Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke úgy véli, hogy az ukrajnai háború végül megoldódik, szerinte az Egyesült Államok keményen dolgozik ezen – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál Trumpnak a karácsonyfa ünnepi fényeinek felkapcsolása alkalmából Washingtonban tartott ünnepségen tett nyilatkozatára hivatkozva.
A jelentés szerint az amerikai elnök ismét hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok már sokszor megoldott világkonfliktusokat és háborúkat. E tekintetben úgy vélte, hogy ezúttal Ukrajna esetében is sikerrel jár. „Békét teremtünk szerte a világon, olyan szinteken szabályozzuk a háborúkat, amilyeneket még senki sem látott – akár nyolc ilyen szint is lehet. Egy másik lehetőséget keresünk az Oroszország és Ukrajna közötti rendezésre, ha lehetséges. És hiszem, hogy végül el fogjuk érni ezt” – mondta.
Trump azt is hangsúlyozta, hogy ezrek és tízezrek halnak meg az ukrajnai háborúban, amelyet sürgősen meg kell állítani. Az Egyesült Államok, ahogy az amerikai elnök is mondja, keményen dolgozik ezen a kérdésen. „A múlt héten 8000 katona halt meg egy hónap alatt. Hiába veszítettek 27 000 katonát. Ennek véget kell vetni. Nagyon keményen dolgozunk ezen” – összegezte az amerikai elnök.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter szerint most jött el a legjobb alkalom Oroszország és Ukrajna számára a háború befejezéséhez – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál Rubios Fox News amerikai tévécsatornának adott interjújára hivatkozva.
A jelentés szerint Rubio elmondta, hogy az Egyesült Államok az egyetlen a világon, amely képes áthidalni a szakadékot a két fél között, és ezt meg is teszi. „Végső soron rajtuk múlik. Ha úgy döntenek, hogy nem akarják befejezni a háborút, a háború folytatódni fog. De mi megpróbálunk véget vetni neki” – mondta. Mint megjegyezte, az Egyesült Államok nem finanszírozhatja végtelenül Ukrajnát, függetlenül attól, hogy meddig tart a háború.
Másrészt Rubio szerint irreális, hogy Oroszország még 4-5 évig folytassa a háborút. „A háború egy pontján Oroszország sokkal nagyobb területet ellenőrzött Ukrajnában, mint most. Ha megnézzük a március-áprilisi térképet az invázió után, és összehasonlítjuk a mostani térképpel, az ukránok jelentősen visszaszorították az oroszokat. Bátorságuknak, merészségüknek és az önzetlen harcuknak köszönhetően már sokat elértek” – mondta. Kijelentette azonban, hogy a háború mára felemésztő háborúvá változott.
Sajnos az oroszok hajlandóságot mutatnak arra, hogy hetente 7000 katonát áldozzanak fel a saját céljaik érdekében. Ezért az USA most azt próbálja megérteni, hogyan lehetne úgy befejezni a háborút, hogy az megvédje Ukrajna jövőjét, és mindkét fél számára elfogadható legyen
Donald Trump amerikai elnök kijelentette, hogy nincs határideje Vlagyimir Putyin, a Kreml vezetője számára az ukrajnai háború befejezésére – számolt be az rbc.ua hírportál a Fehér Házra hivatkozva.
A jelentés szerint a sajtótájékoztatóján Trumpot megkérdezték, hogy kíván-e határidőt szabni Putyinnak az amerikai béketerv jóváhagyására. Válaszul a következőket mondta: „Van egy határidőm a háború végére. És remélem, hogy a háború véget ér.”
Az amerikai elnök azt is hangsúlyozta, hogy az elmúlt három-négy hétben becslések szerint 27 000 ember halt meg, hozzátéve, hogy a háborúnak véget kell vetni. Ezenkívül beszélt az amerikai–ukrán béketervről szóló tárgyalásokról, amelyekre november 30-án Floridában került sor. „Folynak, és jó folynak. Abba akarjuk hagyni az emberek megölését” – magyarázta Donald Trump, aki szerint jó esély van a megállapodásra.
