Ukrajna 24 darab RIM-7 Sea Sparrow rakétát kap Görögországtól, amelyeket légvédelmi rendszerekben fognak használni.
Görögország hatóságai jóváhagyták, hogy Ukrajnának átadják a 24 darab RIM-7 Sea Sparrow rakétát, amelyek az ország haditengerészeténél és légierőjénél voltak szolgálatban az elmúlt 40 évben.
Jelenleg a görög hadsereg a modern katonai szabványok szerint elavultnak tartja ezeket a rakétákat a védelem igényeihez.
A légvédelmi rakéták átadása egy szélesebb körű katonai segítségnyújtás része, amely tartalmazza a tüzérségi lövedékeket, fegyvereket és lőszereket is.
Az RIM-7 Sea Sparrow a népszerű AIM-7 Sparrow légiharc-rakéta tengerészeti változata. Feladata a flottaegységek védelme légi- és rakétatámadások ellen. A rakéta bármilyen időjárási viszonyok közt bevethető. Mivel nem infravörös szenzor, hanem radar vezérli, a felhőzet, köd, pára vagy színes füst sem zavarja. Képes leküzdeni a nagy sebességű irányított lövedékeket is.
Az RIM-7 a Raytheon és a General Dynamics terméke. A rendszerhez tartozik az Mk 29 indítóállvány és a számítógépes vezérlőmodul. Utóbbi képes teljesen automatikus működésre: önállóan befogja és követi az ellenséges célt, majd a megfelelő időpontban indítja és célra vezeti a rakétát. A Sea Sparrow új változata 2002-re készül el; ez függőlegesen fog indulni, ami 360 fokos védelmet tesz lehetővé, és fölöslegessé teszi az állvány időigényes forgatását.
Tragic news of a devastating Jeju Air accident at Muan International Airport in Muan County, Republic of Korea, claiming so many lives. Each life lost is an immeasurable tragedy.
On behalf of the Ukrainian people and myself, I extend heartfelt condolences to the bereaved…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) December 29, 2024
Új stratégiákkal, modernizációval és új beszerzésekkel fejlesztené hadseregét Görögország, abban bízva, hogy így a fiatalok számára is népszerűbbé teheti a katonai pályát, miközben a rivális Törökországgal szemben is megőrzi előnyét.
Nikosz Dendiasz védelmi miniszter idén márciusban a görög fegyveres erők teljes körű átalakítását jelentette be. Az új tervezet Kiriákosz Micotákisz miniszterelnök szerint Görögország modern kori történetének legnagyobb védelmi programját képezi. Az Agenda 2030 elnevezésű terv stratégiai célként jelöli meg az új vadászgépek beszerzése és a haditengerészet fejlesztése mellett a görög védelmi ipar fejlesztését is. A szakminiszter a sajtó kérdésére kifejtette, a program a fegyverbeszerzések mellett a személyügyi kérdéseket is érinti. Ennek részeként Dendiasz nagy erőkkel látott hozzá a hellén fegyveres erők egyik alapját képező sorkatonai szolgálat és tisztképzés fejlesztéséhez.
Nőkkel töltenék fel a tartalékosállományt
A thébai katonai akadémián elmondott beszédében a védelmi miniszter közölte, a kormány célja, hogy a fegyveres erők tagjai kiképzésük során a hadseregben, illetve a civil életben is hasznosítható képességeket szerezzenek, elkerülve ezáltal a különböző gazdasági problémákat. A tárcavezető kiemelte, a kormány tárgyal a gazdasági szervezetekkel egy megállapodásról, amely lehetővé teszi a tartalékos katonák gyorsított felszerelését az aktív állományba.
Dendiasz a tartalékos rendszerben tapasztalható létszámhiányt a nők bevonásával orvosolná. Jelenleg ugyanis a görög nők csak hivatásos katonaként csatlakozhatnak a fegyveres erőkhöz, a tartalékosrendszerhez nincs hozzáférésük.
