Az iparilag legfejlettebb demokratikus országok szervezetének belső feszültségekkel is meg kell küzdenie, miközben súlyos válságokra kell megoldást találnia. A mostani külügyminiszteri értekzlet fókuszában is a globális biztonság megőrzése áll. Kanada Dél-Ontarióban látja vendégül az iparilag legfejlettebb demokratikus országok szervezetének külügyminisztereit, hogy tárgyaljanak a védelmi kiadásokról, a kereskedelemről, valamint a Donald Trump amerikai elnök gázai tűzszüneti terve és az orosz-ukrán háború befejezésére irányuló erőfeszítések miatti bizonytalanságról.
Anita Anand kanadai külügyminiszter fogadta Marco Rubio amerikai külügyminisztert és brit, francia, német, olasz, olasz és japán kollégáikat, illetve az Európai Unió diplomáciai főképviselőjét a helyi idő szerint kedden este kezdődött találkozón. Az értekezletre meghívást kapott Ausztrália, Brazília, India, Szaúd-Arábia, Mexikó, Dél-Korea, Dél-Afrika és Ukrajna külügyminisztere is.
„Egy sor kritikus kérdéssel foglalkozunk, amelyeknek közös fókuszpontja, hogy előtérbe kerüljön az amerikaiak biztonsága és védelme” – ezt az amerikai külügyminiszter, Marco Rubio írta a közösségi médiában.
Feszültségek Trump vámjai miatt Erre a találkozóra is hatással van az a feszültség, amely az Egyesült Államok és északi szomszédja, illetve minden szövetségese kapcsolatát nehezíti már hónapok óta az amerikai elnök védővámjai és külpolitikája miatt.
Donald Trump nemrégiben azért vetett véget a Kanadával folytatott kereskedelmi tárgyalásoknak, mert Ontario tartomány kormánya az Egyesült Államokban egy vámellenes reklámot indított, ami felháborította őt.
Mark Carney kanadai miniszterelnök bocsánatot kért a hirdetés miatt, és a múlt héten azt mondta, hogy kész folytatni a kereskedelmi tárgyalásokat, ha az amerikaiak készen állnak rá.
Anita Anand elmondta, hogy találkozni fog Rubióval, de megjegyezte, hogy a kereskedelem nem az ő asztala. „Minden összetett kapcsolatban számos érintkezési pont van” – mondta Anand. – „A kereskedelmi ügyeken folyamatosan dolgozni kell, ahogyan még további széámos kérdés is folyamatos egyeztetést kíván. És itt lépünk be a képbe Rubio miniszter úrral, mert a kapcsolatnak számos téren rendeződnie kell” magyarázta a kanadai külügyminiszter újságíróknak.
Anand beszámolt arról is, hogy Rubio a múlt hónapban egy washingtoni találkozó során arra kérte őt, vállaljon szerepet abban, hogy országaik tárgyalóasztalhoz üljenek Donald Trump gázai tűzszüneti tervének megszilárdítása, többek között egy jövőbeli gázai újjáépítési konferencia érdekében.
Ukrajna és Gáza továbbra is prioritás A diplomaták helyi idő szerint szerdán kora reggel találkoznak Ukrajna külügyminiszterével. Az Egyesült Királyság felajánlott 13 millió fontot Urajnának, hogy segítse az energetikai infrastruktúra helyreállítását,a mi kritikus kérdés a tél közeledtével és az orosz hadsereg támadásai közepette. A pénzből humanitárius intézkedésekre is szánnak.
Yvette Cooper brit külügyminiszter, aki a találkozó előtt tette meg a bejelentést, azt mondta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök „a tél közeledtével megpróbálja Ukrajnát sötétségbe és hidegbe taszítani”, de a brit támogatás segít abban, hogy legyen villany és fűtés a háború sújtotta országban.
Kanada nemrég hasonló bejelentést tett.
Az egyik fő vitapont a védelmi kiadások kérdése. A G7-ek Japán kivételével mind tagjai a NATO-nak, így érintettjei az amerikai elnök követelésének, mely szerint éves bruttó hazai termékük 5 százalékát védelemre kell költeniük. Ezt nem mind hajlandóak teljesíteni.