Az ukrán delegációval való találkozó előtt Marco Rubio amerikai külügyminiszter felvázolta a béketerv célját, hangsúlyozta, hogy az nemcsak a háború befejezéséről, hanem Ukrajna szuverenitásának és jólétének megőrzéséről is szól – számolt be vasárnap az rbc.ua Rubio nyilatkozatára hivatkozva, amelyet Donald Trump amerikai elnök Telegram-csatornáján tett közzé orosz nyelven.
A jelentés szerint Rubio elmondta, hogy a végső cél nem csupán a háború befejezése, bár az „rendkívül fontos és alapvető”. Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok véget akar vetni az öldöklésnek, a halálnak és a szenvedésnek. „Biztos vagyok benne, hogy az ukránok – tudom, hogy igen – is ezt akarják, békét akarnak, de arról is szó van, hogy a háború úgy érjen véget, hogy Ukrajna szuverén és független maradjon, és valódi jólétet tegyen lehetővé” – tette hozzá.
Az amerikai külügyminiszter hozzátette, hogy a háború olyan módon történő befejezéséről van szó, amely egy olyan mechanizmust hoz létre, amely lehetővé teszi az ukránok függetlenségét és szuverenitását. „Nem csupán az ország újjáépítése, hanem egy rendkívüli gazdasági fejlődés korszakába való belépés. Ukrajna hatalmas gazdasági potenciállal rendelkezik, Ukrajna hatalmas lehetőségekkel rendelkezik a valódi jólétet illetően” – hangsúlyozta.
Az amerikai diplomácia vezetője megjegyezte, hogy ezt nem lehet elérni egy háború közepette, de önmagában a befejezése sem lesz elég. Azt mondta, nem csak békemegállapodásokról van szó, hanem arról is, hogy „meg kell teremteni a továbblépés útját”. „És ezért alig várjuk, hogy ma még több előrelépést érjünk el, és hálásak vagyunk, hogy eljöttek idáig, Floridáig” – mondta Marco Rubio.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Az ukrán delegációval való találkozó előtt Marco Rubio amerikai külügyminiszter felvázolta a béketerv célját, hangsúlyozta, hogy az nemcsak a háború befejezéséről, hanem Ukrajna szuverenitásának és jólétének megőrzéséről is szól.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1764534600
[modified] => 1764533510
)
[title] => Rubio szerint Ukrajna független lesz, és nem csak a háború befejezéséről van szó
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=170621&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 170621
[uk] => 170640
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 170622
[image] => Array
(
[id] => 170622
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/rubio-4.jpg
[original_lng] => 37255
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/rubio-4-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/rubio-4-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/rubio-4.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/rubio-4.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/rubio-4.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/rubio-4.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/rubio-4.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1764531590:2
[_thumbnail_id] => 170622
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1050
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 547683953002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 2058
[2] => 41
[3] => 53452
[4] => 17
[5] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Aktuális
[2] => Cikkek
[3] => Háború
[4] => Sürgős
[5] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 170155
[1] => 699525
[2] => 22592
)
[tags_name] => Array
(
[0] => háború lezárása
[1] => Marco Rubio
[2] => Ukrajna függetlensége
)
)
[4] => Array
(
[id] => 169731
[content] =>
Keith Kellogg, az Egyesült Államok ukrajnai különmegbízottja pozitívan értékelte az Ukrajna elleni háború lezárását célzó amerikai béketervet – számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál Kellogg Fox Newsamerikai tévécsatornának adott interjújára hivatkozva.
A jelentés szerint Kellogg bízik abban, hogy Donald Trump amerikai elnök véget vet az ukrajnai háborúnak. „Eljuttatott minket oda, ahol a hadseregben azt mondjuk, hogy az utolsó 10 méter a célpontig mindig a legnehezebb. Körülbelül 2 méterre vagyunk. Már majdnem ott vagyunk, és a 28 pontos tervet javasolták, ez egy folyamatban lévő munka. Szóval a hálaadás egész hetében ezen fogunk dolgozni, hogy biztosan eljussunk a végeredményhez, és azt hiszem, van esélyünk rá, hogy el is érjük” – mondta.
