel az Egyesült Államok legfrissebb nemzetbiztonsági stratégiájára, amelyben több kritikát is felvetettek az EU-val szemben.
Az Egyesült Államok által a múlt héten közzétett nemzetbiztonsági stratégia szerint Európát gyengíti a bevándorlási politikája, a csökkenő születésszám, „a szólásszabadság cenzúrája, a politikai ellenvélemények elnyomása, nemzeti identitások, illetve az önbizalom elvesztése”.
Kallas az Európai Parlament külügyi bizottságának ülésén tartott beszédében, a dokumentumra reagálva felhívta a figyelmet: az amerikai nemzetbiztonsági stratégia arra figyelmeztet, hogy Európának „magabiztosabbnak kell lennie” Oroszországgal szemben. Ugyanakkor – vélte Kallas – olykor saját szövetségeseivel szemben is, köztük az Egyesült Államokkal.
„Állampolgárként, aki élt autokrata rendszerben – ahogyan sokan mások is Európában –, biztosan mondhatom: az Európai Unió a szabadság lényegét jelenti” – fogalmazott.
Hangsúlyozta: míg Oroszországban tiltott az ellenvélemény, nem létezik szabad média, a politikai ellenzéket elnyomják, és a közösségi platformok, például az X közösségi platform használatát is korlátozzák, addig „az Európai Unió 27 országa önként döntött úgy, hogy együtt dolgozik, és még több ország várja, hogy csatlakozhasson”.
„Ez is mutatja, kik vagyunk” – hangsúlyozta.
A főképviselő hangsúlyozta: teljes körű háború zajlik a kontinensen, amely próbára teszi a szabályokon alapuló nemzetközi rendet. Emlékeztetett, hogy az EU rekordösszegű támogatást nyújtott Ukrajna védelméhez, és öt nagy szankciós csomagot fogadott el Oroszország ellen, amelyek „több tízmilliárd eurótól fosztották meg Moszkvát”.
„Most ki kell tartanunk. Az ukrajnai háború azért húzódik el, mert Oroszország nem hajlandó megállni. Vlagyimir Putyin úgy tesz, mintha Európa akadályozná a békét, holott semmi sem áll távolabb az igazságtól” – mondta. Hozzátette: sokat számít, hogyan ér véget a háború, mivel senkinek nem áll érdekében, hogy „Oroszország visszatérjen, és még többet akarjon”. A jelenlegi ukrajnai támogatás költsége eltörpül ahhoz képest, amit egy teljes körű európai uniós háború jelentene – mutatott rá.
Kallas szerint Európa gazdasági súlya alkalmas arra, hogy hozzájáruljon a háború igazságos lezárásához, de ezt a súlyt „használni is kell”. Sürgette az uniós jóvátételi hitel előmozdítását és további szankciók bevezetését. Felhívta a figyelmet a Nemzetközi Valutaalap (IMF) becslésére, miszerint Ukrajnának 2026-2027-ben mintegy 135 milliárd euróra lesz szüksége.
„Ha megadjuk Ukrajnának a szükséges eszközöket, az nem a háborút hosszabbítja meg, hanem segíti a lezárását” – hangsúlyozta.
Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi főképviselője szerint az Egyesült Államok továbbra is Európa legnagyobb szövetségese, annak ellenére, hogy bírálja az EU jelenlegi útját.
Az Euronewsnak a katari Dohai Fórumon adott interjút, arra biztatta a világot, hogy az egységre összpontosítson, és ragaszkodott ahhoz, hogy a két kontinens „tartson össze”.
„Koncentráljunk azokra, amelyeket együtt megtehetünk. Úgy értem, amit ebből a biztonsági stratégiából levonhatunk, az az, hogy még mindig szövetségesek vagyunk Amerikával. Nem mindig értünk egyet mindenben” – mondta.
„Koncentráljunk azokra a globális kihívásokra, amelyekkel ténylegesen szembenézünk – mint a Kína által gyakorolt gazdasági kényszerítő gyakorlatok –, amelyekkel mindketten szembesülünk, a fenyegetés, amely az olyan rosszindulatú szereplőkből származik, mint Oroszország, Kína vagy Irán” – tette hozzá Kallas.
