A G7 országainak nagykövetei üdvözölték a Védelmi Beszerzési Ügynökségés az Állami hátországi operátorfelügyelőbizottságának kinevezéséről szóló döntést, áll a G7nagykövetei X-en közzétett közleményében.
„A G7 nagykövetei üdvözlik a két ukrajnai védelmi beszerzési ügynökség felügyelőbizottságának kinevezését. Ez a fontos lépés megkönnyíti számukra a nemzetközi szakértői véleményhez való hozzáférést és növeli az átláthatóságot”, áll a bejegyzésben.
A Fehér Ház megbeszélést folytatott a G7 vezetőivel, köztük Franciaország, Németország, Olaszország és az Egyesült Királyság külügyminisztereivel, hogy megvitassák az iráni Izrael elleni támadásra adott összehangolt választ.
Joe Biden amerikai elnök kijelentette, hogy nem támogatja a teheráni nukleáris programhoz kapcsolódó helyszínek elleni izraeli támadást.
„A válasz nem” – mondta Biden szerdán, amikor arról kérdezték, támogatná-e az ilyen megtorlást, miután Irán kedden mintegy 180 rakétát lőtt ki Izraelre.
Biden azután nyilatkozott, hogy szerdán telefonon beszélt a G7 többi vezetőjével az Irán elleni új szankciókról. Antony Blinken amerikai külügyminiszter ezen a felhíváson beszélt Franciaország, Németország, Olaszország és az Egyesült Királyság külügyminisztereivel az Izrael elleni iráni támadásra adott összehangolt válaszlépésekről.
A Fehér Ház közleménye szerint a G7-ek vezetői „egyértelműen elítélték Irán Izrael elleni támadását”, Biden pedig megismételte az Egyesült Államok „teljes szolidaritását és támogatását Izrael és népe felé”.
Matthew Miller, az Egyesült Államok külügyminisztériumának szóvivője elmondta, hogy az Egyesült Államok szerdai sajtótájékoztatóján tárgyal Izraellel a válaszadásról, de további részleteket nem közöl.
Mindeközben a kormányzat jelezte, hogy felszólítja Izraelt, hogy tanúsítson önmérsékletet a keddi rakétatámadásra való reagálásában, amely Biden szerint „nem hatékony és vereséget szenvedett”.
Miller Izrael Katz izraeli külügyminiszter bejelentésével is foglalkozott, miszerint Izrael megtiltotta az Egyesült Nemzetek Szervezete főtitkárának, António Guterresnek az országba való belépését. „Semmiképpen nem találjuk ezt a lépést produktívnak” – mondta.
Guterrest „persona non grata”-nak nyilvánították, ez a lépés az ENSZ iránti szélesebb körű izraeli haragot tükrözte, azt állítva, hogy az ENSZ-tisztviselők, köztük Guterres úr, nem bírálták elég határozottan az Izrael elleni támadásokat.
Izrael ENSZ-nagykövete azt mondta, hogy Antonio Guterres legutóbbi nyilatkozata, amely a közel-keleti konfliktus enyhítésére szólított fel, „elszakad a valóságtól”.
Guterres az ENSZ Biztonsági Tanácsának szerdai rendkívüli ülésén elítélte Irán legutóbbi Izrael elleni támadását, ugyanakkor felszólított „azonnali tűzszünetre Gázában az összes túsz azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátásával, valamint a humanitárius segélyek hatékony eljuttatásával palesztinok Gázában, és a visszafordíthatatlan előrelépés a kétállami megoldás felé.”
Oroszország megpróbálja leállítani Ukrajna energiainfrastruktúráját a tél előtt, hogy sötétben és hidegben hagyja az országot, ezért a nyugati szövetségeseknek fokozniuk kell Ukrajna légvédelmét – jelentette ki Josep Borrell, az Európai Unió fődiplomatája, számolt be kedden az rbc.ua hírportál a Reuters brit hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint a hírszolgálat megjegyezte, hogy Oroszország a 2022 februári teljes körű inváziója után célba vette Ukrajna energiarendszerét, ami áramszünetekhez vezetett. Ezek a támadások gyakoribbá váltak az elmúlt hetekben a tél előtt. A Nemzetközi Energiaügynökség múlt csütörtökön közzétett adatai szerint Ukrajna áramhiánya az idei télen elérheti a 6 gigawattot, ami a várható csúcsigény körülbelül egyharmada.