Trump különmegbízottja dicsérte az amerikai béketervet, de elismerte, hogy azon változtatásokra van szükség. „Tudjuk, Steve Witkoff és én, Kirill Dmitrijev Oroszországból, az ukránok érintettek vagyunk, és egy olyan javaslathoz jutottunk, amelyet nagyon nehéz lesz elutasítaniuk. Vannak dolgok, amelyeket egy kicsit meg kell változtatni, de ezt a tárgyalások során megteszik, és az elnök megérti ezt. Én csak a végeredményre gondolok, és azt hiszem, hogy a megállapodás elérésének keretei már adottak” – jegyezte meg.
Kellogg azt is értésre adta, hogy az oroszok saját módosításokat fognak benyújtani a dokumentumhoz. A biztonsági garanciákról szólva hangsúlyozta, hogy Washington nem akarja, hogy „a történelem megismételje önmagát”, vagy hogy „a budapesti memorandum visszatérjen”.
Péntek este Szegeden járt Sandor Fegyir, Ukrajna magyarországi nagykövete a Holodomor áldozatainak emléknapja alkalmából, de a Szegeder kérdéseire a háborúról és a béke esélyeiről is beszélt.
Szerinte Oroszország logikája nem változott, ezért figyelmeztetett: „Amíg létezik a birodalom, addig mindig a szomszédjaira fog támadni. Nem mi vagyunk az utolsók.”
A diplomata példaként felidézte 1956-ot, a prágai tavaszt és a későbbi orosz beavatkozásokat is, úgy látja, ha a birodalmi szemlélet megmarad, újabb országok kerülhetnek sorra. A Holodomor az 1932 és 1933 közötti ukrajnai éhínség neve, amelyet nem természeti csapás, hanem a Sztálin vezette szovjet hatalom politikája idézett elő, és több millió halálos áldozatot követelt.
A Dóm téren álló emlékműnél a résztvevők búzaszálakat és mécseseket helyeztek el, majd közös imával emlékeztek. Fegyir arról beszélt „Ez egy kettős megemlékezés, mert nemcsak az ukránok elleni népirtásról, hanem a magyarokat érintő malenkij-robotról is megemlékezünk” – mondta, majd hozzátette: „A vadállat neve Moszkva. Es a vadállat még él”.
A nagykövet a béketárgyalások kapcsán Budapest lehetséges szerepére is reagált, és leszögezte, hogy „az első Budapest után nem szeretnénk, ha lenne még egy”, utalva arra, hogy Oroszország megszegte az 1994-es Budapesti Memorandumot. Szerinte, ha az első megállapodás sem ért semmit, egy újabb sem lenne garancia, ezért a konfliktus rendezését csak az orosz csapatok teljes kivonulása hozhatná el.
J. D. Vance, az Egyesült Államok alelnöke kijelentette, hogy az ukrajnai háború lezárását célzó béketervnek három kulcsfontosságú pontot kell tartalmaznia – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál az alelnök X közösségi oldalon közzétett bejegyzésére hivatkozva.
A jelentés szerint az amerikai alelnök leszögezte: minden béketervnek a következőket kell tartalmaznia: az öldöklés megállítása, miközben megőrzik Ukrajna szuverenitását; elfogadható legyen mind Oroszország, mind Ukrajna számára; és maximalizálja annak az esélyét, hogy a háború nem folytatódik.
Vance ugyanakkor hozzátette, hogy a Trump-adminisztráció által kidolgozott békekeretrendszerrel kapcsolatos bármilyen kritika vagy félreérti a keretrendszert, vagy eltorzítja „a helyszíni helyzettel kapcsolatos legfontosabb tényeket”. Kételkedését fejezte ki azzal kapcsolatban is, hogy a több fegyver és pénz győzelemhez vezetne. Valószínűleg Ukrajna támogatására gondolt.