A görög fegyveres erők esetében megjelenő problémákat legjobban az egyik legnagyobb érdekképviseleti szerv, a PFEARFU foglalta össze. A szervezet szerint a legégetőbb gond a 2012 óta csökkenő fizetések kérdése. A PFEARFU kiemeli, a szomszédos Bulgáriában az alacsonyabb megélhetési költségek mellett ismét emelkedik a fegyveres erők tagjainak fizetése. A gazdasági problémák pedig a katonacsaládok körében is éreztetik hatásukat. A pénzügyi nehézségek miatt magas a lakhatási problémákkal küzdő családok száma, amin a gyakori áthelyezések sem segítenek.
A családok mellett a probléma leginkább a katonai akadémiákon érezteti hatását. Míg 2020-ban az akadémiák férőhelyeinek 99 százalékát kihasználták, idén ez a szám már 64 százalékra csökkent. Azonban, ahogy arra a PFEARFU is felhívja a figyelmet, a felvett hallgatók között is nagy a lemorzsolódás, gyakran csak a felvettek 10-20 százaléka szerez diplomát.
A problémára reagálva a védelmi miniszter és Kiriákosz Pierrakakisz oktatási miniszter közös intézkedéscsomagot dolgozott ki. Ennek értelmében a katonai akadémiák tisztjelöltjeinek fizetése 165 euróról 609 euróra, míg az altisztjelölteké 124 euróról 249 euróra emelkedik. Emellett jelentősen növelik a különböző ösztöndíjak és szociális támogatások összegét is. Az átalakítások a tantervet is érintik majd. Az új rendszer az akadémiákat teljes körű tagként becsatornázza a görög egyetemi rendszerbe, ezáltal lehetőséget biztosítva a hazai és nemzetközi egyetemekkel való együttműködés mellett a mester- és doktori képzések elindítására is. Az intézkedéscsomag több mint 30 millió euró értékű fejlesztést is ígér az ország kilenc akadémiáján.
A lakhatási válsággal kapcsolatban a védelmi miniszter bejelentette, hogy a minisztérium 2030-ig 3 ezer lakást épít a katonák és családjaik számára, amelyek közül az első ezer építési munkálatai már megkezdődtek.
Dendiasz emellett a hatékonyságot helyezi előtérbe, és ennek jegyében megszüntet hat alacsony létszámmal működő hadosztályt, amelyek katonáit más egységekhez irányítják át. Továbbá 2030-ig 132 kihasználatlan katonai bázist zárnak be. Az átalakítások a remények szerint a gyakori áthelyezéseket is meggátolják.
Megújuló légierő és haditengerészet
A görög kormány célja, hogy a légierő 2030-ra 200 darab negyedik és ötödik generációs vadászgéppel rendelkezzen, kiszorítva a jelenleg szolgáló régebbi típusokat. Az elérhető adatok alapján jelenleg legalább 224 géppel rendelkezik a hellén légierő, ám az arzenál öt különböző modellből kerül ki, komoly logisztikai nehézségeket okozva.
Legnagyobb számban (152) az F–16-os amerikai vadászbombázó különböző változatait alkalmazzák, a 33 F–4 elsősorban felderítési feladatokat lát el, valamint taktikai csapásokra alkalmazzák, a 24 francia Mirage pedig elsősorban elfogó vadászként szerepel. A légierő legújabb gépei a szintén francia Rafale típusú vadászbombázók. A logisztikai nehézségek mellett elmondható, hogy mind az F–4, mind pedig a Mirage típusok esetében merültek fel problémák elsősorban a repülőgépek kora, illetve az elégtelen karbantartás következtében.
A görög kormány szerint a légierő fejlesztésével egyszerűsíthető annak logisztikai rendszere is, így 2030-ig 84 F–16-ost modernizálnak az elérhető legmodernebb változatra. Az amerikai gépek és a Rafale mellé szintén amerikai F–35 -ös gépeket szereznek be, amelyek közül az első nyolc darab 2030-ban érkezik. A vadászgépek legújabb generációját képviselő F–35-ös képes lesz átvenni a felderítő és csapásmérő feladatokat, valamint lehetővé teszi Görögország számára, hogy megőrizze előnyét a nagy rivális Törökországgal szemben. Szintén ehhez kapcsolódik a rendszeresíteni tervezett rakétavédelmi rendszer, illetve a Kentaur névre keresztelt drónelhárító rendszer.