Pénteken az Egyesült Államok közzétette az USA új nemzetbiztonsági stratégiáját, amelyben Európát hanyatló kontinensnek nevezi, és arra figyelmeztet, hogy az európai nemzeteket a migráció miatt „civilizációs törlés” fenyegeti.
Amerikai tisztségviselők jelenleg tárgyalásokat folytatnak ukrán vezetőkkel az Ukrajna elleni orosz háború befejezésének lehetőségeiről.
Az EU és Katar közötti tárgyalásokról szólva Kallas elmondta: „Látjuk Katar növekvő szerepét a Közel-Keleten is. Úgy értem, az összes nemzetközi közvetítés, amit Szudánnal kapcsolatban végeznek, de például a gázai konfliktus és az ukrán gyerekek vagy a Nagy-tavak ügyében is”.
„Úgy látjuk, hogy sok olyan dolog van, ahol együtt tudunk működni. Természetesen nemcsak a béke és a biztonság kérdésében, hanem más ügyekben is, mint például a kereskedelem, a gazdasági kapcsolatok, az innováció, a technológia, amelyeket ki tudunk építeni” – tette hozzá.
[type] => post [excerpt] => Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi főképviselője szerint az Egyesült Államok továbbra is Európa legnagyobb szövetségese, annak ellenére, hogy bírálja az EU jelenlegi útját. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1765116120 [modified] => 1765100728 ) [title] => Kallas: az USA továbbra is az EU legnagyobb szövetségese [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=171332&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 171332 [uk] => 171461 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 171333 [image] => Array ( [id] => 171333 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/kallas.png [original_lng] => 1758824 [original_w] => 1312 [original_h] => 830 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/kallas-150x150.png [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/kallas-300x190.png [width] => 300 [height] => 190 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/kallas-768x486.png [width] => 768 [height] => 486 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/kallas-1024x648.png [width] => 1024 [height] => 648 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/kallas.png [width] => 1312 [height] => 830 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/kallas.png [width] => 1312 [height] => 830 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/kallas.png [width] => 1312 [height] => 830 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1765203800:2 [_thumbnail_id] => 171333 [_edit_last] => 12 [translation_required] => 1 [views_count] => 1793 [translation_required_done] => 1 [_algolia_sync] => 603433949000 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 49 [2] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Hírek [2] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 29066 [1] => 39696 [2] => 404 ) [tags_name] => Array ( [0] => Kaja Kallas [1] => szövetséges [2] => USA ) ) [4] => Array ( [id] => 171100 [content] =>
Az Európai Unió 15 millió eurót különít el a béke és az ellenállóbb Örményország támogatására, jelentette be Kaja Kallas, az európai diplomácia vezetője.
„Ezeket a forrásokat különféle kezdeményezések finanszírozására fogják felhasználni, beleértve az aknamentesítéshez szükséges képzést és felszerelést, valamint a regionális bizalomépítő intézkedéseket” – jegyezte meg Kallas.
Emlékeztetett arra, hogy Oroszország és közvetítői fokozzák a dezinformációs kampányokat Örményországban a 2026-os parlamenti választások előtt. Hasonló sémát alkalmaztak Moldovában is.
Az európai diplomácia vezetője megjegyezte, hogy az uniós finanszírozás fedezi a külföldi beavatkozások felderítését, elemzését és az azokra való reagálást is. Kaja Kallas decemberben 27 külügyminiszterrel tart találkozót az örmény választási folyamat integritásáról.
Az ukrajnai korrupciós vizsgálatok nem árnyékolhatják be Ukrajna szabadságért folytatott harcát és Európa felé vezető útját – jelentette ki Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője a védelmi miniszterek hétfői brüsszeli tanácskozását követően.