„Van egy olyan fantázia, hogy ha csak több pénzt, több fegyvert adunk, vagy több szankciót vezetünk be, a győzelem közel lesz. A békét nem fogják elérni kudarcot vallott diplomaták vagy illúziók világában élő politikusok. Elérhetik okos emberek, akik a való világban élnek” – összegezte J. D. Vance.
Az Európai Unió csalódott az Egyesült Államok ukrajnai háború rendezéséhez való hozzáállása és a „nagyon gyenge béketerv” miatt, amely Kijev engedményeit is magában foglalja – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a Politico című brüsszeli-amerikai kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint az új amerikai javaslatokat ismerő magas rangú EU-tisztviselő azt mondta, hogy ez csupán egy lista a Putyin kedvében járó tételekről és egy nagyon rossz tervről”. „De a jelek azt mutatják, hogy az ukránoknak el kell fogadniuk ezt. Kijev világossá teszi, hogy az Ukrajnára nehezedő nyomás felesleges, és senkinek sem fog segíteni” – mondta.
Egy másik magas rangú európai tisztviselő szerint a Fehér Ház legutóbbi erőfeszítéseinek időzítése különösen szerencsétlen, tekintve, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre „már most is súlyos nyomás nehezedik Oroszország katonai sikerei és a korrupciós botrány okozta belpolitikai problémák miatt”.
Ahogy a kiadvány megjegyezte, az európaiak egy újabb szomorú felismeréssel néznek szembe: úgy tűnik, nem hoznak gyümölcsöt az erőfeszítéseik, hogy az Ukrajnának nyújtandó katonai segély kifizetésével helyet szerezzenek a tárgyalóasztalnál.
„Hogyan lehet, hogy az európaiaknak ilyen kevés a befolyásuk, még akkor is, amikor most mi álljuk az egész számlát?” – hangsúlyozta a magas rangú EU-tisztviselő, és „ésszerűtlennek” nevezte az Ukrajnától követelt engedményeket.
A Fehér Ház egy nagyszabású, a gázai rendezés tapasztalataira épülő béketervet készít elő, most azonban nyilvánosságra került a teljes, 28 pontból álló dokumentum, amelyet Donald Trump terjesztett elő az orosz–ukrán háború lezárására. A több nagy témakört átfogó javaslat többek között kitér Ukrajna hadseregének létszámára, az esetleges NATO- és EU-tagságára, a szankciók és a befagyasztott orosz vagyon sorsára, valamint arra is, milyen következményekkel járna, ha bármelyik fél újra támadást indítana a másik ellen. Az amerikai–orosz kapcsolatokat is érintő terv értelmében, amennyiben a háborúzó felek elfogadják az amerikai elnök javaslatát, Ukrajnának száz napon belül választásokat kellene tartania.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Fehér Ház a héten egy nagyszabású béketerv nyilvánosságra hozatalát tervezte, amely véget vethet a három és fél éve tartó az orosz–ukrán háborúnak. A Politico washingtoni forrásokra hivatkozva azt is írta, a felek legkorábban már ezen a héten, legkésőbb november végéig megállapodhatnak a tervezetről. Az Axios kedden arról írt egy magas rangú orosz tisztviselőre hivatkozva, hogy titkos tárgyalások zajlanak Moszkva és Washington között egy lehetséges, a gázai rendezés tapasztalatain nyugvó 28 pontos tervezetről.
Karoline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője arról számolt be, hogy az amerikai kormány az orosz-ukrán háborúban érintett mindkét féllel „csendben” egyeztetett az ukrajnai háború lezárásáról szóló új tervezetről. Ennek oka a WSJ cikke szerint az, hogy Donald Trump gyors békét szeretne Ukrajnában, ezért a béketervből – melyet az amerikai elnök munkatársai és orosz kapcsolatokkal rendelkező tanácsadók állították össze – kihagyta az európai vezetőket.
A The Telegraph által nyilvánosságra hozott béketerv 28 pontja több esetben részletes alpontokkal egészül ki.
A terv szerint Kijev nem támadhatja meg Oroszországot, és katonai erőt sem alkalmazhat az oroszok által elrabolt területek visszaszerzésére.
