Az ellenzéki többségű venezuelai kongresszus szombaton meghosszabbította saját mandátumát a 2021-es évre a vitatott december 6-i választásokat követően, amelyeken Nicolás Maduro elnök kormányzó szocialista pártja és szövetségesei a képviselői helyek 91 százalékát szerezték meg.
Juan Guaidó
A venezuelai ellenzék bojkottálta a parlamenti választásokat arra hivatkozva, hogy nincsenek meg a feltételei a tisztességes és szabad szavazásnak. A nyugati demokráciák, élükön az Egyesült Államokkal, szintén elutasították a voksolás eredményét.
A törvényhozás által elfogadott jogszabály lehetővé teszi a nyugati és egyes térségbeli országok által ideiglenes venezuelai elnökként elismert Juan Guaidó számára, hogy megtartsa házelnöki tisztségét. Guaidó ugyanis erre a posztra hivatkozva nyilvánította magát a latin-amerikai ország ideiglenes elnökévé két éve. Maduro leváltására irányuló próbálkozásai azonban mindeddig nem jártak sikerrel.
„A diktatórikus rezsim fenyegetései ellenére a parlament folytatja munkáját ebben a rendkívüli helyzetben” – jelentette ki Guaidó szombaton.
A jogszabály értelmében képviselők egy kis csoportja láthatja el a törvényhozás funkcióit. Ez azért vált szükségessé, mert több tucat képviselő elmenekült az országból, vagy a kormányzati fenyegetésekre hivatkozva közölte, nem folytatja tovább munkásságát a kongresszusban. Mindemellett Guaidó Demokratikus Akció nevű, négy nagyobb ellenzéki pártból álló tömörülésének az egyik tagja tartózkodott a voksoláson, mert nem támogatta azt, hogy a törvényhozási jogkörök egy kisebb csoport kezébe kerüljenek.
Guaidót az Egyesült Államokkal az élen számos nyugati és térségbeli ország elismerte államfőként mindaddig, amíg szabad választásokat nem tartanak. Maduro ennek ellenére meg tudta őrizni hatalmát, nem utolsósorban a venezuelai hadsereg és kulcsfontosságú szövetségesei, köztük Kína, Oroszország, Kuba és Törökország támogatásának köszönhetően.
A hivatalban lévő venezuelai elnök Guaidót amerikai bábnak tekinti, aki puccs által akarja megdönteni kormányát, és hangsúlyozta, hogy több ellenzéki jelölt is indult a december 6-i választáson. Az ellenzéki vezető szerint ezek a jelöltek a kormány titkos szövetségesei.
A szocialisták uralta kongresszust 2021. január 5-én tervezik beiktatni, így két, egymással rivális testület jöhet létre. A súlyos belpolitikai és gazdasági válsággal küzdő Venezuelában a parlament volt eddig az egyetlen olyan szervezet, amelyet Maduro ellenzéke ellenőrzött.
Brüsszelben kért
további támogatást a venezuelai elnök ellen folytatott harcához a dél-amerikai
ország ellenzékének kulcsfigurája, Juan Guaidó mondván, szélesítsék ki a
caracas-i kormány tagjaival szemben bevezetett uniós szankciókat.
Guaidó, az önmagát egy éve Venezuela ideiglenes elnökévé
nyilvánító ellenzéki vezető újságíróknak azt mondta, az uniós szankciók
szigorítása elmozdulást eredményezhet Venezuelában a szabad elnökválasztása
felé vezető úton.
Josep Borrell rövid írásos nyilatkozatában úgy fogalmazott,
hogy a találkozó már önmagában is üzenetet hordoz. Azt hangsúlyozta, hogy az EU
határozottan támogatja a nemzetgyűlést, mint Venezuela egyetlen demokratikusan
megválasztott testületét, valamint Juan Guaidót, mint az intézmény legitim
elnökét.
Megismételte, hogy az unió továbbra is elkötelezett a
dél-amerikai országban kialakult válság békés és demokratikus megoldására
irányuló politikai folyamat támogatása mellett, amely hiteles és átlátható
elnök- és parlamenti választásokon alapul. A főképviselő arra szólított fel,
hogy az ellenzék konstruktívan működjön együtt ebben a folyamatban.
Az Európai Unió 2017 őszén vezetett be büntetőintézkedések
Venezuelával szemben. Ezek között a fegyverekre és a belső elnyomás céljára
szolgáló felszerelésekre vonatkozó embargó szerepel, valamint utazási tilalom
és vagyoni eszközök befagyasztása 25 olyan, jegyzékbe vett, hivatalos
tisztséget betöltő emberrel szemben, akik felelősek az országban az emberi
jogok megsértéséért és a demokrácia és a jogállamiság aláásásáért.
Venezuela egyszerre küzd súlyos gazdasági és politikai
válsággal. Előbbinek az az oka, hogy Venezuela kizárólag kőolaj-származékokat
exportál, és az olaj árának pár évvel ezelőtti jelentős csökkenése hatására a
gazdaság zuhanórepülésbe kezdett.
A belpolitikai válság pedig az után mérgesedett el, hogy az ország törvényhozásában elsöprő többséget szerzett az ellenzék a legutóbbi választásokon. Ezt követően a hatalomhoz hű legfelső bíróság fokozatosan megfosztotta jogköreitől a törvényhozást, majd Nicolás Maduro elnök 2017-ben párhuzamos parlamentnek számító alkotmányozó gyűlést hozott létre, melynek tagjainak megválasztását számos nemzetközi bírálat kísérte.