Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a floridai küldöttség részletes jelentését követően beszélt a floridai tárgyalások egyes részleteiről, számolt be a Jevropejszka Pravda. Az államfő a jelentést közzétette a közösségi hálón.
Zelenszkij megjegyezte, hogy a Trump-csapat a floridai tárgyalásokon az ukrán küldöttség tagjaival folytatott személyes beszélgetés során „olyan dolgokat vitattak meg, amelyeket telefonon nem lehet megbeszélni”.
Elmondása szerint a küldöttség vezetője, Rusztem Umjerov és mások „az amerikai fél főbb hangsúlyairól” számoltak be.
„A munka a Genfi Dokumentum alapján folyt, és ezt a dokumentumot véglegesítették” – mondta az elnök. Emlékeztetünk arra, hogy egy módosított tervről beszélünk, amelyet az ukrán és az amerikai delegációk a múlt hétvégén a kezdeti „28 pontos tervről” folytatott tárgyalásai után dolgoztak ki.
Zelenszkij megjegyezte, hogy a találkozó során az amerikai fél részletesen megismerkedett a fronton uralkodó valós helyzettel.
„A hírszerzés részvételével megbeszélést folytattak az amerikai féllel bizonyos lépések végrehajtásának kilátásairól a fronton, valamint az orosz csapásokkal és a megállapodások megzavarásával szembeni biztonság garantálásának kérdéseiről tűzszünet esetén”, írta Zelenszkij. Elmondása szerint az ukrán diplomaták „aktívan együttműködnek minden partnerrel”, hogy Európát és az „elszántak koalícióját” bevonják a megoldások kidolgozásába.
„Utasítást adtam, hogy folytassuk a lehető legkonstruktívabb munkát Trump elnök csapatával, valamint az európai partnerekkel. Az ukrán hírszerzés megosztja partnereinkkel Oroszország valódi szándékairól szóló információkat és azon szándékait, hogy a diplomáciai munkát álcaként használja a szankciók enyhítésére és a fontos kollektív európai döntések blokkolására”, jegyezte meg az elnök.
Hangsúlyozta, hogy Ukrajna „abszolút komolyan” veszi a diplomáciai munkát.
„Pontosan ezt az érdeklődést kell kierőszakolni az orosz félből, és ezt a feladatot csak a partnereinkkel együtt lehet megvalósítani. Az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára folyamatos kapcsolatban áll majd Amerikával a további találkozók ütemtervének meghatározása érdekében” – tette hozzá Zelenszkij.
Zelenszkij találkozója az Egyesült Államokból visszatérő ukrán delegációval valószínűleg Párizsban volt, ahová Zelenszkij december 2-án érkezett meg, majd késő este Dublinba repült.
A tömeges migráció létfontosságú fenyegetést jelent a nyugati civilizáció számára, és aláássa az Egyesült Államok kulcsfontosságú szövetségeseinek stabilitását – közölte az Egyesült Államok Külügyminisztériuma. Egyúttal a tárca arra szólította fel az ország nagykövetségeit, hogy készítsenek jelentést a tömeges migráció emberi jogi következményeiről és a közbiztonságra gyakorolt hatásairól.
Pénteken az amerikai külügyminisztérium utasította az ország nagykövetségeit, hogy készítsenek jelentést a tömeges migráció emberi jogi következményeiről és a közbiztonságra gyakorolt hatásairól – olvasható a minisztérium X-bejegyzésében.
Szeptember végén New Yorkban, az ENSZ 80. ünnepi közgyűlésén szólalt fel Donald Trump, aki az illegális és tömeges migráció elleni fellépésről is beszélt akkor. Úgy fogalmazott: az ellenőrizetlen migráció okozta válság a mai idők első számú politikai ügye.
Az amerikai elnök a tömeges és illegális bevándorlással kapcsolatban a nyitott határok politikájának bukásáról beszélt. „Amikor a börtöneitek tele vannak úgynevezett menedékkérőkkel… itt az ideje véget vetni a nyitott határok kudarcot vallott kísérletének” – mondta Trump, majd hozzáfűzte: „Ezt be kell fejezniük, most. Én nagyon jó vagyok ebben. Az önök országai emiatt pokolra jutnak.”