Ukrajnának nem lesz szabad NATO-csapatokat fogadnia, és külföldi vadászgépek is csak Lengyelországban állomásozhatnak.
A megállapodás bármely megsértése esetén Ukrajna elveszíti a még meghatározandó amerikai és európai biztonsági garanciákat. A terv emellett döntő katonai fellépést ígér Oroszországgal szemben, valamint a szankciók visszaállítását, ha ismét megtámadná Ukrajnát.
A békéért cserébe Oroszország megkapná a teljes Donbász-régiót és a Krímet, amelyeket de facto – az Egyesült Államok által is – elismernének. Oroszországot továbbá visszavezetnék a G7-be, így ismét G8 lenne.
Ami a gazdasági kérdéseket illeti, minden befagyasztott vagyont visszaadnának Oroszországnak, kivéve 100 milliárd dollárt, amelyet Ukrajna kapna háború sújtotta országának újjáépítésére. Eközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek 100 napon belül választásokat kellene tartania a tűzszünet után, míg Vlagyimir Putyin megígérné, hogy nem támad meg egyetlen NATO-országot sem.
🚨 Trump's full 28-point Ukraine-Russia peace plan Per Axios (1/2)
1. Ukraine's sovereignty will be confirmed. 2. A comprehensive non-aggression agreement will be concluded between Russia, Ukraine and Europe. All ambiguities of the last 30 years will be considered settled. 3. It… pic.twitter.com/QeqItvxZAd
A hivatalos, 28 pontból álló béketerv az alábbiak szerint épül fel:
Megerősítik Ukrajna szuverenitását.
Oroszország, Ukrajna és Európa között átfogó [sic] és átfogó megnemtámadási megállapodás jön létre. Az elmúlt 30 év minden kétértelműségét rendezettnek tekintik.
Várhatóan Oroszország nem támad meg szomszédos országokat, és a NATO nem terjeszkedik tovább.
Oroszország és a NATO között az Egyesült Államok közvetítésével párbeszédet tartanak minden biztonsági kérdés rendezésére és a deeszkaláció feltételeinek megteremtésére, a globális biztonság biztosítása és a jövőbeni együttműködés, valamint a gazdasági fejlődés lehetőségeinek növelése érdekében.
Ukrajna megbízható biztonsági garanciákat kap.
Az ukrán fegyveres erők létszáma 600 000 főben lesz korlátozva.
Ukrajna vállalja, hogy alkotmányában rögzíti: nem csatlakozik a NATO-hoz, a NATO pedig vállalja, hogy alapszabályába foglalja: Ukrajnát a jövőben sem veszik fel.
A NATO vállalja, hogy nem állomásoztat csapatokat Ukrajnában.
Európai vadászgépek lesznek állomásoztatva Lengyelországban.
Amerikai garancia:
▪️ Az Egyesült Államok ellenszolgáltatást kap a garanciáért.
▪️ Ha Ukrajna megtámadja Oroszországot, elveszíti a garanciát.
▪️ Ha Oroszország megtámadja Ukrajnát, a határozott, összehangolt katonai válasz mellett visszaállítanak minden globális szankciót, a területek elismerését és a megállapodás minden más előnyét pedig visszavonják.
▪️ Ha Ukrajna ok nélkül lő ki rakétát Moszkvára vagy Szentpétervárra, a biztonsági garancia érvénytelen lesz.
Ukrajna jogosult lesz az EU-tagságra, és átmeneti kedvezményes hozzáférést kap az európai piachoz, amíg ezt a kérdést vizsgálják.
Egy erőteljes globális intézkedéscsomag jön létre Ukrajna újjáépítésére, többek között:
a. Ukrajna Fejlesztési Alap létrehozása a gyorsan növekvő iparágakba, többek között a technológiába, az adatközpontokba és a mesterséges intelligenciába történő befektetés céljából.
b. Az Egyesült Államok együttműködik Ukrajnával az ukrán gázinfrastruktúra, többek között a gázvezetékek és tároló létesítmények közös újjáépítésében, fejlesztésében, modernizálásában és üzemeltetésében.
c. Közös erőfeszítések a háború sújtotta területek rehabilitációjára, a városok és lakóövezetek helyreállítására, újjáépítésére és modernizálására.
d. Infrastruktúra-fejlesztés.
e. Ásványkincsek és természeti erőforrások kitermelése.
f. A Világbank külön finanszírozási csomagot dolgoz ki e törekvések felgyorsítására.
