Az amerikai pénzügyminisztérium új szankciócsomagot jelentett be Irán ellen, amelynek célja a terrorizmus finanszírozása és a nemzetközi korlátozások megkerülése elleni küzdelem. A dokumentum számos iráni kriptotőzsdét és a velük kapcsolatban álló személyeket szankcionál, olvasható az amerikai pénzügyminisztérium weboldalán.
A szankciós lista Irán legnagyobb digitális eszköz kereskedési platformját, a Nobitexet, valamint a Bitpin, a Ramzinex és a Wallex kriptotőzsdéket tartalmazza. Az amerikai hatóságok úgy vélik, hogy ezeket a vállalatokat a szankciók megkerülésére és az iráni rezsim érdekében végrehajtott pénzügyi tranzakciók lebonyolítására használták fel.
Ezenkívül szankciókat vetettek ki öt iráni állampolgárra, akik az amerikai pénzügyminisztérium adatai szerint kapcsolatban állnak a Nobitex tevékenységével. A lista tartalmazza a vállalat vezetőit és alkalmazottait, köztük Amir Hossein Radot, Seyed Mohammad Ali Aghamirt, Seyed Mohammad Ali Aghamir Jr.-t és Seyed Ali Khoeit.
Az amerikai pénzügyi tárca megjegyezte, hogy minden szankcionált személy és vállalat másodlagos szankciók kockázatának van kitéve, amelyek korlátozhatják együttműködésüket a külföldi pénzügyi intézményekkel és partnerekkel.
Az USA pénzügyminisztériumának Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatala szankcionált két olyan személyt, akik kapcsolatban állnak a Kongói Demokratikus Köztársaságban zajló konfliktussal.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) haladéktalan hozzáférést követel több mint egy tucat iráni nukleáris létesítményhez csütörtöki jelentésében.
Rafael Grossi főigazgató a dokumentumban hangsúlyozta, hogy Teherán csak egy létesítményben engedte az ellenőrzések elvégzését, de elengedhetetlen az atomprogram további átvilágítása. A NAÜ-ben egyre inkább attól tartanak, hogy elveszítik az áttekintést az Iszlám Köztársaság nukleáris programja felett.
A bécsi székhelyű szervezet szerint a NAÜ jelenleg nincs abban a helyzetben, hogy ellenőrizhesse, Irán leállította-e vitatott urándúsítási programját, illetve azt, hogy milyen készletekkel rendelkezik a magas fokon dúsított hasadóanyagból.
Az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni háborúja miatt a teheráni vezetés gyakorlatilag felfüggesztette az együttműködését a NAÜ ellenőreivel. A mostani jelentést megelőző napokban Irán lehetővé tette a busehri atomerőműben az ellenőrzések lefolytatását. Ugyanakkor Irán több mint 22 nukleáris létesítménnyel rendelkezik, ezeknek túlnyomó részét támadások érték a háborúban.
A tavaly júniusi 12 napos háború előtt Irán a NAÜ adatai szerint mintegy 440 kilogramm, 60 százalék feletti tisztaságúra finomított uránnal rendelkezett. Szakemberek szerint a hasadóanyag mennyisége több atomfegyverhez is elegendő lenne, amennyiben az uránt még tovább dúsítanák. Teherán azonban tagadja, hogy nukleáris fegyverekhez akar jutni. A hasadóanyag holléte, illetve állapota egyelőre tisztázatlan, ami a NAÜ szerint is olyan problémát képvisel, amelyet „a lehető legsürgősebben” meg kell oldani Grossi szerint.
Az Irán és az Egyesült Államok között folyó tárgyalások a háború befejezéséről szóló keretmegállapodásról megakadtak. Amerikai források szerint a megállapodás többek között a Hormuzi-szoros megnyitását, valamint Irán atomprogramjáról szóló tárgyalásokat is magában foglalhat.
Az Egyesült Államok és Irán az áprilisi tűzszünet életbe lépése óta az egyik legnagyobb éjszakai támadást mérte egymásra – jelentette a CNN, számolt be a Jevropejszka Pravda.
