Oroszország fokozza erőfeszítéseit a Kijevnek nyújtott francia támogatás meghiúsítása érdekében, és fokozódik Oroszország propagandatevékenysége az Ukrajna elleni háborújáról.
A The Washington Post egyik cikke utal a Kreml dokumentumaira, valamint beszámol európai biztonsági tisztviselőkkel és szélsőjobboldali politikai személyiségekkel készített interjúkról, amelyekből kiderül, hogy erre erőteljesebb propaganda tevékenység folyik Franciaországban.
Az egyik európai hírszerző szolgálat által megszerzett Kreml-dokumentumokból kiderült, hogy Szergej Kirijenko, Vlagyimir Putyin elnök első kabinetfőnök-helyettese megbízta a Kreml politikai stratégáit, hogy a közösségi médián és a francia politikusokon, véleményvezéreken és aktivistákon keresztül erősítsék a politikai megosztottságot Franciaországban.
Moszkva célja ezzel az Ukrajna iránti támogatás megzavarása és a NATO eltökéltségének gyengítése. Ez a törekvés emlékeztet a hasonló németországi beavatkozásra, ahol a Kreml arra törekedett, hogy a szélsőjobboldalt és a szélsőbaloldalt háborúellenes szövetségbe tömörítse.
Az üzenetek, amelyeket a Kreml stratégái igyekeztek megerősíteni, többek között azt állították, hogy az Oroszország elleni nyugati szankciók a kereskedelem csökkentésével ártottak a francia gazdaságnak, ami miatt az országot az „utóbbi évek legmélyebb társadalmi és gazdasági válsága” fenyegeti, és hogy az Ukrajnának történő fegyverszállítások miatt Franciaországnak nem maradtak meg a védekezéshez szükséges forrásai.
Moszkva sebezhetőnek látta Franciaországot a politikai felfordulással szemben.
A stratégák közvélemény-kutatásokat idézve megjegyezték, hogy a franciák 30 százaléka továbbra is pozitívan viszonyul Oroszországhoz, ami Olaszország után a második legmagasabb arány a nyugat-európai országok között, 40 százalékuk pedig hajlamos bizalmatlanul fogadni az Ukrajnáról szóló beszámolókat a hazai francia médiában.
This is absolutely outrageous murder. By deliberately killing babies in their sleep, Russia is declaring a clear contempt for any peace agreements, past or future. There must be serious and immediate consequences, not continued impunity. pic.twitter.com/zpSmpaBTum
— Gabrielius Landsbergis🇱🇹 (@GLandsbergis) March 3, 2024
Franciaország sosem hagyja cserben szövetségeseit és barátait, katonákkal és haditechnikával is kész hozzájárulni Románia biztonságának növeléséhez – hangoztatta Florence Parly francia védelmi miniszter csütörtökön Bukarestben, miután találkozott román kollégájával, Vasile Dincuval.
Közös sajtóértekezletükön úgy értékelte: „aggasztó” a helyzet a NATO kelet-európai térségében, és a románoknak joguk van erősíteniük biztonságukat, tekintettel az ukrajnai feszültségekre. Stratégiai partnerként Franciaország támogatást akar nyújtani ehhez, és miként Emmanuel Macron francia elnök múlt héten bejelentette, kész további „előretolt megerősített jelenlét” típusú NATO-missziók keretében szerepet vállalni európai szövetségesei, konkrétan Románia biztonságának erősítésében, amennyiben a NATO ilyen missziók megszervezéséről dönt – magyarázta a francia védelmi miniszter.
A konkrét segítség módozatainak megtervezése érdekében csütörtökön a francia védelmi minisztérium egy szakértői küldöttsége érkezik terepszemlére Romániába. Parly felidézte, hogy a francia légierő és haditengerészet korábban is rendszeresen részt vett a romániai hadgyakorlatokon. Franciaország 2008 óta stratégiai partneri kapcsolatot ápol Romániával, de együttműködésük és barátságuk története sokkal régebbi keletű, Henri Berthelot tábornok például már egy évszázaddal ezelőtt meghatározó szerepet játszott a román hadsereg korszerűsítésében – emlékeztetett a francia miniszter.
Parly jelezte: a francia védelmi ipar most is kész segítséget nyújtani ahhoz, hogy a román hadsereg modernizálásában egy újabb korszak kezdődjék, különösen ami a román haditengerészet által beszerzendő korvetteket illeti. A francia védelmi miniszter ugyanakkor üdvözölte azt a bukaresti döntést, amely szerint Románia ötven katonát küld a mali hadsereget támogató Takuba-misszióba.
A bukaresti sajtóértekezleten Dincu is megerősítette a román fél készségét, hogy mielőbb megkössék a szerződést a francia hadihajók beszerzéséről, amit egyrészt a geostratégiai helyzet is „sürget”, de a két ország közti partnerség elmélyítése is fontos szempont. A román védelmi miniszter üdvözölte Joe Biden amerikai, illetve Emmanuel Macron francia elnök múlt heti bejelentéseit, miszerint – az euroatlanti szolidaritás jegyében – készek növelni a NATO védelmi és elrettentő erejét a Fekete-tenger térségében. Bukarest azt is nagyra értékeli, hogy szövetségesei egyhangúlag elutasították a (NATO-csapatok kelet-európai kivonását sürgető) moszkvai követelést.
Romániában 2016-ben írt először a sajtó arról, hogy a védelmi tárca megnövelt költségvetésének jelentős részét a hadiflotta korszerűsítésére fordítják. Az akkori bejelentés még arról szólt, hogy Bukarest a holland Damen csoporttól vásárolt volna négy, Romániában – a galaci hajógyárban – legyártandó korvettet 1,6 milliárd euróért. Később új közbeszerzési eljárást írtak ki a négy új multifunkcionális hadihajó beszerzésére, amelyet a francia Naval Group és a Konstancai Hajógyár által létrehozott társulás nyert meg 1,2 milliárd eurós ajánlatával, de az óvások miatt a szerződést azóta sem írták alá.
