Ilham Aliyev hivatalban lévő államfő a szavazatok 92,12 százalékával győzött az azerbajdzsáni elnökválasztáson a központi választási bizottság által pénteken ismertetett hivatalos végeredmény szerint.
A testület a jegyzőkönyvek százszázalékos feldolgozása után hozta nyilvánosságra az eredményt.
A szavazóhelyiségekben megjelent választópolgárok 92,12 százaléka, azaz 4 577 693 ember szavazott Aliyevre. A második helyen a függetlenként induló parlamenti képviselő, Zahid Oruj végzett a voksok 2,17 százalékával (107 877 szavazat).
A részvételi arány 76,73 százalékos volt. Az elnökségért Aliyevvel együtt hét jelölt szállt versenybe. A győztes összes riválisa gratulált az elnök győzelméhez, és közölték, hogy elfogadják a végeredményt.
Ilham Aliyev azeri elnök felvonta az azerbajdzsáni lobogót Khankendiben (Sztyepanakert), Hegyi-Karabah központjában, ahol beszédet is mondott – jelentette vasárnap az Azertac azeri hírügynökség az elnöki iroda közleményére hivatkozva.
Aliyev a nap folyamán emellett több, hegyi-karabahi helységben is felvonta az azerbajdzsáni zászlót, a többi között Aghdarában.
A többségében örmények lakta Hegyi-Karabah a nemzetközi jog szerint Azerbajdzsánhoz tartozik, de a felek között mintegy 30 évvel ezelőtt lefolyt első háború után a nemzetközileg el nem ismert „Hegyi-karabahi Köztársaság” ellenőrzése alá került.
Azerbajdzsán 2020 őszén a terület egy részét visszafoglalta, majd szeptemberben indított sikeres villámoffenzívája nyomán végleg térdre kényszerítette a szakadárokat. Utóbbiak vezetésével Baku ezt követően megkezdte a tárgyalásokat a terület reintegrációjáról Azerbajdzsánba.
Jóllehet az azeri vezetés fogadkozik, hogy biztosítani fogja az örmények jogait, a korábban örmény többségű, mintegy 120 ezres terület az azeri győzelem óta szinte teljesen elnéptelenedett, lakosai tömegesen menekültek Örményországba megtorlásoktól tartva.
Nikol Pasinján örmény miniszterelnök telefonon közölte Emmanuel Macron francia elnökkel, hogy kész sürgősen tárgyalásokat folytatni Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnökkel a két ország határán kialakult feszült helyzet csökkentéséről – számolt be az örmény kormány sajtószolgálata szombaton. Azerbajdzsáni részről lövöldözésről számoltak be a határtérségből.
A jereváni közlemény szerint „Pasinján miniszterelnök készségét fejezte ki, hogy sürgős megbeszéléseket folytasson az azerbajdzsáni elnökkel a feszültség de-eszkalációja érdekében”.
Pasinján és Macron megvitatták a „Hegyi-Karabahban a Lacini-folyosó illegális lezárása következtében elmélyülő humanitárius válsággal, az azerbajdzsáni csapatok Hegyi-Karabah köré összpontosuló koncentrációjával, valamint az örmény-azerbajdzsáni államhatáron növekvő feszültség tendenciáival kapcsolatos kérdéseket” – derült ki a közleményből.
Pasinján megerősítette elkötelezettségét a 2022. október 6-i prágai és a 2023. május 14-i brüsszeli megállapodás, valamint az összes kérdés kizárólag diplomáciai módszerekkel, konstruktív légkörben történő megoldására irányuló megközelítés mellett.
Azerbajdzsán védelmi minisztériuma szombaton azt közölte, hogy örmény katonák kis kézifegyverekből rálőttek az azerbajdzsáni erőkre Szadaraknál. Hozzátette, hogy az azeri csapatok viszonozták a tüzet. Áldozatokról a közleményben nem tettek említést.
