A holland védelmi minisztérium szerdai közleménye szerint Hollandia átadta a két utolsó F–16-os vadászrepülőgépet egy romániai kiképzőközpontnak, ahol ukrán pilóták képzését végzik a gépek vezetésére és karbantartására.
A romániai Fetesti légibázison működő kiképzőközpontot többek között Hollandia kezdeményezésére hozták létre. A pilóták kiképzéséhez Hollandia összesen 18 darab F–16-ost bocsátott rendelkezésre. Az első öt vadászgépet tavaly novemberben adták át a központnak.
Hollandia további 24 darab F–16-os repülőgépet is szállít közvetlenül Ukrajnának.
Szeptemberben Onno Eichelsheim, a holland fegyveres erők parancsnoka azt nyilatkozta, hogy ezeket a gépeket az ukrán erők orosz területen is bevethetik. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban „áttörésnek” nevezte az adományt, amely véleménye szerint megerősítené Ukrajna légvédelmét és segítené az ellentámadást. A holland kormány szeptemberben jelentette be, hogy jövőre több mint 10 százalékkal növeli a védelmi kiadásait Oroszország ukrajnai háborújára hivatkozva.
A holland miniszterelnök pénteken a budapesti EU-csúcson újságíróknak nyilatkozva elítélte és „szörnyű antiszemita támadásnak” nevezte az Amszterdamban csütörtök éjjel izraeli labdarúgó-szurkolókat ért bántalmazást.
Dick Schoof azt mondta: ez egy „szörnyű antiszemita támadás”, amit nem tolerálnak, és eljárást indítanak az elkövetők ellen. Hangsúlyozta, mélyen szégyelli, hogy ez megtörténhetett Hollandiában 2024-ben. Kijelentette: a holland kabinet minden erőfeszítést megtesz azért, hogy a jövőben megelőzze az ilyen eseteket.
Arra kérdésre, hogy mit üzen Izraelnek a történtek után, a holland miniszterelnök azt mondta: reméli, hogy az izraeliek továbbra is ellátogatnak majd Hollandiába, ahol mindent megtesznek annak érdekében, hogy biztonságban érezzék magukat.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök hivatala péntek reggel jelentette be, hogy Izrael Amszterdamba küldi a légierő két repülőgépét állampolgárainak hazaszállítására, miután a holland fővárosban csütörtök éjjel izraeli labdarúgó-szurkolókat támadtak meg és bántalmaztak.
A zavargások a holland Ajax és az izraeli Maccabi Tel-Aviv futballcsapat között, az Európa-ligában játszott meccset követően alakultak ki. Holland sajtóbeszámolók szerint az izraeli csapat több száz szurkolóját bekerítették főként palesztinpárti tüntetők, és összecsapásokra is sor került, a rendőrség sokakat őrizetbe vett.
Visszaállítaná a határellenőrzést, három évben maximálná a menekültstátusz idejét és visszaküldené a menekülteket Szíria „biztonságossá” nyilvánított térségeibe a holland kormány – jelentette be a holland miniszterelnök, miután a kormánykoalíció egyezségre jutott az új menekültügyi rendelkezésekről.
„Meglátjuk a csomag hatásait, egyelőre nem beszélhetünk pontos számokról. Ám kétségtelen, hogy a csomag egésze hatással lesz arra, hányan érkeznek Hollandiába és hányan mennek el” – közölte Dick Schoof, aki egyúttal védelmébe vette azon jogszabály visszavonását, amely kötelezi az önkormányzatokat a menekültek méltányos arányú befogadására.
Elmondta azt is, hogy amennyiben a külügyminisztérium új, Szíriával kapcsolatos jelentése az arab ország bizonyos régióit biztonságosnak minősíti, az onnan érkezőktől visszavonhatnák a menekültstátuszt.
Korábban az Európai Unió bírósága azt a döntés hozta, hogy nem lehet egy kibocsátó ország csupán bizonyos területeit biztonságossá nyilvánítani.
