Donald Trump amerikai elnök leköszönő ukrajnai különmegbízottja szerint nagyon közel van a megállapodás az ukrajnai háború lezárásáról, és már csak két fő kérdésben kell megegyezni: a Donbasz jövőjéről és a Zaporizzsjai atomerőmű sorsáról.
Az oroszok jelenleg Ukrajna 19,2 százalékát tartják ellenőrzés alatt, beleértve a 2014-ben annektált Krímet, Luhanszk egészét, Donyeck több mint 80 százalékát, valamint Herszon és Zaporizzsja nagy részét.
Keith Kellogg, aki januárban távozik posztjáról, a Reagan Nemzeti Védelmi Fórumon úgy fogalmazott, hogy a békefolyamat „az utolsó tíz méternél tart”, ami mindig a legnehezebb – írja a Reuters. A két kulcskérdés: a Donbasz területi státusza és a Zaporizzsjai atomerőmű, Európa legnagyobb nukleáris létesítménye, amely jelenleg orosz ellenőrzés alatt áll.
Miben kellene megegyezni? A múlt hónapban kiszivárgott egy 28 pontból álló amerikai békejavaslat-csomag, amely aggodalmat keltett Ukrajnában és Európában, mert állítólag teljesíti Moszkva fő követeléseit: engedmények a NATO-val kapcsolatban, Oroszország ellenőrzése Ukrajna ötödén, valamint az ukrán hadsereg korlátozása.
A Kreml szerint a javaslatok jelenleg 27 pontot tartalmaznak, és négy fő részre osztották, de a pontos tartalom nem nyilvános. Az eredeti amerikai tervek szerint a Zaporizzsjai atomerőművet – amelynek reaktorai jelenleg hideg leállásban vannak – az ENSZ Nemzetközi Atomenergia-ügynöksége felügyelete alatt indítanák újra, és az ott termelt áramot egyenlő arányban osztanák meg Oroszország és Ukrajna között.
Kellogg szerint, ha ezekben sikerül megállapodni, „a többi viszonylag jól alakul”. Hozzátette, hogy a háború embervesztesége „horrorisztikus”: Oroszország és Ukrajna együtt több mint 2 millió halottat és sebesültet szenvedett el.
A Reuters hozzáteszi, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton hosszú, „tartalmas” telefonbeszélgetést folytatott Trump különmegbízottjával, Steve Witkoff-fal és Trump vejével, Jared Kushnerrel. A Kreml közölte, hogy Kushner végzi majd a béketervezet kidolgozásának fő munkáját.
Oroszország 2022 februárjában indította meg invázióját, miután nyolc évig tartott a harc az oroszbarát szeparatisták és az ukrán hadsereg között a Donbaszban (Donyeck és Luhanszk régiók). A háború a második világháború óta a legvéresebb európai konfliktus, és a legnagyobb orosz–nyugati konfrontáció a hidegháború óta.
[type] => post [excerpt] => Donald Trump amerikai elnök leköszönő ukrajnai különmegbízottja szerint nagyon közel van a megállapodás az ukrajnai háború lezárásáról, és már csak két fő kérdésben kell megegyezni: a Donbasz jövőjéről és a Zaporizzsjai atomerőmű sorsáról. [autID] => 4 [date] => Array ( [created] => 1765195860 [modified] => 1765155912 ) [title] => Nagyon közel az ukrajnai békemegállapodás – állítja az amerikai különmegbízott [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=171393&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 171393 [uk] => 171544 ) [aut] => avecsorinszka [lang] => hu [image_id] => 171394 [image] => Array ( [id] => 171394 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/keith-kellogg-trump-ap-img.jpg [original_lng] => 121578 [original_w] => 1440 [original_h] => 907 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/keith-kellogg-trump-ap-img-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/keith-kellogg-trump-ap-img-300x189.jpg [width] => 300 [height] => 189 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/keith-kellogg-trump-ap-img-768x484.jpg [width] => 768 [height] => 484 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/keith-kellogg-trump-ap-img-1024x645.jpg [width] => 1024 [height] => 645 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/keith-kellogg-trump-ap-img.jpg [width] => 1440 [height] => 907 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/keith-kellogg-trump-ap-img.jpg [width] => 1440 [height] => 907 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/keith-kellogg-trump-ap-img.jpg [width] => 1440 [height] => 907 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1765264753:8 [_thumbnail_id] => 171394 [_edit_last] => 4 [translation_required] => 1 [views_count] => 646 [translation_required_done] => 1 [_algolia_sync] => 605334475000 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 15 [1] => 41 [2] => 53452 [3] => 49 [4] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => A nap hírei [1] => Cikkek [2] => Háború [3] => Hírek [4] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 62592 [1] => 526471 [2] => 214923 ) [tags_name] => Array ( [0] => háború vége [1] => Keith Kellogg [2] => orosz-ukrán háború ) ) [1] => Array ( [id] => 170748 [content] =>
Ukrajnának biztonságos békére van szüksége Oroszországgal, a háborúnak a lehető leghamarabb véget kell vetni – jelentette ki hétfőn Volodimir Zelenszkij elnök a Telegram-csatornáján.
