Bart De Wever belga miniszterelnök leállította az Európai Unió azon terveit, hogy kisajátítsa a befagyasztott orosz vagyont, és 140 milliárd eurós kölcsönt nyújtson belőle Ukrajnának – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a Politicocímű brüsszeli–amerikai kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint a Politico azt írta, hogy emiatt az EU vezetői kénytelenek lesznek decemberben visszatérni Kijev pénzügyi támogatásának kérdésére – hacsak korábban nem hívnak össze rendkívüli ülést. „Ez teljes káosz, mindennek teljesen másképp kellett volna történnie” – ismerte el az egyik diplomata.
Belgium váratlan álláspontja meglepetésként érte a diplomatákat, minisztereket és magas rangú uniós tisztviselőket. A találkozó záródokumentumaiból kimaradt az Ukrajnának nyújtott úgynevezett „jóvátételi kölcsön” finanszírozására szolgáló befagyasztott orosz vagyon felhasználásának közvetlen említése, valamint a belga fenntartások figyelembevételére vonatkozó javaslatok.
António Costa, az Európai Tanács elnöke hangsúlyozta, hogy túl korai lenne a kezdeményezés kudarcáról beszélni. A Politico szerint ugyanakkor egyik európai vezető sem tudott konkrét időpontokat megnevezni, hogy az EU mikor hoz döntést az orosz állami eszközök Kijev támogatására való felhasználásáról.
Mielőtt a tárgyalások elakadtak, Ukrajna szövetségesei vidámak voltak. Az EU jóváhagyta az Oroszország elleni 19. szankciócsomagját, amely a Kreml olajszállító tartályhajóiból álló „árnyékflottáját”, a bankrendszert és az energiaszektort célozza meg.
Ezzel egy időben Donald Trump először vezetett be szankciókat a legnagyobb orosz olajtársaságok ellen, ami pozitív visszajelzéseket váltott ki az európai partnerekből. „Ez a hét nehéz volt, de most már elég jó helyzetben vagyunk” – mondta az egyik tanácsadó a csúcstalálkozó kezdetén csütörtökön.
Emmanuel Macron francia elnök hangsúlyozta, hogy a befagyasztott vagyon felhasználásával Kijevnek nyújtandó hitelre irányuló kezdeményezést nem utasították el. „Nem temettük el. Megbeszéltük a technikai részleteket. Csak óvatosan kell eljárnunk, hogy ne sértsük meg a nemzetközi jogot” – mondta a francia elnök.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke nyugalomra szólított fel, és biztosította Ukrajnát, hogy az EU továbbra is megbízható szövetségese marad. „Az EU és Trump szankciói után egy jóvátételi kölcsön nyújtása nagyszerű lezárása lehetett volna a hétnek. De ezt a lehetőséget elszalasztottuk” – jegyezte meg keserűen az egyik diplomata.
Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke támogatja Ukrajna megbízható biztonsági garanciáit, kész részt venni a garanciák nyújtásában – jelentette ki szerdán Volodimir Zelenszkij elnök a Friedrich Merz német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta: „Valóban megbízható biztonsági garanciáknak kell lenniük. Ma egyébként Trump elnök arról beszélt, hogy támogatja ezt, és Amerika készségéről beszélt a részvételt illetően.”
Friedrich Merz német kancellár a biztonsági garanciák kérdésére reagálva megjegyezte, hogy Ukrajnának erős hadsereggel kell rendelkeznie. Szerinte azonban a garanciák kérdését a mai videokonferencián részletesen nem vitatták meg.
Volodimir Zelenszkij elnök kijelentette, hogy nincs joga átadni az országot vagy területeket cserélni Ukrajna biztonsági garanciái nélkül – számolt be kedden az rbc.ua hírportál az elnök sajtótájékoztatójára hivatkozva.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta: „Nem fogom átadni a hazámat, mert nincs hozzá jogom. És nem az a kérdés, hogy az alkotmány mögé bújok. Az állam micsoda, magántulajdon? Donyeck megye 30%-a micsoda, az én magántulajdonom? Vagy a tiéd? Vagy valaki másé?”
Az elnök szerint „a területcsere egy nagyon összetett kérdés, amelyet nem lehet elválasztani Ukrajna, szuverén államunk és népünk biztonsági garanciáitól”.