„Nyilvánvaló, hogy Oroszország sötétségbe és hidegbe akarja taszítani Ukrajnát. Közeleg a tél, és Oroszország energetikai létesítmények elleni támadásai után Ukrajnában az energiatermelési kapacitás kétharmadával csökkent” – emlékeztetett Borrell a New York-i sajtótájékoztatóján.
Az EU fődiplomatája ezt azután jelentette be, hogy az EU és a G7-ek külügyminiszterei korábban ukrán tisztségviselőkkel, köztük Andrij Szibiha külügyminiszterrel tárgyaltak, hogy megvitassák, miként segíthetnek Ukrajnának a következő hetekben. „Nemcsak katonai potenciál biztosításával kell támogatnunk Ukrajnát, hanem energiatermelési kapacitást is. Ellenkező esetben ennek az országnak nagyon nehéz dolga lesz télen” – mutatott rá Borrell. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a múlt héten 35 milliárd eurós kölcsönt jelentett be Ukrajnának, mondván, hogy erre azért van szükség, hogy megvédjék az országot az orosz támadásoktól, és segítsék túlélni a telet. „Mindkét dolgot egyszerre kell elvégezni. Nincs értelme ma generátorokat biztosítani, ha holnap megsemmisülnek” – hangsúlyozta.
Az EU-fődiplomata arra is emlékeztetett, hogy Moszkva továbbra is kap új fegyvereket, elsősorban Irántól, és ez Teherán többszöri tagadása ellenére is így van. „Ukrajnának javítania kell a katonai helyzeten, hogy a béketárgyalásokat jó feltételekkel, erőhelyzetből folytathassa. A győzelmi terv az, hogyan vívja a háborút. A béketerv az, hogy hogyan érje el a békét” – fogalmazott Josep Borrell.
A G7 országai hangsúlyozták, hogy bármilyen vegyi, biológiai, radiológiai vagy nukleáris fegyver Oroszország általi alkalmazása súlyos következményekkel járna.
A G7 országainak vezetői az olaszországi csúcstalálkozón figyelmeztették Oroszországot a tömegpusztító fegyverek, különösen a nukleáris fegyverek bevetésének következményeire, áll a G7-ek vezetőinek közös nyilatkozatában – írta a Jevropejszka Pravda.
A csúcstalálkozó résztvevői mély aggodalmukat fejezték ki „Oroszország felelőtlen nukleáris retorikája és lépései miatt, valamint az ukrán erők ellen egyre gyakrabban alkalmazott vegyi anyagok miatt”.
„Még egyszer hangsúlyozzuk, hogy bármilyen vegyi, biológiai, radiológiai vagy nukleáris fegyver Oroszország általi felhasználása súlyos következményekkel jár” – hangsúlyozza a nyilatkozat.
Emellett a G7-ek vezetőit aggasztja a „kínai nukleáris arzenál átláthatatlan és felgyorsult bővítése”, valamint Észak-Korea és Irán nukleáris és ballisztikus rakétaprogramjának fejlesztése.
A dokumentum megerősíti, a G7-ek támogatják az Átfogó Atomcsend-tilalmi Szerződést, amelyből Oroszország tavaly kilépett.
„Felszólítjuk Oroszországot, hogy továbbra is tartsa be a nukleáris kísérletekre vonatkozó moratóriumot, és újítsa meg az Átfogó Atomcsend-tilalmi Szerződés ratifikációját. Észak-Koreát arra szólítjuk fel, hogy ne végezzen további nukleáris kísérleteket, és írja alá és ratifikálja az Átfogó Atomcsend-tilalmi Szerződést” – áll a G7-ek államfőinek nyilatkozatában.
Teherán vasárnap visszautasította a G7 csoportnak az iráni atomprogramra vonatkozó nyilatkozatát, amelyben a hét legfejlettebb ipari ország vezetői az urándúsítás fokozása, illetve nukleáris programjának eszkalációja miatt elítélték a közel-keleti államot.
Nászir Kanaáni, az iráni külügyminisztérium szóvivője kijelentette, hogy miközben egyes országok „hamis állításokat tesznek az Irán ellen hozott szankciók folytatása érdekében”, Teherán „konstruktív párbeszédet és technikai együttműködést” folytat a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (NAÜ). Egyúttal politikailag elfogultnak minősítette az iráni urándúsítással kapcsolatos NAÜ-álláspontot is.
A G7 csoportot arra is felszólította, hogy határolódjon el a múlt romboló politikájától.