A november végétől tervezett határellenőrzésekre kitérve a kormányfő aláhúzta: az intézkedések „összhangban lesznek a Németország és Franciaország által bevezetettekkel”, illetve megegyeztek abban is, hogy a gazdasági szállítások kivételt képeznek az ellenőrzések alól.
„A lépések célja az illegális bevándorlás megállítása és azok kitoloncolása, akik egy másik európai országban már folyamodtak menekültstátuszért” – tette hozzá.
A menekültstátuszra kitérve Schoof elmondta, három évben maximálnák az idejét, ennek lejártával pedig a menekültkérelmet a hatóságok újra elbírálják.
A kormány emellett szűkítené a migránsok lakáshoz jutásának lehetőségeit is, lakhatási egységeket kínálva fel nekik helyette, valamint szűkítené a családegyesítéssel kapcsolatos jogszabályokat is.
Növelnék továbbá az idegenrendészeti szállások kapacitásait is, ahol a tervek szerint az elutasított vagy papírok nélkül érkező menedékkérőket szállásolnák el a kitoloncolásukig.
A csomagot a parlament két kamarájának is meg kell vitatnia. A Szabadságpárt (PVV) vezette kormány eredetileg igyekezett átmenetileg megkerülni a törvényhozást, ám az indoklásként felhozott „vészhelyzetet” nem tudta bizonyítani, így a rendelkezéseknek a szokásos jogi utat kell bejárniuk.
Bár a PVV vezetője, Geert Wilders korábban a kormánykoalíció szétesését is kilátásba helyezte, amennyiben nem fogadják el a vészhelyzetet, a bejelentés után azt közölte, „nem fontos, milyen módon lépnek hatályba a rendelkezések, az a fontos, hogy hatályba lépjenek”.
A Kyiv Independent beszámolója szerint Németország és Hollandia ismertette az Ukrajnának szánt új katonai segélycsomagok részleteit, amelyek már úton vannak, vagy hamarosan megérkeznek.
Hollandia bejelentette, hogy hat önjáró DITA-haubikát rendeltek a Cseh Köztársaságtól, hogy támogassák Ukrajna védelmét. Emellett a holland kormány meg nem nevezett mennyiségű 152 mm-es tüzérségi lövedéket is küld az országba.
Németország ezzel párhuzamosan újabb haditechnikai csomagot juttatott el Ukrajnának, ami nyolc Leopard 1 A5 harckocsiból, 20 Marder gyalogsági harcjárműből, négy aknamentes, rajtaütésektől védett járműből (MRAP), valamint egy IRIS-T SLM és egy IRIS-T SLS légvédelmi rendszerből áll. Továbbá a német támogatás részét képezi hat Panzerhaubitze 2000 önjáró ágyú, felderítő drónok, aknamentesítési eszközök, több tízezer lövedék és egyéb lőszer is.
Berlin, amely kezdetben vonakodott a támogatástól, az Egyesült Államok után Ukrajna második legnagyobb katonai donorává vált. Olaf Scholz német kancellár azonban még mindig vonakodik néhány kulcsfontosságú katonai eszköz, például a Taurus nagy hatótávolságú rakéták szállításától.
Az Ukrajnának nyújtott nemzetközi segélyeket nyomon követő Kieli Világgazdasági Intézet (IfW Kiel) adatai szerint Németország eddig 15 milliárd eurót (16,2 milliárd dollárt), míg Hollandia 6,4 milliárd eurót (6,9 milliárd dollárt) különített el a támogatásra.
Ukrajna Oroszország területén használhatja a Hollandia által átadott F–16-os vadászgépeket, ez az orosz légtérben megengedett lesz – jelentette ki csütörtökön Ruben Breckelmans holland védelmi miniszter, számolt be az rbc.ua hírportál az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint Breckelmans a NATO védelmi minisztereinek találkozója előtt tartott sajtótájékoztatóján elmondta: „Leszállítottuk az első tétel F–16-osunkat. Már Ukrajna légterében vannak. Mi pedig mindig azt mondtuk, hogy Ukrajnának meg kell felelnie a nemzetközi jognak.”