A közelgő NATO-csúcstalálkozó záródokumentuma valószínűleg figyelmen kívül fogja hagyni azt az ígéretet, hogy Ukrajnát a jövőben felveszik a szövetségbe – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál a Bloomberg amerikai hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint az amerikai hírszolgálat arról számolt be, hogy a csúcstalálkozó záródokumentumának tervezete nem tartalmazza Ukrajna katonai szövetséghez való csatlakozásának lehetőségét. Ugyanakkor a korábbi csúcstalálkozók közleménye elkerülhetetlennek nevezte Ukrajna NATO-tagságát.
A Bloomberg azt is írta, hogy a közleménytervezet nem tartalmaz kötelezettségvállalást Ukrajna 40 milliárd dolláros katonai támogatására. Ezt a döntést a szövetség tagországai hozták meg a tavalyi csúcstalálkozót követően.
A nyilatkozattervezet kizárólag a védelmi kiadásokra összpontosít, ami éles ellentétben áll a tavalyi, több mint 5000 szavas zárónyilatkozattal, amely ígéretet tartalmazott Ukrajna hosszú távú biztonsági támogatására.
A híriroda forrásai megjegyezték, hogy nemcsak a zárónyilatkozat, hanem maga a csúcstalálkozó is rövid lesz. Csupán egy vacsorát terveznek a holland királlyal, és egyetlen munkamegbeszélést a védelmi kiadásokról. A NATO így akarja elkerülni a nyilvános vitákat Donald Trump elnök és a szövetségesek között.
Korábban arról számoltak be, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt meghívták a NATO-csúcstalálkozóra, amelyet június 24-26. között tartanak Hágában.
Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ahhoz, hogy az államfő részt vegyen az eseményen, a nyugati szövetségeseknek határozott döntéseket kell hozniuk, amelyek segítenek Ukrajnának.
Donald Trump amerikai elnök kormánya összeegyeztethetetlennek tartja Ukrajna NATO-csatlakozását az Oroszországgal kötött békeszerződéssel, de vita tárgyát képezi, hogy Ukrajnának a NATO 5. cikkelye szerinti garanciákat nyújtsanak csatlakozás nélkül – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál Steve Witkoff, az amerikai elnök közel-keleti különmegbízottja Tucker Carlson amerikai újságírónak adott interjújára hivatkozva.
A jelentés szerint Witkoff elmondta, hogy az ukrán fél gyakorlatilag egyetértett azzal, hogy a NATO-csatlakozás nem reális forgatókönyv. „A NATO-val kapcsolatban szerintem Zelenszkij és a jobbkeze, Jermak – szerintem már nagyjából beleegyeztek abba, hogy Ukrajna nem lesz a NATO tagja” – tette hozzá.
Donald Trump különmegbízottja ugyanakkor megjegyezte, hogy a szövetség kollektív védelmi szerződésének 5. cikkelye szerinti garanciák Ukrajnának a csatlakozás nélkül is megbeszélések tárgyát képezik. „Sok szó esett arról, hogy Ukrajna továbbra is megkaphatja-e az úgynevezett 5. cikkely szerinti védelmet, amellyel minden NATO-ország rendelkezik. Például Ukrajna részesülhet-e valamilyen formában ilyen védelemben – akár az Egyesült Államoktól, akár európai államoktól – még a szövetségi teljes tagság nélkül is. Úgy gondolom, hogy ez vita tárgya” – mondta emlékeztetett. Azt is hangsúlyozta, hogy „ha békemegállapodást kell kötni Ukrajna és Oroszország között, akkor Ukrajna ne legyen tagja a NATO-nak”.
Azok, akik biztonsági garanciák nélküli tűzszünetet ajánlanak Ukrajnának, „díványszakértők”, akik soha nem éltek át háborút, és nem értik, hogy az Oroszországgal kötött megállapodások hogyan alakulhatnak Ukrajna számára – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök csütörtökön az Európai Politikai Közösség budapesti csúcstalálkozóját követő sajtótájékoztatóján.