Beszédében az amerikai elnök külön említette az európai migrációs helyzetet, szerinte ugyanis „az illegális idegenek olyan mértékben szállják meg Európát, amelyet korábban még senki sem látott.”
„Az illegális idegenek özönlenek be Európába” – hangsúlyozta Trump.
Donald Trump menedékjogot adhat a migrációt ellenző európaiaknak
A hirado.hu is beszámolt arról, hogy Donald Trump egy olyan bevándorláspolitikai reformot fontolgat, amelynek részeként politikai menedékjogot kínálhatna azoknak az európaiaknak, akiket online támadások érnek a migrációellenes vagy a bevándorlással szemben kritikus nézeteik miatt. A tervezet az angolul beszélőket, valamint a fehér dél-afrikaiakat is előnyben részesítené.
A The Telegraph a javaslatok alapján arról írt, hogy csak azok a menekültek lennének befogadhatók, akik könnyen asszimilálhatók, és összhangban vannak az elnök politikai céljaival. A cikk emlékeztetett arra is, hogy az amerikai elnök jelentős szigorítást vezetett be a bevándorlás terén: hivatalba lépése napján ugyanis felfüggesztette a menekültek befogadását, és bejelentette, hogy az éves menekültkvótát 125 ezer főről 7500-ra csökkenti.
Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője jelentést tett Volodimir Zelenszkij elnöknek Oroszország jövő év első felére vonatkozó terveiről – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál az államfő Telegram-közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint Zelenszkij megjegyezte, hogy a jelentés során számos nem nyilvános részletet vitattak meg. „A nyilvánosan megvitatható dolgok között Kirilo beszámolt az orosz tervekről a jövő év első felére vonatkozóan rendelkezésre álló adatokról, valamint az Ukrajna körüli geopolitikai helyzet kulcsfontosságú aspektusairól” – tette hozzá.
Az elnök szerint Ukrajna figyelemmel kíséri az orosz kapcsolatokat a kulcsfontosságú régiókban, és korlátozza azokat. A katonai hírszerző műveleteket más ukrán erőkkel együtt külön is megvitatták. „Utasítást adtam néhány intézkedés végrehajtására Ukrajna érdekében” – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij.
A NATO 2024-es jelentéséből kihagyták az Ukrajna csatlakozásáról szóló pontokat, amelyek még a tavalyi dokumentumban szerepeltek. A frissített szöveg így jelentősen eltér a 2023-as kiadástól, amelyben még kifejezett utalás történt Ukrajna jövőbeli NATO-tagságára az UNIAN értesülése szerint.
Újságírók felhívták a figyelmet arra, hogy a szövetség láthatóan kevésbé elkötelezett Ukrajna felvétele iránt, mint korábban. A jelentésből hiányoznak a washingtoni csúcson hozott döntések is, amelyek korábban fontos hivatkozási alapot jelentettek. Ennek ellenére a dokumentumban továbbra is szerepel, hogy Ukrajna számíthat a NATO-tagállamok támogatására.
A jelentés megerősíti: a szövetség elkötelezett amellett, hogy segítse Kijevet, és támogatja egy igazságos, fenntartható béke megteremtését. A csatlakozási folyamat jövője azonban bizonytalanabbá vált a mostani dokumentum alapján.
Augusztus 28-án Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke Telegram-csatornáján közölte, meghallgatta Zaluzsnij főparancsnok, Szirszkij és Tarnavszkij parancsnokok beszámolóit a haditanács ülésén.
„Ma a legnagyobb figyelmet a támadásra, a front fegyverekkel és minden szükséges eszközzel való ellátására fordítjuk. Beszámolót tartott Zaluzsnyij főparancsnok, Szirszkij és Tarnavszkij parancsnokok. A kritikus, energetikai infrastruktúra védelmére vonatkozó terv végrehajtása. Felkészülés a télre. Program kidolgozása az ígéretes típusú repülőgépekre való átálláshoz” – összegezte Zelenszkij.
Az államfő közölte, hogy a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács soron következő ülésén tárgyalja meg a katonai-orvosi szakbizottságok ellenőrzéséről szóló jelentést.
