A német külügyminisztérium pénteken bekérette az orosz nagykövetet az Oroszország részéről érkező és egyre gyakoribbá váló hibrid fenyegetések, a többi között kibertámadások és szabotázsakciók miatt – jelentette be a tárca egyik szóvivője.
A tárca részéről azt vetették Moszkva szemére, hogy az orosz katonai hírszerzés irányította a német légiforgalom-irányítás ellen 2024-ben intézett kibertámadást, valamint hangsúlyozta, hogy Oroszország destabilizációs kampányt folytatott a németországi választások idején.
„Szorosan figyelemmel kísérjük Oroszország tevékenységét, és fel fogunk lépni ellene” – szögezte le a szóvivő, egyúttal hangsúlyozta: Oroszország „nagyon is valós” fenyegetést jelent Németország biztonságára nézve.
Oroszország berlini nagykövetsége egyelőre nem reagált a bejelentésre.
Ukrajna támogatójaként Montenegró rendszeres hibrid fenyegetésekkel néz szembe orosz és külföldi szereplők részéről, mert Oroszország félelmet akar kelteni, hogy aláássa az Ukrajnának nyújtott támogatásunkat – jelentette ki Mark Rutte hétfőn Milojko Spajic montenegrói miniszterelnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján Brüsszelben.
A NATO-főtitkár szerint az észak-koszovói vízvezeték elleni november végi hibrid támadások rávilágítanak a Nyugat-Balkán stabilitásának törékenységére. Mint mondta, Montenegró már határozott intézkedéseket hozott a hibrid fenyegetésekkel szemben, mivel elsőként kapott segítséget a NATO-tól az elhárítási műveletekre.
A NATO-főtitkár nyilatkozatában méltatta a szövetségesekhez 2017-ben csatlakozó Montenegró eddigi támogatását Ukrajna számára, ami magában foglalja katonai felszerelések szállítását is.
Mint mondta, Ukrajna jelenleg az egyik legnehezebb telét éli a háború kezdete óta: az ország sürgős segítségre szorul a nagyszabású orosz támadások miatt, amelyek civileket ölnek meg, terrorizálják a lakosságot és létfontosságú infrastruktúrát céloznak.
Elismerését fejezte ki amiatt is, hogy Montenegró hozzájárul a NATO katonai jelenlétéhez Lettországban és Bulgáriában, valamint támogatja a koszovói békefenntartó erőfeszítéseit. Emellett, aktívan részt vesz Irakban a hatékonyabb és inkluzívabb biztonsági erők kiépítésében, és elkötelezte magát, hogy idén GDP-je 2 százalékát védelemre fordítja.
„Montenegró nem a legnagyobb nyugat-balkáni ország, de a stabilitása és tekintélyes fellépése a régióban nagyon fontos” – hangoztatta. Hozzátette, hogy Montenegró folyamatosan szorgalmazza a washingtoni csúcstalálkozón hozott döntések végrehajtását, és Ukrajna NATO-tagságra való felkészítését.
Milojko Spajic nyilatkozatában kiemelte: hazája történelmi sikert ért el az európai integrációs folyamatban a hétfői kormányközi konferencián, amely megerősítette euroatlanti elkötelezettségét és NATO-tagságát. „Az ország nemcsak deklaratív, hanem hiteles NATO-partner, idén átlépi a két százalékos védelmi kiadási küszöböt, amely 2025-re várhatóan 2,1-2,3 százalékra emelkedik majd” – jelentette ki.
Hozzátette, hogy Montenegró aktívan részt vesz a NATO missziókban Lettországban, Bulgáriában és Koszovóban, és elkötelezett a NATO politikáinak és kötelezettségeinek teljes körű betartása mellett.
EU-tagjelöltként már 12 éve teljes mértékben igazodik az EU közös kül- és biztonságpolitikájához.
A montenegrói kormányfő megerősítette: országa határozottan támogatja Ukrajnát, amelyet „a legkeletibb nyugat-balkáni nemzetnek” tart, és a NATO-tagságot a végső garanciának látja Ukrajna számára. Továbbra is figyelemmel kíséri az ukrajnai háború alakulását, és minden lehetséges módon kiáll Ukrajna mellett.