A jelentés szerint az elnök elmondta: „Van egy veszélyes retorika. Tudjuk, ki kezdi és alkalmazza. Ami a tűzszünetet illeti. Először a tűzszünet, azután majd meglátjuk. Nagyon ijesztő kihívás minden állampolgárunk számára. Először a tűzszünet, majd meglátjuk. Kik maguk. A maguk gyerekei halnak meg? Kik maguk?” Emlékeztetett arra, hogy a 2014 óta érvényben lévő tűzszünet, amikor az oroszok elfoglalták a Krímet és Donbász egy részét, azzal ért véget, hogy Oroszország teljes körű invázióra készült.
Zelenszkij szerint ez azt jelzi, hogy a tűzszünet, amikor nincsenek biztonsági garanciák Ukrajna számára, „Ukrajna megszállásának folytatására, függetlenségünk és szuverenitásunk megsemmisítésére való felkészülés”. „Ezeket ma úgy hívják, hogy „díványszakértők”. Nem lehet másképp nevezni őket. Olyanok, akik nem élték át a háborút csak könyvekben és filmekben. Emberek, akik több éves vagy hónapos kommunikációt folytatnak Putyinnal, ölelkeznek stb., de soha nem harcoltak vele” – tette hozzá.
Az államfő megjegyezte: mindenki tisztában van azzal, hogy az egyszerű tűzszünet ma „az a modell, amit hallhatunk egyes vezetőktől itt (a budapesti csúcson – a szerk.), hallhatunk Brazíliából, Kínából, és fontos, hogy ezt pontosan Oroszországtól is halljuk”. „Ez egy nagyszerű modell Oroszország számára. Tűzszünet, majd valami más, világosan meg kell érteni, mi az a „valami más”. Volt egy tűzszünet, és volt a pont a fogolycseréről. Emlékeztetek tehát, hogy fogolycsere nem is volt. Az emberek 10 éve vannak börtönben, a tűzszünet után a konfliktus befagyott” – mutatott rá.
Zelenszkij emlékeztetett arra, hogy amikor 2019-ben Ukrajna elnöke lett, megállapodott Putyinnal a „mindenkit mindenkire” fogolycserében. „Azután 130 embert cseréltek ki, nem „mindenkit mindenkire”. Ezért nem lehet azt mondani, hogy „majd meglátjuk”. Ez teljesen szakszerűtlen, és a legrosszabb fajta felelőtlenség. Világos tervnek kell lennie” – hangsúlyozta.
Az elnök úgy vélte, hogy minden vezetőnek joga van véleményt nyilvánítani, de azt propagálni nem. „Mert először a saját társadalmára van befolyása, azután másokra, azután hirtelen döntéshozó lesz. A döntéshozó az, aki most meg tud állítani egy háborút. Ha most nem tudja megállítani a háborút, és nem tudja 10 évig megállítani, akkor nem lesz döntéshozó” – jegyezte meg.
Az államfő azt is hozzátette: furcsa fegyverszünetre vonatkozó javaslatokat hallani egy olyan országtól, amely ellenzi Ukrajna NATO-csatlakozását. „Tűzszünetet ajánl egy olyan vezető, aki ellenzi Ukrajnát a NATO-ban. Képzeljék el ezt a sületlenséget. Miért? Mert akkor jön a tűzszünet, amikor az áldozat tudja, hogy biztonsági garanciái lesznek. Ezért az a vezető, aki fegyverszünetet ajánl, de ellenzi a biztonsági garanciákat – csak egy szónok” – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij elnök.
Our group of specialists has begun deploying a mission in Denmark to share Ukraine’s experience in countering drones. Our guys arrived to take part in the joint exercises with partners, which could become the foundation for a new system to counter Russian and any other drones.…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) September 30, 2025
Magyarország garanciákat kapott a kárpátaljai magyarok jogaival kapcsolatban – közölte a Fidesz európai parlamenti képviselője. Bocskor Andrea szerint így elhárult az akadály az elől, hogy Ukrajna elkezdje az európai uniós csatlakozási tárgyalásokat.
Mint mondta: Ukrajna elfogadta annak a 11 pontnak a végrehajtását is, ami elsősorban az anyanyelvhasználatra és az anyanyelvi oktatásban fennálló problémák megoldására vonatkozik, és vállalja, hogy az alkotmánynak megfelelően fogja kezelni a kisebbségi jogokat.
