Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ratifikálta az Ukrajna és Horvátország kormánya között létrejött, aknamentesítési együttműködési megállapodást (4661-IX. sz.), olvasható a Legfelső Tanács honlapján.
A dokumentum az alábbiakat írja elő:
tapasztalatcsere és ukrán szakemberek képzése;
speciális felszerelések szállítása;
horvát szakértők bevonása az ukrán területek aknamentesítésébe.
A megállapodás ratifikálása megerősíti a nemzetközi partnerséget a humanitárius aknamentesítés területén, és hozzájárul a lakosság biztonságának javításához.
A parlament októberben fogadta el a dokumentumot, hangsúlyozva, hogy Horvátországgal – az aknaveszély leküzdésében széleskörű tapasztalattal rendelkező országgal – való együttműködés elősegíti a felszabadított területek mielőbbi és gyors megtisztítását és a polgárok védelmét.
Korábban Ukrajna és Horvátország megállapodott a közös fegyvergyártás bővítésében, és szándéknyilatkozatot írt alá a védelmi-ipari együttműködés elmélyítéséről. Emellett Horvátország csatlakozik a Lettország és az Egyesült Királyság által kezdeményezett „Drónkoalícióhoz”.
Ez év végéig a horvát kormány két katonai segélycsomagot nyújt az ukrán fegyveres erőknek, jelentette be Denisz Smihal védelmi miniszter, miután Kijevben találkozott Ivan Anušić horvát védelmi minisztérium vezetőjével.
„Megköszöntem Horvátországnak a több mint 200 millió euró értékű 13 katonai segélycsomagot. A 14. segélycsomagra hamarosan, a 15-re pedig az év végére számítunk”, hangsúlyozta Smihal.
A tárgyalások során a miniszterek emellett megvitatták a SAFE mechanizmusban való közös részvételt, valamint Horvátország PURL kezdeményezéshez való csatlakozásának lehetőségét.
„Közös termelési láncok létrehozásában és a védelmi iparaink közötti együttműködésben állapodtunk meg. A jövő év elején közös ipari gyártók fórumát készítjük elő” – hangsúlyozta a miniszter.
Ivan Anušić horvát védelmi miniszter kijelentette, hogy országa nem tervezi horvát csapatok küldését Ukrajnába a lehetséges biztonsági garanciák keretében – közölte a Jevropejszka Pravda a HRT-re hivatkozva, amely Borut Sajović szlovén védelmi miniszter zágrábi sajtótájékoztatójáról számolt be.
Anušić szerint Horvátország „nem áll készen, nem akarja és nem is tervezi a horvát hadsereg Ukrajnába küldését”.
„Az események az utóbbi napokban nagyon gyorsan alakultak, és egyes NATO-tagállamok és az „elszántak koalíciójának” döntései megemlítik katonák küldésének lehetőségét. Horvátország ebben nem vesz részt” – tette hozzá.
A horvát védelmi minisztérium vezetője elmondta, hogy Horvátország továbbra is segíteni fogja Ukrajnát „mindenben, amiben eddig segítettünk – politikai támogatás, felszereléssel, fegyverekkel és pénzügyi segítségnyújtás, bármi, amire szükség van”.
Borut Sajovic szlovén védelmi miniszter a maga részéről azt mondta, hogy országa csak egy lehetséges ENSZ-misszió részeként küldene katonákat Ukrajnába – ehhez a Biztonsági Tanács jóváhagyása szükséges, amely testületben Oroszország és Kína vétójoggal rendelkezik.
Zoran Milanovic horvát államfő hétfőn leszögezte, hogy a horvát katonák nem fognak részt venni más országok háborúiban. A kijelentést arra reagálva tette, hogy Andrej Plenkovic miniszterelnök csatlakozott a „tettre készek koalíciójához” – számolt be az MTI.
„Mivel a Horvátország miniszterelnöke a közelmúltban csatlakozott az úgynevezett tettre készek koalíciója országainak tárgyalásaihoz, amely olyan országokból áll, amelyek vezetői bejelentették: katonákat küldenek Ukrajnába, emlékeztetek arra, hogy Horvátország az Európai Unió (EU) és a NATO tagja, és csak ezekben a szövetségekben való tagságból eredő kötelezettségei vannak” – írta Zoran Milanovic közösségi oldalán.
Horvátországnak nincsenek politikai vagy katonai megállapodásokból eredő kötelezettségei az úgynevezett tettre készek koalíciója országainak vezetőivel, és a horvát kormányt senki sem hatalmazta fel arra, hogy Horvátországot olyan új koalíciókba taszítsa, amely magába foglalhatja horvát katonák részvételét az ukrajnai háborúban. Megbízást kaptam a horvát néptől, hogy képviseljem ezt az álláspontot, ezért ismét hangsúlyozom, hogy horvát katonák nem vesznek részt más népek háborúiban
– húzta alá a horvát elnök.