Oroszországot visszaintegrálják a globális gazdaságba:
a. A szankciók feloldását szakaszosan, eseti alapon vitatják meg és fogadják el.
b. Az Egyesült Államok hosszú távú gazdasági együttműködési megállapodást köt Oroszországgal energia, természeti erőforrások, infrastruktúra, mesterséges intelligencia, adatközpontok, ritkaföldfém-kitermelés (az Északi-sarkvidéken), és más kölcsönösen előnyös vállalati lehetőségek területén.
c. Oroszország meghívást kap a G8-ba való visszatérésre.
A befagyasztott vagyon felhasználása a következőképpen alakul:
100 milliárd dollárnyi befagyasztott orosz vagyont az Egyesült Államok vezette ukrajnai újjáépítési és beruházási programba fektetnek. Az USA a vállalkozás hasznának 50 százalékát megkapja. Európa további 100 milliárd dollárt ad hozzá, hogy növelje Ukrajna újjáépítésére rendelkezésre álló befektetési összeget. A befagyasztott európai vagyont feloldják. A fennmaradó orosz befagyasztott vagyont külön amerikai–orosz befektetési alapba helyezik, amely meghatározott területeken közös projekteket hajt végre. Ez az alap a kapcsolatok erősítését és a közös érdekek növelését célozza, hogy erős ösztönzőt teremtsen a konfliktushoz való visszatérés elkerülésére.
Létrejön egy közös amerikai–orosz munkacsoport biztonsági kérdésekre, amely elősegíti és biztosítja a megállapodás minden rendelkezésének betartását.
Oroszország törvényben rögzíti Európával és Ukrajnával szembeni megnemtámadási politikáját.
Az Egyesült Államok és Oroszország megállapodik a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozását és ellenőrzését szolgáló szerződések, köztük a START I meghosszabbításáról.
Ukrajna vállalja, hogy a nukleáris fegyverek elterjedését tiltó szerződésnek megfelelően atomfegyver nélküli állam marad.
A zaporizzsjai atomerőművet az IAEA (Nemzetközi Atomenergia-ügynökség) felügyelete alatt üzemelik be, és a megtermelt áramot Oroszország és Ukrajna egyenlő arányban – 50-50 százalékban – kapja.
Mindkét ország vállalja olyan oktatási programok végrehajtását az iskolákban és a társadalomban, amelyek a különböző kultúrák megértését és toleranciáját szolgálják, valamint a rasszizmus és az előítéletek felszámolását:
a. Ukrajna elfogadja az EU vallási toleranciára és a nyelvi kisebbségek védelmére vonatkozó szabályait.
b. Mindkét ország vállalja, hogy megszünteti az összes diszkriminatív intézkedést, valamint garantálja az ukrán és orosz média és oktatás jogait.
c. Minden náci ideológiát és tevékenységet el kell utasítani és tiltani kell.
Területek:
a. A Krím, Luhanszk és Donyeck de facto Oroszországhoz tartozónak lesz elismerve, az Egyesült Államok által is.
b. Herszon és Zaporizzsja a frontvonal mentén lesznek „befagyasztva”, ami de facto elismerést jelent a kontaktvonal mentén.
c. Oroszország lemond az öt régión kívül ellenőrzése alatt álló, megállapodás szerinti egyéb területekről.
d. Az ukrán erők kivonulnak a Donyecki terület azon részéről, amelyet jelenleg ellenőriznek, és ez a kivonulási zóna semleges, demilitarizált ütközőzónának minősül, amelyet nemzetközileg az Orosz Föderációhoz tartozó területként ismernek el. Orosz erők nem léphetnek be ebbe a demilitarizált zónába.