The Netherlands will continue to support Ukraine in the face of continued Russian aggression, as much and for as long as necessary. The devastating situation in Israel and Gaza will not divert our attention away from Ukraine. The existential need to push back against Russian… pic.twitter.com/o1CCW3gKQp
Zelenskyy will arrive today on an official visit to Turkey
The presidential office said that Zelenskyy is scheduled to meet Erdogan to discuss the peace formula, the organization of the Peace Summit, the safety of navigation in the Black Sea, global food stability and the… pic.twitter.com/rcmP31YCw6
Az Ukrajnában zajló harci cselekmények jelenlegi állásáról tárgyalt hétfőn telefonon Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka Mark Milley tábornokkal, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnökével.
„Tájékoztattam a fronton kialakult hadműveleti helyzetről. Elmondtam, hogy az ukrán fegyveres erők változatlanul folytatnak védelmi és támadó hadműveleteket egyaránt” – közölte a megbeszélés után Zaluzsnij, akit az ukrán vezérkar idézett a Facebookon nyilvánosságra hozott közleményében.
Az ukrán főparancsnok „stabilnak” nevezte az ukrán erők védekezését. Szavai szerint az offenzívában az ukrán katonák kezében van a kezdeményezés, az oroszok pedig aktív támadásokkal próbálják elűzni az ukrán erőket a front egyes területeiről.
„Az ellenség számos irányban aktív támadási műveleteket hajt végre, de nem jár sikerrel” – szögezte le. Hozzátette, hogy a heves harcok folytatódnak, az ukrán csapatok lépésről lépésre folytatják az előrenyomulást. „A kezdeményezés a mi oldalunkon van” – hangoztatta Zaluzsnij.
Elmondta, hogy a Milley-vel folytatott beszélgetés során megvitatták az ukrán fegyveres erők fegyver- és lőszerszükségleteit is. A főparancsnok megköszönte a partnerek ebben nyújtott segítségét és támogatását. Az amerikai katonai vezetővel megállapodtak abban, hogy továbbra is kapcsolatban maradnak, és aktívan együttműködnek.
Russian aggression has gone bankrupt on the battlefield. Today is already the five hundred and twenty-second day of the so-called "special military operation," which the Russian leadership expected to last for a week or two. Ukraine is getting stronger. Gradually, the war is… pic.twitter.com/4JQczc3UfY
Az amerikai védelmi minisztérium szombaton közölte, nincs jele annak, hogy Oroszország atomfegyverek bevetésére készülne, miután a Kreml bejelentette, hogy taktikai atomfegyvereket terveznek Fehéroroszországban állomásoztatni.
„Láttuk az orosz bejelentésről szóló jelentéseket, és továbbra is figyelemmel kísérjük a helyzetet” – áll a védelmi minisztérium sajtóosztályának közleményében, írja a Reuters.
Vlagyimir Putyin azt állította, hogy a döntést az Egyesült Királyság védelmi minisztériumának közelmúltbeli döntése miatt hozta meg, amely szerint szegényített uránt tartalmazó lőszereket szállít Ukrajnának.
Tarthatatlan a helyzet a zaporizzsjai atomerőműven – állapította meg kedden közzétett jelentésében a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ), amelyben felsorolja az orosz kézen lévő dél-ukrajnai atomerőműben tapasztalt hiányosságokat.
Az ENSZ-nek az atomsorompó-egyezmény (NPT) betartásán őrködő szervezete a múlt heti helyszíni látogatása után kiadott egy ötvenkét oldalas ajánlást, amelyben hét azonnali intézkedést sürget egy esetleges szerencsétlenség elhárítására Európa legnagyobb atomerőművében. A NAÜ egyebek mellett atombiztonsági és biztonságvédelmi övezet létrehozását szorgalmazza a létesítmény körül, miután egyre nagyobb az aggodalom amiatt, hogy katasztrófa következhet be az országban.
A jelentésben megállapítják, hogy az orosz megszállás alatt lévő atomerőművet működtető ukrán személyzet folyamatosan nagy stressz alatt dolgozik, mindenekelőtt a korlátozott létszám miatt.