A támadások akkor történtek, amikor a tárgyalások a napokig tartó kölcsönös vádaskodások és a mindkét fél részéről növekvő elégedetlenség után a megszakadás szélén állnak.
A keddi esti katonai művelet akkor kezdődött, amikor az amerikai hadsereg Hellfire rakétával támadást indított egy botswanai zászló alatt hajózó olajszállító tartályhajó ellen, amely az iráni Kharq-sziget kikötőjébe tartott.
Az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM) szerint a hajó nem tett eleget az Egyesült Államok azon követeléseinek, hogy blokkolják az iráni kikötőket.
Válaszul Irán azt állította, hogy rakétatámadást indított egy libériai zászló alatt hajózó hajó ellen.
A helyzet azonban komolyabb eszkalációt váltott ki, miután az Egyesült Államok megtámadott egy iráni földi irányítóállomást a Kesm-szigeten, a Hormuzi-szoros közelében, ami arra késztette Iránt, hogy rakétákat és drónokat indítson Kuvait és Bahrein öböl menti államai felé.
Irán azt állította, hogy csapást mért egy „amerikai légi- és helikopterbázisra” a régióban, valamint az amerikai 5. flotta bahreini főhadiszállására.
Donald Trump amerikai elnök június 1-jén az NBC Newsnak adott interjújában kijelentette, hogy az iráni fél nem tájékoztatta őt a Washingtonnal folytatott tárgyalásokból való kilépésről, írta a Jevropejszka Pravda.
Mint ismeretes, azon a napon az iráni Tasnim hírügynökség kijelentette, hogy Irán állítólag felfüggesztette az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalásokat egy lehetséges békemegállapodásról, tiltakozásul Izrael Libanon elleni fellépése ellen.
Trump azonban azt mondta, hogy nem tájékoztatták előzetesen erről a döntésről. Ugyanakkor véleménye szerint „normális, ha befejezték a tárgyalásokat”.
„Helyénvaló ezt kimondani, mert jobb tárgyalók, mint harcosok. De nem tájékoztattak minket erről. Ez nem jelenti azt, hogy odamegyünk és elkezdünk bombákat dobni” – mondta az amerikai elnök.
Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok fenntartja a tengeri blokádot.
„Ha nem akarnak beszélgetni, nem bánom. Szerintem ez normális. Én sem akarok különösebben beszélgetni. Túl sokat beszélünk” – tette hozzá Trump.
Donald Trump amerikai elnök módosításokat kért az Egyesült Államok és Irán között létrejött megállapodásban, amelynek célja az év elején kezdődött harcok lezárása – számolt be róla az Axios.
A módosítások a Hormuzi-szoroshoz és a magas dúsítású urán elszállításához kapcsolódnak – jelentette a CBS News. A Fehér Ház egyelőre nem reagált a megkeresésre. Mohammad Bagher Ghalibaf, Irán főtárgyalója vasárnap kijelentette, hogy Teherán csak akkor fogad el bármilyen megállapodást, ha az maradéktalanul garantálja az iráni jogokat. Az elnök és legfőbb tanácsadói pénteken egyeztettek, hogy végleges döntést hozzanak az Iránnal kötött tűzszünet meghosszabbításának kereteiről, a találkozó azonban anélkül ért véget, hogy egyértelműen meghatározták volna a következő lépéseket.
A megállapodás legfrissebb változata – amelyről elsőként az Axios számolt be szombaton – egy hatvan napos tűzszünetet, a Hormuzi-szoros újranyitását, valamint az iráni nukleáris programról szóló tárgyalások újraindításának kereteit is tartalmazza – írta a CBS.
Ha a diplomáciai egyeztetések eredményre vezetnek, a megállapodás az Iránnal szembeni szankciók részleges enyhítését is tartalmazhatja.
Ez lehetővé teheti Teherán számára, hogy több milliárd dollárnyi befagyasztott vagyonhoz férjen hozzá – közölte a CBS. Az egyeztetések célja egy olyan megállapodás kereteinek kialakítása, amely véget vethet a hónapok óta tartó háborúnak. Csütörtökön amerikai tisztviselők arról számoltak be, hogy a két ország megállapodott egy keretrendszerben – egy úgynevezett egyetértési megállapodásban –, amelynek hatályba lépéséhez Donald Trump és az iráni vezetés jóváhagyása is szükséges.