Az új stratégia részét képezi a haditengerészet fejlesztése is, amellyel Nikosz Dendiasz védelmi miniszter közlése szerint az a cél, hogy megerősítsék a görög jelenlétet a mediterrán régió keleti felében, így növelve Görögország és az egész Európai Unió biztonságát. Hangsúlyozta, a haditengerészetnek kulcsszerepe van az Égei-tenger és így az egész régió biztonságának garantálásában.
Panagiotisz Karavasz, a görög haditengerészet beszerzésekért felelős parancsnokhelyettese a fejlesztések kapcsán kiemelte, azok célja a meglévő nagyobb egységek, elsősorban fregattok korszerűsítése, illetve a logisztikai nehézségek kiküszöbölése. A képességnövelés jegyében új fregattokat is vásárolnak Franciaországból, amelyek megépítésében több görög cég is közreműködik. Az új hajók rendszerbe állításával jelentősen erősödnek a haditengerészet légvédelmi és tengeralattjáró elleni képességei is.
Támogatás Ukrajnának és Örményországnak
A védelmi fejlesztések mellett Görögország több államnak is biztosít katonai támogatásokat, ezek között elsősorban Ukrajnát és újabban Örményországot említhetjük. A Kieli Világgazdasági Intézet adatai alapján idén nyárig 137 millió euró, többségében katonai támogatást nyújtott Ukrajnának. A két állam októberben írt alá biztonsági megállapodást. Korábban páncélozott csapatszállító járműveket, rakétarendszereket adott át Athén az ukrán hadsereg számára. Legutóbb pedig 32, szolgálatból már kivont F–16-os átadásával támogatták Ukrajnát.
A két fél kapcsolatának azonban volt egy vitás pontja. A görög kormány megtagadta a légvédelmi rendszerek átadását, mivel azok részét képezik az ország védelmének. A görög sajtó azonban arról adott hírt, Athén kész átadni légvédelmi rendszereit Örményországnak. A kormányzati reakciók alapján a cél a görög hadsereg felszerelésének modernizálása, amelynek értelmében a jelenlegi szovjet haditechnikát izraeli rendszerre cserélik.
Görögország nagy haditechnikai beruházásai azt jelzik, kész meghatározó szereplővé válni a mediterrán térségben. Az ország egyébként jó úton halad, hiszen jelenleg is a NATO-elvárás 2 százalékánál többet költ védelmi kiadásokra, a bejelentett fejlesztések és beszerzések pedig egy megnövekedett ambíciószintet mutatnak.
Újra elővették a görögök a háborús jóvátétel kérdését, Németország azonban hallani sem akar bármiféle tárgyalásról.
Görögország újra megpróbálja a lehetetlent, a héten ismét felszólította Németországot, hogy tárgyaljon velük a második világháborús jóvátétel kérdéséről.
A görögök már régóta követelik Németországtól a II. Világháború alatti náci megszállás idején elszenvedett súlyos károk megfizetését. A napokban Katerina Sakellaropoulou elnök sürgette Frank-Walter Steinmeiert, az NSZK elnökét, hogy országa ismerje el a háborús károkozást és kezdődjenek egyeztetések a jóvátételről.
A görögök azzal érvelnek, nem csupán anyagi követelésről van szó, hanem egyfajta erkölcsi adósság teljesítéséről, amiről úgy véli Görögország, a németek még adósak. A német elnök azonban elutasította a tárgyalások felvetését, mint nyilatkozta, Németország 80 évvel a háború vége után már rég lezártnak tekinti a jóvátételekkel kapcsolatos jogi ügyeket.
A görögök azonban teljesen más állásponton vannak, a 2015-ös számvevőszéki becslésük szerint Németország tartozása feléjük 278,8 milliárd euró, amihez további 10,3 milliárd eurót is hozzászámoltak, a megszállás alatt kényszerből felvett háborús kölcsön miatt.
Összesen tehát 289 milliárd euróról volt szó 2015-ben. Az összeg nagyságrendileg a teljes magyar államadósság kétszerese, illetve megközelítőleg egy éves német GDP 6,5 százaléka, átszámítva 117 ezermilliárd forint.