A 2020 őszén lezajlott háborúban az azeri hadsereg Törökország segítségével jelentős területeket foglalt vissza a Hegyi-Karabahban és környékén. A fegyveres konfliktust Oroszország közvetítésével tető alá hozott tűzszünet zárta le, amelyben az örményeknek le kellett mondaniuk az általuk korábban ellenőrzött hegyi-karabahi terület több mint 70 százalékáról.
Azóta a szakadár enklávé és Örményország között csak a Lacini-folyosón keresztül áll fenn közvetlen közúti összeköttetés. A feszültséget az utóbbi időben tovább fokozta, hogy Azerbajdzsán hónapok óta blokkolja a folyosót.
Hegyi-Karabahban ennek következtében katasztrofális helyzet alakult ki, élelmiszerből és gyógyszerekből is hiány van. Szerda óta csak jegyre adják a kenyérfejadagot.
Azerbajdzsán és Törökország 2023-ban tizenhat közös hadgyakorlatot rendez, amelyek közül hatot már megtartottak – közölte Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnök kedden Bakuban, miután tárgyalt hivatali partnerével, Recep Tayyip Erdogan török államfővel.
„A mai napon megvitattuk jövőbeni terveinket a védelem és a védelmi ipar terén. Megelégedéssel vettük tudomásul, hogy idén 16 közös hadgyakorlatot tart a két ország, ebből hatot már végrehajtottak” – mondta Aliyev. Emlékeztetett arra, hogy a második karabahi háború után azt mondta: az azerbajdzsáni hadsereget török mintára fogják fejleszteni, ami szavai szerint most már jól érzékelhetően zajlik is. Aliyev hangsúlyozta, hogy Baku és Ankara továbbra is egységes állásponttal lép fel külpolitikai kérdésekben. Mint hangsúlyozta: „Az azeri-török egység fontos tényező a régió fejlődése, stabilitása és biztonsága szempontjából.
Erdogan azt emelte ki, hogy Ankara erőfeszítéseket tesz a Törökországon keresztüli földgázszállításokkal kapcsolatos európai aggodalmak eloszlatására. „Európából folyamatosan keresnek bennünket a földgázszállításokkal kapcsolatban, mi pedig a magunk részéről mindent megteszünk” – mondta a török elnök a sajtótájékoztatón. Kiemelte egyúttal, hogy az energetikai szférában zajló együttműködés kérdéseire nagy hangsúlyt fektettek bakui tárgyalásain.
„Vannak olyan fejlesztéseink, amelyek végrehajtása évek óta folyamatban van. Energiaügyi minisztereink részletes tervet dolgoztak ki arra, mit fejleszthetünk a jövőben” – tette hozzá a török vezető.
Azerbaijani President Ilham Aliyev says there are serious grounds for normalising relations with Armenia based on mutual recognition of territorial integrity pic.twitter.com/DB6rATUHiC
Russian President Vladimir Putin has accepted an invitation from his newly re-elected Turkish counterpart Recep Tayyip Erdoğan to visit Turkey.https://t.co/ky7t82NkaX
Turkey’s parliament has approved Sweden’s entrance to NATO, removing one of the last remaining obstacles to a historic expansion of the alliance https://t.co/xRwfCDEWKBhttps://t.co/xRwfCDEWKB
Szövetségesi együttműködési megállapodást írt alá Vlagyimir Putyin orosz és Ilham Aliyev azeri elnök kedden a moszkvai Kremlben.
