Új műholdfelvételek mutatják be, hogy Észak-Korea több helyen falnak tűnő szakaszokat épít a dél-koreai határ közelében.
A BBC Verify által elemzett képek azt is mutatják, hogy a demilitarizált zónán (DMZ) belüli területeket megtisztították, ami szakértők szerint a Dél-Koreával régóta fennálló fegyverszünet megsértését jelentheti. A DMZ egy 4 km (2,5 mérföld) széles ütközőzóna Észak- és Dél-Korea között, amelyek technikailag még mindig háborúban állnak, és soha nem írtak alá békeszerződést. A DMZ két részre oszlik, mindkét oldalt a megfelelő nemzetek irányítják. Ez a közelmúltbeli tevékenység a szakértők szerint „szokatlan”, és a két ország közötti feszültség fokozódásának idején jön létre. „Ebben a pillanatban csak feltételezhetjük, hogy Észak-Korea meg akarja erősíteni katonai jelenlétét és erődítményeit a határ mentén” – mondja Shreyas Reddy, a szöuli székhelyű NK News szakoldal tudósítója.
A BBC Verify nagy felbontású műholdfelvételeket készített a határ 7 km-es szakaszáról annak a projektnek a részeként, amely az Észak-Korea által a térségben végrehajtott változásokat vizsgálta.
Úgy tűnik, hogy ezek a képek legalább három olyan szakaszt mutatnak, ahol sorompókat emeltek a DMZ közelében, összesen körülbelül 1 km-en a határ keleti végétől.
Lehetséges, hogy a határ más szakaszain további sorompóépítések történtek.
Az építkezés megkezdésének pontos dátuma nem tisztázott, mivel a környéken nem készültek korábbi nagyfelbontású képek. Ezek a szerkezetek azonban nem látszottak a 2023 novemberében készült képen.
„Személyes értékelésem szerint ez az első alkalom, hogy sorompót építettek abban az értelemben, hogy elválasztják egymástól a helyeket” – mondta Dr. Uk Yang, a szöuli Asan Institute for Policy Studies katonai és védelmi szakértője a BBC-nek.
„Az 1990-es években Észak-Korea felhúzta a páncéltörő falakat, hogy megakadályozza a harckocsik előrenyomulását arra az esetre, ha háború törne ki. De a közelmúltban Észak-Korea 2-3 m magas falakat emelt, és ezek nem hasonlítanak a páncéltörő falakra” – mondja Dr. Yang. „A falak formája azt sugallja, hogy nem csupán akadályok [a tankok számára], hanem egy terület elválasztására is szolgálnak” – teszi hozzá Dr. Yang, aki áttekintette a műholdfelvételeket. Bizonyítékok vannak arra is, hogy a DMZ észak-koreai oldalán földfelszabadítás történt.
A határ keleti végéről készült legújabb műholdfelvételek azt mutatják, hogy egy újonnan kialakított bekötőútról van szó. A fenti térképen a DMZ pontos északi határának megrajzolásakor a BBC határtérképezéssel kapcsolatos kutatását vettük át. Ennek az az oka, hogy a rendelkezésre álló határtérképek kis eltéréseket mutatnak. Azonban az általunk talált összes verzió a DMZ-n belüli területmentesítést mutatja. A dél-koreai vezérkari főnökök egyesített hivatalának (JCS) egyik tisztviselője a közelmúltban adott interjújában elmondta, hogy a hadsereg folyamatos tevékenységet azonosított a „taktikai utak megerősítésével, az aknák lerakásával és a pusztaság felszámolásával”. „A talajtisztítást katonai és nem katonai szempontokra is szánják” – mondja Kil Joo Ban professzor, a Koreai Egyetem nemzetközi biztonság professzora. „Lehetővé teszi megfigyelői állások könnyű felállítását” – mondja „Észak-Korea számára, hogy figyelemmel kísérje a katonai tevékenységeket Dél-Koreában”, és észrevegye „a disszidálókat, akik megpróbálják átlépni a határt Dél-Koreába”.
„Szokatlan struktúrákat építeni a DMZ-ben, és a fegyverszünet megsértését jelentheti előzetes egyeztetés nélkül” – mondta Victor Cha professzor, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának Ázsiáért és Koreáért felelős alelnöke. A koreai háború 1953-ban fegyverszünettel ért véget, amelyben mindkét fél ígéretet tett arra, hogy „nem hajt végre semmilyen ellenséges cselekményt a demilitarizált övezeten belül, azon belül vagy ellene”. Míg az újraegyesítés évek óta valószínűtlennek tűnt, ez volt az észak-koreai vezetők kinyilvánított célja egészen 2024 elejéig, amikor Kim Dzsong Un bejelentette, hogy országa a továbbiakban nem követi ezt a törekvést. Egyes szakértők „példátlannak” nevezték a megjegyzéseket, és jelentős politikai változást tapasztaltak, amikor Kim úr az év elején „fő ellenségnek” titulálta Dél-Koreát. Azóta Északon megkezdték a két ország egységét jelképező szimbólumok eltávolítását is – például műemlékek lerombolását és az újraegyesítésre utaló hivatkozások törlését a kormányzati weboldalakról. „Észak-Koreának valójában nincs szüksége több akadályra, hogy megakadályozza a délről érkező csapást, de a határzárak felállításával Észak azt jelzi, hogy nem törekszik az újraegyesítésre” – mondja Dr. Ramon Pacheco Pardo, az európai és nemzetközi tanulmányokért felelős vezetője. Kings College London. Egyes szakértők szerint ez összhangban van Kim úr tágabb lépéseivel is. „Észak-Korea nem is tesz úgy, mintha tárgyalni akarna az Egyesült Államokkal vagy Dél-Koreával, és visszautasította Japán közelmúltbeli tárgyalási kísérleteit” – mondja Dr. Edward Howell, az oxfordi Koreai-félsziget kutatója. „Észak-Korea melegedő kapcsolatai miatt nem kell meglepődnünk, ha a Korea-közi provokációk ebben az évben megnövekednek.”
Tragic news of a devastating Jeju Air accident at Muan International Airport in Muan County, Republic of Korea, claiming so many lives. Each life lost is an immeasurable tragedy.
On behalf of the Ukrainian people and myself, I extend heartfelt condolences to the bereaved…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) December 29, 2024
🇷🇺🇰🇵 On February 27, President of Russia Vladimir Putin met in the Kremlin with a member of the Politburo and Secretary of the Central Committee of the Workers’ Party of Korea Ri Hi-yong, who is in Moscow on a visit.https://t.co/trxKsnKNVMpic.twitter.com/c0mfOSr0kD