Arról nincs szó, hogy a görögök egy fillért sem kaptak korábban: 1960-ban Nyugat-Németország 115 millió német márkát utalt át Görögországnak, de a fogadó fél szerint az elszenvedett veszteségekhez képest ez kifejezetten elégtelen gesztusként értelmezhető csupán. Az akkori 115 millió márka jelenlegi értéke 308 millió euró.
Görögországban európai összevetésben is brutálisan magas az adósságráta, az a GDP 152 százalékára rúg, igaz 2020-ban 207 százalék volt. A németektől követelt összeg egy évnyi görög GDP 1,2-szeresének felel meg.
Németország azonban régóta hangoztatja, a jóvátételek kérdése véglegesen le van zárva. Nemzetközi szerződésekre és egy 1953-as, a német adósságokról szóló széles körű megállapodásra hivatkozva kitartanak amellett, hogy rendezték a kötelezettségeiket.
Két évvel korábban Lengyelország is felvetette a kérdést, de Berlinből hasonló válasz érkezett mint most a görögökhöz. Becslések szerint a náci megszállás 6200 milliárd złoty veszteséget okozott Lengyelországnak. 1953-ban azonban szovjet nyomásra lemondtak a háborús jóvátételi követelésekről. A Tusk-kormány azonban idén februárban elállt a Németországtól követelt második világháborús jóvátételektől, ehelyett a kárpótlás más formáját várja a német kormánytól, mint a történelmi épületek helyreállítására vagy kölcsönös védelmi beruházások fedezése.
Görögország elutasította Észtország, Lettország és Litvánia azon kérését, hogy vadászgépeket küldjön a NATO légvédelmi missziójába, a jelenlegi balkáni kötelezettségvállalásokra hivatkozva – közölte a Ekathimerini.
Amint arról egy görög lap beszámolt, a balti államok arra kérték az országot, hogy küldjenek F–16-os vadászgépeket légterük védelmére.
A görög hatóságok válaszul közölték, hogy légierejük már részt vesz Albánia, Montenegró és Észak-Macedónia légterének járőrözésében, 2025-ben pedig Bulgária légterének védelmében is részt kívánnak venni.
Mint ismeretes, a görög F–16-osok rendszeresen járőröznek a balkáni térségben, és Olaszországgal együtt gondoskodnak Bulgária égboltjának biztonságáról.
A szövetséges vadászgépek 2004-es NATO-csatlakozásuk óta védik a balti államok légterét.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Kiriakosz Micotakisz görög miniszterelnök aláírta a biztonsági együttműködésről szóló megállapodást. Ezt az ukrán elnök honlapján közölték.
Görögország további forrásokat biztosít az ukrán pilóták és műszaki személyzet F-16-os repülőgépeken való képzésének felgyorsítására.
A megállapodás tartalmazza a gazdasági partnerségre, a biztonsági együttműködésre, az Oroszország elleni szankciók támogatására, az agresszor állam felelősségre vonására és a károk megtérítésére vonatkozó záradékokat is.
Ukrajna és Görögország a kultúra, az oktatás és a művészet területén fog együttműködni. Görögország kötelezettséget vállalt arra is, hogy részt vesz Ukrajna helyreállításában és újjáépítésében, valamint támogatja a békeformulát, illetve Ukrajna jövőbeni EU- és NATO-tagságát.
Ciprus megosztottsága 50 éve tart és a görög, illetve a török vezetők szombati kijelentései és megnyilvánulásai szerint nincs közeledés a két fél között.
A ciprusi görögök gyászoltak, Ciprus északi, török részén ünnepeltek, katonai parádét tartottak abból az alkalomból, hogy ötven éve kettészakadt a földközi-tengeri sziget, miután Ciprus északi részét 1974-ben megszállta Törökország. Ankara a Görögországhoz való csatlakozást szorgalmazó görög ciprióták puccsa után rendelte el az inváziót a ciprusi török kisebbség védelmére hivatkozva.
Recep Tayyip Erdogan török elnök szombaton egy katonai parádén vett részt Észak-Nicosiában abból az alkalomból, hogy 1974-ben a török erők „békefenntartó” műveletnek nevezett támadást indítottak és végeredményben létrejött az Észak-Ciprusi Török Köztársaság, amelyet mind a mai napig csak Törökország ismer el.