„Minden olyan kísérlet, amely az ukrajnai háborút az Irán és Oroszország közötti kétoldalú együttműködéssel próbálja összekapcsolni, csak elfogult politikai célokat szolgál” – fogalmazott.
A G7-tagállamok vezetői pénteki nyilatkozatukban arra szólították fel Iránt, hogy hagyjon fel a nukleáris eszkalációval, fordítsa vissza és állítsa le a folyamatos urándúsítási tevékenységet, amelynek a csoport álláspontja szerint nincs hiteles polgári indoka. Emellett meggyőző garanciákat követeltek Teherántól arra vonatkozóan, hogy teljes mértékben együttműködik a NAÜ megfigyelési és ellenőrzési mechanizmusával. A közlemény szerint a G7 készen áll új intézkedéseket hozni, amennyiben Teherán ballisztikus rakétákat adna át Oroszországnak.
Az ENSZ atomenergetikai ügynökségének csütörtöki jelentése szerint Irán rövid idő alatt további urándúsító centrifugákat helyezett üzembe Fordóban, és megkezdte újabb gépek telepítését. Múlt héten elfogadott határozatában pedig a NAÜ arra szólította fel Teheránt, hogy fokozza együttműködését az ügynökséggel, és vonja vissza az ellenőreinek kitiltásáról szóló rendeletét.
Irán jelenleg akár 60 százalékos tisztaságú uránt dúsít, ami szakértők szerint közel áll a 90 százalékos, fegyverminőségű szinthez. A NAÜ adatai szerint Irán elegendő anyagot dúsított erre a szintre ahhoz, hogy ha tovább dúsítják, három nukleáris fegyvert gyártson belőle.
A hét legfejlettebb ipari állam vezetői megállapodtak arról a hitelstruktúráról, amellyel felhasználják a befagyasztott orosz vagyonból származó bevételeket Ukrajna támogatására. Ez 50 milliárd dollárnyi segítséget jelent, amelyet a Bloomberg jól értesült forrásai szerint az év végén már el is kezdhetik fizetni Kijevnek.
A kérdésről hónapokon keresztül folyt a vita. A hitelt a G7 tagjai fogják nyújtani, és a profitból fizetik majd vissza nekik. A program lehetővé teszi, hogy középtávon is biztosítva legyen Ukrajna anyagi támogatása.
A kölcsönök nem egységes szerkezetűek, a résztvevők saját szabályozásai határozzák meg,
és minden tagállam maga vállalja a kockázatokat is, ha a befagyasztott eszközök az előirányzottnál kevesebb nyereséget termelnek.
A végső technikai részleteket a csúcstalálkozót követően fogják tisztázni, az alku részletei tehát még változhatnak.
A G7-ek számára ez a lépés azt üzeni Oroszországnak, hogy hajlandóak hogy hosszú távon kiállnak Ukrajna mellett, mivel a háború vége egyelőre nem látszik.
Évi 3-5 milliárd dollárról van szó
A mintegy 280 milliárd eurónyi befagyasztott orosz vagyon becslések szerint évi három-ötmilliárd dollár profitot termel. A Bloomberg a hírrel kapcsolatban emlékeztetett, hogy az Európai Unió már megállapodott abban, hogy a befolyó összeget évente kétszeri kifizetéssel átutalja.
A kölcsön visszafizetése attól függ, hogy az eszközök elég ideig maradnak-e befagyasztva.
Az EU esetében ehhez a szankciók érvényének a meghosszabbítása szükséges; azokat félévente vizsgálják felül és egyhangú döntést igényel a folyamat.
„Úgy gondolom, hogy a főbb kritériumokról dönteni fogunk, néhány részletet azonban a szakértőknek még ki kell dolgozniuk egy meghatározott menetrend szerint” – jelentette ki Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó csütörtökön Olaszországban. „Várakozásaim szerint így fog ez az egész lezajlani”.
Moszkva azonban megtorlással, hasonló értékű nyugati vagyon elkobzásával fenyeget, és eddig egyes európai országok attól tartottak, hogy ez veszélyes precedenseket teremthet, és alááshatja a nyugati valutákba vetett hitet.
Az ukrajnai és az izraeli-palesztin háború, a migráció, a klímaváltozás és a mesterséges intelligencia is kiemelt témaként szerepel a G7 csoport állam- és kormányfői találkozóján, amely a dél-olaszországi Borgo Egnaziában kezdődött csütörtökön. Az Ukrajnáról szóló délutáni egyeztetésen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is részt vesz.