Anand szerint Kanada védelmi kiadásai 2035-re fogják elérni ezt a szintet.
A G7-ek között nézeteltérések voltak a Hamász és Izrael közötti gázai háború kapcsán is: Nagy-Britannia, Kanada és Franciaország bejelentette, hogy a konfliktus megoldása nélkül is elismerné a palesztin államot. Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban a G7-ek többsége keményebb álláspontot képviselt Oroszországgal szemben, mint Trump.
Az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnöke keményebb szankciókat sürget Oroszország ellen a G7-csúcstalálkozón, hogy tűzszünetet érjenek el az Ukrajna elleni háborúban – írta meg a Kyiv Independent.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Antonió Costa, az Európai Tanács elnöke a Kanadában megrendezett G7-csúcstalálkozó kezdetén jelentették ki, hogy a G7-országoknak szigorúbb szankciókat kell bevezetniük Moszkvával szemben az ukrajnai tűzszünet elérése érdekében.
„A békés erő eléréséhez nagyobb nyomást kell gyakorolnunk Oroszországra, hogy valódi tűzszünetet érjünk el, tárgyalóasztalhoz ültessük Oroszországot, és véget vessünk ennek a háborúnak. A szankciók kulcsfontosságúak e cél eléréséhez” – mondta von der Leyen a június 15-i sajtótájékoztatón.
Az Európai Bizottság elnöke szerint a gazdasági szankciók hatékony eszköznek bizonyultak Oroszország teljes körű inváziója óta. Kiemelte, hogy a G7 és az Európai Unió együttes szankciói közel 80%-kal csökkentették Oroszország olaj- és gázbevételeit 2022 februárja óta.
„A szankciók működnek, és még többet fogunk tenni” – hangsúlyozta von der Leyen, aki arra ösztönözte a G7-országokat, hogy fogadják el az EU június 10-én bejelentett 18. szankciós csomagjában javasolt gazdasági korlátozásokat.
Az új intézkedések Oroszország energia- és bankszektorát célozzák, valamint az olajár-plafon további csökkentését javasolják, hordónként 60 dollárról 45 dollárra. „Minden G7-partnert arra fogok kérni, hogy csatlakozzon ehhez a törekvéshez” – zárta beszédét az Európai Bizottság elnöke.
Megerősítette Ukrajna területi épsége iránti „megingathatatlan” elkötelezettségét a legfejlettebb ipari országokat tömörítő G7 az országcsoport külügyminisztereinek a kanadai Charlevoix-ban tartott találkozójának pénteki zárónapján kiadott állásfoglalásában.
A zárónyilatkozat egyben újabb szankciókat is kilátásba helyez Oroszországgal szemben, amennyiben Moszkva nem támogatná a tűzszünetet Ukrajnával.
A dokumentum aláírói ezen felül „hiteles biztonsági intézkedéseket” követelnek, hogy Ukrajnát megvédhessék egy esetleges újabb agressziótól.
Mélanie Joly kanadai külügyminiszter szerint a G7 külügyminiszterei támogatják a 30 napos ukrajnai tűzszünetre vonatkozó amerikai javaslatot.
„A G7 külügyminiszterei támogatják az amerikai javaslatot […] most az orosz reakciót várjuk” – mondta Joly újságíróknak hozzátéve, hogy a labda most az orosz térfélen pattog. Kijelentette továbbá azt is, hogy a Hetek „erős egységet” mutattak, ami Ukrajnát illeti.
⚡️🇷🇺🇺🇸 Narychkine (le directeur du Service russe de renseignement extérieur) a évoqué une conversation téléphonique avec le directeur de la CIA.
Selon lui, les parties ont convenu de maintenir la possibilité de discuter rapidement des questions d'actualité à tout moment. Le chef… pic.twitter.com/XsOT8nMEKR
— Camille Moscow 🇷🇺 🌿 ☦️ (@camille_moscow) June 29, 2025
Oroszország nem fog visszatérni a hét vezető ipari hatalom (G7) csoportjába, annak ellenére sem, hogy Donald Trump amerikai elnök ezt kezdeményezte – jelentette ki Joerg Kukies német pénzügyminiszter a Reutersnek adott interjújában. A miniszter hangsúlyozta, hogy a G7 egyhangú elítélése Oroszország agressziójával kapcsolatban világos és egyértelmű.