Az egyetlen garancia, amire szükségem van, az az, hogy nem lesznek atomfegyverek. Ebbe beleegyeztek, és ez nagyon érdekes volt – mondta Donald Trump menyének, Lara Trumpnak a Fox News csütörtöki műsorában adott interjúban. Az elnök azt is közölte, hogy nem sürgeti a megállapodás megkötését.
A pénteki, legfőbb tanácsadóival tartott helyzetelemző megbeszélés előtt Donald Trump arra utalt, hogy nyitott a megállapodás elfogadására.
Trump elnök csak olyan megállapodást fog elfogadni, amely az Egyesült Államok érdekeit szolgálja, és megfelel az általa meghatározott feltételeknek. Irán soha nem juthat atomfegyverhez – mondta egy fehér házi tisztviselő a találkozót követően. Donald Trump a pénteki helyzetelemző bizottsági ülésen több módosítást is kért a megállapodás tervezetéhez – jelentette az Axios.
Azóta pedig úgy tűnik, hogy az elnök további változtatásokat is szorgalmazott.
Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter a hétvégén, szingapúri látogatásán arról beszélt, hogy amennyiben az Iránnal kötendő megállapodás nem felel meg az elnök elvárásainak, a légicsapások folytatódhatnak.
A rendelkezésünkre álló készletek erre bőven elegendőek, nemcsak a térségben, hanem világszerte is – mondta Hegseth.
Az Egyesült Államok és Irán megállapodott a tűzszünet meghosszabbításáról és az atomprogramról szóló tárgyalások elindításáról.
Az előzetes bejelentés szerint az Irán által elfogadott egyezség 60 napos időtartamra szólhat, és egyelőre Donald Trump amerikai elnök jóváhagyására vár.
Az egyetértési nyilatkozat formájában létrejövő megállapodás alapján annak időtartama alatt a Hormuzi-szoros szabad forgalma korlátozások nélkül helyreáll, Iránnak pedig 30 napon belül minden, a vízi útvonalon telepített aknát el kell távolítania – áll a tájékoztatásban.
Amerikai illetékesek szerint az Egyesült Államok fokozatosan feloldja az iráni kikötőkre érvényben lévő blokádot, arányban a kereskedelmi hajózás helyreállításának mértékével. Emellett Washington mentesítheti Iránt bizonyos szankciók alól annak érdekében, hogy értékesíteni tudja a kitermelt kőolajat.
Az Egyesült Államok meg akar adni minden esélyt a diplomáciának az Iránnal fennálló konfliktus rendezése érdekében, de rendelkezésére állnak „más lehetőségek” – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter szerdán a Fehér Házban.
A miniszter a Trump-kabinet ülésének nyilvános részében úgy fogalmazott, hogy a „következő órák és napok” meghatározzák azt, hogy a diplomácia sikerre vezethet-e, lehetséges-e előrelépés.
Elmondta, hogy az Iránnal zajló egyeztetéseket Steve Witkoff elnöki különleges megbízott, valamint Jared Kushner üzletember, az elnök veje vezeti.
Hangsúlyozta, hogy amerikai részről az alapvető és megváltoztathatatlan törekvés, hogy Irán nem juthat atomfegyver birtokába.
Donald Trump elnök azt mondta, hogy Irán „az utolsó tartalékait mozgósítva tárgyal”, ugyanakkor hozzátette, hogy Teherán próbál az „időhúzásra” játszani, azt remélve, hogy a kivárás taktikájához folyamodhat nukleáris programját illetően. Kérdésre válaszolva hozzátette, hogy elfogadhatónak tartaná, ha az Irán birtokában lévő, magas fokon dúsított uránkészletet orosz vagy kínai felügyelet mellett távolítanák el.