A holland védelmi miniszter szerint a nemzetközi jog nem tartalmaz távolságkorlátozást. „A nemzetközi jog nem áll meg a határon vagy 100 km-re a határtól. Ezért megengedjük Ukrajnának, hogy önvédelemre használja az F–16-osokat” – tette hozzá. Mint hangsúlyozta, erre rakéták elfogásához vagy például orosz repülőterek elleni csapásokhoz lehet szükség. „Tehát katonai célpontok. És ez orosz területen vagy az orosz légtérben is megengedett” – hangsúlyozta Ruben Breckelmans.
Hollandia összesen 10,4 milliárd eurót különített el Ukrajna katonai támogatására. Ebből csaknem 4 milliárd eurót használtak fel, és több mint 6 milliárd euró maradt, jelentette be Ruben Brekelmans, Hollandia védelmi minisztere.
Egyben cáfolta azokat a híreket is, amelyek szerint az Ukrajnának nyújtott segélyek megszűnnének.
Breckelmans hozzátette, hogy a pénz más támogatási formákra is rendelkezésre áll (például energetikai infrastruktúra).
„Az összeg évente változik. Ez nem meglepő. Számviteli szempontból egyes szerződések vagy szállítások egy-egy évre szólnak” – írta a holland védelmi miniszter, és biztosított arról, hogy a segélyt a lehető leghamarabb kézbesítik.
Ruben Brekelmans hangsúlyozta, hogy az ukránok nemcsak szabadságukért és biztonságukért, hanem Európa szabadságáért is küzdenek.
Az első F–16-os vadászgépeket, amelyeket Ukrajna július végén kapott, Hollandia leszállította – erősítette meg hivatalosan Ruben Brekelmans, az ország védelmi minisztere, aki vasárnap Harkivba látogatott.
Ez az első alkalom, hogy hivatalosan bejelenthetem, hogy az első holland F–16-osokat leszállították Ukrajnának. Erre sürgős szükség volt. Harkivban láttam az orosz légicsapások okozta károkat és gyakori légiriasztásokat hallottam – mondta.
Brekelmans megerősítette továbbá, hogy Ukrajna a következő hónapokban megkapja a Hollandia által ígért 24 repülőgép maradékát is.
Augusztus elején a nyugati tömegtájékoztatási eszközök jól értesült forrásokra hivatkozva arról kezdtek írni, hogy Ukrajna megkapta első F–16-os vadászrepülőgépeit.
A hírek szerint Hollandiából hat repülőgépet adtak át.
Augusztus 4-én ukrán tisztviselők hivatalosan is megerősítették a repülőgépek átadásának tényét. A légierő napján Volodimir Zelenszkij elnök személyesen mutatta be őket. Ekkor azonban még nem közölték, hogy pontosan hány repülőgépet kapott Ukrajna és pontosan kitől.
Összesen 79 ilyen repülőgépet kellene kapnia Ukrajnának a szövetségeseitől.
Hollandia hivatalosan bejelentette, hogy kivonta a nyilvántartásból F-16-os vadászrepülőgépeit, és F-35-ös repülőgépekre cserélte őket – áll a holland védelmi minisztérium közleményében, számolt be a Jevropejszka Pravda.
A tárca emlékeztetett arra, hogy a Hollandia által vásárolt 213 F-16-os vadászgép közül az első 1979. június 6-án érkezett meg a leeuwardeni légibázisra.
„A Honvédelmi Minisztérium hivatalosan is elbúcsúzott a legendás repülőgéptől. Az esemény részeként nyolc repülőgépből álló alakzatot alkotva repültek el Hollandia felett”, áll a közleményben.
Amint azt Ruben Breckelmans holland védelmi miniszter megjegyezte, „45 év hűséges szolgálat és számos küldetés teljesítését követően a repülőgép Ukrajnában és Romániában kezd új életet”.