Oroszország visszatérése a G7 csoportba nem szerepel a napirenden – erősítette meg Joerg Kukies német pénzügyminiszter az interjúban. Kukies kifejtette, hogy a G7 álláspontja egyértelmű: Oroszország katonai agressziója Ukrajna ellen elfogadhatatlan.
Különösen fontos volt ezt kiemelni, hiszen február 24-én volt a háború harmadik évfordulója.
A miniszter szerint a G7 tagjai egyöntetűen elítélik Moszkva lépéseit, és a Trump által javasolt visszacsatlakozás esélytelen.
Kukies kedden utazik Fokvárosba a G20 pénzügyminisztereinek találkozójára, amelyen az USA pénzügyminisztere, Scott Bessent nem vesz részt ütemezési problémák miatt. A megbeszélések egyik fő témája a világgazdaság jelenlegi állapota lesz.
„Valóban újra kell indítani a gazdasági növekedést” – mondta Kukies, hozzátéve, hogy Németországnak sok teendője van ezen a téren.
A pénzügyminisztert Olaf Scholz kancellár nevezte ki 2023 novemberében, miután Scholz kormánykoalíciója összeomlott. Kukies az új kormány megalakulásáig tölti be a tisztséget, amelyet a vasárnapi választáson győztes Friedrich Merz vezette konzervatívok alakíthatnak meg.
A miniszter szerint elkerülhető egy kereskedelmi háború az Egyesült Államok és az Európai Unió között, mivel mindkét fél hajlandó tárgyalni.
„Senki sem érdekelt egy kereskedelmi háború kirobbantásában” – hangsúlyozta Kukies.
Az EU különösen sérülékeny lehet Trump kölcsönös vámkötelezettségeinek terve miatt, amelynek értelmében az USA importvámokat emelne, hogy azok megfeleljenek az EU által kivetett terheknek. A miniszter szerint azonban a két fél közötti kereskedelmi egyenleg valójában kiegyensúlyozottabb, mint ahogy azt sokan gondolják.
„Ha összeadjuk a két fél közötti kereskedelmi egyenlőtlenségeket, a végösszeg meglehetősen alacsony” – mondta Kukies.
A G7 az Ukrajna újjáépítésére szánt 300 milliárd dolláros befagyasztott orosz vagyon felhasználásáról is tárgyalhat, de Kukies szerint a diskurzus még csak most kezdődött.
Hírforrások szerint Moszkva egy esetleges békemegállapodás részeként elfogadná, hogy a befagyasztott vagyon egy részét Ukrajna általa megszállt területeinek újjáépítésére használják fel. Azonban még túl korai biztos kijelentéseket tenni ebben az ügyben.
[type] => post
[excerpt] => Oroszország nem fog visszatérni a hét vezető ipari hatalom (G7) csoportjába, annak ellenére sem, hogy Donald Trump amerikai elnök ezt kezdeményezte – jelentette ki Joerg Kukies.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1740578880
[modified] => 1740566899
)
[title] => Egyértelműsítette a német pénzügyminiszter: Oroszország nem tér vissza a G7-be
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=142450&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 142450
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 142451
[image] => Array
(
[id] => 142451
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/g7.png
[original_lng] => 705629
[original_w] => 870
[original_h] => 501
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/g7-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/g7-300x173.png
[width] => 300
[height] => 173
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/g7-768x442.png
[width] => 768
[height] => 442
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/g7.png
[width] => 870
[height] => 501
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/g7.png
[width] => 870
[height] => 501
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/g7.png
[width] => 870
[height] => 501
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/g7.png
[width] => 870
[height] => 501
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1740559700:12
[_thumbnail_id] => 142451
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 2221
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 508427445000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 7745
[1] => 394
[2] => 124
[3] => 860471
)
[tags_name] => Array
(
[0] => G7 csoport
[1] => németország
[2] => Oroszország
[3] => visszaengedés
)
)
[4] => Array
(
[id] => 134014
[content] =>
Ukrajna európai integrációjával összefüggésben a G7-ek nagykövetei a stabilitási reformokra és az ország újjáépítésére összpontosítanak, közölte Carlo Formosa ukrajnai olasz nagykövet az Ukrinformnak adott interjújában.