„Magyarország mindvégig kitartott emellett az álláspont mellett, hogy a kisebbségi jogoknak szigorúan be kell kerülni a csatlakozási tárgyalási keretbe, és ez az alapvető feltétele annak, hogy Ukrajna előreléphessen, és ezért amennyiben Ukrajna nem teljesít, ezért bármikor meg tudjuk állítani ezt a folyamatot” – fogalmazott a politikus.
A NATO a nyári vilniusi csúcstalálkozón elfogad egy hosszú távú segélycsomagot Ukrajnának, amely a tervek szerint Ukrajnát a szövetség szabványaihoz igazolják – jelentette be vasárnap Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a Die Welt című német lapnak adott interjújában, adta hírül az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Stoltenberg elmondta, hogy a NATO által jóváhagyandó segélycsomag célja, hogy néhány év alatt Ukrajnát megfeleltesse a NATO normáinak. Szerinte Ukrajna ezáltal közelebb kerül a szövetséghez. „Ukrajna jövője a NATO-ban van, de most az a prioritás, hogy Ukrajna szuverén és független állammá váljon, különben nincs értelme a tagságról vitázni” – mutatott rá. „A háború befejezése után megállapodásokat kell kötni Ukrajna biztonságát illetően, hogy idővel Oroszország ne tudjon újra felfegyverkezni és újra támadni” – hangsúlyozta Jens Stoltenberg.
Ukrajna politikai vezetése hangsúlyozza, hogy határozott lépéseket vár a NATO-tól a csatlakozás felé. Volodimir Zelenszkij elnök kijelentette, hogy Ukrajnának egyértelmű biztonsági garanciákra van szüksége a Nyugattól, amelyeket papíron rögzítenek. Stoltenberg főtitkár ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Ukrajna nem kap meghívást a NATO-ba a vilniusi csúcstalálkozón. Kijelentette, hogy most továbbra is a háború megnyerése a prioritás.
Minister @c_lindner und sein ?? Amtskollege @SergiiMarchenk3 haben eine gemeinsame Absichtserklärung zur Stärkung der Zusammenarbeit unterzeichnet. Es geht um Kooperation in den Bereichen #Finanzmarkt, #Zoll sowie dem Management von Staatsbeteiligungen und Privatisierungen. pic.twitter.com/tKCw8R3jJh
— Bundesministerium der Finanzen (@BMF_Bund) August 14, 2023
Lithuania steps up its support for Ukraine with needed supplies: reconnaissance drones as part of the Latvian-led drone coalition, anti-drone systems, ammunition, generators, and foldable beds. Solidarity in action! 🇱🇹🇺🇦 #StandWithUkraine#MilitaryAidpic.twitter.com/HCCZyftvg9
Today, we are preparing to work with our partners throughout the week, particularly with our European allies who support us in a principled and effective manner. We have established a new format of cooperation—Ukraine plus the countries of Northern Europe. Within this framework,… pic.twitter.com/1PYNhE1woU
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) October 27, 2024
Lengyelország, Csehország és Szlovákia miniszterelnökei úgy vélik, nem túl korai már most a háború utáni biztonsági garanciákat tervezni Ukrajna számára, mert „nem lesz befektetés és fenntartható fellendülés Ukrajnában, ha nem tudja megvédeni magát az agressziótól a jövőben” – írta hétfőn a Foreign Affairs című amerikai kiadvány, számolt be az rbc.ua hírportál.
A cikk szerint a miniszterelnökök úgy vélik, a NATO közelgő vilniusi csúcstalálkozóján „nehéz, de elkerülhetetlen kérdésekre kell választ adnunk a szövetség jövőjével kapcsolatban, beleértve az Ukrajnához való viszonyt és Oroszországgal kapcsolatos jövőbeni stratégiát”. Felidézték, hogy 2008-ban a szövetségesek úgy döntöttek, hogy Ukrajna (valamint Grúzia) jövőjét a NATO-tagsághoz kell kötni.