Ez tarthatatlan, és az atombiztonsággal kapcsolatos súlyos emberi hibákhoz vezethet.
A NAÜ szerint az egyetlen üzemben lévő reaktor az erőmű számára szükséges biztonsági és egyéb feladatok ellátására termel áramot. Az erőmű viszont rendszerint külső hálózatról kap áramot a reaktorhoz szükséges kulcsfontosságú hűtőrendszer működtetéséhez, és a NAÜ ajánlja a külső áramszolgáltatás újbóli biztosítását.
Mycle Schneider kanadai független atomenergia-szakértő szerint az erőmű feltehetően szigetüzemben működik, illetve csak a saját szükségletei ellátásához termel áramot, ami nagyon megbízhatatlan. Az ENSZ-szervezet szorgalmazza, hogy valamennyi érintett fél vegyen részt az erőmű folyamatos biztonságának fenntartásában, hogy az erőműben tartsanak rendszeresen vészhelyzeti gyakorlatokat, és javítsák a kommunikációt.
A NAÜ küldöttségét vezető főigazgató, Rafael Grossi a tervek szerint kedden az ENSZ Biztonsági Tanácsát tájékoztatja a tapasztalataikról.
Kedden is folytatódott a tüzérségi támadás a zaporizzsjai atomerőmű körül, egy nappal azután, hogy a létesítményt ismét lekapcsolták az ukrajnai elektromos hálózatról. Oroszország az ukrán hadsereget vádolja az erőmű közelében fekvő Enerhodar város elleni tüzérségi támadással, míg az ukrán fél szerint az orosz erők támadták a várost a Dnyeper túloldalán fekvő Nikopolból.
Discussed strengthening defense capacity and further comprehensive support of #Ukraine with ?? Chancellor @OlafScholz. Europe's energy security is on the agenda. Offered to send a special EU and UN mission to the ZNPP. Sure that ?? is a reliable and consistent partner of ??. 1/1 pic.twitter.com/HkGgSREUnc
On our way to Kyiv for important meetings. The need for a Nuclear Safety and Security Protection Zone (NSSPZ) around #Zaporizhzhya Nuclear Power Plant is now more urgent than ever. pic.twitter.com/XFetpJ65ai
IAEA experts confirmed physical impact of drone attacks at ZNPP today, incl. at 1 of its 6 reactors. One casualty reported. Damage at unit 6 has not compromised nuclear safety, but this is a serious incident w/ potential to undermine integrity of the reactor’s containment system. pic.twitter.com/FvMsb4I4vs
— IAEA - International Atomic Energy Agency ⚛️ (@iaeaorg) April 7, 2024
IAEA experts confirmed physical impact of drone attacks at ZNPP today, incl. at 1 of its 6 reactors. One casualty reported. Damage at unit 6 has not compromised nuclear safety, but this is a serious incident w/ potential to undermine integrity of the reactor’s containment system. pic.twitter.com/FvMsb4I4vs
— IAEA - International Atomic Energy Agency ⚛️ (@iaeaorg) April 7, 2024
Az Amnesty International emberi jogi világszervezet elnézést kért amiatt, hogy az Oroszország Ukrajna elleni háborújáról készített jelentése „bántotta” az ukrán felet – számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál a Reuters hírügynökségre hivatkozva.
A hírportál emlékeztetett rá, hogy a héten megjelent az Amnesty International jelentése, amely szerint az ukrán csapatok jelenléte a lakónegyedekben növeli a civilekre nézve a kockázatot, akik orosz csapások célpontjaivá válhatnak. „Az Amnesty International mélységesen sajnálja az ukrán hadsereg taktikájával kapcsolatos sajtóközleményünk által keltett riadalmat és dühöt. Az Amnesty International prioritása ebben és minden más konfliktusban a civilek védelmének biztosítása. Valójában ez volt az egyetlen célunk ennek közzétételével. Bár teljes mértékben fenntartjuk a megállapításainkat, mindazonáltal sajnáljuk, hogy fájdalmat okoztunk” – áll a közleményben.