Putyin a „stratégiai dokumentumot” egy „minőségileg új szakaszba való átmenetnek” nevezte a kétoldalú kapcsolatok fejlődésében. Felhívta a figyelmet arra, hogy a két ország 30 éve létesített diplomáciai viszonyt egymással. Aliyev úgy vélekedett, hogy a dokumentum, amely „szövetségesi szintre emeli” Baku és Moszkva viszonyát, „egyértelműen nagyon pozitív hatással lesz” mindkét országra és a regionális biztonságra nézve. Az azeri államfő azt hangoztatta, hogy hazája Oroszországot tekinti fő partnerének abban, hogy megtalálják a módját az Örményországhoz fűződő viszony normalizálásának. (Mint emlékezetes, Azerbajdzsán 2020-ban török haditechnikai támogatással aratott győzelmet a Hegyi-Karabahért és a környező azeri területekért vívott háborúban.) Aliyev megismételte, hogy Azerbajdzsán kész megkezdeni Örményországgal a tárgyalást a békemegállapodásról. Méltatta Putyin szerepét a hegyi-karabahi háború lezárásában. Hozzátette, hogy Baku elvárja Jerevántól a 2020. november 9-i háromoldalú nyilatkozat betartását, beleértve az örmény fegyveres erők maradéktalan kivonását Karabahból, valamint az azeri anyaország és a Nahicseván közötti közlekedési folyosó megnyitását. A 43 pontból álló, az orosz-azeri kétoldalú viszony minden jelentősebb területére kitérő nyilatkozat egyebek között leszögezi, hogy a két ország fejleszti a nemzeti érdekeiknek megfelelő katonai-politikai együttműködést, amely nem irányul harmadik országok ellen. A felek megállapodtak, hogy szükség esetén katonai segítséget nyújthatnak egymásnak, valamint hogy konzultációba kezdenek, ha valamelyik biztonságát veszély fenyegeti. A felek megállapodtak abban is, hogy előmozdítják a nemzeti devizák használatát a kölcsönös elszámolásokban, valamint a fizetési rendszerek interoperabilitását, beleértve a bankkártyák közös kiszolgálását. Aliyev egy nappal azt követően utazott az orosz fővárosba, hogy Putyin elismerte a két délkelet-ukrajnai szakadár „népköztársaság” függetlenségét. Az orosz elnök azeri hivatali partnerét a Kremlben fogadva kijelentette: „Mint tudja, Oroszország tegnap úgy döntött, hogy elismeri a Donyec-medence két népköztársaságának szuverenitását. Rögtön el akarom mondani: látjuk és előre láttuk az arra vonatkozó spekulációkat, hogy Oroszország helyre akarja állítani a birodalmat a birodalmi határok között. Ez abszolút nem felel meg a valóságnak” – mondta. Putyin egyebek között azt hangoztatta, hogy Oroszország kész segítséget nyújtani minden szomszédjának a szuverenitása megőrzéséhez. „Ukrajnával más a helyzet, ami sajnos azzal áll összefüggésben, hogy ennek az országnak a területét harmadik országok arra használják fel, hogy fenyegetéseket hozzanak létre az Oroszországi Föderáció számára. Csak erről van szó” – hangoztatta az orosz elnök.
A hegyi-karabahi tűzszüneti megállapodás gyakorlati végrehajtásáról tárgyalt telefonon az elmúlt két nap során Ilham Aliyev azeri elnökkel és Nikol Pasinján örmény kormányfővel Vlagyimir Putyin orosz elnök – közölte pénteken a Kreml sajtószolgálata.
A moszkvai tájékoztatás szerint az 2020. november 9-i és a 2021. január 11-i háromoldalú nyilatkozat nyomán létrejött fegyvernyugvási megállapodással kapcsolatban mind az azeri, mind az örmény vezető nagyra értékelte a Hegyi-Karabahba vezényelt orosz csapatok hatékonyságát. A megbeszéléseken ugyancsak szó esett a dél-kaukázusi kereskedelmi és közlekedési kapcsolatok fejlesztéséről, valamint az ezzel foglalkozó miniszterelnök-helyettesi szintű munkacsoport tevékenységéről.
Putyin emellett a kétoldalú együttműködés kérdéseit is megvitatta külön-külön a tárgyalópartnereivel.