A szombatig tartó találkozó a G7 ötvenedik csúcsértekezlete, a hetedik, amelyet Olaszországban rendeznek.
Hat fő témakör szerepel a napirenden, ezek közül a mesterséges intelligenciát érintő pénteki szekción – első alkalommal a G7 történetében – a katolikus egyházfő, Ferenc pápa is részt vesz.
Elsőként Rishi Sunak brit miniszterelnök érkezett meg a csúcsot vendégül látó Borgo Egnaziába. A résztvevők között van a házigazda Giorgia Meloni olasz kormányfő mellett Joe Biden amerikai elnök, Emmanuel Macron francia államfő és Olaf Scholz német kancellár, valamint az Európai Bizottság leköszönő elnöke, Ursula von der Leyen és Charles Michel, az Európai Tanács szintén idén távozó elnöke.
A több-, valamint kétoldalú megbeszéléseken az európai parlamenti választásokat követő helyzet is napirenden szerepel. Giorgia Meloni értésre adta, hogy az EP-választásokon aratott siker után nemzetközi és európai pozícióját kívánja erősíteni a csúcson.
Vendégként számos afrikai és arab ország is képviselteti magát, jelen van az Afrikai Unió és az Afrikai Befektetési és Fejlesztési Bank elnöke.
Az Egyesült Államok és Ukrajna egyeztetései lezárultak, és a két ország elnöke aláírja a kétoldalú biztonsági megállapodást a G7-ek olaszországi csúcstalálkozójának keretében – erősítette meg a találkozó előtt Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója újságíróknak. Szó van egy 50 milliárd eurós, Ukrajnának szánt hitelcsomagról is.
António Guterres ENSZ-főtitkár a La Repubblica című olasz napilapnak adott interjúban hangoztatta: a béke feltételének számít, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök lemondjon az Ukrajnától elcsatolt területekről. Ami a migrációt illeti, Guterres úgy vélte, bármilyen migrációs döntésnek figyelembe kell vennie a különbséget menekültek és migránsok között.
A csúcstalálkozó helyszínét a lehető legszorosabb biztonsági gyűrű övezi, több mint nyolcezer olasz rendőr, csendőr és más biztonsági ember szolgálatával.
A találkozót Giorgia Meloni sajtótájékoztatója zárja szombaton.
[type] => post [excerpt] => Az ukrajnai és az izraeli-palesztin háború, a migráció, a klímaváltozás és a mesterséges intelligencia is kiemelt témaként szerepel a G7 csoport állam- és kormányfői találkozóján, amely a dél-olaszországi Borgo Egnaziában kezdődött csütörtökön. Az... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1718290800 [modified] => 1718283698 ) [title] => Az ukrajnai háborúról és a migrációról is egyeztetést kezdtek a G7 csoport csúcstalálkozóján [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=116023&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 116023 [uk] => 116000 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 116001 [image] => Array ( [id] => 116001 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/velyka-simka.jpg [original_lng] => 72052 [original_w] => 724 [original_h] => 483 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/velyka-simka-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/velyka-simka-300x200.jpg [width] => 300 [height] => 200 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/velyka-simka.jpg [width] => 724 [height] => 483 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/velyka-simka.jpg [width] => 724 [height] => 483 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/velyka-simka.jpg [width] => 724 [height] => 483 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/velyka-simka.jpg [width] => 724 [height] => 483 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/velyka-simka.jpg [width] => 724 [height] => 483 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1718272898:12 [_thumbnail_id] => 116001 [_edit_last] => 12 [views_count] => 1221 [_oembed_13b059faba88239e22bd7aa6ca1b451e] =>
#Russia Ho dato mandato al Segretario generale della #Farnesina di convocare l’ambasciatore della Federazione russa in Italia. Il Governo chiede chiarimenti sulla vicenda della nazionalizzazione dell’Ariston Thermo Group. Al lavoro anche con Bruxelles,in raccordo con la Germania.
Dmitro Kuleba, az ukrán külügyi tárca vezetője kijelentette, hogy a G7-ek országainak külügyminiszterei „konkrét lépéseket” határoztak meg, amelyek szükségesek Ukrajna megsegítéséhez az Oroszországi Föderációval vívott háborújában, közölte a Jevropejszka Pravda a Reutersre hivatkozva.
Elmondása szerint a Nyugatnak lehetősége van, hogy „a lehető leghamarabb” biztosítson Ukrajnának minden szükséges forrást arra, hogy „megmentse Európát egy nagyobb háborútól”.