Andrej Plenkovic részt vett vasárnap a tettre készek koalíciója országainak videókonferenciáján, és kijelentette: Ukrajnának fenntartható békére van szüksége, amely tiszteletben tartja területi integritását és a nemzetközi jogot.
Telefonbeszélgetést folytatott Andrej Plenkovics horvát miniszterelnökkel Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki gratulált a horvát népnek a Győzelem és Haza Hálaadás Napja, valamint a Horvát Védők Napja alkalmából – írja az Ukrinform. Mint mondta, az ukránok talán jobban értik bárkinél, mennyire fontos a szuverenitás, a területi integritás és a béke.
A beszélgetés alatt a felek megvitatták Horvátország lehetséges szerepét Ukrajna védelmi képességeinek megerősítésében, valamint a SAFE mechanizmusban rejlő lehetőségeket is. Ez az Európai Bizottság ReArm Europe tervének első konkrét eszköze, amelynek célja az európai védelem megerősítése – akár 800 milliárd eurós védelmikiadás-növekedéssel.
Zelenszkij közölte: Horvátország is hozzájárul a kezdeményezéshez, támogatást nyújtva az ukrán katonáknak. Emlékeztetett arra is, hogy az orosz támadások civil célpontokat is egyre nagyobb számban érnek, ezért is különösen fontos a nemzetközi együttműködés elmélyítése.
A SAFE – vagyis Security Action for Europe – program célja, hogy összesen akár 150 milliárd euró értékű beruházást mozgósítson a kontinens védelmi iparában. Július végéig már 18 uniós ország jelezte részvételi szándékát, összesen 127 milliárd euró értékű hitelkérelemmel.
Volodimir Zelenszkij elnök telefonbeszélgetést folytatott Andrej Plenković horvát miniszterelnökkel, akivel az amerikai fegyverek vásárlását szolgáló új eszközről, valamint a SAFE mechanizmusról tárgyaltak. Az államfő erről Telegramon számolt be.
„Tájékoztattam a fronton uralkodó helyzetről, a civilek elleni orosz támadások fokozódásáról, valamint a partnerekkel való együttműködésről katonáink megerősítése érdekében. Beszéltünk egy új eszközről az amerikai fegyverek beszerzésére, amely már hatékonyan működik. Szó esett a SAFE mechanizmusról és azokról a lehetőségekről is, amelyeket ez az eszköz biztosít Ukrajna védelmi képességeinek megerősítésére. Horvátország elkülöníti a katonáink támogatására szükséges forrásokat” – írta Zelenszkij.
A vezetők összehangolták a következő lépéseket. Zelenszkij elmondása szerint aktív diplomáciai munkát folyik Ukrajna megerősítése érdekében. Plenkovic viszont elmondta, hogy a tűzszüneti kezdeményezéseket is megvitatta az ukrán államfővel.
„Megbeszéltük az ukrajnai tűzszünet elérésére irányuló kezdeményezéseket, valamint a tervezett beruházásokat az európai védelem megerősítésébe és Ukrajna további támogatását az új európai SAFE eszközön keresztül. Horvátország továbbra is politikai, katonai, gazdasági és humanitárius segítséget nyújt az ukrán népnek” – írta az X közösségi oldalon.
A SAFE (Security Action for Europe) mechanizmus az Európai Unió pénzügyi kezdeményezése, amelynek célja a védelmi ipar megerősítése és az EU érdekeinek védelmére való felkészültségének növelése.
A SAFE keretrendszere akár 150 milliárd eurós hosszú lejáratú hitelek elosztását helyezi kilátásba az EU tagállamai, Ukrajna és más, közös védelmi projektekben érdekelt partnerek számára. A SAFE lehetőséget biztosít fegyverek megrendelésére az EU-országok számára ukrán vállalatoktól.
A jobboldali horvát kormányzó párt, a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) lett a helyhatósági választások győztese Horvátországban – derült ki hétfőre virradóra a horvát központi választási bizottság által közzétett adatokból.
Az MTI beszámolója szerint a HDZ 21 megyéből 15-ben nyert.
A 127 horvát városból 61-ben választottak HDZ-s polgármestert, a 420 járásból pedig 204-ben HDZ-s elöljárót, vagyis az 576 közigazgatási egységből 280-at szerzett meg a kormányzó párt.