Az Azerbajdzsántól egyoldalúan elszakadt, majd magát függetlennek kinyilvánító, örmény többségű Hegyi-Karabah hovatartozása miatti háborús konfliktus 1988-ban, még a Szovjetunió fennállásakor robbant ki, és azóta folyamatosan fegyveres összetűzésekhez vezetett az örmények és az azeri erők között. A térségben idén szeptember 27-én azeri offenzíva indult. Azerbajdzsán megkísérelte fegyveres erővel visszafoglalni az enklávét és a környékét, és sikerült jelentős területeket ellenőrzése alá vonnia.
A harcok, amelyek mindkét oldalon több ezer ember életét követelték, a november 9-én kihirdetett és másnap 0 órától életbe lépett tűzszüneti megállapodással értek véget. Oroszország kétezer békefenntartót vezényelt a térségbe a tűzszünet fenntartására. Január 11-én a felek újabb közös közleményt fogadtak el, ezúttal elsősorban a közlekedés fejlesztéséről.
Azerbaijani President Ilham Aliyev says there are serious grounds for normalising relations with Armenia based on mutual recognition of territorial integrity pic.twitter.com/DB6rATUHiC
A harcok beszűntetésére szólította fel a Hegyi-Karabah birtoklásért háborúzó feleket csütörtök éjjel Vlagyimir Putyin orosz elnök, és meghívta Moszkvába másnapra Örményország és Azerbajdzsán külügyminiszterét.
Putyin az Ilham Aliyev azeri elnökkel és Nikol Pasinjan örmény miniszterelnökkel lefolytatott telefonbeszélgetések után a harci cselekmények beszűntetésére hívott fel a hegyi-karabahi konfliktusövezetben, humanitárius megfontolásból, valamint az elesettek holttestének és a foglyok kicserélése érdekében – közölte a Kreml.
Marija Zaharova külügyi szóvivő csütörtöki sajtótájékoztatóján említést tett egy orosz-örmény-azeri külügyminiszteri találkozó előkészületeiről, de akkor azt mondta, hogy az időpontról még nem sikerült megállapodni. Hozzátette, Oroszország nemzeti alapon és a minszki csoport társelnöki minőségében is aktív közvetítő szerepet játszik a konfliktus rendezésében, és haladéktalan tűzszünetet akar elérni, illetve azt, hogy a felek térjenek vissza a tárgyalásos folyamathoz.
A minszki csoport az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) égisze alatt, orosz, francia és amerikai társelnöklettel 1992 óta közvetít a szembenálló felek között. Zaharova felhívta a figyelmet, hogy a három ország egységesen közelíti meg a problémát, amit alátámaszt a három elnök október 1-jén és a három külügyminiszter hétfőn tett közös nyilatkozata.
Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter szerdán telefonon tárgyalt örmény és azeri hivatali partnerével, David Tonojannal és Zakir Hasanovval a hegyi-karabahi helyzetről.
A többségében örmények lakta Hegyi-Karabah hovatartozása 1988 február óta ismét nyílt vita tárgya Baku és Jereván között. A terület Azerbajdzsántól az 1992-1994-ben, Örményország támogatásával megvívott háború eredményeként szakadt el, 30 ezer ember veszítette életét, és százezrek kényszerültek menekülésre.
A tartomány parlamentje 1996-ban kikiáltotta Hegyi-Karabah függetlenségét, de ezt egyetlen ország, még Örményország sem ismerte el. Azerbajdzsán továbbra is saját területének tekinti a hegyi-karabahi enklávét, ahogy lényegében Örményország is. Az 1994 óta érvényes fegyvernyugvást mindkét oldalon rendszeresen megsértik. A harcok szeptember 27-én újultak ki ismét.
Azerbaijani President Ilham Aliyev says there are serious grounds for normalising relations with Armenia based on mutual recognition of territorial integrity pic.twitter.com/DB6rATUHiC