A jelentés szerint az ukrán államfő jelezte, hogy több órán át tartott a párizsi találkozója Emmanuel Macron francia elnökkel. A két vezető a háború lezárásáról szóló tárgyalásokra és a biztonsági garanciákra fordították a legnagyobb figyelmet.
„A békének valóban megbízhatóvá kell válnia. A háborúnak a lehető leghamarabb véget kell vetni. Sok múlik most az egyes vezetők tevékenységén. Ma más vezetőkkel is beszélni fogunk” – jegyezte meg Volodimir Zelenszkij.
Tavasz előtt aligha várható tűzszünet az ukrajnai háborúban, az európai államoknak pedig az ukrán vezetés köreiben kirobbant korrupciós botrányok ellenére sem szabad felhagyniuk Ukrajna támogatásával – jelentette ki Alexander Stubb finn elnök az AP hírügynökségnek adott, vasárnap közzétett interjújában.
Stubb – akinek országa több mint 1300 kilométer közös határral rendelkezik Oroszországgal – hangsúlyozta: kitartásra és eltökéltségre van szükség a téli hónapok átvészeléséhez, mert Oroszország folytatja az információs és a hibrid háborút Európa-szerte, így „a háború és a béke közötti határok elmosódtak”.
„Oroszország pánik és zűrzavar keltésével igyekszik Európát destabilizálni, és ehhez felhasználja például a propagandát, illetve vandalizmust és gyújtogatást is” – figyelmeztetett.
Hozzátette: ezekkel a fenyegetésekkel „finn módra” lehet szembenézni, „más szóval nyugodtsággal, higgadtsággal”. Emlékeztetett arra, hogy Finnország a múlt században két háborút is vívott Oroszországgal, amelyben elvesztette területének 10 százalékát és beleegyezett a katonai semlegességbe, amelyet csak az ukrajnai háború 2022-es kitörése nyomán adott fel, csatlakozva a NATO-hoz.
Az elnök – aki egy Helsinkitől északra lévő támaszponton találkozott újságírókkal – Donald Trump amerikai elnökre kitérve elmondta: el tudja magyarázni Trumpnak, Finnország miken ment keresztül, hogyan látja a helyzetet a csatatéren, vagy hogyan kell szerinte kezelni Vlagyimir Putyin orosz államfőt. „Ha tíz ötletből akár csak egyet is elfogad, már az is remek” – tette hozzá.
Az Ukrajnában nemrég kirobbant korrupciós botránnyal kapcsolatban Stubb úgy vélte, Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek mihamarabb orvosolnia kell a helyzetet, mert ezek a hírek Oroszország kezére játszanak. Mindazonáltal felszólította az európai vezetőket, gyorsítsák fel a katonai és pénzügyi támogatást Ukrajnának, amelynek hadserege az utóbbi időben több vereséget is elszenvedett az orosz erőktől.
„Nem vagyok túl derűlátó egy esetleges tűzszünettel vagy a béketárgyalások megkezdésével kapcsolatban, legalábbis nem idén; jó lenne azért, ha márciusra sikerülne valamit elérni” – jelentette ki ezután. Mint mondta, a tűzszünethez Ukrajnának biztonsági garanciákra van szüksége, valamint meg kell erősíteni az ukrán gazdaságot és igyekezni kell közös nevezőre jutni a területi követelésekkel összefüggésben is.
Hangsúlyozta: ahhoz, hogy béke lehessen, Trumpnak és az európai vezetőknek fokozni kell az Oroszországra gyakorolt nyomást.
