Szankciókat helyezett kilátásba Gabriel Escobar az Egyesült Államok nyugat-balkáni különmegbízottja azon boszniai szerb politikusok ellen, akik szerinte veszélyeztetik az 1995-ben aláírt daytoni megállapodást – közölte a boszniai sajtó kedden.
A különmegbízott hétfőn érkezett az országba, ahol megbeszélést folytatott a háromtagú államelnökség tagjaival. Tapasztalatait összegezve kedden a boszniai közszolgálati televízióban (BHRT) arról beszélt, hogy szankciókra és más gazdasági korlátozó intézkedésekre számíthatnak egyes boszniai szerb politikusok. Neveket nem említett – noha utalt Milorad Dodikra, a háromtagú boszniai államelnökség szerb tagjára -, azt viszont leszögezte, hogy nem az egész boszniai országrészre vonatkoznak majd a megszorítások, mert „ezek az emberek már eleget szenvedtek”. Kiemelte: nemcsak azok a boszniai szerb vezetők számíthatnak szankciókra, akik a daytoni szerződésben foglaltak ellen munkálkodnak, hanem mindazok, akik e politikusokat és törekvéseket támogatják. Az amerikai diplomata az interjúban arra is kitért, hogy nem lesz újabb háború Bosznia-Hercegovinában, az Egyesült Államok és európai partnerei ehhez biztonsági garanciát nyújtanak a nyugat-balkáni országnak. Rámutatott, hogy mindazok a politikusok, akikkel tárgyalt, egyetértettek abban, hogy nem lesz újra háború. Gabriel Escobar kedden aláhúzta, hogy Bosznia-Hercegovina politikájának alapját a daytoni békeszerződés jelenti, ahogyan megdönthetetlen az ország területi egysége és önállósága is. „Elutasítunk minden olyan egyoldalú lépést, mint például a szövetségi intézményekből történő kivonulás, hogy ezek az intézmények működésképtelenné váljanak, és hogy bármelyik országrész kiváljon a központi szervekből” – szögezte le. Hozzátette: amikor Milorad Dodikkal tárgyalt egyértelművé tette, hogy az Egyesült Államok elutasít minden olyan lépést, amely veszélyeztetné a daytoni békeszerződésben foglaltakat. Mint mondta: meg kell találni a módját annak, hogy az ország intézményei újra működőképesek legyenek és az emberek érdekeit szolgálják. A hétfői Dodik-Escobar tárgyalás után az amerikai különmegbízott újságíróknak azt mondta: a szerb vezető „nyitott volt arra, hogy megvitassa a központi intézményrendszert gyöngítő törvények visszavonását”. A boszniai szerb vezető ugyanakkor a maga sajtókonferenciáján úgy fogalmazott: „egyetértek Escobar úrral abban, hogy muszáj megőriznünk a békét és a stabilitást”. Majd hozzátette: „megmondtam Escobarnak, hogy nem mondunk le céljainkról, bizonyos törvényeket megküldünk a Szerb Köztársaság parlamentjének és visszavonjuk egyetértésünket olyan kérdésekben, mint a hadsereg, a közvetett adózás, a bírósági rendszer”. Az utóbbi hetekben Milorad Dodik ismét többször beszélt a többségében szerbek lakta országrész, a boszniai Szerb Köztársaság esetleges önállósulásáról, és Christian Schmidt, a nemzetközi közösség boszniai főképviselője is az ország széteséséről való félelméről írt az ENSZ Biztonsági Tanácsának készített jelentésében. Az 1992-1995-ös boszniai háborút követően Bosznia-Hercegovinát két régióra osztották, a többségében szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságra, valamint a túlnyomórészt bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderációra. A két országrésznek saját kormánya és parlamentje, valamint intézményrendszere van, de az országrészek képviselői a szövetségi intézmények munkájában is részt vesznek.
Gabriel Escobar, az amerikai külügyminiszter közelmúltban kinevezett, Dél-Közép-Európai kérdésekért felelős helyettese felszólította az EU-t, hogy gyorsítsa fel a nyugat-balkáni bővítési folyamatot, számolt be az EUobserver.
„Kissé kiábrándító 20 évre visszanézni, és azt látni, hogy nem sok előrelépés történt ezen a téren” – mondta az RFE/RL-nek, utalva az abban az időben betöltött pozícióira a Balkán térséget illetően. „Szeretnénk gyorsabb integrációt látni” – mondta.
Escobar megjegyezte, hogy mind az Európai Unió, mind a Nyugat-Balkán országai, közöttük Észak-Macedónia, Albánia, Szerbia, Koszovó, Montenegró és Bosznia-Hercegovina olyan kihívásokkal néz szembe, amelyeket le kell küzdeni az integráció megvalósítása érdekében, de reményét fejezte ki, hogy az amerikai részvétel „segíti mindkét fél számára a visszatérését a szükséges pályára”.
Az év elején Bulgária blokkolta az EU csatlakozási tárgyalásai kezdetét Észak-Macedóniával nyelvi vita és történelmi okok miatt. Az uniós szabályok megkövetelik mind a 27 tag konszenzusát számos fontos kérdésben, beleértve a bővítést is.
Mivel Albánia uniós tagsági kérelmét Észak-Macedóniával együtt bírálják el, a vétó Tiranát is érintette. Escobar megjegyezte, hogy Bulgáriának nem szabad alkalmaznia a kétoldalú vitát, amely megállítja Észak-Macedónia uniós csatlakozási törekvéseit.
Présider l’Europe oui, effacer l’identité française non! Je demande solennellement à Emmanuel Macron de rétablir notre drapeau tricolore à côté de celui de l’Europe sous l’arc de Triomphe. Nous le devons à tous nos combattants qui ont versé leur sang pour lui. pic.twitter.com/4tQAGwZKmg
I am convening a virtual meeting of EU Foreign Ministers tomorrow at 18.00 to adopt further measures in support of #Ukraine, against aggression by #Russia.
I will propose a package of emergency assistance for the Ukrainian armed forces, to support them in their heroic fight.
Good and candid exchange with President Xi on the main challenges in a world with increasing geopolitical frictions. Managing our relations is a priority.
We agreed that we have a joint interest in balanced trade relations.
We also agreed to increase people2people exchanges.
Good and candid exchange with President Xi on the main challenges in a world with increasing geopolitical frictions. Managing our relations is a priority.
We agreed that we have a joint interest in balanced trade relations.
We also agreed to increase people2people exchanges.