Az amerikai elnöki hivatal szerdán a közösségi médiában megjelent közlemény „teljes kitalációnak” minősítette az iráni állami média által közölt iráni-amerikai informális megállapodástervezetet, amely a teheráni állítás szerint azt tartalmazza, hogy Irán egy hónap alatt állítaná helyre a Hormuzi-szoros közlekedését, valamint az Egyesült Államok feloldaná a blokádot és kivonná csapatait a Közel-Kelet Iránhoz közeli térségéből.
[type] => post
[excerpt] => Az Egyesült Államok meg akar adni minden esélyt a diplomáciának az Iránnal fennálló konfliktus rendezése érdekében, de rendelkezésére állnak „más lehetőségek” – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter szerdán a Fehér Házban.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1779971280
[modified] => 1779963949
)
[title] => Marco Rubio: az Egyesült Államok meg akar adni minden esélyt a diplomáciának
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=187492&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 187492
[uk] => 187628
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 187493
[image] => Array
(
[id] => 187493
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/rubio-2.png
[original_lng] => 1340089
[original_w] => 1322
[original_h] => 829
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/rubio-2-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/rubio-2-300x188.png
[width] => 300
[height] => 188
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/rubio-2-768x482.png
[width] => 768
[height] => 482
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/rubio-2-1024x642.png
[width] => 1024
[height] => 642
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/rubio-2.png
[width] => 1322
[height] => 829
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/rubio-2.png
[width] => 1322
[height] => 829
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/rubio-2.png
[width] => 1322
[height] => 829
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1780038302:2
[_thumbnail_id] => 187493
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 304
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 100363368000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 581
[1] => 404
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Irán
[1] => USA
)
)
[7] => Array
(
[id] => 187397
[content] =>
Az Indiában tartózkodó Marco Rubio amerikai külügyminiszter szerint „még néhány napig” eltarthat az Iránnal kötendő megállapodás szövegének elfogadása. A kijelentés lehűtötte azokat a reményeket, hogy közeleg a konfliktus vége, miközben hétfőn az amerikai erők – Washington szerint – csapásokat hajtottak végre Dél-Iránban.
Marco Rubio korábban Újdelhiben újságíróknak azt mondta, hogy az Egyesült Államok minden esélyt megad a diplomáciának a sikerre, mielőtt mérlegelné, hogy úgymond „más módon” foglalkozzon-e Iránnal.
Az amerikai külügyminiszter a Hormuzi-szoros újranyitásáról szóló tárgyalásokra utalva azt mondta, hogy „egy meglehetősen komoly dolog van az asztalon”, és egy „nagyon is valós, jelentős, korlátozott időhöz kötött tárgyalás zajlik nukleáris kérdésben”.
Amióta az Egyesült Államok és Izrael február 28-án megtámadta Iránt, mindössze néhány tucat hajó haladt át a Hormuzi-szoroson, szemben a korábbi napi 125–140-nel.
A szabad hajózás leállása a szoroson át az olajárak emelkedését okozta, és fölhajtotta az üzemanyag, a műtrágya és az élelmiszerek költségeit, miután a világ kőolajexportjának mintegy ötöde haladt át a blokád előtt a szűk tengeri folyosón.
Donald Trump amerikai elnök hétfőn bejelentette, hogy Irán dúsított uránját vagy az Egyesült Államokba küldik megsemmisítésre, vagy más alkalmas helyen semmisítik meg.
Az amerikai elnök a Truth Social platformján tett bejegyzés szerint „a dúsított uránt vagy azonnal átadják az Egyesült Államoknak és ott megsemmisítik, vagy Iránban, esetleg más elfogadható helyszínen semmisítik meg Teheránnal együttműködve”.
Donald Trump szerint a dúsított uránt az „atomenergia bizottság, vagy annak megfelelőjének” a jelenlétében kellene megsemmisíteni.
Az nem világos, hogy egy amerikai ügynökségre vagy esetleg a bécsi székhelyű Nemzetközi Atomenergia-ügynökségre (NAÜ) gondolt az amerikai elnök. Az sem egyértelmű, hogy a dúsított urán megsemmisítésével kapcsolatos Trump-kijelentés az Iránnal zajló tárgyalások amerikai követelésének egy része, vagy egy olyan pontról beszélt, amiben már megegyeztek egy lehetséges megállapodás részeként.