„Itt az ideje, hogy a szövetség világos és megbízható utat vázoljon fel Ukrajna tagsága felé, ha és amikor Kijev úgy akarja, és amikor a feltételek lehetővé teszik. Addig pedig készen kell állnunk arra, hogy a politikai biztosítékok mellett biztonsági garanciákat is nyújtsunk, és ne engedjük, hogy Ukrajna egyszer s mindenkorra »szürke zónává« váljon” – áll a cikkben. A kormányfők szerint a „szürke zónák” lehetőséget teremtenek a tekintélyelvű rendszerek számára az instabilitás szítására és a feszültség növelésére.
(vb/rbc.ua)
[type] => post [excerpt] => Lengyelország, Csehország és Szlovákia miniszterelnökei úgy vélik, nem túl korai már most a háború utáni biztonsági garanciákat tervezni Ukrajna számára, mert „nem lesz befektetés és fenntartható fellendülés Ukrajnában, ha nem tudja megvédeni magá... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1682366400 [modified] => 1682365264 ) [title] => Lengyelország, Csehország és Szlovákia biztonsági garanciákat szorgalmaz Ukrajnának a NATO-csatlakozás előtt [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=77033&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 77033 [uk] => 77036 ) [crid] => bey5821 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 75810 [image] => Array ( [id] => 75810 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/ukrajna-nato.jpg [original_lng] => 27031 [original_w] => 650 [original_h] => 410 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/ukrajna-nato-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/ukrajna-nato-300x189.jpg [width] => 300 [height] => 189 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/ukrajna-nato.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/ukrajna-nato.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/ukrajna-nato.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/ukrajna-nato.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/ukrajna-nato.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1682354379:2 [_thumbnail_id] => 75810 [_edit_last] => 12 [views_count] => 3563 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_ea3c5c513ea53efff7eb01516b6789bb] =>
The #Netherlands is ready to consider a request for the supply of F-16 fighter jets to #Ukraine.
"Russia should be grateful if Ukraine is in NATO. Since Ukraine will never come to their territory in the future," Zelenskyi said.
"Russia says it is fighting NATO on the territory of Ukraine to justify their actions to the Russian society. But in truth it is because they don't… pic.twitter.com/9e8CNm9ZUD
Az év eleje óta két tárgyalási forduló volt Oroszország és az Egyesült Államok között a biztonsági garanciákról, amelyeknek az eredményeivel a Kreml nem elégedett – írta az rbc.ua hírportál csütörtökön a RIA Novosztyi orosz hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint Dmitrij Peszkov orosz elnöki sajtótitkár sikertelennek nevezte az Oroszország és az Egyesült Államok közötti tárgyalásokat a genfi és a brüsszeli fordulók után. Tegnap Brüsszelben ülésezett az Oroszország–NATO Tanács. Ezt követően Jens Stoltenberg NATO-főtitkár elmondta, hogy komoly közvetlen vita folyt az Ukrajna körüli helyzetről és annak az európai biztonságra gyakorolt hatásairól. „Nehéz lesz felülkerekedni a nézeteltéréseinken” – mondta a főtitkár.
A hírportál emlékeztetett arra, hogy január 10-én pedig az USA és Oroszország Genfben tárgyalt a biztonsági garanciákról. Utána Oroszország bejelentette, hogy nem támadja meg Ukrajnát, míg az Egyesült Államok komoly szankciókat ígért.
(vb/rbc.ua)
[type] => post [excerpt] => Az év eleje óta két tárgyalási forduló volt Oroszország és az Egyesült Államok között a biztonsági garanciákról, amelyeknek az eredményeivel a Kreml nem elégedett. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1642081860 [modified] => 1642081121 ) [title] => A Kreml elégedetlen a biztonsági garanciákról folytatott orosz–amerikai tárgyalások eredményével [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=37695&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 37695 [uk] => 37706 ) [crid] => bey5821 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 37696 [image] => Array ( [id] => 37696 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/putyin-2.jpg [original_lng] => 27623 [original_w] => 650 [original_h] => 410 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/putyin-2-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/putyin-2-300x189.jpg [width] => 300 [height] => 189 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/putyin-2.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/putyin-2.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/putyin-2.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/putyin-2.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/putyin-2.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1642074920:2 [_thumbnail_id] => 37696 [_edit_last] => 12 [views_count] => 3490 [_hipstart_feed_include] => 1 [_algolia_sync] => 1202662269001 [_oembed_2d9d7583df8259a643b8a2dd602614fb] =>