„Putyin voltaképpen tagadja Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és a területi egységét” – szögezte le. Méltatta továbbá Washington szankcióit, amelyeket a Lukoil és a Rosznyeft orosz óriásvállalatra vetett ki októberben, „remek munkának” minősítve a Fehér Ház rendeleteit. Azonban úgy vélte, több támogatást kell nyújtani Ukrajnának ahhoz, hogy célba vehesse az orosz energetikai és hadi szektort.
„Ukrajna még mindig tárgyal az Egyesült Államokkal a fegyverekről” – emlékeztetett ezen kívül. Trump és Zelenszkij kapcsolatát Stubb viharosnak nevezte, azonban hangsúlyozta, hogy ő és más európai politikusok közvetítenek a két vezető között.
„Lefordítjuk Trump elnöknek Zelenszkij elnököt és fordítva” – fogalmazott, kitérve arra, hogy közte és Trump között egyébként a golf iránti szeretet alapozta meg a jó viszonyt.
„Azonban ha Putyinról van szó, csak egyetlen embernek lehet vele közvetlenül és nyilvánosan tárgyalnia, és az Trump” – szögezte le a finn elnök.
Ukrajna 2025 végéig véget akar vetni a háborúnak, és készen áll bármilyen béketárgyalásra – jelentette ki hétfőn Andrij Szibiha külügyminiszter a Varsói Biztonsági Fórumon, számolt be az ua.news hírportál
A jelentés szerint az ukrán diplomácia vezetője hangsúlyozta: „Az ukrán ellenálló képesség nem ok a végtelen háborúra. Még idén véget akarunk vetni a háborúnak.”
Andrij Szibiha azt is megjegyezte, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Donald Trump amerikai elnök New York-i találkozója további diplomáciai lendületet adott az Ukrajnával kapcsolatos békeerőfeszítéseknek.
Az ukrán külügyminiszter kijelentése J. D. Vance amerikai alelnök előző napi nyilatkozata után hangzott el, miszerint az orosz fél elutasított mindenféle tárgyalást a rendezésről.
Oroszország háborúja Ukrajna ellen véget ér, minden rendben lesz, hamarosan jó hírek érkezhetnek – jelentette ki csütörtökön Donald Trump amerikai elnök Londonban a Keir Starmer brit miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Trump azt mondta: „Meglátjuk, hogyan végződik, de azt gondolom, hogy ez lesz az egyik legegyszerűbb feladat (az ukrajnai háború befejezése – a szerk.)” Hozzátette, hogy az Egyesült Államok nagyon keményen dolgozik az Izrael és a Hamász közötti Gázai övezetbeli háború megoldásán.
„Ami ott történik, az nehéz, de meg fog történni. Minden jól fog menni, ahogy Oroszország és Ukrajna is, de sosem lehet tudni… És a háború, tudják, a háború más tészta. Olyan dolgok történnek, amelyek teljesen ellentétesek azzal, amit gondoltak. Azt gondolták, hogy könnyű vagy nehéz lesz, és az ellenkezője történik” – jegyezte meg az amerikai elnök.
A Fehér Ház gazdája ismét kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin orosz diktátor cserbenhagyta. Újra megismételte a hét háború megállításáról szóló állítását. Visszatérve Ukrajnára, Trump azt mondta: „Remélem, hamarosan jó hírekkel szolgálhatunk önöknek.”
President Trump and Malaysia's Prime Minister Anwar Ibrahim hosted the Prime Ministers of Thailand and Cambodia for the signing of the ‘Kuala Lumpur Peace Accords’—a historic peace declaration. pic.twitter.com/BZRJ2b2KLY
Donald Trump az ukrajnai háború eszkalációjának irányába mutató friss fejlemények ellenére továbbra is kitart a békeerőfeszítései mellett, amelyeket a magyar kormány is minden erejével támogat – közölte Szijjártó Péter a magyar külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Pozsonyban, miután amerikai kollégájával egyeztetett.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az amerikai kollégájával, Marco Rubióval folytatott telefonbeszélgetését követően arról számolt be, hogy mindenekelőtt megköszönte az Egyesült Államok kormányának erőfeszítéseit, és úgy vélekedett, hogy az elmúlt hetek és hónapok visszaigazolták azt, hogy Donald Trump elnök jelenti mára az egyetlen reményt az ukrajnai háború lezárására.