Elmondása szerint a G7-nagykövetek csoportja jelenleg együttműködik azokkal az ukrán hatóságokkal, partnerekkel és pénzintézetekkel, amelyek részt vesznek Ukrajna uniós csatlakozását célzó reformprogram végrehajtásában.
Formosa megjegyezte: a csoport a jogállamiság és az átláthatóság erősítésére, a korrupció felszámolására és a közigazgatás hatékonyságára helyezik a hangsúlyt.
„A G7-ek nagykövetei támogató csoportja továbbra is fontos szerepet fog játszani ebben a folyamatban, Ukrajna európai útjának fontos reformjaira, ellenálló képességére és újjáépítésére összpontosítva, hogy hozzájáruljon a virágzó jövő létrehozására irányuló törekvéseihez”, tette hozzá a nagykövet.
A G7 országainak nagykövetei üdvözölték a Védelmi Beszerzési Ügynökségés az Állami hátországi operátorfelügyelőbizottságának kinevezéséről szóló döntést, áll a G7nagykövetei X-en közzétett közleményében.
„A G7 nagykövetei üdvözlik a két ukrajnai védelmi beszerzési ügynökség felügyelőbizottságának kinevezését. Ez a fontos lépés megkönnyíti számukra a nemzetközi szakértői véleményhez való hozzáférést és növeli az átláthatóságot”, áll a bejegyzésben.
A Fehér Ház megbeszélést folytatott a G7 vezetőivel, köztük Franciaország, Németország, Olaszország és az Egyesült Királyság külügyminisztereivel, hogy megvitassák az iráni Izrael elleni támadásra adott összehangolt választ.
Joe Biden amerikai elnök kijelentette, hogy nem támogatja a teheráni nukleáris programhoz kapcsolódó helyszínek elleni izraeli támadást.
„A válasz nem” – mondta Biden szerdán, amikor arról kérdezték, támogatná-e az ilyen megtorlást, miután Irán kedden mintegy 180 rakétát lőtt ki Izraelre.
Biden azután nyilatkozott, hogy szerdán telefonon beszélt a G7 többi vezetőjével az Irán elleni új szankciókról. Antony Blinken amerikai külügyminiszter ezen a felhíváson beszélt Franciaország, Németország, Olaszország és az Egyesült Királyság külügyminisztereivel az Izrael elleni iráni támadásra adott összehangolt válaszlépésekről.
A Fehér Ház közleménye szerint a G7-ek vezetői „egyértelműen elítélték Irán Izrael elleni támadását”, Biden pedig megismételte az Egyesült Államok „teljes szolidaritását és támogatását Izrael és népe felé”.
Matthew Miller, az Egyesült Államok külügyminisztériumának szóvivője elmondta, hogy az Egyesült Államok szerdai sajtótájékoztatóján tárgyal Izraellel a válaszadásról, de további részleteket nem közöl.
Mindeközben a kormányzat jelezte, hogy felszólítja Izraelt, hogy tanúsítson önmérsékletet a keddi rakétatámadásra való reagálásában, amely Biden szerint „nem hatékony és vereséget szenvedett”.
Miller Izrael Katz izraeli külügyminiszter bejelentésével is foglalkozott, miszerint Izrael megtiltotta az Egyesült Nemzetek Szervezete főtitkárának, António Guterresnek az országba való belépését. „Semmiképpen nem találjuk ezt a lépést produktívnak” – mondta.
Guterrest „persona non grata”-nak nyilvánították, ez a lépés az ENSZ iránti szélesebb körű izraeli haragot tükrözte, azt állítva, hogy az ENSZ-tisztviselők, köztük Guterres úr, nem bírálták elég határozottan az Izrael elleni támadásokat.
Izrael ENSZ-nagykövete azt mondta, hogy Antonio Guterres legutóbbi nyilatkozata, amely a közel-keleti konfliktus enyhítésére szólított fel, „elszakad a valóságtól”.