A török államfő a török hadsereg észak-ciprusi partraszállásának 50. évfordulója alkalmából tartott ünnepi megemlékezésen azt mondta, hogy a ciprusi probléma megoldása csak úgy lehetséges, ha elismerik két állam létezését a kettéosztott szigeten.
„Nem hiszünk Ciprus problémájának szövetségi alapon történő megoldásában. A probléma stabil megoldása csak két állam elismerése alapján lehetséges, és ez elkerülhetetlen” – mondta.
Az újraegyesítési tárgyalások 2017-ben összeomlottak, és azóta holtpontra jutottak.
Ersin Tatar, Észak-Ciprus török vezetője azzal vádolta a Ciprusi Köztársaság hatóságait, hogy olyan lépéseket tettek, amelyeknek célja a feszültség fokozása, nem pedig a béke megteremtése a szigeten.
Az észak-ciprusi eseményeken a török vezetés, a vezető politikai pártok és a fegyveres erők parancsnokságának számos képviselője részt vett. Az ünnepség részeként haditengerészeti felvonulást tartottak 50 hadihajó részvételével, valamint a török légierő repülőgépei is részt vettek a díszszemlén.
Ciprus déli részén szombaton reggel fél 6-kor, a török hadsereg egykori Attila-hadművelete kezdetének időpontjában megszólaltak a szirénák. Nikosz Hrisztodulidesz ciprusi elnök a Nicosiában tartott megemlékezésen kijelentette, hogy „nincs más opció, mint az újraegyesítés”.
A nap második felében Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök részt vesz Nicosia déli részén az esti megemlékezéseken. Micotákisz elutasította a kétállami megoldást, az újraegyesítést sürgette, és egy vérfoltos ciprusi térképet tett közzé LinkedIn-oldalán a következő szöveggel: „Fél évszázad Ciprus nemzeti tragédiája óta”.
Görögország 32 darab régi F–16 Block–30 vadászgépet von ki a hadrendből és ad el az Egyesült Államoknak az ukrán fegyveres erők számára – számolt be kedden az rbc.ua hírportál az Al Jazeera katari tévécsatornára hivatkozva.
A televízió forrásai szerint Athén a vadászgépeket visszaadja az Egyesült Államoknak, ahol modernizálják és Ukrajnába szállítják tovább őket. Cserébe az Egyesült Államok Kongresszusának a bizottsága engedélyezte Görögországnak, hogy akár 40 többcélú, ötödik generációs F–35-ös repülőgépet vásároljon. Athén azt is tervezi, hogy 82 darab F–16-os gépet Block–70-re frissít, és 24 darab negyedik generációs Dassault Rafale vadászgépet vásárol Franciaországtól.
A görög légierő egyik tisztviselője szerint a 32 darab F–16-os eladása jelentős hiányt okozna az ország légierejének. Szerinte megközelítőleg 200 gépből kell állnia a görög légierőnek, ami korszerűbb és drágább vadászgépekkel nem érhető el.
(vb/rbc.ua)
[type] => post [excerpt] => Görögország 32 darab régi F–16 Block–30 vadászgépet von ki a hadrendből és ad el az Egyesült Államoknak az ukrán fegyveres erők számára. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1721220780 [modified] => 1721210195 ) [title] => Görögország több tucat F–16-ost fog eladni az Egyesült Államoknak Ukrajna számára – Al Jazeera [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=121939&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 121939 [uk] => 121942 ) [crid] => bey5821 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 121940 [image] => Array ( [id] => 121940 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/vadaszgep-2.jpg [original_lng] => 36721 [original_w] => 650 [original_h] => 410 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/vadaszgep-2-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/vadaszgep-2-300x189.jpg [width] => 300 [height] => 189 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/vadaszgep-2.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/vadaszgep-2.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/vadaszgep-2.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/vadaszgep-2.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/vadaszgep-2.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1721201742:2 [_thumbnail_id] => 121940 [_edit_last] => 12 [views_count] => 932 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_585ccad57b6e5ebedcd7ed146faabac6] =>
I am grateful to the United States for imposing additional strong sanctions against Russia today.