Hangsúlyozta: háborús időkben a bizalom létfontosságú, ugyanakkor Ukrajnában folynak a vizsgálatok, ami azt mutatja, hogy az ukrán korrupcióellenes intézmények működnek. A közvélemény reakciója is rendkívül erőteljes volt – tette hozzá.
A főképviselő szerint ez a hét döntő jelentőségű lehet a diplomáciában, mivel intenzív tárgyalások folynak az orosz agresszió leállításáról.
„Mindenki üdvözli a békét szorgalmazó erőfeszítéseket – Oroszország kivételével” – fogalmazott.
Emlékeztetett: a hétvégén Oroszország ismét súlyos légitámadást hajtott végre Ukrajna ellen. Kallas kiemelte, hogy a háborúban egy agresszor és egy áldozat van, és az EU feladata az áldozat támogatása, nem pedig az agresszió jutalmazása.
Hozzátette: a cél az igazságos és tartós béke, nem pedig egy olyan megállapodás, amely előkészíti a következő konfliktust. A stabil, többéves finanszírozás szerinte kulcsfontosságú Ukrajna számára. „A többéves támogatás áttörést hozna Ukrajna védelme szempontjából” – mondta. Egy erősebb Ukrajna szerinte a háború gyorsabb lezárását jelentené.
Kiemelte: a finanszírozási kockázatokat meg kell osztani, és a decemberi európai tanácsi ülés kulcsfontosságú lesz ebben a kérdésben. Újságírói kérdésre válaszolva elmondta: Oroszország tartozik jóvátételekkel az Ukrajnának okozott károkért, és a jóvátételi hitel, amely az orosz szuverén, befagyasztott vagyonon alapul, megfelelő alap ehhez.
„Semmiképpen nem akarom kisebbíteni azokat a kockázatokat vagy aggodalmakat, amelyeket a belga kormány felvetett. Amikor az Európai Tanácsban megvitattuk a kérdést, mindenki azt mondta, hogy készek vagyunk vállalni a kockázatokat és a terheket. Ezért dolgoznunk kell a jogalkotási javaslaton, hogy minden kockázatot el tudjunk hárítani vagy mérsékelni” – hangsúlyozta.
Kallas közölte: Európa eddig több mint 187 milliárd euróval támogatta Ukrajnát, többel, mint bárki más. Mint fogalmazott, Ukrajna harctéri ereje közvetlenül erősíti a tárgyalási pozícióit is.
Az európai védelmi képességek fejlesztéséről szólva Kallas hangsúlyozta: Európának sürgősen erősítenie kell önálló védelmi kapacitását, mert „valószínűtlen, hogy Putyin hosszú távon betartana bármilyen megállapodást”.
Az Európai Unió 20 millió eurót biztosít Moldova légvédelmének megerősítésére, miután az ország légtérét ismét megsértették az orosz drónok.
Ezt az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Kaja Kallas jelentette be.
Kallas hangsúlyozta, hogy az orosz drónok által elkövetett légtérsértések elfogadhatatlanok, és veszélyeztetik a polgári légi forgalmat. Ezért az EU 20 millió eurót fektet be az ország biztonságának megerősítésébe.
Az idén az EU 20 millió eurót fektet Moldova légvédelmébe, hogy megerősítse az ország biztonságát. Moldova égboltja nem válhat az orosz háború áldozatává
A következő hét kulcsfontosságú lehet Ukrajna számára a tartós béke szempontjából, tekintettel a számos közelgő tárgyalásra – jelentette ki hétfőn Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője a Le Figarocímű francia lapnak nyilatkozva, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Kallas elmondta: „Ez egy kulcsfontosságú hét lehet a diplomácia számára. Tegnap hallottuk, hogy az amerikai tárgyalások nehezek, de eredményesek voltak.”
Az EU fődiplomatája azt is megjegyezte, hogy még nem ismeri az ukrán és az amerikai delegációk közötti miami tárgyalások végeredményét, de ma beszélni fog Ukrajna védelmi és külügyminiszterével.
Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője arra figyelmeztetett, hogy az elhamarkodott békekötés hátrányos lehet Ukrajna számára – számolt be az rbc.ua hírportál Kallasnak az EU-tagországok külügyminisztereivel folytatott videokonferenciáját követő nyilatkozatára hivatkozva.
A jelentés szerint Kallas elmondta, hogy az elhamarkodott békemegállapodás, amit jelenleg Donald Trump amerikai elnök csapata szorgalmaz, hátrányos lehet Kijev számára. „Egy nagyon gyors békeút egy gyenge megállapodáshoz vezethet, amely veszélyeztetné Ukrajna biztonságát és szuverenitását” – hangsúlyozta.
Kallas meg van győződve arról, hogy a gyors megállapodások mindig lehetőséget adnak az agresszornak a feltételek diktálására. Szerinte ha a tárgyalásokat nagyon gyorsan és nyomás alatt folytatják, nagy a valószínűsége annak, hogy a kedvező feltételek (területi, politikai, biztonsági) az ellenség javát szolgálják.
Kallas a „gyors béke” helyett a következőket javasolja: kapkodás helyett – erős álláspont: Ukrajna támogatása katonai és politikai téren, hogy az erő pozíciójából tárgyalhasson; a béketervnek igazságosnak, átfogónak kell lennie, garanciákat és kötelezettségeket kell tartalmaznia Oroszország számára – nem pedig fordítva; Ukrajna és Európa kötelező részvétele egy ilyen terv kidolgozásában és aláírásában – nincsenek „színfalak mögötti” döntések.
Kallas felszólította a nemzetközi közösséget, hogy most támogassa Ukrajnát, hogy Kijev igazságos és tartós békét érhessen el. Hangsúlyozta, hogy a béketervnek tartalmaznia kell valódi biztonsági garanciákat, az agresszorra vonatkozó korlátozásokat és a kulcsfontosságú partnerek részvételét, a mindenáron gyors kompromisszumok helyett.
Ezenkívül szerinte minden tárgyalásnak Ukrajna és Európa részvételével kell zajlania, és valódi kötelezettségvállalásokat kell előírnia Oroszország, nem pedig a konfliktus áldozatai részéről. Egyúttal emlékeztetett Oroszország történelmileg agresszív politikájára is. „Az elmúlt 100 évben Oroszország 19 különböző országot támadott meg, némelyiket 3-4 alkalommal, és ezek közül egyik ország sem, beleértve Ukrajnát, soha nem támadta meg Oroszországot” – jegyezte meg Kaja Kallas.
Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője kijelentette, hogy Oroszországnak engedményeket kell tennie ahhoz, hogy „igazságos és tartós békét” érjen el Ukrajnában – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál a Politico című brüsszeli–amerikai kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint Kallas hangsúlyozta: „Bármely békemegállapodásban arra kell összpontosítanunk, hogyan lehet engedményeket elérni az orosz fél részéről, hogy véglegesen megállítsák az agressziót, és ne próbálják meg erőszakkal megváltoztatni a határokat.” Emlékeztetett arra, hogy ebben a háborúban „egy agresszor és egy áldozat van”. Szerinte a figyelmet arra kell összpontosítani, „mit kell tennie Oroszországnak, az agresszornak, nem pedig arra, hogy mit kell feláldoznia Ukrajnának, az áldozatnak”.
Az EU fődiplomatája megjegyezte, hogy az amerikai béketerv tervezetéből hiányoznak az agresszor ország általi engedmények. Véleménye szerint a megállapodásnak kötelezettségeket kellene kirónia Oroszországra, mindenekelőtt a hadsereg létszámának és a katonai kiadásoknak a korlátozása terén.
„Ha (a teljes kormányzati kiadások – a szerk.) közel 40 %-át a katonaságra költi, akkor újra használni akarja majd, és ez mindannyiunkra veszélyt jelent” – hangsúlyozta Kaja Kallas. Hozzátette, hogy ha „az agresszió gyümölcsöző”, az arra fogja ösztönözni Oroszországot, hogy újra bevesse azt más régiókban is.