Guterres az ENSZ Biztonsági Tanácsának szerdai rendkívüli ülésén elítélte Irán legutóbbi Izrael elleni támadását, ugyanakkor felszólított „azonnali tűzszünetre Gázában az összes túsz azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátásával, valamint a humanitárius segélyek hatékony eljuttatásával palesztinok Gázában, és a visszafordíthatatlan előrelépés a kétállami megoldás felé.”
Oroszország megpróbálja leállítani Ukrajna energiainfrastruktúráját a tél előtt, hogy sötétben és hidegben hagyja az országot, ezért a nyugati szövetségeseknek fokozniuk kell Ukrajna légvédelmét – jelentette ki Josep Borrell, az Európai Unió fődiplomatája, számolt be kedden az rbc.ua hírportál a Reuters brit hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint a hírszolgálat megjegyezte, hogy Oroszország a 2022 februári teljes körű inváziója után célba vette Ukrajna energiarendszerét, ami áramszünetekhez vezetett. Ezek a támadások gyakoribbá váltak az elmúlt hetekben a tél előtt. A Nemzetközi Energiaügynökség múlt csütörtökön közzétett adatai szerint Ukrajna áramhiánya az idei télen elérheti a 6 gigawattot, ami a várható csúcsigény körülbelül egyharmada.
„Nyilvánvaló, hogy Oroszország sötétségbe és hidegbe akarja taszítani Ukrajnát. Közeleg a tél, és Oroszország energetikai létesítmények elleni támadásai után Ukrajnában az energiatermelési kapacitás kétharmadával csökkent” – emlékeztetett Borrell a New York-i sajtótájékoztatóján.
Az EU fődiplomatája ezt azután jelentette be, hogy az EU és a G7-ek külügyminiszterei korábban ukrán tisztségviselőkkel, köztük Andrij Szibiha külügyminiszterrel tárgyaltak, hogy megvitassák, miként segíthetnek Ukrajnának a következő hetekben. „Nemcsak katonai potenciál biztosításával kell támogatnunk Ukrajnát, hanem energiatermelési kapacitást is. Ellenkező esetben ennek az országnak nagyon nehéz dolga lesz télen” – mutatott rá Borrell. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a múlt héten 35 milliárd eurós kölcsönt jelentett be Ukrajnának, mondván, hogy erre azért van szükség, hogy megvédjék az országot az orosz támadásoktól, és segítsék túlélni a telet. „Mindkét dolgot egyszerre kell elvégezni. Nincs értelme ma generátorokat biztosítani, ha holnap megsemmisülnek” – hangsúlyozta.
Az EU-fődiplomata arra is emlékeztetett, hogy Moszkva továbbra is kap új fegyvereket, elsősorban Irántól, és ez Teherán többszöri tagadása ellenére is így van. „Ukrajnának javítania kell a katonai helyzeten, hogy a béketárgyalásokat jó feltételekkel, erőhelyzetből folytathassa. A győzelmi terv az, hogyan vívja a háborút. A béketerv az, hogy hogyan érje el a békét” – fogalmazott Josep Borrell.
As temperatures drop and Ukraine nears 1000 days of war, Russia launched massive air strikes against civilians, seemingly targeting energy infrastructure.
Norway condemns this illegal war and continues to #StandWithUkraine, providing arms and support against Russia’s aggression.
A G7 országai hangsúlyozták, hogy bármilyen vegyi, biológiai, radiológiai vagy nukleáris fegyver Oroszország általi alkalmazása súlyos következményekkel járna.
A G7 országainak vezetői az olaszországi csúcstalálkozón figyelmeztették Oroszországot a tömegpusztító fegyverek, különösen a nukleáris fegyverek bevetésének következményeire, áll a G7-ek vezetőinek közös nyilatkozatában – írta a Jevropejszka Pravda.
A csúcstalálkozó résztvevői mély aggodalmukat fejezték ki „Oroszország felelőtlen nukleáris retorikája és lépései miatt, valamint az ukrán erők ellen egyre gyakrabban alkalmazott vegyi anyagok miatt”.