Az emberjogi szervezet azt is megjegyezte, hogy az emberi jogok védelmezői ukrán katonákat találtak civilek otthona közelében 19 városban és faluban, amelyeket felkerestek. „Ez nem jelenti azt, hogy az Amnesty International az ukrán erőket tartja felelősnek az orosz csapatok által elkövetett jogsértésekért, vagy hogy az ukrán hadsereg nem tesz megfelelő óvintézkedéseket az ország más részein. Nagyon világosnak kell lennünk: az ukrán erők intézkedései semmiképpen sem igazolják az Oroszország által elkövetett jogsértéseket” – mutatott rá a nemzetközi emberjogi szervezet.
A hírportál emlékeztetett arra, hogy az Amnesty-jelentés nagy visszhangot keltett Ukrajna vezetése részéről, Volodimir Zelenszkij elnök azt mondta, hogy az emberi jogok védelmezői megpróbálták Ukrajnára áthárítani a felelősséget az orosz háborús bűnökért.
1/3 Today’s news was all about Hungary vetoing financial assistance to #Ukraine. This is fake news. Hungary is ready to give financial assistance to Ukraine, on a bilateral basis. No #veto, no blackmailing.
Another devastating Russian nighttime attack on Kharkiv, Odesa, and the Sumy region. In Odesa, a residential building was hit. As of now, two people are reported killed and eight injured, including a child.
Am heutigen orthodoxen Osterfest denken wir besonders an die vielen orthodoxen Christinnen und Christen in der Ukraine, die dieses Fest nicht im Kreis ihrer Familie, nicht in Frieden feiern können. Klar ist: Wir unterstützen die Ukraine – so lange wie nötig.
— Bundeskanzler Olaf Scholz (@Bundeskanzler) May 5, 2024
Április 2-án orosz jogvédő aktivisták közzétették a „Tíz szörnyű év. Az emberi jogok és a humanitárius törvények megsértése a szíriai háborúban” című jelentésüket.
A tanulmány szíriai menekültekkel készült interjúkon alapul, akik kínzásokról, gyilkosságokról, vegyi fegyverekről beszélnek, valamint a Kreml szerepéről Bassár el-Aszad, szíriai elnök támogatásában.
„Oroszországban sokak számára a szíriai háború a terrorizmus és radikális iszlamista mozgalom elleni harcnak tűnik – magyarázták a jogvédők. – A jelentés célja, hogy mindenki megértse, ez nem így van. Az Aszad ellen harcoló erők messze nem mindegyike van kapcsolatban radikális és terrorista csoportokkal, Szíriában millió szenvedő civil van, akik soha sem vettek kezükbe fegyvert.”
A jogvédők több mint 150 interjút készítettek szíriai menekültekkel Törökországban, Libanonban, Jordániában, Németországban, Belgiumban, Hollandiában és Oroszországban. Személyesen beszéltek a bűncselekmények és a jogsértések áldozataival, valamint újságírókkal, fotósokkal, orvosokkal, a társadalom képviselőivel, akik elhagyni kényszerültek Szíriát, megkérdezték Szíria és a szíriai konfliktus nemzetközi szakértőit.
Maga a jelentés három részből áll:
Az emberi jogok megsértése
„A jogsértések már a 2011-es tiltakozások során megtörténtek, amikor a szíriai biztonsági erők fegyvert vetettek be a békés tüntetők ellen” – áll a jelentésben.
Egyetlen emberi jogi szervezetnek sem sikerült megállapítania, pontosan hányan vesztették életüket a szíriai börtönökben. A jogvédők becslései szerint azonban mintegy 88 000 civil halt bele a kínzásokba, kivégezve az állam felügyelete alatt álló börtönökben, több tízezren egész egyszerűen eltűntek.
A jelentés számos tanúvallomást tartalmaz részletes leírással a börtönbeli zaklatásokról, kínzásokról, nemi erőszakokról, az ellenzék és az őket támogató civilek meggyilkolásáról.
Meghatározni a börtönökben elkövetett kínzások és gyilkosságok mértékét 2014-ben sikerült, amikor egy főállású katonai kriminológus-fotós elmenekült az országból és több mint 50 ezer fotót vitt magával.