Teherán mintegy 400 kilogrammnyi, magasan dúsított uránkészlettel rendelkezik.
Izrael és az Egyesült Államok február 28-án közösen háborút indított Irán ellen.
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök vasárnap azt mondta, hogy Donald Trump amerikai elnökkel előző este folytatott telefonbeszélgetésük során megállapodtak abban, hogy az Iránnal kötendő bármilyen végleges megállapodás célja a nukleáris fenyegetés megszüntetése. Az izraeli kormányfő szerint ez azt jelentené, hogy le kell szerelni Irán urándúsító létesítményeit és az uránkészletet el kell szállítani Iránból.
Irán szerint az Egyesült Államok súlyosan megsértette az április 8-a óta életben lévő tűzszünetet azzal, hogy újabb légicsapásokat hajtott végre az ország ellen. Az akció hatással lehet a két ország között jelenleg is zajló béketárgyalásra.
Az amerikai Központi Parancsnokság (Centcom) közlése szerint hétfőn iráni rakétaállásokat és aknatelepítésre készülő hajókat vettek célba Dél-Iránban, az akciót pedig önvédelmi csapásoknak nevezték. Közleményükben nem részletezték a támadások helyszínét, de a The New York Times egyik forrása szerint Bandar-Abbász térségét érte csapás – ez a déli kikötőváros ad otthont egy iráni haditengerészeti bázisnak, és közvetlenül a Hormuzi-szoros mellett fekszik – írja a BBC.
Az iráni külügyminisztérium reagálva a támadásra közölte, az Egyesült Államokat teszi felelőssé agresszív és indokolatlan lépéseinek következményeiért a Hormozgán tartományban, amely a stratégiai jelentőségű Hormuzi-szoros mentén fekszik. Irán lezárta ezt a kulcsfontosságú vízi útvonalat, ami a világ energiaárainak emelkedését idézte elő.
[type] => post
[excerpt] => Irán szerint az Egyesült Államok súlyosan megsértette az április 8-a óta életben lévő tűzszünetet azzal, hogy újabb légicsapásokat hajtott végre az ország ellen. Az akció hatással lehet a két ország között jelenleg is zajló béketárgyalásra.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1779891720
[modified] => 1779880519
)
[title] => Irán azzal vádolja az Egyesült Államokat, hogy megsértette a tűzszünetet
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=187417&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 187417
[uk] => 187375
)
[trid] => vik3255
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 187376
[image] => Array
(
[id] => 187376
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/4583.jpg
[original_lng] => 741572
[original_w] => 1240
[original_h] => 992
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/4583-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/4583-300x240.jpg
[width] => 300
[height] => 240
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/4583-768x614.jpg
[width] => 768
[height] => 614
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/4583-1024x819.jpg
[width] => 1024
[height] => 819
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/4583.jpg
[width] => 1240
[height] => 992
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/4583.jpg
[width] => 1240
[height] => 992
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/4583.jpg
[width] => 1240
[height] => 992
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1779869752:12
[_thumbnail_id] => 187376
[_edit_last] => 12
[views_count] => 319
[_algolia_sync] => 952187607001
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 581
[1] => 923260
[2] => 404
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Irán
[1] => tűzszünet megsértése
[2] => USA
)
)
)
[model] => Array
(
[lang] => hu
[offset] => 0
[tax_query] => Array
(
[0] => Array
(
[taxonomy] => post_tag
[field] => id
[terms] => Array
(
[0] => 581
)
)
)
[afterLocker] => 0
)
[_model] => Array
(
[lang] => hu
[domains] => Array
(
[0] => politic
)
[offset] => 0
[tax_query] => Array
(
[0] => Array
(
[taxonomy] => post_tag
[field] => id
[terms] => Array
(
[0] => 581
)
)
)
[afterLocker] => 0
)
[domains] => Array
(
[0] => politic
)
[_domains] => Array
(
[politic] => 1
)
[status] => 1
[from_cache] =>
)