„Csak Donald Trump az a politikus ma a világpolitikában, aki vissza tudja hozni a békét három és fél év háború után Közép-Európába. Megköszöntem Donald Trump és az amerikai kormány kitartását, hiszen látható, hogy rendkívül nehéz a béketeremtés Ukrajna és Oroszország között” – mondta.
Majd sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az utóbbi napok eseményei az eszkaláció irányába mutattak, és aláhúzta, hogy az európai politikusok egy nagy része az amerikai békeerőfeszítések ellen dolgozik.
„Én viszont arról biztosítottam Marco Rubiót, hogy Magyarország, a magyar kormány minden erejével támogatja Donald Trump békeerőfeszítéseit, segítjük ezeket (…) És őszintén reméljük, hogy Donald Trump nem adja fel a béketörekvéseit, mert akkor elveszítjük a reményt a békére ebben a térségben” – folytatta.
Szijjártó Péter üdvözölte, hogy Marco Rubio szerint az amerikai elnök nem adja fel, s mindenképp békét szeretne teremteni Közép-Európában.
„Ez nekünk, magyaroknak a lehető legjobb hír, különös tekintettel az elmúlt napok nagyon komoly aggodalomra okot adó, eszkaláció irányába mutató eseményeire. Mindaddig, amíg Donald Trump nem adja fel, mindaddig, amíg folytatja a békeerőfeszítéseket, addig ott van a remény arra, hogy ez a három és fél éve tartó háború végre véget érjen” – jelentette ki.
Továbbá arra is kitért, hogy érintették a kétoldalú kapcsolatokat is, és örömmel állapították meg, hogy Donald Trump beiktatásával teljesen új dimenzióba lépett az együttműködés.
„A korábbi vádaskodások és megbélyegzések helyett most az abszolút barátság és a kölcsönös tisztelet uralja ezt az együttműködést” – hangsúlyozta.
A miniszter rámutatott, hogy Donald Trump idén januári hivatalba lépése óta már hat amerikai vállalati beruházást jelenthettek be Magyarországon, illetve a kormány elköteleződött az amerikai technológia mellett a hazánk biztonságos energiaellátásához szükséges kis moduláris nukleáris reaktorok telepítése tekintetében.
Valamint közölte, hogy tájékoztatta amerikai hivatali partnerét Közép-Európa speciális energiaellátási helyzetéről, az infrastrukturális adottságokról, amelyek nagyban meghatározzák a szállítások kérdését.
„Marco Rubio az első és talán mindeddig az egyetlen nyugati politikus, akitől hallhattam azt a racionális érvet visszaigazolni, hogy bizony az infrastruktúra, a földrajz, s a fizikai valóság nem hagyható figyelmen kívül akkor, amikor energiaellátási kérdésekről beszélünk” – fogalmazott.
„Kifejezetten jó, baráti, majd félórás telefonbeszélgetés volt, amelynek tehát a legfontosabb tanulsága, a legfontosabb hír az az, hogy Donald Trump továbbra is kitart a békeerőfeszítései mellett és nem adja fel azokat” – összegzett.
Ukrajna minden erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy a konfliktus mielőbb igazságos békével záruljon. Ahhoz, hogy az ukrajnai háború 2026 végére véget érjen, számos tényezőnek kell egybeesnie. Ezt az ukrán védelmi minisztérium fő hírszerzési igazgatóságának képviselője, Andrij Juszov nyilatkozta a News.LIVE-nak adott interjúban.
A harcok az idei év végére várható lehetséges megszüntetéséről szólva hangsúlyozta, hogy minden elemző egy adott probléma tanulmányozásakor különböző forgatókönyveket ad meg, és megjósolja azok megvalósulásának valószínűségét.
„Természetesen vannak külső, belső jelek, Oroszország gazdasági helyzete, veszteségeik, amelyek bizonyos mutatókra utalnak. De a valós helyzet a csatatéren az a valós helyzet a csatatéren” – jegyezte meg Juszov.
Véleménye szerint a háború 2026 végére véget érhet, feltéve, hogy sok tényező egybeesik. Szerinte ez a szankciók és a gazdasági nyomás fokozásáról szól az agresszor állammal szemben, a védelem és az Ukrajna számára nyújtott gazdasági segítségnyújtás fokozásáról, valamint Ukrajna partnereinek keményebb álláspontjáról.