A jogvédők a konfliktus mindkét résztvevőjét felelősnek nevezték az emberi jogok megsértéséért, de a megkérdezett menekültek Aszad elnök rezsimjét teszik felelőssé, akit állandó jelleggel támogat Oroszország. A legtöbb válaszadó Oroszországban „nem megmentőt, hanem pusztító külső erőt lát, akinek katonai és politikai beavatkozása segített egy bűnözőnek az ország élén maradni” – hangsúlyozza az emberi jogi aktivisták jelentése.
Tiltott háborús módszerek alkalmazása
„Szemtanúk és nemzetközi megfigyelők szerint Oroszország 2015-ös katonai beavatkozása drámai módon megváltoztatta a konfliktus menetét, a mérleg nyelve Aszad elnök felé dőlt” – olvasható a nyilatkozatban.
Az emberi jogi aktivisták által megkérdezett szemtanúk szerint a támadások rendszertelenek voltak. A legtöbb esetben a katonai létesítménytől távol eső lakóövezetekre mértek csapásokat. Az Amnesty International információi szerint 2011 és 2014 között több mint 200 000 civil halt meg a lövöldözések során.
A jelentés kitér a tiltott fegyvertípusok használatára is: zarin és klór – a szíriai kormány csapatai, iprit – fegyveres harcosok, gyújtófegyverek – az Egyesült Államok koalíciós erőinek műveletei során, hordóbombák és robbanófejek – a szíriai fegyveres erők és a szíriai-orosz koalíciós erők által. A jogvédők megjegyezték, hogy nem tudták leellenőrizni az említett tényeket, de „számos szemtanú vallomását gyűjtöttek be”.
Menekültek
A szíriai háború során emberek milliói vesztették el otthonukat, lakóhelyüket elhagyni kényszerülőkké és menekültekké váltak. A jogvédők adatai szerint a legtöbb menekültet Törökország fogadta be – több mint 3,6 millió személyt, több mint egy millióan menekültek Libanonba, 790 ezer ember Németország fogadott be, közel 700 ezret – Jordánia.
Oroszország, mint a háború egyik kulcsfontosságú résztvevője, a konfliktus ideje során nem volt hajlandó megadni a menekült státuszt a szíriaiaknak. „Kilenc év alatt 4,5 ezer ember kapott ideiglenes menedékjogot, és 2020. október 1-jei adatok szerint csupán két szíriai menekült maradt Oroszországban, 370-en kaptak ideiglenes menedékjogot.”
„Ezt nem lehet másként nevezni, mint annak, hogy az orosz állami intézmények céltudatosan elviselhetetlen feltételeket teremtenek a szíriai polgárok számára a menedékjogot illetően” – vélik az orosz jogvédő aktivisták.
„A jelentés nem tartalmaz semmi olyasmit, amit a világközösség számára ismeretlen lenne. A jelentés célja, hogy megismertesse az orosz társadalmat Oroszország szerepéről a szíriai háborúban mint egyik harcoló féllel” , közölte a bemutatón Oleg Orlov, a Memorial jogvédő központ „Forró pontok” projektjének vezetője. „Az igazság helyreállítása nélkül a hosszú távú béke Szíriában csak szuronyokra épülhet. Reméljük, ez a jelentés segít olvasóinknak levonni a következtetéseket: szeretnék-e, hogy hazájuk legyen a szurony szerepében… Tekintettel Oroszország kulcsfontosságú szerepére az Aszad-rezsim hatalmon maradásában felszólítjuk az orosz kormányt, hogy használja ki befolyását a szíriai vezetésre, hogy vessen véget az önkényes letartóztatásoknak, börtönbeli kínzásoknak, leszámoló gyilkosságoknak és minden olyan cselekedetnek, amelyek megalázóak és sértik az emberi méltóságot” – áll az orosz jogvédők jelentésében, akik nem féltek a nyilvánosság előtt felszólalni a jelenlegi orosz hatalom ellen.
During her visit to Syria's Damascus, German foreign minister Annalena Baerbock did not receive a handshake from de facto leader Ahmad al-Sharaa: "Even when I arrived, it was clear to me that there would obviously be no ordinary handshakes here." pic.twitter.com/42a2lRL5AY