„Konkrét lépéseket határoztunk meg, amelyeket a nyugati partnerek megtesznek Ukrajna támogatása érdekében” – számolt be Kuleba, de részleteket nem közölt.
Az ukrán külügyminisztérium vezetője Olaszországban tartózkodik, hogy részt vegyen a G7 országaival folytatandó tárgyalásokon. A megbeszélések egyik fő témája – légvédelmi rendszerek átadása Ukrajnának.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is részt vesz az iparilag legfejlettebb államokat tömörítő G7-csoport Capri szigeti külügyminiszteri értekezletén – jelentette be szerdán az olasz külügyi tárca.
A G7-ek a világban kialakult válságokról és feszültségekről tanácskoznak – írta közösségi oldalán Antonio Tajani olasz külügyminiszter. Tajani hangsúlyozta, hogy Olaszország a G7-ek soros elnökeként a békés megoldások elérésén dolgozik a „mély feszültségekkel teli nemzetközi politikai színtéren”.
Kiemelt napirendi pont lesz az ukrajnai háború, a közel-keleti helyzet, különösen Irán Izrael elleni támadása fényében, valamint a Vörös-tenger térségében kialakult helyzet, ahol az Irán támogatását élvező jemeni húszi lázadók rendszeresen támadnak meg hajókat. Emellett olyan globális kérdéseket is megvitatnak, mint a kiberbiztonság, a mesterséges intelligencia és a dezinformáció elleni küzdelem.
A G7-külügyminiszterek találkozója pénteken zárul.
Capri szigetén és a közeli Nápolyban a legmagasabb fokú biztonsági készültség lépett életbe a találkozó miatt. Olaszországnak ezen a részén lezárták a légteret és a tengeri útvonalakat is. Ezernégyszáz olasz biztonsági ember és rendőr – köztük mesterlövészek és tűzszerészek – vannak szolgálatban az alig több mint tíz négyzetkilométeres szigeten.
Today we will hold the second intergovernmental consultations with the Government of Slovakia and Prime Minister Robert Fico. We will focus on discussing the roadmap - the plan for joint activities that was signed at our first meeting. This is primarily about cooperation on… pic.twitter.com/NeySz0Sqs4
Az izraeli légierőnek amerikai, brit és jordán gépek segítettek a drónok elfogásában, Joe Biden vasárnapra összehívta a G7 vezetőit.
Irán példa nélküli, saját területéről intézett támadást, 200 drónnal és rakétákkal akart végzetes csapást mérni Izraelre szombat éjjel. Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) szerint Irán szinte az összes harci eszközt hatástalanították. A legtöbb rakétát az Arrow légvédelmi rendszer kilőtte, és nagy többségében az izraeli légtéren kívül. De a hírek szerint amerikai, brit és jordán gépek is részt vettek drónok elfogásában. Az IDF szerint egy gyerek megsérült a Negev-sivatagban egy elfogás után lehulló repesztől, néhány becsapódás volt, ami kisebb károkat okozott, köztük egy katonai bázisban délen. Vasárnap hajnal négy órakor elhagyhatták az óvóhelyeket az izraeliek.
A CNN azt írta, hogy az izraeli mentőszolgálat szerint az iráni támadás közvetlenül nem okozott személyi sérülést. Összesen 31 állampolgárt az óvóhelyre való menekülés miatt szerzett kisebb sérülések vagy pánikroham miatt kellett ellátni. Egy 7 éves lány (akit a korábbi híradások fiúként említettek) egy légvédelmi rakéta detonációja után a földre hulló repesztől szenvedett súlyos fejsérülést.
Joe Biden amerikai elnök telefonon beszélt Benjámin Netanjahu izraeli kormányfővel – írta a lap. Biden közleményben tudatta: a lehető leghatározottabban elítéli a támadást. Tájékoztatása szerint az USA – a térségben tartózkodó – repülői és hadihajói részt vettek az iráni csapás elhárításában. Joe Biden bejelentette, hogy vasárnapra összehívta a nagy liberális demokráciákat tömörítő G7-ek vezetőinek találkozóját, hogy összehangolhassák az Irán arcátlan támadása elleni diplomáciai lépéseket.
During a Phone Call tonight by U.S. President Biden with Israeli Prime Minister Netanyahu; Biden reportedly said that Israel should consider tonight’s Iranian Attack as Largely Unsuccessful and a “Win” due to nothing of Value appearing to have been Lost and it being a Clear… pic.twitter.com/SJes1u2aJ2