A jövőbeni területi rendezések elfogadását követően az Orosz Föderáció és Ukrajna vállalja, hogy ezeket az elrendezéseket nem változtatják meg erővel. A biztonsági garanciák nem alkalmazhatók e vállalás megszegése esetén.
Oroszország nem akadályozza meg Ukrajnát a Dnyeper kereskedelmi célú használatában, és megállapodások születnek a gabona szabad szállításáról a Fekete-tengeren keresztül.
Humanitárius bizottság jön létre a fennmaradó kérdések rendezésére:
a. Minden megmaradt hadifogoly és holttest „mindenkit mindenkiért” alapon kerül kicserélésre.
b. Minden civil foglyot és túszt visszaadnak, beleértve a gyermekeket is.
c. Családegyesítési programot hajtanak végre.
d. Intézkedéseket tesznek a konfliktus áldozatainak szenvedésének enyhítésére.
Ukrajna 100 napon belül választásokat tart.
A konfliktusban érintett minden fél teljes amnesztiát kap a háború alatti cselekedeteiért, és vállalják, hogy a jövőben nem nyújtanak be követeléseket vagy panaszokat.
Ez a megállapodás jogilag kötelező. Végrehajtását a Béketanács felügyeli és garantálja, amelynek Donald J. Trump elnök lesz a vezetője. Megszegés esetén szankciókat vezetnek be.
Miután minden fél elfogadja ezt a memorandumot, a tűzszünet pedig azonnal életbe lép, miután mindkét fél visszavonul az egyezményben meghatározott pontokra, és megkezdik a megállapodás végrehajtását.
[type] => post
[excerpt] => A Fehér Ház egy nagyszabású, a gázai rendezés tapasztalataira épülő béketervet készít elő, most azonban nyilvánosságra került a teljes, 28 pontból álló dokumentum, amelyet Donald Trump terjesztett elő az orosz–ukrán háború lezárására.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1763728440
[modified] => 1763725566
)
[title] => Nyilvánosságra került Donald Trump 28 pontos Kijevben is közzétett béketerve
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=169449&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 169449
[uk] => 169760
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 169450
[image] => Array
(
[id] => 169450
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/trump-1.png
[original_lng] => 964706
[original_w] => 1314
[original_h] => 819
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/trump-1-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/trump-1-300x187.png
[width] => 300
[height] => 187
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/trump-1-768x479.png
[width] => 768
[height] => 479
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/trump-1-1024x638.png
[width] => 1024
[height] => 638
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/trump-1.png
[width] => 1314
[height] => 819
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/trump-1.png
[width] => 1314
[height] => 819
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/trump-1.png
[width] => 1314
[height] => 819
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1763718367:12
[_thumbnail_id] => 169450
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 1762
[_oembed_1ea60c9bea508e050530e07f772f58d1] =>
🚨 Trump's full 28-point Ukraine-Russia peace plan Per Axios (1/2)
1. Ukraine's sovereignty will be confirmed. 2. A comprehensive non-aggression agreement will be concluded between Russia, Ukraine and Europe. All ambiguities of the last 30 years will be considered settled. 3. It… pic.twitter.com/QeqItvxZAd
Az európai országok ellenzik az Ukrajna elleni orosz háború lezárását célzó új amerikai béketervet, amely valószínűleg további területek átadását és részleges leszerelést követelne meg Kijevtől – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál a Reutersbrit hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint az Európai Unió külügyminiszterei, akik ma Brüsszelben üléseztek, nem kommentálták részletesebben az amerikai béketervet, amelyet egyelőre nem hoztak nyilvánosságra. Ugyanakkor világossá tették, hogy nem fogadnak el Ukrajnával szemben támasztott, területi engedményekre vonatkozó követeléseket.
„Az ukránok békét akarnak – egy igazságos békét, amely tiszteletben tartja mindenki szuverenitását, egy tartós békét, amelyet nem kérdőjelezhet meg jövőbeli agresszió. De a béke nem jelenthet kapitulációt” – mondta Jean-Noel Barrot francia külügyminiszter.