„Még egyszer hangsúlyozzuk, hogy bármilyen vegyi, biológiai, radiológiai vagy nukleáris fegyver Oroszország általi felhasználása súlyos következményekkel jár” – hangsúlyozza a nyilatkozat.
Emellett a G7-ek vezetőit aggasztja a „kínai nukleáris arzenál átláthatatlan és felgyorsult bővítése”, valamint Észak-Korea és Irán nukleáris és ballisztikus rakétaprogramjának fejlesztése.
A dokumentum megerősíti, a G7-ek támogatják az Átfogó Atomcsend-tilalmi Szerződést, amelyből Oroszország tavaly kilépett.
„Felszólítjuk Oroszországot, hogy továbbra is tartsa be a nukleáris kísérletekre vonatkozó moratóriumot, és újítsa meg az Átfogó Atomcsend-tilalmi Szerződés ratifikációját. Észak-Koreát arra szólítjuk fel, hogy ne végezzen további nukleáris kísérleteket, és írja alá és ratifikálja az Átfogó Atomcsend-tilalmi Szerződést” – áll a G7-ek államfőinek nyilatkozatában.
Teherán vasárnap visszautasította a G7 csoportnak az iráni atomprogramra vonatkozó nyilatkozatát, amelyben a hét legfejlettebb ipari ország vezetői az urándúsítás fokozása, illetve nukleáris programjának eszkalációja miatt elítélték a közel-keleti államot.
Nászir Kanaáni, az iráni külügyminisztérium szóvivője kijelentette, hogy miközben egyes országok „hamis állításokat tesznek az Irán ellen hozott szankciók folytatása érdekében”, Teherán „konstruktív párbeszédet és technikai együttműködést” folytat a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (NAÜ). Egyúttal politikailag elfogultnak minősítette az iráni urándúsítással kapcsolatos NAÜ-álláspontot is.
A G7 csoportot arra is felszólította, hogy határolódjon el a múlt romboló politikájától.
„Minden olyan kísérlet, amely az ukrajnai háborút az Irán és Oroszország közötti kétoldalú együttműködéssel próbálja összekapcsolni, csak elfogult politikai célokat szolgál” – fogalmazott.
A G7-tagállamok vezetői pénteki nyilatkozatukban arra szólították fel Iránt, hogy hagyjon fel a nukleáris eszkalációval, fordítsa vissza és állítsa le a folyamatos urándúsítási tevékenységet, amelynek a csoport álláspontja szerint nincs hiteles polgári indoka. Emellett meggyőző garanciákat követeltek Teherántól arra vonatkozóan, hogy teljes mértékben együttműködik a NAÜ megfigyelési és ellenőrzési mechanizmusával. A közlemény szerint a G7 készen áll új intézkedéseket hozni, amennyiben Teherán ballisztikus rakétákat adna át Oroszországnak.
Az ENSZ atomenergetikai ügynökségének csütörtöki jelentése szerint Irán rövid idő alatt további urándúsító centrifugákat helyezett üzembe Fordóban, és megkezdte újabb gépek telepítését. Múlt héten elfogadott határozatában pedig a NAÜ arra szólította fel Teheránt, hogy fokozza együttműködését az ügynökséggel, és vonja vissza az ellenőreinek kitiltásáról szóló rendeletét.
Irán jelenleg akár 60 százalékos tisztaságú uránt dúsít, ami szakértők szerint közel áll a 90 százalékos, fegyverminőségű szinthez. A NAÜ adatai szerint Irán elegendő anyagot dúsított erre a szintre ahhoz, hogy ha tovább dúsítják, három nukleáris fegyvert gyártson belőle.
Russia announced that its warships have reached Iran to participate in joint exercises with Iran and China in the Gulf of Oman. pic.twitter.com/FWXfW9Y7t4
On July 16, 2025, Member of the Political Bureau of the CPC Central Committee and Foreign Minister Wang Yi met with Iranian Foreign Minister Seyed Abbas Araghchi in Tianjin.
Wang Yi noted that China and Iran have established diplomatic relations for more than half a century, and… pic.twitter.com/JG9uKamNnM
— Chinese Mission to UN (@Chinamission2un) July 17, 2025