Nearly 400 sanctions targets in a new US package will further weaken Russia's ability to wage an aggressive war against Ukraine.
Pressure on the aggressor must be maintained and…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) August 23, 2024
Tavaly egyáltalán nem voltak ilyen engedélyek, és vagy külföldi fuvarozókat kellett bérelni, hogy az utasokat a görögországi úti céljukhoz vigyék, vagy át kellett szállniuk más fuvarozók buszaira.
„Megegyeztünk Görögországgal a szállítási engedélyekről. Jelenleg 100 engedély van az ilyen típusú személyszállításra. Két héttel ezelőtt a lipcsei Nemzetközi Közlekedési Fórumon találkoztunk görög kollégáinkkal. Most pedig Ukrajnába viszik az engedélyeket” – közölte Szerhij Derkacs infrastrukturális miniszter.
Az engedélyeket az Ukrtranszbezpekánál lehet igényelni.
for sure not the biggest news this morning but....🇪🇺 ambassadors just extended by 2 years its 🇺🇦training mission. nearly 70,000 🇺🇦 soldiers has been trained across 24 🇪🇺 member states in the last two years.
Görögország és Lengyelország vezetői, Kiriakosz Micotakisz és Donald Tusk, arra kérték Ursula Von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, hogy indítványozza egy közös légvédelmi pajzs létrehozását az EU finanszírozásával. A javaslat célja egy átfogó rendszer kiépítése az unió közös légterének védelmére a beérkező fenyegetésekkel szemben.
Ursula von der Leyen támogatásáról biztosította a tervet, és felhívást intézett több közös védelmi projekt megvalósítására. A két ország vezetője azt szeretné, ha a következő EU-csúcson, június végén megvitatnák ezt a kérdést.
A görög miniszterelnök és a lengyel kollégája egy „zászlóshajó program” létrehozását szorgalmazza, amely egy európai légvédelmi pajzs formájában valósulna meg. A kezdeményezést egy közös levélben fogalmazták meg, amelyet csütörtökön küldtek el von der Leyennek.
Micotakisz és Tusk már korábban, áprilisban tárgyaltak a védelmi kezdeményezésről, amikor a görög miniszterelnök Lengyelországban járt. A két vezető februárban közös támogató levelet írt alá az Európai Néppárt nevében von der Leyen második bizottsági elnöki mandátumra benyújtott jelöltségéhez.
Az orosz–ukrán konfliktus hatására az EU tagállamai megvitatták a közös védelem megerősítésének lehetőségeit, és igyekeznek további katonai támogatást, köztük légvédelmi eszközöket is biztosítani Ukrajnának. A tagállamok egy tervet is jóváhagytak, amely szerint az orosz állami vagyon befagyasztásából származó nyereséget Ukrajna újjáépítésére és katonai védelmére fordítanák.
Görögország miniszterelnöke, Kyriakos Mitsotakisz egy olyan európai légvédelmi rendszer létrehozását javasolta, amely hasonlít az izraeliVaskupolához, számolt be a Novinite.
Mitsotakisz hangsúlyozta, hogy egységes védelmi stratégiára van szükség egész Európa számára a potenciális fenyegetések elleni védelem érdekében.
Arról is beszélt, hogy fontos az európai források kollektív felhasználása az egyes tagállamok légvédelmének biztosítására, függetlenül a nemzeti költségvetésüktől.
Nikos Dendias görög védelmi miniszter támogatja Mitsotakist, hangsúlyozva egy ilyen védelmi mechanizmus Európa-szerte történő megvalósításának sürgősségét.
Dendias megjegyezte, hogy fel kell készülni az esetleges teljes körű drón- és rakétatámadásokra, hangsúlyozva a proaktív védelmi stratégiák fontosságát.
A védelmi minisztérium vezetője hozzátette, hogy Görögország 2030-ig szóló költségvetési programjában forrásokat különítettek el ennek a kezdeményezésnek a támogatására.
I cannot think of a better place than the cradle of democracy to kick off my campaign as lead candidate of @EPP. We set the course for our EU’s future.
I cannot think of a better place than the cradle of democracy to kick off my campaign as lead candidate of @EPP. We set the course for our EU’s future.