A helyhatósági választások második fordulójában tíz százalékkal kevesebben mentek el szavazni, mint az első fordulóban. A részvételi arány 23,45 százalék volt.
Andrej Plenkovic, a HDZ elnöke rendkívüli elégedettségének adott hangot az eredmények kapcsán. „A HDZ remek meccseket játszott” – mondta, hozzátéve, hogy a négy évvel ezelőtti választásokhoz képest további eredményeket értek el, továbbá a négy nagyvárosból kettőben szereztek polgármesteri tisztséget.
Kiemelte: „Bármit is próbál beképzelni magának az ellenzék, Horvátország ismét teljesen kék lett”. A HDZ gyakorlatilag a parlamenti és az európai parlamenti választások eredményét hozta, és meggyőzően a legerősebb politikai párt Horvátországban – szögezte le.
Hajdas Doncic, a legnagyobb ellenzéki erő, a Szociáldemokrata Párt (SDP) elnöke elmondta: pártja három céllal indult neki a választásoknak, és mindhármat teljesítette. Az SDP növelni akarta tanácstagjai számát a városokban, megyékben és járásokban, folytatni akarta az együttműködést Képesek Vagyunk Rá! (Mozemo!) baloldali-zöld szövetséggel és nyerni akart Zágráb városában, valamint több megyében – mutatott rá, majd aláhúzta, hogy több tanácsnokunk van, elsöprő többséggel nyertek Zágrábban, és négy megyében van irányító szerepük.
A négy legnagyobb horvát város közül Splitben és Eszéken a HDZ-nek van polgármestere, míg Zágrábban Tomislav Tomasevic jelenlegi polgármester győzött pártja, a Képesek Vagyunk Rá! és az SDP közös jelöltjeként. Fiumében (Rijeka) több évtizednyi szocialista vezetés után független jelöltet választottak meg a város élére.
A kisebbik koalíciós kormánypárt, Haza Mozgalomnak (DP) Eszék-Baranya és Vukovár-Szerém megyében szerzett megyei elöljárót a második körben közösen a HDZ-vel. Nem sikerült azonban megtartania Vukovár városát, ahonnan a DP országos párttá nőtte ki magát. Ivan Penava, Vukovár eddigi polgármestere, a DP elnöke elmondta, hogy erre nem számított.
„Vukovár volt a mi bázisunk, de átéltünk már ennél sokkal rosszabb dolgokat is” – mondta, és sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy nem jártak sikerrel. A polgármesteri székért nem Penava szállt versenybe, egy fiatal jelöltet indítottak, aki a második fordulóban alulmaradt kihívójával szemben.
Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke és Kaja Kallas az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője nem beszélhet Horvátország nevében, ők csinovnyikok, magas rangúak, de csak csinovnyikok – jelentette ki Zoran Milanovic horvát államfő kedden.
Az elnök újságírói kérdésekre válaszolt a díszzászlóalj 25. évfordulójának alkalmából rendezett ünnepségen Zágrábban, amelyen Horvátország külpolitikájáról is kérdezték – írja az MTI.
„A nemzetbiztonság minden nemzet legintimebb tere. Először nekünk kell megállapodnunk, utána mehetünk tovább” – hangoztatta az államfő, utalva a kormány és közte lévő nézeteltérésekre.
„Az Egyesült Államok tegnapig a védelmezőnk volt. Valami megváltozott?” – hangsúlyozta, megjegyezve, hogy nem kell a leghangosabbakat és a leghisztérikusabbakat követni Európában.
Az ENSZ Közgyűlése hétfőn elutasította az Egyesült Államok határozati javaslatát, amely az ukrajnai háború gyors lezárását sürgette.
A közgyűlési vitában módosították a javaslat szövegét, ami miatt az Egyesült Államok a szavazáskor tartózkodott a saját javaslatát illetően, amelyet Oroszország elutasított, miközben Ukrajna megszavazott.
„Szolidárisnak és lojálisnak kell lennünk, nem kell mások háta mögött dolgoznunk, de hogy re4hbj67ug54reautomatikusan felemeljük a kezünket valamire, amit az EU valamelyik osztályán találtak ki, szóba sem nem jöhet” – húzta alá Milanovic.
Az Ukrajnára vonatkozó biztonsági garanciákról szólva elmondta: két évvel ezelőtt több alkalommal is hangoztatta, hogy ez az ukrajnai konfliktus Moszkva és Washington konfliktusa Ukrajna kárára, és végül Oroszország és Amerika fogja megoldani.
„Rosszul érzem magam attól, hogy igazam volt – hangsúlyozta, hogy az, – ki mehet Ukrajnába, és milyen fegyvert fog viselni, Moszkvától függ”.
